1/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK elnökségének 2019. évi munkájáról szóló beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
2/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2019. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja. A beszámoló alapján a MÉK 2019. évi gazdálkodásának eredménye a tartalékkeret összegében növekedett, ennek megfelelően a 2020. évi költségvetés bevételi oldala nő a 2019. évről áthozott tartalékkeret összegének megfelelően, amely a kiadási oldalon a 2020. évi tartalékkeret összegét növeli.
3/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Nonprofit Kft. 2019. évi működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
4/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Etikai-fegyelmi Bizottságának 2019. évi beszámolóját 129 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja.
5/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Felügyelő Bizottságának 2019. évi beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
6/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2021. évi költségvetését 127 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja azzal, hogy ennek részeként a 2021. évi tagdíjat változatlanul 75.000 Ft-ban állapítja meg.
7/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 130 igen szavazattal egyhangúlag a MÉK Etikai-fegyelmi Szabályzat szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
8/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 130 igen szavazattal egyhangúlag a MÉK Szakmai továbbképzési szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
9/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 129 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
10/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése Tanúsítási szabályzatot hoz létre. A MÉK Küldöttgyűlése 123 igen, 7 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a MÉK Tanúsítási szabályzatát elfogadja.
Tájékoztatásul a kapcsolódó Tanúsítási ügyrend
11/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 120 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett lehetővé teszi, hogy az elnökség küldöttgyűlési határozathozatalt kezdeményezzen, ülés tartása nélkül az Alapszabály 3.1.5. pontja szerint, ahol a d) és e) pontban a „tag” helyett „küldöttet”, az e) pontban a „területi szerv elnöke” helyett a „MÉK elnökét” kell érteni. Teljes tisztújítás ilyen módon nem történhet, és biztosítani kell, hogy a szavazati joggal rendelkezők egyértelműen személyükhöz köthetően tudják szavazataikat leadni!
Budapest, 2020. szeptember 30.
2020. szeptember 11-én, pénteken került sor a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésére a Kopaszi-gát Öbölház rendezvényközpontban, amely a koronavírus helyzet miatt ez alkalommal nem a földszinti rendezvényteremben, hanem az épület nyitott tetőteraszán került sor, a regisztráció pedig az épület mellett, a szabadban történt.
Köszönhetően a küldöttek felelősségteljes részvételének a küldöttgyűlés határozatképes volt, így a Kamara a törvények által rá rótt kötelezettségeknek eleget tudott tenni!
A küldöttgyűlésen tárgyalt anyagok és a kapcsolódó előterjesztések a honlapon megtekinthetőek, hamarosan az elfogadott, módosított szabályzatokat is közzé tesszük!
Az alábbi döntések születtek a 2020. szeptember 11-i küldöttgyűlésen:
1/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK elnökségének 2019. évi munkájáról szóló beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
2/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2019. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja. A beszámoló alapján a MÉK 2019. évi gazdálkodásának eredménye a tartalékkeret összegében növekedett, ennek megfelelően a 2020. évi költségvetés bevételi oldala nő a 2019. évről áthozott tartalékkeret összegének megfelelően, amely a kiadási oldalon a 2020. évi tartalékkeret összegét növeli.
3/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Nonprofit Kft. 2019. évi működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
4/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Etikai-fegyelmi Bizottságának 2019. évi beszámolóját 129 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja.
5/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Felügyelő Bizottságának 2019. évi beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
6/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2021. évi költségvetését 127 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja azzal, hogy ennek részeként a 2021. évi tagdíjat változatlanul 75.000 Ft-ban állapítja meg.
7/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 130 igen szavazattal egyhangúlag a MÉK Etikai-fegyelmi Szabályzat szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
8/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 130 igen szavazattal egyhangúlag a MÉK Szakmai továbbképzési szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
9/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 129 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
10/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése Tanúsítási szabályzatot hoz létre. A MÉK Küldöttgyűlése 123 igen, 7 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a MÉK Tanúsítási szabályzatát elfogadja.
11/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 120 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett lehetővé teszi, hogy az elnökség küldöttgyűlési határozathozatalt kezdeményezzen, ülés tartása nélkül az Alapszabály 3.1.5. pontja szerint, ahol a d) és e) pontban a „tag” helyett „küldöttet”, az e) pontban a „területi szerv elnöke” helyett a „MÉK elnökét” kell érteni. Teljes tisztújítás ilyen módon nem történhet, és biztosítani kell, hogy a szavazati joggal rendelkezők egyértelműen személyükhöz köthetően tudják szavazataikat leadni!
