KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

CSÜTÖRTÖKI ISKOLA a MÉSZ székházban

A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata. Krizsán András építész kezdeményezésére és szervezésében 2006-ban indította útjára a „CSÜTÖRTÖKI ISKOLA” programsorozatot. A szakmai körökben legendássá vált „CSÜTI” helyszíne Reishl Gábor, akkori MÉSZ elnök javaslatára  azóta is a MÉSZ székház Ybl Miklós terme. Az itt elhangzott előadások, beszélgetések nem csak lexikális tudást, többlet információkat jelentenek a hallgatók számára, hanem olyan alkalmak is, ahol a meghívott előadók a nagyszámú lelkes hallgatósággal közösen az értelmes beszéd, az igényes közgondolkodás módszerével keresik az okokat, magyarázatokat egy-egy témakörön belül. Az eltelt több mint 10 év során meghívott vendég volt többek között: Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, Somogyi Győző festőművész, Jankovics Marcell művelődéstörténész, Csányi Vilmos etológus, Molnár V. József néplélekrajz kutató, Istvánfi Gyula építész, Kopp Mária szociológus, Vida Gábor akadémikus, Csatári Bálint geográfus, Meggyesi Tamás építész, Freund Tamás agykutató, Kopátsy Sándor közgazdász, Emil Pales filozófus, László Ervin ökológus professzor és Zlinszky János biológus - hogy csak néhány nevet említsünk a rangos névsorból. Napjainkban, amikor az információ robbanás az emberek többségének nem jelent nagyobb biztonságot és a médiákból ömlő hírözön nem hogy felvilágosítaná a híranyag fogyasztóját, hanem kábítószerként ad csalóka „jól-értesültséget”, szükség van a párbeszédre, a példamutatásra. A 10 éves jubileumát tavaly ünneplő „CSÜTÖRTÖKI ISKOLA” előadói ennek a helyzetnek a közös felelősségét érzik át. Ez a magatartás segít, hogy valódi párbeszédbe kerüljünk egymással, amelyből egy új meg¬értés bontakozhat ki. Amikor mindenki érzékeny a má¬sik rezdülésére, és nem csupán arra, hogy mi történik a saját fejé-ben. Ahogy David Bohm, a 20. század egyik legkiemelkedőbb fizikusa és gondolkodója írta: „Amikor mindnyájan félbeszakítjuk egyéni ambícióink megvalósítását, mikor megkérdőjelezzük és megvizsgáljuk korábbi feltételezéseinket, mikor mindnyájan a tudatosságnak ugyanabban az állapotába kerülünk, és a védekezés, a vélemények és nézeteltérések egész szerkezete omlik össze. Akkor hirtelen megváltozik minden. Renddé és egésszé áll össze az, ami megoldhatatlan probléma-halmaz volt és átváltozik a barátság, a részvétel, és az együttgondolkodás egységévé.”

Krizsán András DLA
a MÉSZ elnöke

A  MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE ÉS A FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG  ÉPÍTÉSZ TAGOZATA CSÜTÖRTÖKI ISKOLA-XI.
programsorozata a MÉSZ székházban.

2017 tavaszi félév
Kurátor:  Krizsán András DLA építész
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.
Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.

2017. február 9, csütörtök 17.00 óra
Dr Benda József népesség kutató
A SZAKADÉK SZÉLÉN…

„Magyarország népessége nemzetközi összehasonlításban a leggyorsabban fogyatkozók közé tartozik. Társadalmunk egy beláthatatlan következményekkel fenyegető krízis küszöbére érkezett. Ha nem tudjuk megállítani a tendenciát, pár éven belül felborul a társadalmi egyensúly, veszélybe kerül a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a közoktatás. Mindössze 2-3 év áll rendelkezésünkre, hogy a születések zuhanó trendjét megfordítsuk. A népes Ratkó korosztály unokái ma 32-40 évesek, de az őket követő szülőképes korosztály létszáma feleződik, így a fordulat lehetősége végérvényesen megszűnik, és a krízis kezelhetetlenné válik.”

