KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Emlékhely a Nagy Háború magyar hőseinek

Ötletpályázatot írt ki az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság a Nagy Háborúban elesett magyar katonák központi emlékhelyének megalkotására. A pályázat egy olyan emlékhely létrehozását hivatott szolgálni, mely méltó módon tiszteleg Magyarország eddigi legnagyobb véráldozatának hősei előtt.

„Száz év után végre hazánkban is méltó, a kortárs képzőművészet és építészet nyelvén megfogalmazott, ám mégsem csupán a pillanat számára készülő központi emlékhely épülhet annak a 661 ezer elesett katonának, akik száz évvel ezelőtt a hazáért adták az életüket. Olyan emlékmű, amely színhelyévé válhat katonai tiszteletadásnak, családi magánhagyományok átörökítésének és a Budapestre látogató turisták érdeklődésének egyaránt. Olyan, amely mindenki számára lehetőséget nyújt az emlékezésre, miközben mindannyiunk számára érvényes mondanivalóval bír” – fogalmazott az ötletpályázat meghirdetésekor a bíráló bizottságot vezető Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere.

Az emlékbizottság elnöke rámutatott, az első világháború a XX. század egész tragikus történetének kiindulópontját jelenti, korábban elképzelhetetlen pusztítással és szenvedéssel járt, jóllehet a háború szörnyű valósága ekkor még inkább maradt a lövészárkok mélyén, mint majd később, a második világháború idején. „A háborús centenárium négy éven át tartó megemlékezéssorozat keretében nyújt lehetőséget számunkra egy régi adósság törlesztésére, az első világháború eddig méltatlanul elfeledett hősi halottainak emléke előtti tisztelgésre. Az ő emlékük megőrzése örök felkiáltójel, s nemzeti önazonosság fontos darabja lehet a következő nemzedékek számára” – húzta alá.

A tervezett emlékhely kapcsán a követendő példák között említette az első világháborús hősöknek emléket állító Emlékezés Gyűrűjét Franciaországban, a Nemzeti 9/11 Emlékhely és Múzeumot valamint a Vietnámi Veteránok Emlékművét az Egyesült Államokban, illetve a Béke Emlékparkot Japánban. Ugyanis, mint azt a bíráló bizottság felhívásában is hangsúlyozza, nem Trianon-emlékhelyet szeretne emelni Budapesten, hanem a kortárs magyar hősiesség előtt akar tisztelegni, a 21. századi formanyelvet használva, a mai generációt is megszólítva.

Rétvári Bence, a bíráló bizottság tagja szerint a száz évvel ezelőtt történtekre való emlékezés kötelesség. „Nem veszhetnek a feledés homályába a hazájukért bátran harcoló katonák, az otthon maradt és szenvedő gyászolók csendes helytállása és bátorsága” – nyomatékosította a pályázat kiírását bejelentő közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Mint az a pályázati felhívásban is olvasható, Budapesten és vidéken egyaránt számos első világháborús emlékmű, emlékhely található, ám ezek elsősorban nem a kollektív nemzettudat megtestesítői, hanem jóval kisebb csoportoké, az azokat állító közösségek, települések, egyesületek sajátja. A fővárosban sem a háború alatt, sem pedig a háború után nem került kialakításra központi emlékhely. Egy ilyen szakrális jelentőségű alkotás pedig kizárólag Budapest egy kiemelt fontosságú pontján vagy egy jelentős ütközet helyszínén töltheti be küldetését. A mai Magyarország területén ugyanakkor nem zajlott le első világháborús hadművelet, így a háborúban elhunyt hőseinknek emléket állító emlékhely egyedül a nemzet fővárosának egy jól megközelíthető részén képzelhető el.

A pályázat kiírója felhívja rá a figyelmet, hogy az emlékhelynek városépítészeti arculatformáló szerepe van. A felépítendő kiemelt kulturális és építészeti jelentőségű emlékhely, valamint annak elhelyezéséből adódó szinergiák olyan környezetet teremthetnek, amely méltón tiszteleg és állít emléket az elhunyt hősök helytállásának, áldozatvállalásának. A pályázónak olyan helyszínt kell találnia, amely a megvalósuló emlékhely városszövetbe való tájépítészeti beágyazását követően éppúgy alkalmas katonai díszszemlék, állami megemlékezések megtartására és az eseményekkel együtt járó nagyszámú civil látogató kulturált, illetve tartalmas fogadására, mint a magányra vágyó budapestiek és az áldozatok előtt tiszteletüket leróni szándékozó utazók, turisták elmélyedésére, vagy éppen Magyarország történelmét tanuló iskoláscsoportok szervezett látogatásának biztosítására.

Az emlékbizottság célja, hogy a társadalom egésze számára kifejező érvényű és erejű alkotás szülessen, ugyanakkor, ahogyan azt a pályázati felhívásban is kiemeli, nem kívánja korlátozni a pályázót abban, hogy ezt figuratív vagy nonfiguratív elemekkel éri el. A letisztult és egyben kitáruló tér, az egyszerű, de elegáns részletek mind a kortárs építészet olyan stílusjegyei, amelyek inkább hozzátesznek az összképhez. Ezért a kellő alázattal átgondolt, a hagyományokra értékként tekintő, a városépítészeti elveket tiszteletben tartó, a mai építészeti elvekkel összhangban lévő koncepció, valamint a jó minőségű, tartós anyagok felhasználása elősegítheti, hogy olyan mértékadó, kortalan alkotás jöjjön létre, amely méltó módon állít emléket az elesetteknek. Tartózkodni kell ugyanakkor az öncélú, az emlékhely céljaival össze nem egyeztethető alkotás létrehozásától, amely indokolatlanul ad lehetőséget többféle értelmezésre – olvasható a felhívásban.

Az ötletpályázat dokumentációjában hangsúlyosan szerepel, hogy az emlékhely akkor látja el azon alapvető célját, hogy kiemelt szerepet töltsön be utódaink nemzettudat-formálásában, ha vele egy olyan közkedvelt közösségi térelem jön létre, amely hidat képez múlt, jelen és jövő generációi között, miközben szervesen kapcsolódik a város életébe. A kiírónak az a célja, hogy az emlékhely az évek múlásával se veszítse el aktualitását, ezzel egyidejűleg arra törekszik, hogy azok is magukénak érezzék a műalkotást, akik számára katonáink hősiességének és önfeláldozásának méltó leképezését a hagyományos ábrázolási formai elemek jelentik. Az alkotásnak ezért – akár innovatív tartalmi megoldások alkalmazásával – olyan interaktív közösségi térélményt kell nyújtania, amely egyszerre valósítja meg a hősi múlt felidézését, valamint a múlt értékeiből inspirációt merítő jövőbetekintés lehetőségét.

A pályaművek díjazására és megvételére 20 millió forintot különített el az emlékbizottság, a beérkezési határidő április 1.

A pályázat részleteiről bővebb információk a www.emlekhelypalyazat.hu oldalon érhetőek el.


Létrehozás időpontja: 2016-03-02 11:18:32
Utolsó módosítás időpontja: 2016-03-02 11:25:39
Cimkék: Első Világháborús Centenárium, Nagy Háború; Beküldő: Tatai Mária
Megtekintések száma: 3299
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=43330