MÉK Titkárság
A Magyar Építész Kamara mindent megtesz annak érdekében, hogy a 2020. szeptember 11-i küldöttgyűlésen résztvevők számára a megfelelő távolságot biztosítsa. A helyszínnel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy a küldöttgyűlést az Öbölház emeleti (teljesen nyitott, tetővel rendelkező) teraszán tartjuk meg. A székeket a biztonságos 1,5 méteres távolságban helyezik el, több fertőtlenítő pont is a rendelkezésünkre áll majd!
A helyszíni regisztrációt az Öbölház rendezvényközpont előtt szabad levegőn fogjuk megtartani a zsúfoltság elkerülése érdekében. A küldöttgyűlés alatt kérjük, viseljen maszkot (amennyiben nem lenne Önnél, úgy a regisztrációs pultoknál a kollégáktól tud kérni).
Kérem érkezzen időben, hogy a regisztrációnál elkerülhető legyen a tumultus.
Továbbra is megteszünk mindent annak érdekében, hogy a törvények által ránk rótt kötelezettségeknek megfelelve a lehető legrövidebb idő alatt a tavalyi beszámolók, a 2021. évi költségvetés, továbbá a szabályzatok elfogadása is megtörténjen. Előbbieken túl különösen fontos lesz azon döntés, amelynek célja, hogy a határozat meghozatalát követően a továbbiakban a küldöttgyűlés – a határozatban és a hatályos Alapszabályban szereplő feltételek mellett – ülés tartása nélkül, elektronikus úton is tudjon a későbbiekben határozatot hozni.
Tisztelt Küldött!
Ezúton meghívom a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésére.
A küldöttgyűlés helyszíne: Kopaszi gát – Öbölház rendezvényközpont (1117 Budapest, Kopaszi gát 1.)
Időpontja: 2020. szeptember 11., péntek 9.45 óra (Regisztráció: 9.00 órától)
Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés azonos napirenddel 2020. szeptember 11., péntek 10 órára kerül összehívásra.
Program:
Megnyitó, köszöntések dr. Hajnóczi Péter elnök
Ügyrendi döntések
Napirend
1. Beszámoló a MÉK Elnökségének 2019. évi munkájáról és gazdálkodásáról – dr. Hajnóczi Péter, Szalay Tihamér
2. A MÉK Felügyelő Bizottságának véleménye – Csapó Balázs
3. Beszámoló a MÉK Nonprofit Kft. 2019. évi működéséről, gazdálkodásáról és a MÉK Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának véleménye – Eltér István, Schulcz Péter
4. A MÉK Etikai-fegyelmi Bizottságának 2019. évi beszámolója – Puskás Péter
5. A MÉK Felügyelő Bizottságának 2019. évi beszámolója – Csapó Balázs
6. A MÉK 2021. évi költségvetésének tervezete, a 2021. évi tagdíj és MÉK Felügyelő Bizottságának véleménye – Szalay Tihamér, Csapó Balázs
7. MÉK Etikai-fegyelmi szabályzat módosítása – Puskás Péter
8. MÉK Szakmai továbbképzési szabályzat módosítása – Dulácska Zsolt
9. MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzat módosítása – dr. Hajnóczi Péter
10. MÉK Tanúsítási szabályzat elfogadása – dr. Hajnóczi Péter (tájékoztatásul az ügyrend innen elérhető)
11. Határozathozatal a „Küldöttgyűlési határozathozatal ülés tartása nélkül” tárgyban –
dr. Hajnóczi Péter (Lásd határozat-tervezetek)
12. Egyebek
Üdvözlettel:
dr. Hajnóczi Péter
MÉK elnök
A Küldöttgyűlés helyszínén maszk viselése kötelező!
További letölthető anyagok:
2020 ÉVI RENDES TAGOZATI GYŰLÉS MEGHÍVÓ
2020, MÁRCIUS 19-én (csüt.) 15 órától MÉK székházban a Kós-teremben tervezett, de járványügyi védekezés miatt elmaradt tagozati gyűlés helyett 2020. szeptember 17.csütörtök 14.00 órára meghirdetem
A tagozati gyűléssel együtt szakmai előadás hangzik el, amelyért továbbképzési pont jár.
