Az InfoRádióban november 3-án, Tutervai Mátyás MÉK alelnökkel készített interjú a 244/2019. (X.22.) és 55/2016. (VI. 13.) Kormányrendeletek kapcsán Szerkesztett rövidített változat

2016-ban hozták meg azt a rendelet, a 155/2015. Kormány rendeletet[1], amely az egyszerű bejelentéssel megvalósítható építési beruházások szabályozását tartalmazta,ez igazából arról szólt, hogy a lakóépületek esetében egy egyszerűsített eljárással, egy egyszerűsített dokumentációval lehet lakóépületet építeni. Megszűnt az elsőfokú építési hatóságok szerepe.

Ez egy olyan rendelet volt, amit néhányszor módosítottak, a különféle szakmai szervezetekkel közösen gyúrta a jogalkotó ezt a rendeletet, és akkor ebből kialakult egy olyan egy, azóta már bejáratott, mind a szakma, mind az építtetők számára elfogadott módja ennek az eljárásnak. És ez az, amit most úgy gondolta a jogalkotó, hogy szükségesnek látja, hogy tovább egyszerűsítse.

A jelenlegi, október 24-től életbe lépett jogszabály módosítás[2], egy részt megváltoztatta a dokumentáció tartalmát is, másrészt magának az eljárásnak módját is. Idáig az eljárás az úgy történt, hogy fel kellett tölteni a dokumentációt az elektronikus naplóba, és aztán 15 nap után el lehetett indítani a beruházást.

Most ebben a fázisban úgy néz ki a dolog, hogy egy másik felületre kell, egy más dokumentációt kell feltölteni, más határidőkkel indítható el.

Megszűnt az elektronikus naplónak a kötelező alkalmazása azoknál, akik természetes személyek és saját maguknak építenek, és ez az egyik olyan pont, amit több szakmai szervezet vitat, hogy ez jó irányba visz-e, mert egyik oldalról egyszerűsödött az eljárás, másik oldalról viszont kikerült a rendszerből az az elem, amivel éppen az építtetők érdekeit lehetett volna védeni abban az esetben, hogy elektronikus naplóban nyomon lehet követni az építkezésnek a folyamatát mind a kivitelezés, mind egyéb szempontból. Mind akár abból a szempontból is, hogyan kívánja az építkezés közben változtatni a tervet, illetve azt, amit Ő építeni akar.

Így, hogy ennek a dokumentálása az építési napló megszüntetésével megszűnik, így ez kétséges, hogy a későbbiekben, esetleges jogviták során, hogyan fogja tudni az építtető igazolni, dokumentálni, akár egy bírósági eljárás során, hogy mi történt az építkezésen.

A hatósági bizonyítványt az építkezés végén továbbra is meg kell szerezni, és ez az veszélyes, abban az esetben, ha az eljárás során korlátozott rálátása van akár az Építés Felügyeletnek, aki ezt az egész procedúrát ellenőrzi, akár a résztvevőknek, akkor előadódhat az hogy, hogy a közbenső változtatások, amelyeket nem kellett dokumentálni, eredményeképpen a végén, amikor a hatósági bizonyítvány kiadására kerülne sor, akkor szembesül mindenki,minden érintett azzal,hogy elképzelhető, hogy olyan változtatásokat eszközöltek az építkezés során, amely vagy bírság kiszabását vonja maguk után, vagy szélső esetben épületelbontását is eredményezheti. Ez az, amit át kellene gondolnia minden szereplőnek, hogy jó-e ez így.

Éppen ezért gondoljuk mi, a Magyar Építész Kamara részéről, hogy dacára annak, hogy ezt a szabályozás megengedi, minden építtetőnek és tervezőnek felhívjuk figyelmét arra, hogy gondolják át, hogy a saját felelősségük és kockázatuk érdekében élnek-e ezen könnyítéssel, mert a jogszabály továbbra is megengedi, hogy továbbra is a korábbi eljárásrendnek megfelelően építkezzen valaki. Tehát még ha nem is kötelező, akkor is dönthet úgy valaki, hogy Ő építési naplót vezet, dönthet úgy, hogy a módosításokat feltölti a rendszerbe.

