Május 14-én kerül sor a SHARE Magyarország 2024: Nemzetközi Építészeti és Műszaki Fórumra a Néprajzi Múzeumban. A részvételért építész kamarai szakmagyakorlóknak 2 továbbképzési pont jár.
Az idei konferencia elnöke Csapó Balázs, a Paragram Stúdió alapítója és ügyvezető igazgatója lesz.
Az idei SHARE Magyarország konferencia témája a "Homlokzatok és a városkép" lesz. Az Egyesült Királyságból, Iránból, Spanyolországból, Luxemburgból, Törökországból, Olaszországból, Ciprusról, Romániából és Magyarországról érkező meghívottak izgalmas előadásokat tartanak, amelyek során inspiráló betekintést nyújtanak projektjeik technikai részleteibe.
A rendezvényre elsősorban építészeket, statikusokat, homlokzati mérnököket, kivitelezőket, ingatlanfejlesztőket,várostervezőket, valamint építőanyag- és technológiaszállítókat várnak a szervezők.
A SHARE Magyarország a hazai és nemzetközi előadók bevonásával az építészet és az építési technológiák legújabb innovációit gyűjti össze és mutatja be, emellett támogatja új együttműködések létrejöttét. A rendezvényen szinkrontolmácsolás lesz érhető el angol és magyar nyelven.
Regisztráció itt: https://www.tickettailor.com/events/sharearchitects/1203866
További információk:
eusebia.mindirigiu@abplus.ro és der.andrea@mek.hu
Letölthető dokumentum:
Az Európában elérhető legmodernebb technológiával működő, nagyméretű betoncserepeket és azok kiegészítőit gyártó üzemet épít a Wienerberger. Hejőpapin egy 7300 m2 alapterületű csarnok, ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó gyártástechnológia, betonkeverő berendezés és egy hektáros, kültéri digitális raktár is létesül. A 12 milliárd forintból megvalósuló beruházással a vállalat egy teljesen új termékszegmensbe lép be, így a fejlesztés egyaránt fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából. A döntően exportra gyártó, CO2-semlegesen működő üzem 2025-ben kezdi meg működését évi 3 millió négyzetméteres kapacitással, amivel több mint 300 futballpályányi felület lehetne lefedni.
Az öt döntőbe került pályázó bemutatkozó anyagait és portfólióját megtekintheti, aki a KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS gombra kattint az alábbi oldalon: https://evtajepitesze.hu/ev-tajepitesze-dij/5/szavazas
Az öt döntős pályázó:
Időpont: 2024. április 24. (szerda) 13 óra
Helyszín: Zielinski Szilárd síremléke, Fiumei úti sírkert, 10/1-es parcella, 1. sor, 2. sír (1086 Budapest, Fiumei út 16-18.)
Az emlékezőket köszönti MÓCZÁR GÁBOR főigazgató, Nemzeti Örökség Intézete
Beszédet mond: dr. Rózsa Szabolcs dékán, Építőmérnöki Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Ünnepi beszédet mond: Turi Attila elnök, Magyar Művészeti Akadémia
Kérjük, részvételi és koszorúzási szándékát 2024. április 23-ig a meghivo@nori.gov.hu e-mail címen, vagy a 06 1 795 5517-es telefonszámon jelezze!
A Műemléki Világnap alkalmából 2024. április 18-án a MOM Kulturális Központ Kupolatermében (1124 Budapest, Csörsz utca 18.) tartjuk ünnepi rendezvényünket az ÉKM-el közös szervezésben.
A hagyományoknak megfelelően a délelőtti program keretében adjuk át díjainkat.
Délután A Velencei Karta és a Narai Dokumentum a Hitelességről címmel tartunk tudományos konferenciát megszületésük 60., illetve 30. évfordulója alkalmából.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött!
Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb 2024. április 8-áig jelezze az ICOMOS Titkárságon a secretariat@icomos.hu email címen.
Üdvözlettel:
ICOMOS Titkárság
+36 70709 0813
+36 30 439 2063
Elindult a Baumit Life Challenge Nemzetközi Építészeti pályázat közönségszavazása!
Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Baumit Life Challenge Nemzetközi Építészeti versenyt, amely a Baumit homlokzatképző anyagokkal készült legnívósabb épületeket díjazza. 29 magyar épület vesz részt a megmérettetésen, melyekre 2024. április 16-ig lehet szavazni.
