(1930 – 2021)
Csütörtökön életének 91. évében elhunyt Gergely István építész, belsőépítész, az egykori Magyar Iparművészeti Főiskola (MIF), a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egykori rektora, Munkácsy- és Moholy-Nagy-díjas, érdemes és kiváló művész - közölte a MOME pénteken az MTI-vel.
Gergely István 1930. május 21-én született Budapesten. 1953-ban végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, ahol mestere Kaesz Gyula volt, majd a KÖZÉPTERV munkatársaként kezdett dolgozni. 1953-tól kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket tervezett, 1960 és 1982 között kiállítástervező volt. Magyarország hivatalos külföldi kiállításainak főépítészeként dolgozott.
Számos cikket, tanulmányt, közleményt, kritikát írt a környezetkultúráról, a kiállítás, a művészképzés témakörében. Főbb művei: Mai lakás, mai ízlés (1961), A kiállítás művészete (1979), A helyek világa a világ helyei (1983).
Gergely István 1982 és 1991 között volt az Iparművészeti Főiskola rektora. "Legendás vezetői korszaka hosszú távra meghatározta az egyetem szemléletét. Reformjai modern, mozgékony, gyors reagálásra képes európai dialektusú egyetemmé tették az iparművészeti főiskolát. Gergely István máig ható lendületet adott egyetemünknek, jóval megelőzve korát" - emlékezik egykori vezetőjére a jogutód MOME.
1964-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott.
1980-ban érdemes művész cím
2007-ben Moholy-Nagy Díj kapott.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Gergely Istvánt saját halottjának tekinti.
forrás: atv.hu/MTI; https://mome.hu/hu/hir/444/gergely-istvan-1930-2021
2020. december 27-én elhunyt Meditz László okleveles építészmérnök, mestertanár
Budapest, 1952. július 17. - Budapest, 2020. december 27.
Szakmai életrajza
1973-ban kapott üzemmérnöki oklevelet az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Magasépítési Szakán.
1973-tól az IPARTERV „B” irodáján dolgozott Janáky István műtermében, az ot töltött évei alatt először konstruktőrként majd társtervezőként dolgozott Janáky István mellett.
1979-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékén. A komplex és diplomatervét Török Ferenc konzultációjával készítette. Tervével a MÉSZ Diplomadíj pályázatán I. díjat nyert.
1982-84 között végezte el a MÉSZ Mesteriskola VII. ciklusát Janáky István vezetésével.
1988-ban lett a KIPTERV műteremvezetője.
1994-től a TTI Rt.-ben műteremvezetőként helyezkedett el.
1999 és 2002 között a MÉRTÉK Kft. vezető tervezőjeként tevékenykedett.
2002-től saját cégében dolgozott.
1979 óta volt tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének. Alapító tagja a Magyar Építész Kamarának, amelyben 1996-2000-ig küldöttként tevékenykedett.
Oktatói tevékenysége
1980-82-ig a Farkasdy Zoltán vezette a BME Középülettervezési Tanszék külsős oktatójaként dolgozott.
1992-2002 között a Középülettervezési Tanszék Diploma Bizottságának volt tagja.
2002-2004 között ismételten a Középülettervezési Tanszék külsős oktatója.
2008-tól az Ipari Épülettervezési Tanszék óraadó munkatársa.
2019 Oktatói tevékenységéért az BME Építészmérnök Kar mestertanári címet kapott
Letölthető tartalmak:
Szomorúan tudatjuk január 4-én elhunyt Fejes Mária Anna magyar építészmérnök
(Budapest, 1931 – Budapest, 2021. január 04.)
1950-től - már az egyetemi tanulmányai alatt is - a Lakóépület-tervező Vállalatnál (LAKÓTERV) dolgozott, mint építész szerkesztő, 1958-1964 között mint építész tervező.
1961-1979-ig külső oktatóként építéstervezést oktatott a BME Építészmérnöki Lakóépület-tervezési Tanszékén és a Szerkezetépítő Mérnöki Kar Magasépítési Tanszékén.
1964-1979 között a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) munkatársa, vezető építész tervező és építész műteremvezető beosztásban.
1970-ben és 1980-ban Franciaországban 3-3 hónapig ösztöndíjasként szakmai tanulmányúton vett részt.
1979-1987-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban minisztériumi főmérnök.
1987 óta mint szellemi szabadfoglalkozású, vezető építésztervezőként dolgozott.
1997 óta Építész Kamarai tag.
1999-2005 között a Magyar Építőművész Szövetség titkára.
2005-től zsűritagként, különböző városokban, valamint a minisztériumi Központi Tervtanácsban vesz részt.
Szakterülete a lakóépülettervezés, gyermekintézmények, szociális intézmények, kereskedelmi- és vendéglátóipari létesítmények tervezése, funkcionális fejlesztése, kutatása volt.