Maga a rendszer, ahova ezeket fel kell tölteni, ez az ÉTDR nevű rendszer, ez idáig is működött, mert gyakorlatilag az összes többi beruházást, ami építési engedély köteles beruházás, azt ebbe a rendszerbe kell feltölteni. 2016-ban volt a változás, hogy nem a már működő ÉTDR rendszerbe kívánták feltöltetni a terveket, hanem az e-naplóba, most ebben az értelemben visszaléptünk az eredeti rendszerhez, és az ÉTDR-ben kell feltölteni.

Az építtető szempontjából elvileg mindegy lenne, mind a kettő elektronikus felület, mind a kettőnek meg vannak a használati feltételei, mind a kettő működik. Itt ez nyilvánvalóan jogalkotói döntés és szándék volt, hogy melyik az a rendszer, amit működtetni akar.

Amennyire sikerült tájékozódnunk, mert ez a jogszabály változtatás most úgy történt, hogy a szakmai szervezeteknek előre nem kérték ki a véleményét, hogy a jogalkotónak mi volt a szándéka. Az egyik szándék az az volt, hogy tekintettel arra, hogy az e-napló olyan bonyolult felület, amely gondot okozott a használat szempontjából az építtetőknek és mindenki másnak, ezért úgy gondolták, hogy ebben lépni kell. Most az a megoldás, hogy ezt kiiktatjuk a rendszerből, vagy az a megoldás,hogy fejlesztünk egy olyan felületet, ahol sokkal egyszerűbben lehet egy építési naplót kezelni. Jelenleg egy fajta e-napló létezik, ugyan azt e-napló felületet használjuk egy 100 m²-es családi ház építéséhez, mint mondjuk a Puskás Stadion építése során. Nyilvánvalóan az e-napló rendszere nem családi ház méretű beruházásokhoz lett fejlesztve.

És itt lett volna esetleg megfontolandó az, hogy akkor legyen egy más fajta e-napló a kisebb beruházások esetében, és ne dobjuk ki magát az egész rendszert a folyamatból.

A jogszabály szerint a helyszínen szükség van a kivitelezési tervdokumentációra, az hogy ebben az esetben mit takar, azt még a Magyar Építész Kamara hellyel-közzel nyomozza még. Vélhetően az egyszerű bejelentési dokumentációt hívja a jogalkotó jelen esetben kivitelezési tervdokumentációnak. Amihez hozzá tartozik, hogy annak a műszaki tartalma az végtelenül távol áll attól a fajta kivitelezési dokumentációtól, aminek alapján egy épület értelmesen megépíthető.

Nyilvánvalóan vannak olyan egyszerű házak, ahol minden további nélkül a legegyszerűbb tervből is meg lehet építeni. De hát ezért ebben a családi ház kategóriájában is egy 300 m²-es épület tud annyira bonyolult lenni, hogy az alapján a tervtartalom alapján, amit most a jogszabály meghatározott az egyszerű bejelentési dokumentációként, az alapján nem feltétlenül építhető meg.

Itt picit keverednek is a fogalmak, a jogszabály módosításban, a jogszabály ezt az egyszerű bejelentési dokumentációt kivitelezési tervnek kezeli vagy nem kivitelezési tervnek kezeli. Ez abból a szempontból is érdekes lehet még, hogy attól függően ezt most hogy hívjuk, attól függően lehet megítélni azt, hogy ezt kalákában, saját magam megépíthetem vagy valamilyen felügyelettel de én, nem szakemberként is építhetem, vagy nem.

Jelenleg mi, Kamaraként, most ott tartunk, hogy véleményünk szerint az épületeket kivitelezési tervek alapján kellene építeni. Ennek a kiviteli terveknek, ebben az egyszerűsített esetben is meg kéne egyeznie az egyszerűsített bejelentéses dokumentációval, mint ahogy október 24. előtt ez így is volt.