A nemzetközi építészeti pályázatok és díjak fontos szerepet játszanak az építészeti szakmában, elősegítik az innovációt, ösztönzik a tervezői kreativitást és az újításokat. Ezen tényezők együttesen hozzájárulnak az építészeti szakma előrelépéséhez, az építészeti értékek előtérbe kerüléséhez, különös figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és az élhető környezet kialakítására.
Egy épület esztétikuma, élhetősége sokféle alakban és formában ölthet testet. Fontos nézőpont e téren a homlokzat, mely az épület arca és megmutatja a benne élők ízlését, stílusát. Ezért is izgalmas kérdés, hogy idén a Baumit Life Challenge nemzetközi építészeti pályázaton melyik nagyszerű építészeti alkotás nyeri el a szakmai zsűri, illetve a közönség tetszését.
A kétévente megrendezésre kerülő Baumit Life Challenge nemzetközi építészeti pályázat célja, hogy díjazza és bemutassa azokat a Baumit homlokzatképző anyagokkal készült épületeket, melyek inspirálják az építészeket a minőségi és egyedi homlokzatok megtervezésében, és megvalósításában. A pályázott épületek remek példát mutatnak arra, hogy a különféle anyagokban és struktúrákban, forma- és színkombinációkban milyen sok lehetőség rejlik.
A versenyre idén 29 magyarországi épületet neveztek. Ezeket a hazai építészeti alkotásokat április 16-ig bárki támogathatja a Baumit oldalán zajló szavazással. A közönségszavazás lehetőséget ad arra, hogy mindenki támogassa a magyar építészek munkáját. A hazai pályázatok többek között olyan épületek, amik a 2023-as Év Homlokzata pályázaton sikert értek el. A beküldött pályázatokat 13 nemzetközileg elismert építész értékeli hat kategóriában: családi ház, társasház, középület, hőszigetelés, műemlék és különleges textúra. A nemzetközi zsűri kategóriánként 6-6 döntős épületet választ ki, majd közülük a díjazottakat és egy fődíjas épületet. A díjátadó helyszíne minden alkalommal az az ország, amely megnyerte az előző pályázat fődíját. Idén az ünnepélyes díjátadó 2024. május 23-án, Ljubljanában kerül megrendezésre.
Építész: Hajnal Építész Iroda Kft. – Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter,
Fotó: Török Tamás
Építész: Gettoplan Bt. – Getto Tamás DLA, Sztranyák Gergely DLA
Építész: Intramuros Építész Kft. – Dobos Botond Zsolt DLA
A Baumit Life Challenge nemcsak egy építészeti pályázat, hanem egy platform is, amely összehozza a szakma képviselőit, bemutatva az építészet sokszínűségét és kreativitását, miközben elismeri a kiemelkedő teljesítményeket a homlokzatképzés terén. További információkért látogasson el a Baumit Magyarország honlapjára és Facebook-oldalára.
„Aminek kezdete van, véget is ér egyszer…” Buddha tanítása nemcsak az élet általános dolgaira igaz. Így van ez mind a ferde, mind a lapostetők esetében is, amelyek az időjárásnak legjobban kitett épületszerkezetek közé tartoznak, ezért bármennyire kiváló minőségben épültek, idővel gondozásra szorulnak. A hazai lapostető-állomány pedig bőven tartalmaz olyan példákat, ahol ez máris aktuális kérdéssé vált.
Magyarországon a lapostető-építés az ötvenes években indult el. Népszerűsége folyamatosan nőtt és egészen a nyolcvanas évek végéig az ipari épületek, de az iparosított technológiával épített lakóépületek, panelházak esetében is igen elterjedt volt ez a megoldás. Az utóbbi 30–40 évben elsősorban a kereskedelmi és ipari épületek esetében alkalmazták. A minőség változó mértékben javult, vagy éppen romlott…
Energetikai szempontból vizsgálva a szerkezetet: a múlt század közepén elég volt 5–10 cm polisztirol- vagy salakfeltöltés. Később – a szigorodó energetikai gondolkodás miatt – ez folyamatosan vastagodott, és ez a folyamat nem ért véget. Egy ilyen tető U-értéke körülbelül 0,4 W/m2K körüli értékkel bír, tehát hővesztesége nagyságrendileg 235–240%-kal nagyobb a téli fűtési szezonban, mint a jelenlegi elvárt minimum követelmény.
A nyári meleg elleni védelmet sem szem elől tévesztve, a hasonló épületek esetében a szükségszerűen a klimatizálásra fordított összeg is tetemes. Van valóságalapja annak a mondásnak, hogy: nyáron egy fokot hűteni körülbelül háromszor-négyszer olyan sokba kerül, mint télen egy fokot fűteni!
