KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

A ’salátatörvény’ tervezettel kapcsolatos tájékoztató [T/9934.]

A Magyar Építész Kamara felkérésére elkészült a szakmagyakorolás szemszögéből fontos részek tekintetében a 2020. március 31-én éjszaka benyújtott "salátatörvény"-ben foglalt jogszabály-módosítás tervezetek tájékoztatója

Tájékoztató az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9934 törvényjavaslatról

I. A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetése

A törvényjavaslat alapvető változásokat hozz a közigazgatási hatósági eljárásokban. A bürokráciacsökkentés keretében 2015-ben bevezetett függő hatályú döntést kiveszi a hatósági eljárásokból.

Mindezek alapján egy építési engedélyezési eljárás kezdetekor nem szükséges függő hatályú döntést hozni, csupán az eljárás kezdetéről és annak határidőjéről kell tájékoztatást adni. A jogalkotó indokolás szerint a függő hatályú döntés jelentős bürokratikus terhet jelent és a jogalkalmazók, valamint az ügyfelek számára is gyakran nehézséget jelent annak értelmezésre.

A fentiek alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényből (a továbbiakban Ákr.) kikerült a függő hatályú döntés. A generális kódex mellett azonban az ágazati jogszabályokat is módosítani kellett. Ennek megfelelően a szakmagyakorlókat érintő jogszabályok módosult a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény.

Továbbra is fennmarad azonban a hatóságnak előírt határidő elmulasztásának azon következménye, hogy a megtérített illetéket/szolgáltatási díjat vissza kell fizetni az eljárás kezdeményező félnek. Amennyiben az eljárásra nem ír elő fizetési kötelezettséget a jogszabály úgy 10.000-Ft kell megtérítenie az eljárást kezdeményezőnek.

II. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosítása

Korábbi tájékoztatónkban szerepel 400 m2-t meghaladó kereskedelmi rendeltetés esetén az eljárás különleges módja.

A módosítást megelőzően a korábbi eljárás során a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének szakhatósági állásfoglalását. A törvényjavaslat alapján azonban a Kormányhivatalnak csak nyilatkozatot kell tennie a szakkérdésben. A technikai jellegű módosításnak elősorban az új hatásköri és illetékességi szabályok bevezetése miatt van szükség. A szakkérdésben tett nyilatkozat joghatása azonban azonos szakhatósági állásfoglalással, így az építési engedélyezési eljárásban attól nem lehet eltérni.

„Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője (a továbbiakban: Kormányhivatal) – amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak – szakkérdésben nyilatkozik. A szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni.”

A törvényjavaslat módosítja az eljárás határidejét, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő korábbi 60 nap helyett 75 napra emelkedett.

„ (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozatának van helye, az építésügyi hatóság ügyintézési határideje 75 nap, mely határidőbe nem számít bele a szakkérdés vizsgálatához szükséges 57/D. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adatok, információk és vélemények megkérésének kiküldésétől a beérkezéséig tartó idő.”

Fontos szabály, hogy a törvényjavaslat módosítását a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

„E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi …. törvénnyel (a továbbiakban: Mód3. tv.) megállapított 57/C57/F. §-át a kereskedelmi építmények építési engedélyezési vagy rendeltetésmódosítási eljárásában – amennyiben a Mód3. tv. hatálybalépésekor fellebbezési eljárás van folyamatban –, a fellebbezés elbírálása során e törvénynek a Mód3. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A szerzői jogi nyilvántartás tekintetében az Étv. mint törvény kötelezően előírja az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alkalmazását.

„Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás elektronikus ügyintézés keretében működik”

III. A szerzői jogról szóló törvény módosítása

A jelenleg hatályos a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (5) bekezdése, amely törvényi vélelmet állított fel a szerzők tekintetében kivezetésre kerül:

„Építészeti alkotások esetén, ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vezetett építészeti szerzői jogi nyilvántartásban szerzőként szerepel. Ha e szabály nem alkalmazható, akkor a (2)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak.”

A jogalkotó indokolás szerint a fenti rendelkezés a kvázi közhitelesség fogalmát fűzi a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft által vezetett szerzői nyilvántartásban szereplő adatokhoz. A bírói gyakorlat szerint közhitelességet fűzni egy nyilvántartáshoz csak akkor lehetséges, ha meghatározott feltételek fennállnak. Az egyik ilyen feltétel, hogy hatóság által vezesse a nyilvántartást. Tekintettel arra, hogy a Lechner Tudásközpont nem minősül hatóságnak,  a jogalkotó elveszi a kvázi közhitelesség jellegét a nyilvántartásnak.

IV. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

A törvényjavaslat az alábbi kiegészítéssel a módosítandó törvény hatálya alá tartozó építkezéseket a kiemelt beruházásokká nyilvánítja. A törvényjavaslat ezzel egyidejűleg - az önkormányzati hatáskörébe tartozó - változási tilalom elrendelése hatálya alól kivonja a beruházásokat.

"A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki: „12. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon, valamint ezen ingatlanból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.

 (3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

V. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény kiegészítése

Két új rendelkezéssel egészül ki a kiemelt szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény.

1. Ha kiemelten közérdekű beruházással érintett szomszédos telek építménye akadályozza beépítési szabálynak és építési követelményeknek megfelelő építkezést, a szomszédos telek tulajdonosa köteles elbontani. A feleknek meg kell állapodni abban, hogy ki viseli a bontásnak a költségét. Amennyiben erre az ajánlat tételétől számított 90 napon belül nem kerül sor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján bíróság ítéltével pótolhatja az elfogadó nyilatkozatot.

2. A kiemeleten közérdekű beruházás a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.

 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „ Ha az adott kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabálynak, építési követelménynek megfelelő beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán túlnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. Az elbontásról a kiemelten közérdekű beruházás építtetője és a szomszédos ingatlan tulajdonosa a költségek viselésére is kiterjedő módon megállapodnak. Amennyiben a megállapodás nem jön létre a felek között a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételétől számított 90 napon belül a Polgári törvénykönyv 6:71. § szabályai szerint, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat és a megállapodást a bíróság ítéletével pótolja.”

(2) Az Ngtv. 11/F. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.

VI. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

A szakmagyakorlókat a módosítási javaslat nem érinti pusztán technikai jellegű.


Készítette: Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász és Dr. Rátkai Gábor ügyvédjelölt

Letölthető dokuemntumok:


Létrehozás időpontja: 2020-04-03 15:32:32
Utolsó módosítás időpontja: 2020-04-03 15:44:10
Cimkék: T/9934.; Beküldő: Dér Andrea
Megtekintések száma: 2082
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=45954