De ez ügyben még mi is tájékozódunk a jogalkotónál, hogy Ő képzelte.

További változás, hogy ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól eltérnek, a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltéréseket, valamint nem kötelező a tervezői művezetés, és a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítástól is el lehet majd tekintetni.

Ez már az Építés Felügyeletnek, mint az ellenőrző szervnek lesz a hatásköre és a felelőssége, hogy Ő tudja-e olyan gyakorisággal ellenőrizni ezeket a beruházásokat, hogy belelát abba, hogy azok az eltakart szerkezetek, amelyek a végén már egy kész épület esetében nem láthatóak, azok vajon úgy épültek-e meg, hogy azok megfelelnek-e a szakmai szabályoknak, illetve annak a terveknek, amit elvileg folyamatosan az építkezés helyszínén kell tartani. Mert ugyan úgy szól a jogszabály, ha változtatok nem kell ezt a változtatást bejelentenem, nem kell feltölteni a rendszerbe, de helyszínen mindig rendelkezésre kell állnia annak az aktuális tervnek, ami alapján építek.

Ez a végén nyilvánvalóan a végén egy kockázat jelent, hogy az, ami megépült az mindenféle szempontból megfelelő-e? Ezt valamilyen módon majd az Építés Felügyeletnek kell tudnia kezelni.

Az energetikai szabályok szempontjából, az épített környezet szempontjából mit eredményez az, hogy a bürokratikus terheket csökkentik az építkezéseken, tehát az összkép hogyan fog a magyar lakás állományban ezek után kinézni?

Ez igényel jelentős önmegtartóztatást, jogkövetést és mindenféle egyéb olyan tulajdonságot a társadalomtól és az építési beruházások szereplőitől, amit még mindannyian tanulunk, hiszen a elmúlt az évtizedekben nem erről szólt a világ, hogy így működjünk. Mindig voltak jogszabályok, amiknek meg kellett felelni, és ez így mindenkit irányított, hogy merre van az igazság.

Most nagyobb szabadságot ad ez a rendszer, feltételezi azt, hogy mindenki jogkövető, feltételezi azt, hogy mindenki, amikor építkezik betartja azokat a szabályokat, szabványokat, amit számára előírt a jogszabály. Legyenek ezek akár a Településkép védelméről szóló helyi rendeletek, helyi előírások.

Kockázatos.

Az optimista változat az, hogy mindenki felnő ehhez a feladathoz, és továbbra is olyan házak épülnek, amelyek a település képébe beleillenek. A kicsit pesszimistább verzió az, hogy több olyan épület lesz adott esetben a saját önmegvalósításáról szól, és nem arról, hogy Ő egy településnek egy része, amihez illik tudni igazodni. Ezt sajnos majd az idő tudja eldönteni.

Mi, a Magyar Építész Kamara továbbá arra próbáljuk biztatni a tervezőkollégákat és a kamarai tagokat, annak ellenére, hogy "a gyeplőt most a lovak közé dobták" ennek ellenére, mindenki saját szakmai felelősségének megfelelően tartson be minden előírást. Tekintettel arra, hogy mindenki lakik valahol, és a saját épített környezete számára fontos, legyen ugyan ennyire számára fontos az épített környezet,amelyben nem Ő lakik, de oda tervez. Olyan házak legyenek ettől függetlenül vállalhatók.

***

Az interjút az InfoRádió készítette Tutervai Mátyással.

• A teljes interjú itt hallgató: https://infostart.hu/audio/00004/00004cc9b.mp3?fbclid=IwAR1V41ixs2L-LaX16z21iqZmkmoq0reLSX4OcQXH-6a1pENqoj-JTEnq_vY
• Kapcsolódó anyagok: https://mek.hu/index.php?link=MEK_szakmai_velemeny_2442019X22

Összeállította: Ulrich Tamás

Budapest, 2019. november 20.