Több megvalósult épülete van többek között Miskolcon, Tatabányán, Kazincbarcikán, Budafokon, nyaralóépületek Visegrádon, Sajkodon, Tihanyban stb.
Számos publikáció, külföldi előadás fűződik nevéhez.
Búcsúztatására és az urna elhelyezésére 2021. 02. 05-én, pénteken 15.00 órakor a Városmajori templomban kerül sor.
Szakmai búcsúztatást Bálint Imre DLA tartja.
Január 8-án elhunyt Tomay Tamás DLA, Ybl-, Pro-Architectura és Prima díjas építész
(Budapest, 1948. április 1. – Budapest, 2021. január 08.)
Elegáns, tiszta vonalú, egyszerű, természetes anyagokból készült épületek jellemzik munkásságát. Középületein, családi házain mindig tapinthatóak ezek az anyagok, a tégla, a kő, a fa és az üveg.
Véleménye szerint a környezethez való alkalmazkodás lényeges módja a jelen idejűség felismerése, hiszen bármely kapcsolódásnak ez elemi feltétele. Az a tapasztalata, hogy amikor a kép többet mutat, mint a megkomponáltság, akkor nyeri el a ház az "érvényességét".
Az egyszerűség természetes eleganciájával megtervezett, nyugodt, harmonikus épületei olyan inspiráló példái az illeszkedésnek és a környezettel folytatott párbeszédnek, ami csak keveseknél születik meg.
Az ÉME Mesteriskolájának oktatója, és az MOME Iparművészeti Egyetemen a leendő építészdoktorokat tanította, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
forrás: https://www.primissima.hu/dijazottak/tomay-tamas/421/
A BME Urbanisztika Tanszék nyugalmazott egyetemi adjunktusa, településtervező, aranydiplomás építészmérnök 2020. december 22-én éjjel aludt el örökre.
2020. november 14-én elhunyt 88 éves korában Zalotay Elemér, a különleges egyedi terveiről ismert Svájcban élő magyar építész. (1932-2020)
1957-ben diplomázott a Műszaki Egyetemen, ahol megismerte Frank Lloyd Wright és Le Corbusier munkáit is. A Szalagház koncepcióján évekig dolgozott.
Számos helyen dolgozott, a Vasitervben (1965) tervezte ki a szombathelyi szputnyik-megfigyelőállomás és csillagvizsgáló épületét.
1929 Tiszaszalka - 2020 Debrecen
Idősb Kálmán Ernő 1929-ben, a Tiszaháton született. Édesapja falusi asztalosmester volt: „a műhely szelleme meghatározó volt életemben” – olvasható egy 2005-ben írott önéletrajzi összefoglalójában, amelyből az is megtudható, hogy a szülei papnak szánták gyermeküket. Ám – a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnök Karát elvégezve – építész lett, és pályakezdőként a debreceni tervezővállalatnál, a KELETTERV-nél, helyezkedett el, ahol 35 éven át alkotó építészként dolgozott.
„Debrecenben hamar jó (építész) társaságra találtam – olvasható az említett önéletrajzi dokumentumban –, Latinovits Zoltán és köre szellemi töltést adtak azoknak az időknek. Apósom is építész lévén a családi életet is az építészet hatotta át.” Fia, ifjabb Kálmán Ernő is építész lett, vele 1990-ben közös építészirodát is alapított, amelynek munkájában haláláig tevékenyen részt vett.
Közel hetven éves szakmai pályafutása alatt számtalan világi épületet – közintézményt, iskolát, társasházat, egyéni megrendelésre készült lakóházat, nyaralót tervezett –, de aligha kétséges, hogy számára a legfontosabbak az egyházi épületek voltak.
Kálmán Ernő egyházi épületei mindegyikén erőteljesen érzékelhető hitbéli elköteleződése. A legnehezebb időkben is megtartotta hitét és ellenállt a hatalom minden kísértésének. Mintegy tucatnyi templomot, valamint számos más egyházi intézményt tervezett – így gyermek- és idősotthont, egészségügyi ellátást nyújtó intézményt, egyházi óvodát és -iskolát.
Földi életének utolsó pillanatáig, 91 éves koráig dolgozott, utolsó napjaiban a Magyarországon elsőként megépült ökumenikus templomának, a bocskaikerti templomnak a megújítási tervén. De elkötelezettje volt a magyarságot őrző Geszterédi Aranyszablya ügynek, amelynek augusztusi emlékhelyavató ünnepségén még részt vett.
A Debrecen, Bolyai utcai református temploma felavatásának 40 éves évfordulóját már nem érhette meg, október 21-én hajnalban csendesen elaludt. A templomban november 15-én megnyíló kiállítás így az építészre, Kálmán Ernőre is emlékezik.
Életművéért 2019-ben, a köztársasági elnök „a magyar református templomépítészetet egyszerre liturgikus térkialakítású és funkcionális új épületekkel, valamint számos műemlék templom rekonstrukciójával gazdagító, magas színvonalú munkája elismeréseként” a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki.
