Időpont: 2015.11.30. hétfő 19:00
Helyszín: KÉK (1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12.)
A KÉK havi útbaigazító estje pályakezdőknek és pályatévesztőknek. Első alkalom: Megépült az első házam! Bizalom, bizalmatlanság, vonalból valóság, win-win szituáció, vér és könnyek. A Budapest Music Center, az Agóra Szeged Pólus, és a kőszegi Hideg-ház: zöldfülű építészek első megépült munkáinak kalandos története.
Beszélgetőtársak: Abdel-Rahim Chehadé + Gőz Dorottya (Art1st Design Studio,HD), Báger András + Helmle Csaba (BAHCS, BB), Béres Attila (BB)
Moderátor: Martinkó József (SM)
Rostás Árpád vándorasztalos újra alkotott egy csodálatos neogótikus bölcsőt. A királyi kiságy mintegy három hónap alatt készült el, anyaga tölgyfa, 200 éves diófa borítással, gyönyörű intarzia-faberakással, esztergamunkákkal, faragott, aranyozott kis koronával ékítve, 3000 éves egyiptomi technikával kivitelezve.
Az indulást megelőző vasárnap a bölcső a Szent István Bazilikában áldást kapott. Végül a múlt héten célba is ért: 2015. november 19-én került sor a bölcső átadására a Kensington Palotában, Londonban. A bölcsőt Rebecca Deacon, Kate Middleton hercegnő személyi titkára vette át a kis küldöttségtől egy rövid ceremónia keretében csütörtök délután a palota idén felújított szárnyában található elegáns szalonban. Ez már a második bölcső volt, amit Rostás Árpád a családnak készített, ez úttal azonban ő is ott lehetett személyesen, és az eredeti rendeltetési helyén vehetett búcsút művétől.
Rostás Árpád Magyar Örökség díjas restaurátor, műbútorasztalos 1962-ben cigány kisgyermekként látta meg a napvilágot, és sorsa egyik intézetből a másikba vetette. A nágocsi nevelőotthonban töltötte gyermekévei zömét, itt szeretett bele a fába, majd szülővárosában, Kaposváron sajátította el az asztalosmesterség alapjait. De ennyivel nem érte be, járta az országot, és inasként leste el a tudást az idősebb szakemberektől. Neve akkor lett ismert, mikor a marcali kórház aulájának felújítását, annak méltatlan befejezését Gyarmathy Lívia: A lépcső című filmjében megörökítette (1995). A film segítségével Rostás Árpád restaurátori tudásának híre külföldre is eljutott, majd több mint 200 kastélyban bizonyíthatta tehetségét. Az ő kezének köszönhetően maradt fenn az utókornak eredeti pompájában a versailles-i kastély parkettája, konzolasztala és tükre, itthon az Országház üléstermének bútorai, a Német-Magyar Egyetem mennyezete, a Dohány utcai zsinagóga bútorzata stb.
Munkái mellett mindig fontosnak tartja, hogy tudását továbbadja az utókornak, elsősorban a hozzá hasonló sorból származó gyermekek részére. Éveken keresztül több tábort, és karácsonyi ajándékozást szervezett hátrányos helyzetű gyerekeknek. Táboraiban több mint 7000 gyermek ismerkedhetett meg az asztalos munka szépségeivel, és látott példát Árpád életén keresztül, hogy van kiút a kilátástalanságból, sok munkával, és szorgalommal boldogulni lehet ezen a földön. Egyik utóbbi munkája során a Somogyvári Széchenyi kastély lépcsőházát az ott élő állami gondozott és sérült gyermekek bevonásával restaurálta, mely munkának várhatóan még lesz folytatása. Ezért a munkáért Nívó díjat kapott a Rostás Árpád Katedrális Alapítvány.