Mivel az elmúlt években az energia ára is drasztikus kilengéseket mutatott, továbbá a szigorú szabvány ma Umin=0,17 W/m2K
értéket ír elő, ezért a tudatos beruházó, építtető számára napjainkban minimum 20–24 cm hőszigetelés beépítése az irányelv. Ha ennél kevesebb van a régi tetőn, és a nedvesség elleni szigetelés is felújítást kíván, akkor komplett hőszigetelő és új nedvesség elleni szigetelőréteg készítése az egyetlen megoldás.
Tetőteherbírás kontra szigetelési önsúly
Minden tető szigetelésével kapcsolatban felmerül egy semiképp nem elhanyagolható, megoldandó probléma: a tetők terhelhetősége véges. Könnyen lehet, hogy az eredetileg statikailag méretezett tető nem bír már el nagyobb terhelést. Itt kerül prioritásba a beépítendő szerkezeti elemek önsúlya, tömege.
Az URSA TECTONIC-termékek korszakalkotó újdonságot jelentenek a szálas hőszigetelő termékek között. Mi teszi elsődleges választássá őket lapostetők esetében is? Speciális gyűrt szálszerkezeti kialakításuk révén az ásványgyapotok alkalmazási területén elvárt terhelhetőségük mellett önsúlyuk a többi lapostetőn használt szigetelőanyaghoz képest jelentősen kisebb!
A cél olyan termék beépítése, amellyel a lehető legkevésbé terheljük a tetőt, egyben a mozgatása, beépítése a legkönnyebb – mindezt a megszokott termékekkel azonos teherbírás mellett.
Az URSA TECTONIC HT „FLATROOF”-termékek esetében a teherbírás és az önsúly aránya kiemelkedő értéket jelent az ásványgyapotok mezőnyében!
A gondos anyagválasztás a tetőterhelés mellett a szállítási költségek és a helyszíni anyagmozgatás munkaigényét is meghatározza, előnyösen befolyásolhatja. Ebben az összevetésben pedig az URSA TECTONIC HT-termék minden tekintetben a legmagasabb teljesítményt nyújtja az összes ásványi szálas hőszigetelő termék között. Mindehhez természetesen kiváló hőszigetelő érték tartozik – 0,037–0,038-as lambdaérték –, így a méretezésnél akár további centimétereket is spórolhatunk!
De mi lesz a tető lejtésével?
Lapostető készítésének alapelve, hogy a tető nem lehet lapos, azaz a vízlefolyás biztosítása érdekében mindig kell 2–3%-os* lejtést kialakítani. Amennyiben a teherhordó szerkezet vagy az alépítmény ezt nem biztosítja, akkor ennek megoldására szolgál az ék alakú lejtésképző elemek beépítése.
(* A lapostetőkön a minimális lejtés mértéke az ÉMSZ-irányelv szerint 2%, viszont magán a hőszigetelésen elhelyezett vízszigetelés lejtése minimum 2,5% kell, hogy legyen.)
Szakmai javaslat, hogy – a tető méretétől függetlenül – egy tetőnek legyen minimum két ponton vízösszegyűjtése és -levezetése, valamint hogy a víz útja ne haladja meg a tető felületén a 10 métert.
Az URSA szakembereinek legújabb innovációja az URSA TECTONIC HT üveggyapot hőszigetelő lapokból készített lejtésképző elemek termékválasztéka! Ezek az elemek ék alakban vágva, vonalra lejtő vagy pontra lejtő verzióban készülnek és – köszönhetően a tectonic különleges szálszerkezetének – egyedülálló méretekben gyárthatók.
Az 1200×2000 mm méretű elemek könnyű önsúlyúak, könnyen mozgathatók és beépíthetők. Kiemelendő az is, hogy más lejtelemekkel összevetve – ahol számos daraból áll össze egy lejtésképzés – a mindössze néhány elemből összeállított HT- lejtelemeknél jelentősen egyszerűbb a lapok sorrendjének értelmezhetősége, így a lerakás sebessége is számottevően felgyorsul.
A vízhatlanság érdekében
Lapostetőknél a vízhatlanság biztosítása az egyik legfontosabb megoldandó feladat, ezzel együtt pedig az, hogy egyúttal a természeti jelenségből adódó nedvességet (eső, olvadó hó) is el kell vezetni.