2017. március 23, csütörtök, 17.00 óra
Dr. Aradi Éva indológus történész
A FEHÉR HUNOK

„A fehér hunok indiai hódításait általában nem értékeli jóindulattal az indiai történetírás, még az egyes régi indiai források sem. Bizonyos szempontból érthető ez, hiszen a fehér hunok hódítók voltak a Kr.u. 5-ik- 6-ik században és bátor, harcias, de kegyetlen terület-szerzésük nem tetszett a leigázottaknak. Ezért hajlamosak mind a mai napig nomád barbároknak nevezni őket, elfelejtkezvén arról, hogy valaha az árják is kegyetlenül foglalták és pusztították el a náluknál akkor sokkal fejlettebb Indus völgyi civilizációt. Abban a hunokkal foglalkozó kutatók általában megegyeznek, hogy a fehér hunokról több forrás maradt fenn, mint az ázsiai /azaz „fekete”, tehát az Attila által vezetett/ hunokról. Igaz, hogy a heftalitákról nincs római forrás, de ezért bőven kárpótolnak a kínai, indiai, perzsa, görög, bizánci, sőt arab források. ”

2017. április 20, csütörtök, 17.00 óra
Zongor Gábor szabad gondolkodó
LEÁLLÓSÁV, — AVAGY LEMARADÓ KISTELEPÜLÉSEK

„Az ország sajátos településszerkezetéből következik, hogy a lakosság 70%-a az ötezer főnél népesebb, zömében városokban, vagyis a települések 10%-ában él. A fennmaradó 90%-nyi település túlnyomó többsége kistelepülés, egyre fogyó erőforrásokkal vegetál. A törvényi  szabályozás következtében minden település önálló önkormányzat, miközben túlnyomó többségük már nem rendelkezik az önkormányzáshoz szükséges feltételekkel és egyre jobban elveszítik az önállóság gyakorlásához szükséges képességeket is. A támogatási források, a figyelem és a politikai erő a nagyobb településekre fókuszál, miközben a központi hatalom nem figyel a kisebbek problémáira, magukra hagyja őket, nem kínál alternatívákat a túlélésre, így a lassú pusztulás, elnéptelenedés vár a községek többségére. A közintézmény nélküli települések nem képesek az alapvető közszolgáltatások korrekt szervezésére sem, így amennyiben nem történik tudatos és differenciált ösztönzés arra, hogy az összetartozók együttműködjenek, hozzanak létre mikro térségi társulásokat, akkor marad az állami újraosztás és a kegyelemkenyér. Az állam és az önkormányzati szféra összehangolt együttműködése nélkül az ország kettészakadása és a kistelepülések sokaságának lassú és fájdalmas megszűnése megállíthatatlan.”

2017. május 18, csütörtök, 18.00 óra
Mandics György költő, művelődéstörténész
AZ ÚJ ROVÁSÍRÁS

„Mióta használja a magyarság a rovásírást? Mennyiben egyezik az a germán rúna-írással, van-e föníciai „elődje”, vagy azoktól teljesen független, az esetleges egybeesés vagy hasonlóság a véletlen műve? A magyar rovásírás valóban nagyon régi, és mindenütt vannak nyomai az egész történelmi Magyarországon. Az is világos, hogy a magyar műveltségnek alappillére ez az írás, ugyanakkor egészen biztos, hogy nem csak a magyaroknak volt rovásírása. Az etruszkoknak, a görögöknek, a föníciaiaknak, a germánoknak mindnek volt egyfajta rovásírása. A latin ábécé például az etruszkok írásából alakult ki, sőt a görög írás is rovásírásból lett, azt is tudjuk, hogy azért, mert le akarták jegyezni Homérosz eposzait. Ezt az írástörténészek kikutatták. A magyar írás kialakulásában is több szakasz lehetett, először csak jelképeket jegyeztek le, vagy egyes családokat jelző tulajdonjeleket róttak, festettek, hímeztek bizonyos dolgokra. Innen jut el az írás arra a szintre, mikor már irodalmi szövegeket is képes rögzíteni. Hogy a magyar írás mikor jutott el idáig, az kérdés. Annyit biztosan tudunk, hogy ez a szakasz valamikor időszámításunk kezdete körül volt. Azt is tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a megmaradt írások még a hunok, avarok idejéből származnak, ami bizonyítja, hogy a magyarok jóval a honfoglalásnak nevezett esemény előtt itt voltak, és magyar nyelvet használtak. A rovásírásos emlékek révén legalább ezer évvel meg lehet nyújtani visszafelé történelmünket, és az is nyilvánvaló, hogy a magyarság itt a Kárpát-medencében régi nép. A  kutatók ma már kb 1800 rovásírásos anyagot tartanak számon. Ezek csúcsa XI rovásírással írt kódex, melyek anyaga zömmel Mátyás király udvarában jött  létre, s szük körben 1760-ig készültek róluk másolatok.Az előadás végén ezekbe is bepillanthatunk.”

Minden kedves barátunkat és új ismerősünket szeretettel vár a szervezők nevében:
Krizsán András DLA építész
a MÉSZ elnöke


Létrehozás időpontja: 2017-01-26 11:31:41
Utolsó módosítás időpontja: 2017-01-26 11:31:41
Beküldő: Tatai Máira
Megtekintések száma: 1560
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=43897