KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Jogszabály ismertető január

Előszó az olvasókhoz

A Magyar Építész Kamara határozott célja, hogy 2015 évben, hogy a korábbinál hatékonyabb rendszerben ismertesse a tagjait és a szakmagyakorlóit érintő jogszabályi környezet változásait. Rendszeres időközönként aktualizálásra kerül a MÉK hatályos jogszabályok listája (külön oldalon a hatálytalan jogszabályok listája és a legutoljára módosult jogszabályok) valamint egyes jelentősebb változásokról ismét szöveges ismertető formájában tájékoztatjuk a tagságot (Jogszabályfigyelő). Korábban a jog-kötelesség-figyelem rovatot Körmendi János vezette, amelynek több kamarai tag és jómagam is rendszeresen lelkes olvasója lehettem. Az idei év célkitűzése, hogy a rovatban régi, új ismerősök, a kamara szabályozási környezetét ismerő szakmagyakorlók vagy jogászok is megszólalhassanak, ugyanakkor együttműködést kezdeményezünk a téma egyes részeinek szabályozásáért felelős államtitkárságokkal is.

Üdvözlettel:

Dr. Gáts Andrea
ügyvéd, szabályozási szakjogász

Lássuk először a témánkat érintő utóbbi két hónapban módosult jelentősebb jogszabályok listáját. A módosítások dátumát a hatályosság kezdetét és végét (amikortól az adott szöveget alkalmazni kell) a MÉK jogszabályfigyelő listájában lehet látni, a hatályos normaszöveget pedig a szokott módon az adott jogszabályra kattintva tudjuk megismerni.

1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről
2012. évi CLXXXV. törvény
a hulladékról
2011. évi CVIII. törvény
a közbeszerzésekről
2007. évi CXXIX. törvény
a termőföld védelméről
2005. évi LXIV. törvény
a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
2003. évi XXVI. törvény
az Országos Területrendezési Tervről
2001. évi LXIV. törvény
a kulturális örökség védelméről
2000. évi CXII. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról
1996. évi XXI. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről
1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodásról
1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének általános szabályairól
1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről
1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról
487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet
a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól
76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet
a területrendezési hatósági eljárásokról
33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról
31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól
(hatálytalan: 2015. I. 1.)
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet
az építésfelügyeleti bírságról
283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet
a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről
14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet
a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról


Módosult az Építési Törvény

2015. január 01-től számos, az építészeti szakmagyakorlást érintő jogszabály is módosult. Ezek közül az egyik legjelentősebb változás Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek legutóbb az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló, 2014. évi CXIII. törvény, azt megelőzően pedig az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCVIII. törvény hozta. Ez a törvény több építésügyi és területrendezési tárgyú törvény módosítására vonatkozik, lehetővé teszi a törvények egyes, önkormányzatokra feladatot telepítő szabályai alkalmazhatóságát. A módosítás további célja volt a jogszabályok pontosítása, valamint a településfejlesztési tervezés segítése.

Az építési folyamat résztvevőivel összefüggő módosítások

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosításával a 2013 augusztusában az új szakmagyakorlási rendeletből már kihagyott és törölt beruházás-lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának korlátozását, feltételrendszerét megszünteti. A változás korábban már hátrányosan érintette – mivel szerzett és gyakorolt jogokat érintett- azokat a szakmagyakorlókat, akik ezen engedélyt megszerezték, mivel teljesítették a hozzáfűzött jogosultsági vizsgakövetelményeket, továbbképzést. Ezen jogosultságok törlése tavaly január elsején történt meg az érintett kamarai névjegyzékekből.  A szabályozás indokaként a jogalkotó a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését jelölte meg. Nyilvánvalóan az egyébként is opcionálisan, tehát nem kötelezően bevonható beruházáslebonyolító, vagy igazgatási szakértő nem okozhatott a Kkv szektorban adminisztratív terhet, hiszen a gyakorlatban elsősorban közép,-és nagyberuházások folynak ilyen személyek részvételével. Ezen esetekben is csak akkor, ha a kiíró vagy az építtető így döntött.