A vízelvezetésben kiemelkedően fontos szerepet játszhatnak az URSA TECTONIC HT lejtéskorrekciós hőszigetelő elemek, melyek külső (vonal mentén) vagy belső (tölcsérelv) szerint összegyűjtött és kivezetett/levezetett csapadékelvezetésre alkalmas szigetelőtestek.
A külső vízelvezetés elvének egyetlen nagy előnye, hogy a vizet a tető síkjából kilépve vezetjük el az ereszcsatornában. Nem kevés hátránnyal bír azonban ez a módszer, mivel magas épületeknél nem életszerű, hiszen folyamatos csatornatisztítást kell végezni, télen fűtőszálat kell elhelyezni benne, hogy ne fagyjon bele a csapadék, továbbá az épület külső kontúrjához kell igazodjon az elvezetés (csatorna) vonala.
Általánosságban előnyösebb megoldásnak tartjuk a belső vízelvezetés kialakítását. Sok esetben épületeink még attikafalas kialakítást is kapnak, amely hőszigetelésére szintén gondolni kell. Az attikacsatlakozásnál kifejezetten célszerű TECTONIC HT-ékelemet alkalmazni, hogy a jegesedéskor előforduló térfogatnövekedés ne okozzon mechanikai sérülést az attikafalnál. Ez biztosítja a hőszigetelésre kerülő vízszigetelés felhajtásának egyenletes aljzatát is vízszintes síkból függőleges síkba.
Alkalmazástechnológiai gondolatok
A hőszigetelendő teherhordó statikai szerkezet szempontjából kétféle kialakításról beszélhetünk. Amennyiben a teherhordó szerkezet vízszintes, azaz nincs lejtése, akkor első körben a normál hőszigetelő táblákat kell elhelyezni a tető felületén, arra installálni a vonalra lejtő elemeket, majd végül a pontra lejtő elemeket.
Ha a teherhordó szerkezetnek megvan az alap 2–3%-os vonalra lejtése, akkor viszont egyszerűen csak a tető felületén elhelyezett normál hőszigetelő táblákra kell ráhelyezni a pontra lejtő elemeket.
Mindkét fenti megoldás esetében, ismerve a tető felületének a méreteit, hőszigetelési igényét (beépítési rétegszámot és vastagságot), a tervezett vízelvezetések elhelyezkedését, bizonyos esetekben a vonalra lejtő elemeket és a pontra lejtő elemeket akár egy ütemben is el lehet helyezni, azaz a lejtéskorrekciós hőszigetelő elem egyazon táblából, egy vastagságból, egy anyagból kerül kialakításra.
Ökológiai lábnyomunk
Az örömhíren túlmenően, hogy van már könnyű, de erős, kiváló hőszigetelő teljesítményű lapunk, amelyhez egyszerűen értelmezhető lejtésképzést kapunk, van még valami, amiről beszélnünk kell!
A jövő megóvása a mai döntéseinken alapszik. Hőszigeteléssel elfogyasztott energiát takarítunk meg, így karbonlábnyomunk csökken. Elvárás azonban az is, hogy a beépített anyagok gyártásának, szállításának környezetterhelő és károsító hatását mérnünk és mérsékelnünk kell. Fontos, hogy minden erőfeszítést megtegyünk annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben tudjunk felhasználni újrahasznosított alapanyagokat, valamint hogy az általunk előállított termék életciklusa végével biztonságosan visszadolgozható legyen a természetes környezetbe.
Az URSA TECTONIC-termékek minimum 80%-ban újrahasznosított alapanyagokból készülnek, azaz maximum 20% az az arány, amely valamely frissen kitermelt alapanyagot jelent.
A számok messzemenően alátámasztják, hogy a TECTONIC- termékek gyártása összességében kis környezetterheléssel jár, tehát jóval kisebb az ökológiai lábnyoma, mint az egyéb ásványgyapotoknak. Ennek a mérőszámnak az értéke megjelenik a BREEAM-, LEED-minősítésekben, és megjelenik a mindennapok életminőségének megóvásában is. Ezzel védjük meg legjobban a bolygót, közös jövőnket.
A kőkorszaknak vége van!
URSA Salgótarján Zrt.
Tisztelt Szakmagyakorló!
2,5 továbbképzési pont érhető el április 11-én, a Construma csütörtöki napján a Construma megtekintésével és a MÉK "Mozaik" című szakmai továbbképzésén való részvétellel.
Construma ingyenes belépés regisztráció itt: https://construma.hu/mek
Mozaik szakmai továbbképzés regisztráció itt: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1312