A tartalomból:
Kapcsolódó tartalmak:
2015. évi - Építész Közlönyök
A tartalomból:
Kapcsolódó tartalmak:
2015. évi - Építész Közlönyök
A tartalomból:
Kapcsolódó tartalmak:
2014. évi - Építész Közlönyök
A tartalomból:
Kapcsolódó tartalmak:
2014. évi - Építész Közlönyök
A közlönyök borítójára kattintva megtekinthető vagy letölthető adott havi szám PDF formátumban.
A tartalomból:
Kapcsolódó tartalmak:
2014. évi - Építész Közlönyök
A folyamatosan fejlődő építési vegyipar talán egyik
legnagyszerűbb eredménye, amikor régi technológiákkal
kialakított nagyszerű történelmi épületeket sikerül
a korszerű anyagokkal úgy felújítani, hogy azok semmit
nem veszítenek műemléki értékükből.
Így volt ez a Margitszigeti Nagyszínpad és Víztorony esetében
is, melyek rekonstrukciója Magyarország Kormánya és
Budapest Főváros Önkormányzatának együttműködő támogatásával
két ütemben, 2013-ban és 2014-ben valósul meg.
A Margitszigeti Víztorony fénykorában egyszerre működött
víztoronyként és kilátótoronyként is. 1938-ban épült mellé
a szabadtéri Nagyszínpad. A második világháborúban
erősen megsérült víztornyot 1947-ben helyreállították, de
később elvesztette víztorony funkcióját és állapota az évek
során újra leromlott. 1977-ben műemlékké nyilvánították.
- A víztorony magassága 57 m,
- a vízmedence átmérője: 13 m,
- tartalma: 600 m3,
- a főoszlopok szabad magassága: 13,2 méter,
- terhelése egyenként 220 tonna,
- a belső betonlépcső magassága: 24 méter,
- a vaslépcső magassága: 20 méter.
Alkalmazott technológia
A lelátókra színes bevonati rendszert kellett készíteni.
Itt olyan megoldást kellett találni, mely a UV-álló, ellenáll
a gyalogos koptató igénybevételnek, függőleges és vízszintes
felületen is kialakítható, és felhordható mind beton,
mind meglévő műgyanta aljzatra is. Bár nem ez az elsődleges
felhasználási területe, a MAPECOAT TNS rendszer a követelményeknek
mindenben megfelelő választásnak tűnt.
A bevonat készítésekor az aljzat hibáit kellett javítani.
A kilátszó betonacélokat azon esetekben, mikor rájuk
betonjavító anyag is került MAPEFER 1K-val, amennyiben
felszíniek voltak PRIMER EP Rustoppal kezelték. A kitöredezéseket
néhány mm-es vastagság esetén PRIMER SN
+ kvarchomok keverékével, nagyobb vastagságú javítás
esetén pedig cementkötésű betonjavító habarcsokkal,
MAPEGROUT TISSOTROPICO-val és PLANITOP 400–al javították
ki. A repedések összevarrásához EPORIP-ot használtak.
A meglévő műgyanta bevonatot a felület kb. 20%-ban
sikerült eltávolítani, a többi nagyon erősen tapadt. Mind
a megmaradó műgyanta, mind a letisztított, kijavított
betonfelület át lett csiszolva, majd ezt követte a MAPECOAT
TNS rendszer felvitele. Ez a rendszer a lelátó esetében 3 ill. 4
rétegből áll. Ahol régi, de jó minőségű műgyantás felületre
kellett dolgoznunk, ott egy réteg MAPECOAT TNS BASE COAT
WHITE anyagot hordtunk fel a felületre glettvassal, majd
ezt követően két réteg MAPECOAT TNS COLOR-t ugyancsak
glettvassal, majd teddyhengerrel homogenizáltuk a felületet.
Ahol beton felület fogadott bennünket, ott annyiban
változott a dolog, hogy a TNS rendszer felhordását megelőzte
egy MAPECOAT I 600 W–s alapozás.
A kerengő technológiai leírása
A lelátó végső megjelenésével a megrendelő olyan elégedett
volt, hogy a kerengő bevonatolását is azonos anyagrendszerrel
kérte megvalósítani. Itt egy aszfaltos alapfelület
volt, amire rá lehetett volna rakni a TNS rendszert, viszont
annyira rossz volt a felülete és minősége hogy ezt el
kellett távolítani. Így egy teljesen új fogadófelületet kellett
készíteni, ami alatt egy vízszigetelő réteget is ki kellett
építeni. Az aszfalt eltávolítása után egy egyenetlen felületet
kaptunk amit PLANITOP FAST 330-al egyenlítettünk ki.
A vízszigetelést POLYPRIMER alapozás után POLYGLASS TREND
VS 4 kg-os bitumenes vízszigetelő lemezzel oldottuk meg.
Mivel az átadási határidő nagyon közel volt, és az időjárási
körülmények sem kedveztek a beton száradásának, mindenképpen
gyorsszáradású esztrichet kellett készíteni. Ezért
a vízszigetelésre egy kb. 7 cm vastag TOPCEM kötőanyagú
esztrichréteg jött, amelyre a bevonati rendszer 4 nap múlva
került beépítésre. Ide is a 4 rétegű MAPECOAT TNS rendszert
készítettünk, mely 1 réteg MAPECOAT I 600 W-ből, 1 réteg
MAPECOAT TNS BASE COAT WHITE és két réteg MAPECOAT TNS
COLOR-ból áll.