A jogalkotó álláspontja szerint azzal, hogy az új szabályozás a beruházás lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlását jogosultsághoz nem köti, - mivel a tevékenység folytatása bejelentés nélkül, az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedély nélkül folytatható-, a szakmagyakorlók adminisztratív terhei csökkenek. Az új szabályozás eleget tesz az Európai Unió szabályozott szakmák körének áttekintésével és számuk csökkentésével kapcsolatos elvi célkitűzéseinek, valamint a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv szabályainak. Ezáltal a beruházás-lebonyolítói tevékenység már határon átnyúló szolgáltatás útján is bejelentés nélkül folytatható.
Az építtető felelősségi köréből kikerül az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az ezzel kapcsolatos változások építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésének megtétele, mivel a kezdés bejelentés megszűnésével az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó hatósági eljárások szabályai megváltoztak. Ebből adódóan az építtető felelősségi köre kiegészül az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételének megszerzésével.
A kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége bővül, ezáltal már nem csak az építésügyi hatósági, hanem az építésfelügyeleti hatósági eljárások esetében is lehetőség lesz az elektronikus ügyindításra.
Az építésügy, építészet feladatainak többségéhez elengedhetetlenek a digitális ingatlan-nyilvántartási térképek. A térképek szükségesek többek között a beruházások tervezéséhez, engedélyezéséhez és a megvalósult állapot ellenőrzéséhez, a közműellátottság megállapításához.
Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött kör kiegészül az építésfelügyeleti hatóság által megállapított jogerős és végrehajtható kötelezettséggel, mivel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatmegosztás adódóan a szabálytalan építési tevékenységek feltárása és a szükséges intézkedések megtétele az építésfelügyeleti hatósághoz tartozik.
Módosul a veszélyes állapotú építmények, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárításának szabálya úgy, hogy az építésügyi bírság kiszabásának mellőzése csak a veszélyelhárításához szükséges mértékű építési tevékenységre terjed ki. Az egyértelmű jogalkalmazás, a rendelkezéssel való visszaélés elkerülése érdekében.
A kamarai névjegyzékeket érintő változás, hogy a jogalkotó törölte a törvényből a kamara adatfeldolgozói minőségét. Ennél fogva álláspontunk továbbra is pontosítást igényel, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmező rendelkezései alapján minek minősül a szakmai kamarák nyilvántartás-vezetése.
A településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges állami adatszolgáltatásért, valamint a véleményezési eljárásban a véleményezésért az Étv. szerint nem számíthat fel díjat az államigazgatási szerv, ezt a rendelkezést ki kell terjeszteni a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára is. A sürgősséget 157 járásszékhely és fővárosi kerület most induló tervezésének segítése indokolja.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez 2008-ban újonnan csatlakozott településeket törvény kötelezi, hogy a csatlakozást követő 6 éven belül, azaz 2014. december 1-ig készítsék el, illetve vizsgálják felül településrendezési eszközeiket és hozzák összhangba azokat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervével. A kormányzat a törvényi kötelezettségből adódó tervkészítéshez az érintett hét kistelepülésnek 2013 végétől nyújtott támogatást. Az idő rövidsége és a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt 2014 őszén három település jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit. Az állami támogatás felhasználásának feltétele, hogy az érintett települések a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék kötelezettségüket. A módosítás lehetővé teszi az eredeti finanszírozási feltételek teljesítését.

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének szabálya esetében a területi tervek körének szűkítése, továbbá a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök munkarészeként elvégzendő feladatok módosítása szükséges, igazodva a tervek típusához és léptékéhez.

A BATrT a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és a törvény hatálya alá tartozó települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a törvénnyel.
Mivel a fővárosi önkormányzat településrendezési eszközeinek módosítása nem történt meg az előírt határidőig, a főváros mulasztásos törvénysértésbe került, ezért szükséges a fővárosra vonatkozó határidők módosítása.

Az OTrT 4. § szerinti módosításához kapcsolódó rendelkezés a vonatkozó korábbi módosítás hatályba nem lépéséről.

A plázaépítés új szabályai:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek legutóbb az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló, 2014. évi CXIII. törvény értelmében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet és bevásárlóközpontok (más néven „plázák”) létesítését érinti elsősorban ezek engedélyezését a törvény az építésügyi hatóság hatáskörébe utalja, melynek az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) szakhatósági állásfoglalását be kell szereznie.
Az ide kapcsolódó, újraszabályozott alapfogalmak:
bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak.
 üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
Előzetes szakhatósági hozzájárulás:

A Kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel.
A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálják a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket figyelembe vételével, a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.
A törvény más tartalommal és az eljárásba építve megtartja az érintett miniszterek képviselőiből álló Bizottságot is, amit 2015. január 15-éig kell létrehozni. E szerint a Kormányhivatal köteles beszerezni a Bizottság véleményét, amely - a törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint - megvizsgálja a tervezett építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan a kérelmező által tervezett intézkedések megvalósíthatóságát.
A szabályozás a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények ilyen bővítésére vonatkozik.
A kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként került megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, üvegházhatású gáz-kibocsátás, útterhelés, mely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A jogalkotó a szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan engedélyezési rendszert kívánt  bevezetni, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénynek az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott települések kötelezettségének teljesítéséhez a határidő módosult annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök elfogadása a támogatott időszakon belül megtörténhessen.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2014. december 30-án hatályba lépő, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet szabályai módosultak annak érdekében, hogy a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a tervek léptékének megfelelően legyenek teljesíthetőek.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT) a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és a törvény hatálya alá tartozó települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a törvénnyel. Mivel a fővárosi önkormányzat településrendezési eszközeinek módosítása nem történt meg az előírt határidőig, a főváros mulasztásos törvénysértésbe került, ezért volt szükséges a fővárosra vonatkozó határidők módosítása.

 


Létrehozás időpontja: 2015-01-19 09:00:15
Utolsó módosítás időpontja: 2015-01-19 09:00:15

Megtekintések száma: 5501
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=42564