Temetése 2020. november 6-án 11 órakor a Nyíregyházi Északi temetőben lesz.
Társaságszerető, vidám ember volt, emlékét megőrizzük!
Letölthető tartalmak:
2020. október 13-án elhunyt Jánossy Johanna építész, az Archiflex Stúdió Építésziroda alapító tagja.
Johanna 1964. december 24-én született, édesapja Jánossy György építész, Ybl Miklós- és Állami díjas magyar építész, egyetemi tanár.
A budapesti József Attila Gimnáziumba járt, majd 1983 -1988 között elvégezte a BME Építészmérnöki Karát.
Diplomázás után a Lakótervben, Roth János műtermében (1988-1991) dolgozott, majd 1995-1996 között Csontos Csabánál a KÖZTI-ben.
1990-1992 között a MÉSZ Mesteriskola XI. ciklusában hallgatója volt.
2004-2006 között elvégezte a BME Műemléki Szakmérnöki Képzését.
1996-ban megalapította az Archiflex Stúdió Építészirodát, férjével Lente Andrással, és Heppes Miklóssal, Steinbach Erzsébettel, ebben az irodában dolgozott haláláig.
Legfontosabb munkáinak a budapesti Sobieski János utcai 15 lakásos társasházat, a veszprémi Alsóvárosi temető Haiszler-kápolnájának műemléki felújítását és a Nemzeti Táncszínház belsőépítészeti tervezését tartotta.
2020. október 3-án, 92 éves korában elhunyt Callmeyer Ferenc építész.
(Miskolc, 1928. – Budapest 2020.)
A Magyar Építész Kamara (MÉK) első megválasztott elnöke (1997 - 1999).
“CF” ahogy mindenki ismerte, kétszeres Ybl-díjas építész ( 1956; 1993.), Év Lakóháza díjas, Építészeti Nívódíjas és Prima díjas (2008). Megkapta továbbá a Magyar Művészeti Akadémia Építészeti Tagozatának díját (2014). 2015-ben Jean Monnet - emlékéremmel ismerték el a közép-európai nemzetek közötti megbékéléséért tett tevékenységét.
2019-ben ő kapta meg elsőként a Biatorbágy Városépítészetéért Díjat.
A diploma megszerzése után a MEZŐTERV-nél mint tervezőépítész helyezkedett el.
1953-1955 között végezte el a Mesteriskola legendás első ciklusát( MÉSZ I.).
1955 és 1963 között az IPARTERV osztályvezetői munkakört töltött be.
1956-ban, 28 évesen Ybl-díjat kapott „a mezőgazdasági víztoronytípusterv készítéséért, a Kőbányai Gyógyszergyár Irodaépületének ( Bp. Gyömrői út 19-21.) tervezéséért."
1963-tól 1965-ig a londoni Sheppard Robson and Partvers-nél építészként dolgozott. 1965-ben hazatért és a Tervezésfejlesztési és Építészeti Technikai Intézet (TTI) főosztályvezető helyettese lett.
1951-től meghívott előadó és gyakorlatvezető volt a BME Építészmérnöki Karán, 1984-től a Kar az angol nyelvű tagozatán címzetes egyetemi tanár.
1994-től az BME Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottságának tagja.
1990-től a Callmeyer és Tsa. Építésziroda tulajdonosa és igazgatója, építész fiával dolgozott együtt ( Callmayer László).
Számos építészeti és urbanisztikai cikke jelent meg szak- és ismeretterjesztő lapokban. Tanulmányokat írt a napenergia építészeti hasznosításáról, könyvei jelentek meg a korszerű iskolaépítésről. Több bizottságban - mint tag - működik közre, így az Euromérnöki Diploma (EU ING) magyar minősítő bizottságában, 1993-tól a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságban.
Az 1996-ban újra alapított Magyar Építész Kamara (MÉK) első megválasztott elnökeként (1997 - 1999) meghatározó feladatokat kapott az építészszakma újraszervezésében. Elnöki pozíciójáról a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata körül kialakult szakmai-etikai viták miatt köszönt le.
A BME Építészmérnöki Karán 2001-ben Aranyoklevelet kapott; az Egyetem Szenátusa 2011-ben Gyémántdiploma adományozásával ismerte el értékes építészi tevékenységét.
2017-ben a kamara küldöttgyűlésén megkapta az elsők között MÉK Kamarai Érmet.
( a képen balról jobbra: Bodonyi Csaba, dr. Hajnóczi Péter, Mónus János, Kovács Imre, Kampis Miklós, Callmayer Ferenc)
Callmayer Ferenccel készült videó riport:
Források:
Callmeyer Ferenc temetése 2020. október 16-án 12.30-kor lesz Telkiben.
Letölthető tartalom: