Tisztelettel meghívjuk Önt a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata TISZTÚJÍTÓ Tagozati Gyűlésére
A gyűlést 2017. november 24-én (pénteken) 13.30 órától tartjuk a Szent István Egyetem Budai Campusán Budapest, Villányi út 29-43
Határozatképtelenség esetén a megismételt TISZTÚJÍTÓ Tagozati Gyűlést november 24-én (pénteken)14.00 órától azonos helyen, azonos napirenddel tartjuk.
Napirendi javaslat:
A meghívó mellékletei 2017. november 1-ét követően lesznek megtekinthetők a MÉK honlapján
A Tagozati Gyűlés elnököt, a Tagozat vezetőségébe 3+2 tagot, a MÉK legmagasabb döntéshozó testületébe (a Küldöttgyűlésbe) 4küldöttet, a vezető tervezői címet odaítélő bizottságba pedig 3 tagot választ.
Fenti tisztségek betöltésére a Tagozat tagjai 2017. november 10-ig 24.00 óráig tehetnek javaslatot e-mailen, vagy levélben.
A tájépítész kar fennállása 25. évfordulója alkalmából a taggyűléshez kapcsolódva szakmai minikonferenciát szervezünk, amelynek részletes programját a végleges meghívó tartalmazza majd.
A jelöléseket kérjük Andor Anikó címére land-a@land-a.hu, illetve a Tagozat titkára Ulrich Tamás címére ulrich.tamas@mek.hu eljuttatni. A javaslatok mellett kérjük a javasolt tájépítész jelölést elfogadó nyilatkozatát és rövid életrajzát is mellékelni.
Letölthető dokumentumok:
Meghívó
A közelmúltban jogszabályi előírásra bevezették az e-közmű alkalmazási rendszert.
https://www.e-epites.hu/e-kozmu
1./ A közüzemek némelyike (pld. a DRV Zrt., állami tulajdonú víz és szennyvízszolgáltató) a személyes ügyfélszolgálati megkeresésre nem ad ki írásbeli közműnyilatkozatot, átirányítja (magyarul elküldi) az ügyfelet azzal, hogy kérje meg a közműnyilatkozatot az e-közmű portálon.
Az e-közmű portálon ugyanaz a DRV Zrt. a következőt üzeni a kérelmezőnek:
"A kérelmében meghatározott KÖZMŰEGYEZTETÉSI KÉRELEM ADATLAP nem a használatbavételi engedélyek kiadására szolgál. A jövőben, építésiontási engedély esetében, kérjük a KÖZMŰ ÁLLÁSFOGLALÁS vagy KÖZMŰNYILATKOZAT adatlapot szíveskedjen választani. Használatbavételi engedély a továbbiakban is közvetlenül a szolgáltatótól kérhető, az engedelyezes@drv.hu e-mail címen. A használatbavételi engedélyhez megrendelő formanyomtatványt és tájékoztatót a www.drv.hu honlapról tud letölteni. Köszönettel: DRV Zrt."
2./ Az e-közműrendszert a Lechner Nonprofit Kft kezeli. A rendszerben lévő közműtérképpel kapcsolatos észrevételünk a következő:
Az e-közműtérkép kezelhetetlen, rendeltetési céljának betöltésére alkalmatlan.
A térkép nem tartalmazza az ingatlanok telekhatárait, az ingatlanok helyrajzi számát.
Az e-térképen, az kérelmező által kötelezően bejelölendő érintett ingatlan feljelölése lehetetlen.
A Lechner Nonprofit Kft vagy/és a közműszolgáltatók miért nem az állami, ingatlannyilvántartási alaptérképre "vitték föl" a közműveket?
(Vajon túl drága lett volna?)
A jelenlegi helyzet tehát az, hogy például a használatba-vételi engedélyhez (tudomásulvételhez, stb.) az építtetők illetve mérnök megbízottjaik nem tudják maradéktalanul teljesíteni az ÉTDR-ben kötelezően feltöltendő közműnyilatkozatokat.
Ha ez így marad, ennek következményeiről, az okozott erkölcsi és anyagi károkba bele sem merünk gondolni.
A rendelet célja logikus, értelmes, jövőbe mutató, a szakma döntő többsége elfogadta.
De a megvalósítás?
Hogyan kap az ügyfél ezután használatbavételi (tudomásul vétel stb.) engedélyt?
A bankhitel utólsó részét hogyan hívja le az építtető, azért hogy be tudja fejezni az egyébként CSOK támogatásból is épülő lakását?
Az Építésfelügyelet vajon tolerálja-e az építtetők és megbízottaik jogszabálysértését?
A DRV Zrt -állami tulajdonú víz-szennyvízszolgáltató-, tulajdonában és az általa üzemeltetett közművekből semmi nincs a közműalaptérképen.
A vonatkozó kormányrendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról" 324/2013 2013. november 1-én lépett hatályba.
Az e-közmű kötelező alkalmazása 2017. július 1-től hatályos.
Négy év egy milliárdos közszolgáltató cégnek kevés volt a saját közműalaptérképének elkészítéséhez?
Az állami tulajdonú vállalatokra nem vonatkozik a kormány rendelete?
Egyébként is a közszolgáltató cégekkel kapcsolatos tapasztalatom – az 1979 - 2017 közötti időszakban szerzett tapasztalatomat írom –, lesújtó, katasztrofális, észbontó az irracionálisan féktelen bürokráciájuk miatt.
Sós Zoltán
Balatonboglár
Katkics Tamás, Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnökének kezdeményezését a MÉK elnökség tagjai megbeszélték, és a MÉK honlapon történő közzétételen túl a Lechner Tudásközpontnak is megküldik a levelet további együttgondolkodás céljából.
"Kamaránk tegnapi elnökségi ülésén határozatot hoztunk arról, hogy a Települési Arculati Kézikönyvek (TAK) összeállítása és bírálata során figyelemmel kell lennünk a települések területén álló, az országos infrastruktúra részét képező olyan építészeti emlékekre is, mint például a monarchia idején épült vasútállomások, illetve a Trianon utáni években épült Klebelsberg tanyasi népiskolák.
Azért indokolt ez a megkülönböztetett figyelem, mert bár ezek az épületek nyilvánvalóan egy-egy település építészeti arculatához kötődő – többnyire még leromlott állapotukban is pozitív kisugárzású - vizuális elemek, azonban gyakorta nem kapcsolódnak szervesen a településszövethez, hanem annak peremén, esetleg attól távolabb helyezkednek el. Éppen ezért tartani lehet attól, hogy külön figyelem felhívás nélkül ezek nem kerülnének be egységesen a TAK-ok készítésének és bírálatának rendszerébe. Már pedig most soha vissza nem térő alkalom kínálkozik arra, hogy ezekről a létesítményekről olyan átfogó országos látlelet készüljön, ami a későbbiekben az értékmentés alapjául szolgálhat. A Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara szorgalmazza tehát, hogy a TAK-ok készítése során kerüljön be az anyagba a települések vasútállomásainak, tanyasi népiskoláinak néhány fotóval és rövid szöveggel történő állapot felvétele is.
Szemlélető példaként a XIX. század második felében kiépült vasúthálózattal együtt példaértékűen egységes építészeti szemlélettel, utólag is fejleszthető modul rendszerű tervekkel megépült vasútállomások tömegére utalnék. Ezek a 100-140 éves épületek azonban mára többnyire a végromlás állapotába kerültek. Vagy az elhanyagoltság, vagy pedig a hozzá nem értő, szakbarbár „modernizáció” miatt. Jobbára megyebeli példákkal tudok élni, ami a helyzet súlyosságát illeti. Persze vannak azért jó példák is, mint például Felcsút, vagy Tápiószele, de még akár Enying is. Mindezt annak bizonyítására, hogy reménytelen helyzet nincs. Legvégül német példát hoznék fel, hogy ott mennyire másként állnak hozzá ugyanehhez a témához. Persze nyilván mások a lehetőségeik. Ott egy-egy állomás melletti tablón látható az épület története és az eredeti építési terv is. Hasonló a helyzet a népiskolák esetében is."
Közzé tesszük a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága által elkészített településképi rendelet megalkotásában segítséget nyújtó részletes útmutatót és a rendelet szerkezetét bemutató mintát, valamint a településképi követelmények rendszerét ismertető segédletet.
Amennyiben a településképi rendelettel, illetve a mellékelt segédletekkel kapcsolatban kérdései merülnek fel, forduljanak bizalommal a Területrendezési és Településügyi Főosztályhoz a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címen, vagy az illetékes Megyei Állami Főépítészhez.
Segédletek: (kattintással letölthető tartalom)
Segédlet a településképi követelmények meghatározásához
Segédlet a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet megalkotásához
Tisztelt Tagtársunk!
2017 a választások éve a Magyar Építész Kamaránál!
Az előttünk álló 4 év tele lesz a szakmagyakorlás számára szinte sorsdöntő változásokkal – ezt mindenféle látnoki képesség nélkül is biztosan tudhatjuk.
Milyen kamarai elnökség viszi át a szakmát a XXI. század harmadik évtizedébe?
Milyen lesz az a közeg, amelyet – részben – mi alakítunk ki magunk körül?
Maradjanak a mai alapértékek, vagy változásra van szükség?
Mit várjunk el a Kamarától, és mivel járuljunk hozzá mi, kamarai tagok?
Ehhez hasonló kérdések garmadája vár válaszra.