Tagozati gyűlés
14:00 (Tagozati gyűlés megkezdése, jelenlétív, szavazatképesség vizsgálata, szavazatképtelenség esetén megismételt gyűlés összehívása 15:00 órára)
14.15 - 14:45 Szakmai előadás
Hild Csorba Bernadett, Budapest, I. Kapucinus utca 9. épület
15:00-17:15 Évi rendes (megismételt) tagozati gyűlés
Tagozati gyűlés napirendje:
( A járványügyi védelmi intézkedések befolyásolhatják a gyűlés megtartását!)
Bp. 2020. augusztus 31.
Dr. Vukov Konstantin tagozati elnök
Letölthető tartalmak:
Hajnóczi Péter hozzászólása a 2020. augusztus 25-én az ITM által tartott online szakmai konzultáción, amelynek témája a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 – az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról
SUMMA SUMMARUM
A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki – a közreműködők részvételével – ugyanis a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek Budapestet csodálni!
A Magyar Építész Kamara részéről üdvözöljük a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiában megfogalmazott célokat, azokat jónak tartjuk, a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározása véleményünk szerint helyes, az ördög, vagy az Isten a részletekben rejlik, ki hogyan ismeri és használja a szólás-mondást, tehát a megvalósítás mikéntjei és módszerei alapvetően fontosak.
A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése vagy kioltása, maga az országkép.
A tervezési folyamatban dől el a megépült objektum tartóssága.
A tervezőasztalon – a közreműködők részvételével – dől el, hogy tartós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik (olyan gazdagok vagyunk, hogy 40-50 éves házakat bontunk, mert kulturális kisugárzásuk megszólító képességük nem volt elegendő egy társadalom számára.)
Amira ma büszkék vagyunk városainkban, Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekek, a jogi szabályozás a tettek mögött kitapintható erkölcs, morál és az építésügyet átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek pl. Budapestet csodálni.
Alapvető az előkészítési folyamatok megtervezéséhez és megítéléséhez, hogy legyen egy Építési Információs Rendszer, amely megmutatja, hogy az elmúlt 20 évben mi épült, milyen műszaki tartalommal, körülményekkel, kulturális tartalommal, mennyiért.
Személyes részvétel és felelősség kell az építési folyamatban, világos szabályokkal!
Építésügyi szabályozás, intézményi környezet
Egyetértünk azzal, hogy az építéssel kapcsolatos jogszabályoknak egyszerűeknek kell lenniük. Úgy véljük, hogy a jogszabályi környezet, az eljárás rend sokat egyszerűsödött, bizonyos esetekben talán már túl egyszerű is. Mindenképpen fontos, hogy bizonyos garanciák megmaradjanak a rendszerben. Az egyik ilyen garancia a településkép védelme. A jogalkotó helyesen létrehozta a településkép védelmi rendeletek és a településképi arculati kézikönyvek rendszerét. Ez a rendszer csak akkor tudja betölteni a jogalkotó által neki szánt szerepet, ha az építési folyamatban maradnak olyan pontok, olyan garanciák, amelyek ezt biztosíthatják. Ilyen, a sokak által nem szeretett településképi vélemény. Véleményünk szerint nem magával az eljárással van a probléma, hiszen sok esetben ez az egyetlen eszköz arra, hogy ne legyen végképp szabad a pálya, szabad préda az építkezés, és ne építhessen mindenki kedvére bármit, hanem hogy ráébressze az építtetőt arra, hogy közösségben él, a saját beruházása egyben az épített környezet, az épített örökségünk része is lesz, és ez bizony felelősséggel jár. Magyarország jövőjéről, jövőképéről van szó, hogy „jó legyen hazatérni”! Ebben a kérdésben a résztvevők munkáját, hatáskörét és felelősségét érdemes tovább pontosítani. A másik garancia a főépítészi rendszer működése és a városi főmérnök intézményének bevezetése. Ezzel egyetértünk, a kettő szervesen kiegészíti egymást, egyértelműen meghatározható feladat és hatáskörökkel. Eddig is tapasztalható volt, hogy azon a településen, ahol van egy jó főépítész, sokkal hatékonyabban lehet képviselni, védeni az épített környezetet, sokkal jobb a kommunikáció az egyes szereplők között. Persze ehhez majd jó és rátermett főépítészek és főmérnökök kellenek. A jövő szempontjából ebben nyújthat sok segítséget a most készülő stratégia.