Megoldásainkat keresse a www.mapei.hu oldalon,
és a Construmán: A pavilon 210/A.
INGYENES belépőjegy: bit.ly/mapeiconstruma
Diplomatervemben a Lágymányosi iparterület jövőképének kidolgozását tűztem ki célul, amely egy rendkívül változatos, ellentmondásokkal terhelt, gazdag múlttal rendelkező, és rengeteg lehetőséget magában hordozó barnamezős terület. Fejlesztési irányainak meghatározása során – éppen ezek miatt – szinte lehetetlen megtalálni az egyedüli jó megoldást. Már a diplomatervem készítése során is azt tapasztaltam, hogy minden ember másképp gondolkodik erről a területről. Az én megoldásomban igyekeztem minden szempontot figyelembe venni, és a fejlődés irányának csak egy „keretet” adni, amely egységes egésszé rendezi a már megvalósult fejlesztéseket, „mozaikokat”.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület kezdeményezése
Az
Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) által egyetemi hallgatók
számára kiírt ötletpályázat eredményhirdetésére november 20-án került
sor, mely napot egyébként az ingatlanfejlesztők napjának is
nyilvánították. Az ünnepélyes keretek között megszervezett eseményen a
szervezők beszámoltak arról, hogy a „Római-part, 2100” címmel
meghirdetett pályázatra olyan hallgatói ötleteket vártak, amelyek
életszerű fejlesztési elképzeléseket tartalmaznak a Duna-parti terület
következő száz évére vonatkozóan.
A pályázók többsége a Maradjanak a FÁK a Rómain nevű Facebook-csoport közel háromezer főt elérő kérdőívének válaszait is figyelembe vette, illetve beillesztette ötleteibe. Nagyon valószínű, hogy ennek a kérdőívnek köszönhető az is, hogy nem futurisztikus válaszok születtek, noha a 2100-as „távoli jövő” könnyen erre csábíthatta volna a részvevőket. A pályázók azonban a valóságos problémákra koncentráltak, és a mobilgát kapcsán is előtérbe került árvízvédelmi kérdések mellett a terület jelenére (mások mellett milyennek tartja a Római-part állapotát, abban mi zavarja, és mit szeret leginkább, stb.), illetve jövőjére (funkció, kialakítás stb.) vonatkozó szempontokra koncentráltak.
A beérkezett tíz pályamű közül tíztagú szakmai zsűri választotta ki a három legjobbat, és ezeket sorrend megjelölése nélkül terjesztette az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület Tanácsa elé. Mint utólag kiderült, mindhárom munka alkotói a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának hallgatói közül kerültek ki, ami mindenképpen e kar eredményes működését jelzi. A díjkiosztón a három csapat tagjai néhány percben prezentálták pályaműveiket, amelyek közül a másodikként bemutatott alkotás, Horváth Bettina, Hrabák Luca, Papp Márton és Városy Dóra Marianna közös munkája lett a győztes.
A nyertes pályaművet az alábbi módon értékelte a zsűri:
„A nyertes csapat azzal emelkedett ki a többi közül, hogy rendkívül alapos helyzetértékelést követően határozta meg a víziót, a megvalósítását célzó koncepciót, illetve ennek ütemezését – indokolta a Tanács döntését Takács Ernő, az IFK elnöke. – Az árvízi helyzetet figyelembe véve, első lépésként az árvízvédelem színvonalas megoldását, majd a lakóterület fenntartható erősítését javasolják, miközben kialakítják a közösségi tereket és a szabadidő eltöltésére ideális rekreációs projekteket is.”
A pályázat koncepciója szerint 2100-ban a Római-part „egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület lesz, amely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport- és pihenési funkciókat jelent.” A pályázók úgy látják, hogy ma a part jelenlegi helyzetét tekintve elhanyagolt, szabályozatlan, leromlott, funkcióját vesztett, árvíz által veszélyeztetett terület a politika ütközőzónájában. Azonban természeti környezetével és egyediségével, a budapesti agglomeráció és az általa vonzott idegenforgalom megnövekedésével jó vásárlóerőt kínál a Római-parton létesülő vállalkozásoknak.
A tervezők három ütemben képzelték el a fejlesztést. A 2030-ig tartó első ütemben az árvíz elleni védekezés (a létrehozandó mobilgát megóvja a területet az árvizektől, így annak egyharmada lakóterületté minősülne; a beinduló ingatlanfejlesztések és a part menti sétány kiépítése révén többen költöznének oda, és a parthasználók száma is növekedne), a 2070-ig tartó második szakaszban az üdülőövezetből lakóövezetté történő átsorolás és a helyiek, illetve az ide érkezők rekreációs igényeinek magas szintű kielégítése (zöld közösségi tér, teniszakadémia, termálfürdő, evezős fejlesztések) következne.
Az utolsó ütemben (2100-ig) az első ütemes közműrendezés miatt a Duna vizének megfelelő tisztasága várható, így indokolt a partszakasz rendezése és fürdőzhetővé tétele. A parton végigfutó galériaerdőben kígyózó szalagszerű, pihenésre alkalmas objektum kiépítésével, a termálfürdő vízen lebegő kávézóteraszának bővítésével vonzó és változatos partszakasz kialakítása adja a projekt végkimenetelét.
Mindhárom pályamunka teljes terjedelmében elérhető az alábbi linkeken:
1. „Római-part, 2100” pályamű
2. „Római-part, 2100” – 78x pályamű
3. „Irány a Rómaira!” + http://www.youtube.com/watch?v=ATXB2wYW0WU&feature=youtu.be.