El kell döntsük, hogy milyen habitusú vezetőkre bízzuk a kérdések felvetését és a válaszok kidolgozását a tagság számára!
E döntés előkészítését a küldöttgyűlés a Jelölő Bizottságra bízta. A Bizottság ezúton kéri minden területi kamarai tag javaslatát.
Tisztelt Tagtársunk!
Az a kérésünk, hogy a MÉK alapszabály 3.3.16.b. pontja alapján az alábbi kamarai tisztségekbe minél több jelöltet javasoljatok/javasoljanak:
Egy személy több tisztségbe is jelölhető.
Remélem közös munkánk a küldöttgyűlés részére kellő jelölti választékot tud majd biztosítani!
Bármilyen kérdés esetén forduljatok/forduljanak a Jelölő Bizottsághoz!
A javaslatokat (elfogadó nyilatkozat) az alábbi címre várjuk:
A jelöltállítás határideje: 2017. szeptember 25.
Köszönettel és üdvözlettel:
Dévényi Tamás
A Jelölő Bizottság elnöke
Letölthető dokumentumok:
A jogszabályban megfogalmazottak szerint a „Településképi Arculati Kézikönyv (Kézikönyv) a – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze”, amely a szakmai kritériumoknak megfelel, de jelentős benne a települési közösség véleményének kifejeződése. A Kézikönyv elsősorban az építtetőknek készülő útmutató, amely segíteni kíván a tervezés folyamatában, bemutatva és kiemelve az adott település kulturális és épített értékeit, ajánlásokat megfogalmazva az olvasónak az egyes településrészek tekintetében. Az ajánlások nem kötelező jellegűek, a cél a látómező kiszélesítése és ötletadás a vizuális és építészeti kultúra terén a településrészben való harmonikus megjelenés érdekében.
A Kézikönyvnek természetesen meg kell felelnie a szakmai szempontoknak. Fontos, hogy a jogszabályban felsorolt tartalmi követelmények – mind a település karakterek elemzése, mind pedig az építészeti javaslatok – szerepeljenek a Kézikönyvben, mégpedig kellő érthetőséggel és kifejtettséggel, de ugyanilyen lényeges szempont, hogy közérthető és befogadható legyen a település és az építtetők számára.
A Kézikönyv nem szabályrendszer (nem szabályoz és nem tartalmaz kötelezést, de megalapozza azt), „csak” kulturális – azaz morális – számon kérhetősége. Fontos a karbantartásuk, felülvizsgálatuk, mint a településrendezési eszközök esetében. Ahhoz, hogy a Kézikönyv elérje célját, szemléletformáló küldetését, valószínűleg hosszabb időre, évekre lesz szükség. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a felhasználás során megszerzett ismeretek alapján csiszolják, formálják az önkormányzatok a Kézikönyvüket.
A 314/2012. (VII.11.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés b) pontja szerint a polgármester az elkészült kézikönyvet véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának (aki a területi kamarák útján látja el ezt a feladatát). A megküldött tervezetet a szervek, így az építész kamara is, 21 napon belül véleményezik. Az egyeztetés a Lechner Tudásközpont digitális felületén történik. A feltöltésről a polgármester, vélemény esetén a véleményező szerv gondoskodik.
A 21 napos határidő, nem a Kézikönyv feltöltésével kezdődik, hanem a kamara részére történő megküldéssel. Ez természetesen történhet direkt megküldéssel, és történhet a felületre való feltöltéssel egyidőben történő kamarának szóló – hiteles – értesítéssel.
2017. július 12.
MÉK elnökség
A Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozata Tagozati Gyűlésének eredménye. Amelyet 2017. június 9.-én (pénteken) 10 órától tartottunk az Építészek Háza Kós Károly termében.
Letölthető dokumentum:
Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozati gyülésének eredménye
Időpont: 2017. május 4-én (csütörtökön) 14.30 kezdettel. Szavazatképtelenség esetén a megismételt tagozati gyűlést kellet összehívni 2017. május 4-én 15.00 órától
helyszín: Építészek Háza Kós termében
jelen voltak: csatolt jelenléti ív szerint (14 fő)
A tagozati elnök, Dr. Vukov Konstantin köszöntötte a megjelenteket, sajnálatát fejezte ki, hogy kevesen jelentek meg az összlétszámhoz viszonyítva (ez általános jelenség). A gyűlésről emlékezettő készül, amelynek hitelesítésére felkéri Tahi-Tóth Ilona és Ulrich Tamás tagtársakat. (A gyűlés látható egyhangú egyetértéssel elfogadta)
Tovább olvasható a letölthető PDF fájlban:
Tisztelt Szakmagyakorlók!
Az alábbi szabályzatok a 2017. május 19-i küldöttgyűlésen elfogadott módosításokkal 2017. június 1. napjától lépnek hatályba:
