KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

test

A közvetítői tevékenységről

A közvetítői tevékenység, - vagy más néven mediáció - konfliktuskezelő, megoldást kereső  eljárás. Az eljárást a felek vitájában semleges, pártatlan szakember: a közvetítő (a mediátor) vezeti. A közvetítői eljárás egyszerű, átlátható és a felek bevonására épülő szabályozott keretei segítik a megoldatlan konfliktussal és problémával szembesült feleket. 

A közvetítői eljárás lényegesen kedvezőbb a konfliktusba érintett felek számára. Ennek folytán közöttük a kapcsolat rendszerint javul és a jövőre irányultság miatt hosszú távú változást és élhetőbb kapcsolatot eredményez a felek között. A bírósági eljárásnál lényegesen olcsóbb és gyorsabb a közvetítői eljárás. A peres eljárások esetében évek múlva várható csak jogerős ítélet, amely az abban kifáradt feleknek gyakran nem is szolgál megelégedésükre és a végrehajtás még akkor sem történik meg. A közvetítői eljárásban a közvetítő mindenekelőtt a felek között akadozó, esetleg zsákutcába jutott kommunikációt kezeli. A személyeskedéstől, a megoldást lehetetlenné tévő érzelmi behatásoktól függetlenítve, a megoldásra váró problémát tárja fel. A szemléletváltás folytán az addigi akadályok jórészt zárójelben kerülnek, a felek között nyitottság alakul ki, elkezdenek az együttműködés szellemében viszonyulni a megbeszélésükhöz. a tárgyaláshoz és alternatívák fogalmazódnak meg. A közvetítő összegyűjti a felek ötleteit, javaslatait, majd ezeket együttesen és tárgyilagosan értékelik, megvizsgálva és megértve a másik fél érdekeit és szükségleteit is.
A közvetítői eljárásban a felek mindvégig aktívan vesznek részt, és urai maradnak saját ügyüknek. A felek esélyt kapnak, hogy az addigi, megoldatlanságot eredményező folyamatokat zárójelbe téve, a közvetítői eljárásban mintegy tiszta lappal indulva maguk döntsék el, hogy akarnak – e igazán valamiféle megoldást találni és mentesíteni életüket a konfliktus ballasztjától. A közvetítői eljárás kézzelfogható előnye, hogy az ebben résztvevő felek mindegyike nyertesnek érezheti magát, szemben a pereskedés által megcélzott abszolút nyertes - vesztes kimenetellel.
A közvetítői eljárásban született megállapodásoknál a közvetítő ügyel arra, hogy az mindkét fél javaslatát tartalmazza, és a felek egyaránt elégedettek legyenek azzal. A felek az ilyen eljárásban csak olyasmiben állapodnak meg, ami nemcsak elvileg elfogadható számukra, hanem készek arra, hogy azt önként végre is hajtsák.
Az közvetítői eljárás segítségével létrejött megállapodásokat nem a feleken kívülálló intézmény, hatalmi apparátus fogja majd kikényszeríteni, - ami alól a magát vesztesnek tartó fél általában minden eszközzel törekszik kibújni, - hanem a megállapodást maguk a felek tartják be. Társadalomtudományi felmérések tanúsága szerint az ilyen megállapodásokat a felek mintegy nyolcvan százalékban betartják és ezáltal a konfliktusok nemcsak papíron zárulnak le, hanem a valóságban oldódnak meg.

A MÉK elnökségének határozata alapján 2010. szeptemberétől a MÉK mellett működő közvetítői szolgálat kezdte meg működését. Az eljárási rend ide kattintva megtekinthető.

Dr. Bányai Ferenc a MÉK főtitkára



48/2010. (09.10.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége egyhangúlag elfogadja a MÉK kamarai közvetítői szolgálatának eljárási rendjét.

49/2010. (09.10.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége egyhangúlag felveszi a kamarai közvetítői szolgálatának nyilvántartásába közvetítőként dr. Bányai Ferenc jogászt.

50/2010. (09.10.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége egyhangúlag felveszi a kamarai közvetítői szolgálatának nyilvántartásába közvetítőként dr. Enczi János jogászt.

51/2010. (09.10.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége egyhangúlag felveszi a kamarai közvetítői szolgálatának nyilvántartásába közvetítőként Puskás Péter építészt.
 
Létrehozás időpontja: 2010-09-30 22:59:16
Utolsó módosítás időpontja: 2010-10-05 22:29:30

Megtekintések száma: 8503
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=2239