Árpádot erős hite viszi előre, számára nincs lehetetlen. Legyen az egy menthetetlennek ítélt bútor, vagy egy más számára elképzelhetetlen cél. A londoni út szervezése sem volt egyszerű, de köszönhetően a Magyar Reneszánsz Alapítvány vezetőinek, akik a találkozót a palotával intézték, és a Tomee Trans-nak, aki a szállítást, annak minden költségével vállalta, az utolsó pillanatban elhárult minden akadály. A közösségi média szerepét sem lehet kihagyni, sok ember szorított Rostás Árpád Vándorasztalosnak, hogy álma valóra váljon.
„Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud és feltalálja.” Albert Einstein
Szerző: Varga Marianna (Siófok)
Fotók: Komlós Attila (Pécs)
Rostás Árpád Vándorasztalos elérhető a 30/355-7593 számon.
Időpont: 2015. november 25. 20:20
Helyszín: Toldi Mozi
Tudod, hogy mik a design, az építészet, a művészet legfrissebb trendjei, de keveset hallottál inspiráló társadalmi innovációs projektekről? Akkor itt az alkalom, hogy a következő Pecha Kuchán ilyenekkel találkozz! Az este folyamán főszereplő az Autonómia Alapítvány, egy 25 éve aktív szellemi műhely, mely számos, a társadalmi innovációt célzó, újító kezdeményezéssel állt elő. Együttműködött már olyan szervezetekkel és emberekkel, vagy támogatott olyan kezdeményezéseket, melyek a közjó szolgálatán túl, elért eredményeikkel másokat is további cselekvésre buzdítanak.
Tekintettel a bemutatandó kezdeményezések non-profit jellegére, ez alkalommal a részvétel ingyenes! Töltődj fel, támogasd a rendezvényt jelenléteddel!
Forrás:
KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT - KÉK
HUNGARIAN CONTEMPORARY ARCHITECTURE CENTRE
M: +36 30 522 5994
W: www.kek.org.hu
E: info@kek.org.hu
46 cég szakemberei várják a bármilyen gépészeti felújítást vagy akár építkezést tervező magánembereket az idén 20. alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Épületgépészek Napján, november 27-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „I” épületében megrendezésre kerülő kiállításon.
A belépés a reggel 8.30 és 16.20 között tartó kiállításra díjtalan!
Mindazon építkezést vagy felújítást tervező magánembereknek is érdemes ellátogatni az épületgépészeti szakma szokásos éves seregszemléjére, akik a döntés előtt szívesen tennék fel kérdéseiket a kiállításon koncentráltan megjelenő, a szakmát meghatározó épületgépészeti termékeket gyártó cégeket képviselő szakembereknek. Sokakat érint az idén ősszel komoly hírverést kapott, az energiatakarékos kondenzációs kazánokat előtérbe helyező rendelet, amelynek értelmezésében és a megfelelő műszaki megoldások áttekintésében szintén szívesen nyújtanak tájékoztatást a kiállítók. Emellett az érdeklődők nem csupán a témában való eligazodásban kaphatnak segítséget, de akár tervezési tanácsokkal vagy ajánlott kivitelezők elérhetőségeivel gazdagabban is távozhatnak a kiállításról.
„Az épület felújítások kiemelt célja az energia hatékony megtakarításának módjai. Ez egy meghatározó szempont, de a végcél nem a megtakarítás, hanem az épületfunkciónak megfelelő belső komfort biztosítása az energia hatékony felhasználásával. Egy lakás értékét növeli, ha az ember jól érzi magát benne, azaz a termikus és akusztikai komfortot, a levegő-, ivóvíz-minőséget, biztonsági és szociális komfortot a belső építészeti kialakításokat jónak ítéli meg a maga számára.” – mondta el Kugler Géza, a szakmai napok főszervezője, a Rehau Kft. vezető tanácsadója.
Az a kiállítás, amelyre a magánvásárlókat – építkezőket, felújítást tervezőket – is várják, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozat és a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke közreműködésével idén 20. alkalommal megrendezésre kerülő két napos, gazdag szakmai programmal zajló eseménysorozat része.