Nincs szükség további lényeges egyszerűsítésekre az építésügyi eljárásokban, sokkal fontosabbnak tartjuk a már működő jogszabályi környezet alkalmazásával kapcsolatos feltételek megteremtését. Sok esetben nem az eljárás bonyolultsága okozza a lassú eljárást, hanem az abban résztvevők korlátai, az egyes hatóságok nehézkes kommunikációja egymással. Fontos, hogy a jogszabályok annyira legyenek egyszerűek, vagy bonyolultak, hogy az azt alkalmazó hatóságok a saját vélt vagy valós védelmükben ne kényszerüljenek arra, hogy 1-1 rövid eljárási határidő betarthatósága érdekében inkább mondvacsinált okokra hivatkozva utasítanak el beadványokat, hiszen ezzel sokkal lassabbá válik az adott folyamat, mintha minden érintett számára rendelkezésre állna a munka elvégzéséhez szükséges minimális idő, és egy-egy eljárás értelmesen tudna végigfutni a maga útján.
Az egyszerűsítéssel összefüggő további garanciák másik csoportja az építtetőket érintő, védő garanciák. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a jogszabályi környezet egyszerűsítésével be kell kerülnie, benn kell maradnia a rendszerben olyan elemeknek, amelyek védik az építtetők érdekeit is. Több ilyen elem van a most tárgyalt stratégiában, és van néhány, ami jó lenne, ha bekerülne.
Egyik ilyen a tervellenőrzés kérdése. Egyetértünk azzal, hogy akkor csökkenthető a beruházás során felmerülő problémák mennyisége és nagysága, ha jó tervek alapján épülnek az épületek. Ennek egyik eszköze lehet a tervellenőrzés. A tervellenőrzés feltételeinek meghatározásánál ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az a terv szakszerűségét, a jogszabályoknak, a szabványoknak történő megfelelőségét vizsgálja, és ne akarjon újra tervezni, ne a terv esztétikai minőségét ellenőrizze, hiszen arra alapvetően ott van a tervező, illetve a tervezési folyamat egyéb szereplői (tervtanács, főépítész stb.).
Másik fontos garancia a felelősségbiztosítás. A biztosítás azon túl, hogy védi a tervezőt, vagy kivitelezőt, legalább ennyire védi az építtetőt is, hiszen megteremti az elvi pénzügyi forrását egy esetleges kár esetén a kártérítésnek. Az egyszerű bejelentéssel megvalósuló beruházásoknál kezdetben a jogalkotó - véleményünk szerint helyesen - azzal érvelt, hogy az építési hatóságok kivételével a rendszerből, szükséges egyéb garanciák beépítése, ezek egyike volt a felelősségbiztosítás. Ezt az irányt javasoljuk fenntartani.
Ugyancsak ilyen garancia volt a tervezői művezetések előírása. A tervezői művezetés nem bevételi forrás a tervező számára, hanem egy olyan eszköz, amellyel az építtető érdekeit tudja képviselni a kivitelezés során. Ez fontos az építtetőnek, de fontos mindenkinek, hiszen az építésfelügyeletek leterheltsége okán nem minden esetben tudnak időben reagálni olyan anomáliákra, amelyek ha időben kiderülnek, kevesebb kárral, elkerülhető jogi vitával járnak.
Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az e-napló ügye is. Az építési napló vezetése minden, az építési folyamatban szereplő résztvevő érdekeit szolgálja. Építési napló hiányában elveszik az a felület, ahol dokumentálni lehetne az építési folyamat fázisait, történéseit, és ebből adódóan egy későbbi jogvita során sok esetben ellehetetlenül a folyamatok feltárása, ellenőrzése, az esetleges építési hibák lekövetése. Éppen ezért a MÉK javasolja az e-napló ismételt bevezetését azokon a beruházásokon is, ahol az utóbbi időben a jogszabály ettől eltekintett.
A garanciák, jogok, felelősségek, kötelezettségek átfogó meghatározását és alkalmazását szolgálhatja a szakmai szervezetek által kidolgozott Beruházási Folyamatok Rendszere, melynek jogszabályokba történő beillesztése esetén várhatóan jelentősen javulhat az építési beruházások minősége, emelkedhet az építőipar, és ezen keresztül az épített környezet színvonala.
Végezetül, de nem utolsó sorban a jogszabályoknak egyértelművé kell tennie az építés három résztvevőjének a hatóságnak (engedélyező-felügyelő; ez véleményem szerint egy és újra össze kellene vonni), az önkormányzatnak (polgármester-főépítész) és a kamarák (mérnöki-építész) rendszerszerű hatáskör meghatározását, hogy jól, egyértelmű legyen minden szereplő feladata és felelőssége annak jogkövetkezményeivel együtt. Ennek folyománya és elengedhetetlen része a közhiteles, „interaktív térkép”, ahonnan egyértelműen kiderül, hogy „hova mit lehet építeni”.
Közbeszerzés, tervpályázat
A tervezési megbízás (a „bizalom” megkapás módját) újra kell szabályozni, lehetővé téve a gyors, társadalmi szinten is transzparensé tehető, strukturált kiválasztási rendszert. Jelenleg árverseny és kartellvilág virul, mert nincs jó módszer. Nincs strukturált kiválasztási rendszer, a közbeszerzés olyan tárgyban, melynek nincs fizikai, megfogható tárgya értelmezhetetlen.
A MÉK egyetért azzal, hogy a közbeszerzés minél egyszerűbb legyen, ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tervezési munkák leginkább támogatandó közbeszerzési formája továbbra is a tervpályázat. Annak érdekében, hogy a kiírók ne tekintsék nyűgnek a tervpályázatot, szükségesnek látjuk a tervpályázatok formáinak, típusainak bővítését, hogy minden kiíró megtalálja a maga számára leginkább elfogadható formát. Kamaránk véleménye szerint a magasépítési közbeszerzések során nem szerencsés megoldás az egyre gyakrabban alkalmazott Design & Build rendszer, amikor a kivitelezéssel együtt versenyeztetik meg a tervezést is, mivel ez nagyon sok esetben a megvalósítás során a kiíró, az építtető érdekeinek sérelmével jár, tehát javasoljuk ezen szempontok figyelembevételét is a legegyszerűbb közbeszerzési eljárás meghatározásánál.
Kamaránk tagjai sok esetben tapasztalták, jelezték, hogy a közbeszerzések, pályázatok esetében az előkészítéssel, a kiírások pontosságával kapcsolatban sok teendő van még. Ebben sokat segíthet, a stratégiában szereplő építési statisztikai adatbázis és az egyes építés típusok határidő katalógusának alkalmazása, melyekkel elkerülhetőek lehetnek, az irreálisan alacsony árú, vagy határidejű pályázati kiírások. Éppen ezért ezen adatbázisok mielőbbi kidolgozását határozottan támogatjuk!
BIM
A MÉK támogatja a BIM fokozatos, és meghatározott feladatoknál történő bevezetését, ugyanakkor fontosnak tartjuk a megfelelő képzések elindítását, támogatását. A képzésnek ki kell terjednie a beruházás összes olyan szereplőjére, aki kapcsolatba kerül a későbbiekben a BIM-ben készült anyaggal, legyen az tervező, kivitelező, üzemeltető. Legalább ennyire fontos azonban, hogy a megrendelő is értse a BIM-et, tudja, hogy mire szolgál, tudja, hogy egy adott projekt esetében mire, hogyan kívánja használni. Akkor és olyan projekteken legyen követelmény a BIM, ahol és amikor annak értelme van, hasznos mind a tervezési, mind a kivitelezési, mind az üzemeltetési folyamatban. Fontos, hogy a megrendelő értse, hogy milyen szintű BIM feldolgozásra van szüksége annak érdekében, hogy a szükséges mértékű energiákat és időt vegyen igénybe. Viszonylag új technológia lévén fontos, hogy a képzési formák lefedjék az érintettek teljes körét, azaz amellett, hogy a felsőoktatásban mindenhol el kell indítani a képzést a leendő mérnököknek-építészeknek, legalább ennyire fontos lesz azoknak a képzési helyeknek, képzési formáknak a kidolgozása is, ahol a már praktizáló tervezők, kivitelezők és minden egyéb érintett meg tudja szerezni a szükséges tudást.
Ezzel párhuzamosan szükséges olyan pályázatok, támogatási programok folyamatos kiírása, amely segítségével a tervezők végre tudják hajtani a szükséges számítástechnikai infrastrukturális beruházásokat. Ez különösen fontos a jelenlegi, járvánnyal és gazdasági visszaeséssel terhelt időszakban, mivel ez nem az az időszak, amikor a cégek könnyen tudnak beruházni, hiszen sokan a tartalékaikat élik éppen fel.
Szabványok, előírások, alapadatok elérése
A MÉK támogatja, hogy minden, az építésügyet érintő szabvány és előírás elérhető legyen digitális formában, praktikusan ingyen. Ugyancsak támogatjuk és egyetértünk azzal, hogy naprakészen, egy helyen elérhetőek legyenek az egyes települések településrendezési tervei és előírásai, hogy bármikor megnézhető, lekérhető legyen, egy adott terület szabályozása, beépítési lehetőségei (lásd „interaktív térkép”).
(Az összeállítás a MÉK Elnökség véleményei alapján történt)
A Magyar Építész Kamara (MÉK) Táj- és Kertépítészeti Tagozata együttműködve a Magyar Tájépítészek Szövetségével (MTSz) 2021 tavaszán szakmai seregszemlét rendez a magyar tájépítészek 2015 utáni legjobb tervei, legjelentősebb munkái, kutatásai és legszínvonalasabb megvalósult alkotásainak bemutatása, széleskörű megismertetése, a szakma társadalmi ismertségének növelése érdekében. Amennyiben munkáik bemutatását - e seregszemle keretében - vállalják, kérjük, hogy részvételi szándékukat, kiállításra érdemes projektjavaslataikat 2020. október 5-ig jelezzék az alábbi linken található regisztrációs űrlapon.
További részletes információkat a mellékelt első körlevél tartalmaz (határidők, témakörök, technikai információk).
Kérdéseikkel keressenek bizalommal!
Üdvözlettel,
a Szervezőbizottság tagjai:
Schuchmann Péter, MÉK Táj és Kertépítészeti Tagozat, elnök
Vincze Attila, MTSz, elnök
Boromisza Zsombor, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, a kiállítás kurátora, email: tajodusszeia@gmail.com, telefon: 06/30-349-6658
Földi Zsófia, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, a szervezőbizottság tagja
Valánszki István, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, a szervezőbizottság tagja
Letölhető tartalom:
A Magyar Építész Kamara tájékoztatása az Állami Számvevőszék közzétett megállapításaival kapcsolatban, amelyet az ÁSZ jelentést hiányosan feltett sajtóorgánumoknak juttatott el
„Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Magyar Építész Kamara országos kamarája a szervezeti működési kereteit a jogszabályi előírások szerint kialakította.”
„A költségvetési támogatások nyilvántartása és a támogató felé történő elszámolás szabályszerű volt.”
„Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a Magyar Építész Kamara országos szervezete elnökének, valamint területi szervezetei elnökeinek összesen 22 javaslatot fogalmazott meg, amelyek alapján a címzetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”
Ez a 19 megyei és az országos kamarát tekintve, átlagosan 1,1 ajánlást jelent, kamaránként. Megjegyzendő, hogy 3 kamara működését a vizsgálat teljesen hibátlannak minősítette!
Az érintett kamarák az ajánlásban foglaltakat természetesen határidőre, maradéktalanul teljesítik!
Az építész kamarák 1996-ban történt megalakulásuk óta a taggyűlések, vagy a küldöttgyűlések által jóváhagyott éves költségvetési terveik szerint működnek, a gazdálkodásról szóló éves beszámolókat a taggyűlések vagy a küldöttgyűlések hagyják jóvá. Ezek a kamarai honlapokon megtekinthetőek, így a gazdálkodásuk és működésük átlátható és megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek.
Budapest, 2020. augusztus 14.
dr. Hajnóczi Péter
a Magyar Építész Kamara elnöke
A MÉK hírek rovatban beszámolunk a KATA szabályok módosítása kapcsán a MÉK és az MMK közös sajtónyilatkozatáról, illetve az ezzel kapcsolatban a Köztársasági Elnök Hivatalával folytatott egyeztetésről. Ugyancsak beszámolunk a Közbeszerzési Hatóság új elnökének, dr. Kovács Lászlónak a MÉK-ben tett látogatásáról.
A MÉK elnökségének határozatai mellett összefoglalót olvashatunk a tantermi kötelező továbbképzésekről.
Ismételten közöljük a MÉK által létrehozott szakmai programok hozzájárulási alapjának pályázati felhívását, hiszen közeledik a 2. forduló benyújtási határideje. Beszámolunk az építészeti díjakra vonatkozó aktuális felhívásokról, bíztatva Mindenkit arra, hogy vegyen részt a különböző megmérettetéseken. Ebben a rovatban olvashatunk a Mesteriskola XXVI. ciklusának pályázatáról is.
Jelen Közlöny némileg könnyedebb Fókusztémája a Bor - Mámor - Építészet. Ennek kapcsán olvashatunk egy tartalmas cikket Bálint Imre tollából, aki építészként és borászként ír mindarról, amit borról, építészetről gondol.
Ugyancsak ebben a rovatban olvashatunk egy izgalmas írást dr. Laposa Józseftől, akiről a szakmabeliek tudják, hogy tapasztalt, nagy tudású tájrendező mérnök, városépítési-városgazdasági szakmérnök, de a szakmán kívüli közvélemény leginkább a Laposa Borászat alapítójaként ismeri. A cikk egyszerre szól az író életútjáról, a szőlőhöz, borhoz való viszonyáról, és a borászattal kapcsolatos építészeti, táji, szabályozási kérdésekről egyaránt.
Hogy a téma címében szereplő mindhárom fogalomról szó essen, apró szerkesztőségi szösszenet erejéig megemlékezünk a mámorról is, a cikk végén egy röpke játékra invitálva az olvasókat, melynek nyereménye 1-1 üveg finom bor lesz.
Kulturális Híradó rovatunkban Turi Attila most megjelent könyvéről szólunk, amely az építész eddigi meglehetősen termékeny életútját, munkásságát mutatja be, izgalmas, magas színvonalú épületekkel, tartalmas gondolatokkal.
Építészeti körkép rovatunkban bemutatjuk a BORD Építész Stúdiót és a Stúdió borászatokkal kapcsolatos munkáit. Inspiráló, építészeti gondolatokban gazdag épületekkel ismerkedhetünk meg, most még csak papíron, de a kíváncsi olvasókat arra bíztatjuk, hogy nézzék meg élőben is az épületeket, legyen az a még épülő Sauska Borászat, vagy az Etyeki Kúria, vagy éppen a Holdvölgy borászat.
Ugyanebben a rovatban ismerhetjük meg Borok, színek, formák címmel a Kristinus Borbirtokot a vezető tervező, Horváth Gábor kalauzolásával.
A Stúdió-Műhely rovatban egy olyan építész irodát mutatunk be, akiket változatos, karakteres, igazán mai épületeiről ismerhetünk, és akik ugyancsak kipróbálták már magukat a borokkal kapcsolatos projektekben is. Érdekes olvasmány, az irodáról, az építészeti hitvallásukról, felfogásukról, az építészetről magáról, és persze a borról is.
Végezetül arra bíztatunk mindenkit, ne tétovázzon bejárni az ebben a számban szereplő és nem szereplő magyar borászatokat, gyönyörködjön az épületekben, a kulturált és mértékletes alkoholfogyasztást szem előtt tartva kóstolja meg mindenhol a bort, amiről az épület szól, amely az épületben megszületik, és vigye jó hírét az építészeknek, borászoknak egyaránt. Terjessze a szűkebb és tágabb környezetében azt, amit tapasztalt, hogy minél többen beszéljenek az épített környezet értékeiről...és persze a jó magyar borról!
Tutervai Mátyás
MÉK alelnök - főszerkesztő
Honlapunkon itt olvasható!
A MÉK Elnökségének döntése alapján 2020. szeptember 11-én, pénteken kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
A javaslatok a területi kamarákkal előzetesen az augusztus 4-i Területi Elnökök Testületének ülésén megtárgyalásra kerültek.
Az anyagok az alábbi tematikus felsorolásban a linkekre kattintva érhetőek el:
Az összes anyag letöltése egyben
A küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadványt, azaz csatlakozó módosító javaslatot a MÉK Alapszabály 3.3.13. b) pontja értelmében 2020. augusztus 22-ig nyújtható be.
A Küldöttgyűlésre vonatkozó összes határidő itt megtalálható:
http://www.mek.hu/index.php?id=46092
Budapest, 2020. augusztus 13.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
