A XVIII. századi egykori koronauradalmi épület a diósgyőri várhoz vezető sétány egyik első épülete, így az élmény megalapozásában a várhoz vezető úton fontos „kapu” szerepet tölt be. Hosszú évek méltatlan állapota után az épület rekonstrukciója pedig a Creaton Építész pályázata zsűrije szerint messze túlmutat egy épület újjáépítésén, egy műemlék felújításán: elhelyezkedése miatt környezetformáló erejét legalább ilyen fontosnak értékelték.

Az épület különlegességét, történelmi miliőjét romos állapota sem tudta leplezni. Az építtetőt is ez fogta meg, így mindenképpen meg akarta menteni az épületet. Az eredeti tervek szerint a történelmi épületrész megtartásával és jelentős mértékű bővítésével szállodává épült volna át, amely illeszkedett volna a vár és környéke turisztikai kínálatához. Mivel ez különböző okokból nem valósulhatott meg, de a leromlott épületet mindenképpen meg szerették volna menteni, a tulajdonosok rendbe hozták a történeti épületrészt, hasznosításként pedig lakások kialakítása lett a cél. Mára valószínűsíthető, hogy ez az ideiglenesnek szánt hasznosítás végleges marad, és a hosszas előkészítés után 2014-ben átadott mesebeli koronauradalmi épületből sosem lesz szálloda.

Ahogy az műemlék-felújítás esetén nem ritka, zökkenőkkel tarkított volt a munka, amit Szunyogh László, építész és csapata az épület körül végzett. Az épület maga helyileg védett, továbbá műemlékileg védett területen áll, így szorosan együtt kellett működni az érintett hatóságokkal. Lovász Emese, a diósgyőri vár vezető régésze által irányított régészeti érdekesség, hogy semmilyen érdemleges lelet nem került elő, annak ellenére, hogy mindig is ezen a területen volt a Szinva patakon átvezető rév.

A felújítás előtt az épületet védő tető nem volt túlságosan régi, körülbelül az 1950-60-as években kerülhetett fel, ráadásul fölhasználták az előző tető méretes faelemeit is másodlagosan beépítve. A tető hajlásszöge sem volt hasonló a korabeliekhez, illetve az eresz kiülése is szokatlanul kicsi volt, nem védte kellően a párkányokat, falakat. A korábbi állapotról fénykép, ábrázolás nem került elő, így az építészeknek építészettörténeti és műemléki szakmai ismereteik alapján alkották meg a tető jelenlegi geometriáját. Az új tetőszerkezet Creaton Hortobágy hornyolt, NUANCE rézvörös engóbozott kerámia tetőcseréppel készült, amelynek megjelenése nem ritka műemlék épületek felújítása során. „A történelmi környezet és az igényességre való törekvés adta, hogy jó minőségű, azaz Creaton gyártmányú hornyolt kerámiacserép, azon belül a barázdáltsága okán rusztikusabb hatást mutató Hortobágy mellett döntöttünk. Az elegáns engóbozott rézvörös színt a szép tagozatú fehér falak mellé választottuk.”

Az építész elmondása szerint a Creaton termékek alkalmazása számára nem volt újdonság, hiszen azok több, sőt díjnyertes munkáján is megjelentek már. „Ezek közül a legemlékezetesebb a Sátai kastély tetőfelújítása volt, ahol nagyon különleges együttműködés alakult ki az ács-tetőfedő, a statikus és az építész között, s ahol egy konkrét több hetes problémát fönn a tetőn, „brain-storming” keretén belül oldottuk meg. A megoldás során 1:1 arányú helyszíni modellezést is végeztünk.” – említette meg az építész. A Sátai kastély tetőfelújításáért Pahocsa Kálmán a Creaton 2012. évi Tetőszépségversenyének első díját is elnyerte.

„Csupán a véletlen műve, hogy én lehettem az a tervező, aki kiszolgálta az épületet, aki hozzájárulhatott munkájával, hogy ismét felújítva emeli a történelmi környezet fényét, gyönyörködteti az arra járókat.” – mondta Szunyogh László, aki ezzel a munkájával az Építész Pályázat egyik különdíját nyerte el.

Szerkezettervezői-statika: Nagy András

A tervezésben segített: Okrutay Miklós, az örökségvédelmi hivatal akkori munkatársa.