Le kell cserélni a kazánokat?
A válasz egyértelműen, hogy nem.
A rendelet célja, hogy 2015. őszétől felújítás vagy új építés esetén már kizárólag olyan rendszerek épüljenek be, amelyek megfelelnek a 2020. évi elvárásoknak, azaz az energia-hatékony működésnek. Ez tehát nem azt jelenti, hogy bárkinek idén ősszel le kellene cserélnie a kazánját, fűtőberendezését, de azt mindenképpen, hogy aki ilyen beruházást tervez, annak már csak a rendelet előírásai szerinti energiafelhasználású készülék, illetve teljes fűtési rendszer beépítésére lesz lehetősége.
És még sok más kérdésre is választ kaphatnak azok, akik meglátogatják 46 cég tudásbázisát felvonultató, a Magyar Épületgépészek Napja szakmai kiállítását.
Időpont: 2015. november 27. 08:30-16:20
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1111 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. „I” épület
További információ, a szakmai nap programja és a kiállítók sora a linkre kattintva érhető el.
Forrás:
Build-Communication Kft.
Ózd, 2015. november 20. – A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark a több mint 150 éves múlttal rendelkező kohászati üzem területén valósult meg, egy több mint 100 éves ipari műemléki épület, a volt Fúvógépház hasznosításával. Az élménypark a legkorszerűbb technológiák segítségével bemutatott filmtörténeti attrakciók mellett érdekes építészeti megoldásaival is komoly érdeklődést válthat ki.
„A Fúvógépház épülete két fő tömegből áll, amelyek az épület revitalizációja során is megmaradtak, csak a csarnoképület rész északi bővítményét kellett lebontani az omló, rendkívül rossz állaga miatt. Az épület déli, keleti, északi homlokzatán alkalmazott hagyományos, az épület eredeti állapotát visszaállító épület- és homlokzat rehabilitációhoz a Ny-i oldalon megjelenő „green-box” kitüremkedő dobozai járulnak hozzá újdonságként, mintegy cégérként kirajzolva az épület homlokzatára a belekerülő új funkciót. A nyugati homlokzat szinte az eredeti állapotban megmaradt, itt a zöld doboz kitüremkedései az elfalazott nyílások változó méretűek és alakúak” - mondta el Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója.
A meglévő épület látszótégla és vakolat-felületei az eredeti kialakításnak megfelelően kerültek felújításra. A belső terekben is a natúr anyagok (tégla, beton) megjelenése a domináns, kivéve a funkciót kapott helyiségek, mint például az iroda, stúdió, vizesblokkok, interaktív megállók. A tetők jelenleg is meglévő szellőzőit felújították, s a szükséges füstelvezetés részeivé váltak. Az épület acélszerkezetű nyílászárói is megmaradtak. A beltérben lévő vasbeton tartószerkezeti váz (az egykori „trafókat” befogadó falpillérekkel együtt) és a közöttük lévő födémmezők a legnagyobb részben megmaradtak eredeti formában.
„Az eredeti stílusban helyreállított épület és a benne lévő interaktív kiállítás több intenzív élménnyel fogja megajándékozni a látogatóit, ráadásul szórakoztatva vonja be az alkotás folyamatába az újrajátszott filmszerepek segítségével az érdeklődőket és a kor legújabb, legmodernebb technikáját vonultatja fel. A látogatók ugyanis a magyar, lengyel, cseh és szlovák filmtörténeti művekkel nem csak nézőként ismerkedhetnek meg, hanem akár szereplőként is. A látogatók közreműködésével felvett jelenetet a vizitáció végén digitális formában megkapják a vendégek. A Fúvógépház megújulása az évtizedes tetszhalálból izgalmas élményt ígér” - jelentette ki Lovas Lajos a MaNDA főigazgatója.
A projekt az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A támogatás összege 927,4 millió forint.
Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDa)
Szabó István Ybl-díjas és többszörös nívódíjas építész.
Élete egyszerre fordulatokban bővelkedő, igazi 20. századi történet és egy megalkuvásra sosem hajlandó, törhetetlen jellem és innovatív elme históriája. Műveiből november 17-én 18 órakor nyílik kiállítás a FUGA-ban, ahol a Molnár Péter-emlékdíjat is átadják.
Megnyitja: Prakfalvi Endre (művészettörténész)
Átadásra kerül 12. alkalommal a Molnár Péter-emlékdíj
"A kisiparos családból származó, a Chicagoban felnőtt pesti srácból kizárólag szorgalmának és tehetségének köszönhetően lesz modern gondolkodású építész. Olyan tervező, aki mindig a legjobbat akarja, és azt keresi, miként tehet közösségének javára. Így viheti el mindennemű pártkötődés, a politika felé tett gesztus nélkül pavilonjaival, kiállítási munkáival a világ számos pontjára Magyarország hírnevét, és ezért vállalja fel nyugdíjba vonulása után a szocializmus alatt elnyomott egyházak megsegítését. Szabó elsősorban Budapest első, 1948 után épült temploma, a farkasréti Mindenszentek templom tervezőjeként és a kivitelezés minden folyamatában szerepet vállaló, elkötelezett művészeként ismert, életműve azonban ennél sokkal gazdagabb. A magyar efemer építészet 20. századi történetének központi alakja, meghatározó budapesti és vidéki középületek mestere, Farkasrét mellett hét további megépült templommal szakrális építészetünk megkerülhetetlen alkotója."
Megtekinthető: 2015.12.06.
Bővebb információk és forrás:
http://meszorg.hu/index.php?id=1953
A Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében folytatjuk a MÉSZ-Esték építészeti beszélgetés sorozatot.
Időpont: november 30., 18:00
„Lépték, érték, mérték a Ligetben” címmel a Városligetbe tervezett új épületekről és az Állatkerti Biodómról beszélgetünk.
Meghívott vendégeink: Bardóczi Sándor, dr. Buzna Margit, Csanád Bálint, Lányi András, Schneller István, Varga-Ötvös Béla
Moderátor: Osskó Judit
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Kiskunhalas városháza épületegyüttese a felújítás után hagyományos, mégis kiemelkedően modern megjelenést kapott. A város fő épülete mára a város szimbolikus részévé vált. A munkálatok során korszerű termékek felhasználása ellenére a hagyományos értékek megtartása volt az elsődleges szempont.
Kiskunhalas városának központjában négy közterület által határolt területen áll a városháza épületét is magába foglaló többfunkciós, hatalmas épületegyüttes.
A klasszicista stílusú városháza 1833-1834-ben épült a kecskeméti mester, Fischer Ágoston tervei alapján. Az épület klasszicista szárnyához különböző funkciójú, eltérő magasságú, tömegű nyereg és manzárdtetős épületrészek kapcsolódnak.
A házat 1905 és 1906 között Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján a szecesszió stílusában bővítették. A különböző funkciójú épületrészeket rizalitok, véghomlokzatait pedig hullámvonalas oromzat zárja le. Az épületegyüttes homlokzatának kialakítása rendkívül változatos volt - a szecesszióra jellemzően. A falfelületek ún. „höbörcsös” vakolatának sima részeit figurális és növényi díszítés teszi változatossá. A homlokzat színének kiválasztását különböző kutatások előzték meg, ennek köszönheti a fal az eredetivel megegyező szürke színét.
A múlt és a jelen együttes szépsége
A tervezőnek olyan fedőanyagot kellett találnia, amely egyszerre képes alkalmazkodni az épületegyüttes különböző építészeti stílusaihoz, így nem volt egyszerű dolga. A választás a Creaton Klassik hódfarkú kerámia tetőcserepére esett - nem véletlenül -, hiszen ez a tetőcserép típus egyértelműen a hagyományos, régi tetőket idézi. A cserép natúrvörös színe pedig még kifejezetten hangsúlyozza a tradicionális megjelenést, hiszen a tetőcserép színe a történelmi korokban egyértelműen a piros valamilyen árnyalata volt.
A hódfarkú tetőcserepek a tetőfedésben a hagyományos formavilág megtestesítői, ezért a hódfarkú tetőcserepek különböző változatai történelmi környezetben és műemlékeken szinte egyeduralkodó módon jelennek meg.
A kiskunhalasi városházán alkalmazott Klassik a műemlék épületek kedvelt tetőfedő anyaga, tradicionális formavilágot képviselő tetőcserép, amely hagyományos mérete és félköríves vágása miatt is közkedvelt. A kettősfedéssel készült héjazathoz illeszkedő fém hófogókat teljes felületen mintaszerűen alkalmazták, amely kiemelt fontosságú volt, hiszen az épületegyüttes közterületekkel határos, nagy forgalmú területen fekszik.
A hódfarkú kerámia cserepek esetében a vágási formák, a felületek és a színárnyalatok változatosságával, az egyszeres vagy kettősfedés közötti döntés lehetőségével számolhat a kisméretű tetőcserepekkel dolgozó szakember, így a tervezés során mégsem kell a tetők hasonlóságától, egyhangúságától tartanunk.
Tartozékrendszer a használatban
A kiskunhalasi városháza felújítása remek példája annak, hogy egy védett építészeti értéken történő alkalmazása a Creaton rendszerhez tartozó, a tető műszaki színvonalát emelő kiegészítő elemeknek milyen előnyöket kínálnak.
Minden tető esetén fontos feladat az átszellőzés megoldása. Ennél a manzárdtetős épületnél az egyes tetőfelületek önálló átszellőztetése valóban komplex feladatnak bizonyult, hiszen a különböző épületrészek különböző hajlásszögű tetősíkokkal rendelkeznek.
A héjazat átszellőztetésére műszaki megoldásként az LQ 25 pontszellőzőt alkalmazták úgy, hogy az ereszoldali szellőzőlevegő bevezetést is ezzel a kiegészítővel biztosították, ami egy védett épületnél ritka alkalmazási mód.
Mindig fontos szempont, hogy a kémények és az egyes szellőző felépítmények később megközelíthetőek legyenek. A tervező és kivitelező ebben az esetben ezt a belső udvari tetősíkokon, tehát az építészetileg kevésbé látványos helyeken oldotta meg. A fedési képhez a fedési anyaggal azonos színben készült fém tartozékok is illeszkednek.
Egyes, nem a tetőn látható részletekkel létrejövő, finom építészeti összhang megteremtésénél is számolt a tervező a Creaton cserepekkel: natúrvörös Klassik alapcserép került a homlokzati osztópárkányokra, a kiugró nyíláskeretekre, és a kerítés lefedéséhez is ezt használták.
A kúp kialakításánál a kúpalátétet, a kezdő kúpcserepet és a hármas kúpelosztót egyaránt alkalmazták.
A Creaton Klassik hódfarkú natúrvörös kerámia tetőcseréppel a jellegzetesen karcsú és visszafogottan elegáns, harmonikus szépségű városháza megőrizte hagyományos megjelenését, mégis modern és új külsőt kapott.
Építésztervezés:
Váterv95 Konzorcium tagja: Szakra Stúdió Műemléki - Építészeti Tervező és Szolgáltató Iroda
Kivitelezés:
Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft., Modinvest Kft.
www.creaton.hu
www.akcio.creaton.hu
Kiállítás nyílik Reimholz Péter Kossuth- és Ybl-díjas építész munkáiból a FUGA-ban november 19-én.
Reimholz Péter (1942–2009) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, belsőépítész, egyetemi tanár.
A kiállítás megtekinthető 2015. december 13-ig
Bővebb információk és forrás:
http://meszorg.hu/index.php?id=1955