Temetése 2021. december 13. (hétfő) 12.00 órakor lesz a a Farkasréti temetőben.
Életének 70. évében, 2021. november 1-jén elhunyt Arató György építészmérnök, a Budapest XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal nyugalmazott főépítésze.
1952. szeptember 6-án született Budapesten. Építészmérnöki diplomáját 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte. Pályafutását tervezőként, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (VÁTI) kezdte. 1982-ben Salgótarján, majd Budapest XX. kerületének főépítészeként tevékenykedett. 2000-ben az IVG Immopark Kft. projektmenedzsereként fővárosi fejlesztések előkészítésén dolgozott.
2003-tól 2015. évi nyugállományba vonulásáig a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépítésze, 2019-ig a kerületi tervtanács vezetője volt.
Kerületi főépítészi munkásságával maradandót alkotott a XIII. kerület Angyalföld közterület-fejlesztésének területén, meghatározó szerepet játszott az építészeti értékek megőrzésében, a mai magyar építészeti törekvések támogatásában. Egyik kezdeményezője volt a XIII. Kerületi Értékvédelmi Támogatás pályázat kiírásának és a kerületi szökőkút programnak. Munkásságához kötődik számos kerületi tervpályázat kiírása és lebonyolítása: a volt Angyalföldi Hőerőművel, a Radnóti Miklós Művelődési Központtal, a lebontásra ítélt Volga szálló területével, valamint az 1897-ben épült Angyalkert óvoda felújításával kapcsolatos tervpályázatok, a Láng Művelődési Központ épületének felújítása (2015-2018).
Főépítészként jelentős mértékben járult hozzá a XIII. kerület mai városképi arculatának létrejöttéhez. A Marina-part lakópark, az Árpád híd pesti torkolatánál, Göncz Árpád városközpont kialakításában irodaépület-együttes, a Váci út kerületi szakaszán és környezetében, valamint a Kassák Lajos utcában végrehajtott fejlesztések mind magukon viselik főépítészi igényességét, a fejlesztőkkel és a beruházókkal kialakított szakmai együttműködésének eredményeit. Nevéhez köthető a kerület két új sétálóutcájának kialakítása, valamint a Pozsonyi út déli szakaszának rekonstrukciója. XIII. kerületi munkásságát az innovatív és fenntartható működés, a zöld energiák minél szélesebb körű alkalmazása, illetve a lakosság erre irányuló ösztönzése jellemezte.
Főépítészi tevékenységének eredményeként számos díjban és elismerésben részesült a kerület. Sokoldalúságát, szakmai elhivatottságát sikeres előadásai és publikációi is bizonyítják, pl. a „Modern építészeti értékek a XIII. kerület városképében” című könyv.
Értékteremtő életútjának elismeréseként 2015-ben Főépítészi Életmű díjjal, 2020-ban Budapestért díjjal és a XIII. kerületi Építészeti díjjal tüntették ki.
A XIII. Kerületi Önkormányzat saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Emlékét, közvetlen személyiségét, humorát, élvezetes előadásait sohasem feledjük, megőrizzük.
forrás: https://www.budapest13.hu/2021/11/03/elhunyt-arato-gyorgy/
Szomorúan tudatjuk, 2021. október 8-án váratlanul elhunyt Marosi Miklós építész, Ybl- Széchényi- Pro-Architectura- és Prima díjas, az MMA alelnöke, KÖZTI Zrt. Igazgatóságának elnöke, a kortárs magyar építészet meghatározó alakja.
(1942. december 16. Miskolc – 2021. október 8. Budapest)
Marosi Miklós közel 20 évig a Magyar Építész Kamara Felügyelő bizottságának tagja volt, és 4 éven át a MÉK FEB elnöke is.
Tanulmányok
1956 – 1960 - Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
1960 – 1965 - Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME – BME Építészmérnöki Kar )
1972 – 1974 - FÉK II. ciklus Mesteriskola. Mesterei: Hofer Miklós, Farkasdy Zoltán, Jánossy György és Zalaváry Lajos.
Munkahelyek
1963 –1965 - Műegyetemi Hallgatói Tervező Iroda,
1965 –1970 - Postai Tervező Intézet (POTI),
1970 – Középülettervező Intézet (KÖZTI, 1996 óta KÖZTI Zrt.), építésztervező, műteremvezető, építész osztályvezető, stúdióvezető, vállalati főépítész,
1996 – óta KÖZTI Zrt. Igazgatóság elnöke.
Oktatói tevékenység
1975 – BME Középülettervezési Tanszék – külső korrektor,
1979 - BMGE Állami Vizsgabizottság tagja, elnöke,
1994 - BME Lakóépülettervezési Tanszéken meghívott alkotóhéti mester,
1997- BME Középülettervezési Tanszéken meghívott alkotóhéti mester.
Művészeti szervezeti tagságok
1965 – Magyar Építőművészek Szövetsége, tag; 1982–1990: vezetőségi tag;
2000 – 2009 - Magyar Építőművészek Szövetsége, elnökségi tag,
2009 – 2020 MÉSZ Felügyelő Bizottság elnöke,
2001 – 2003 és 2008–2010 között a Pro-Architectura Bizottság tagja,
2007 –2 011 – a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja,
2009 – Budavári Tervtanács tagja,
2011– Csonka Pál kuratórium elnöke,
2011– Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; 2017–tól a MMA alelnöke,
2012– Saint-Gobain Trofea tervpályázat zsűri elnöke,
2020- Központi Tervtanács tagja.
Építészeti díjak és kitüntetések:
1980 – Munka Érdemrend Ezüst fokozat,
1981 - Ybl Miklós díj,
1995 és 2004 - Pro Architectura díj,
1998, 2002 és 2009 - Budapest Építészeti Nívódíj,
2003 - Csonka Pál érem,
2006 - Prima díj,
2006 - Steindl Imre díj,
2012 - Podmaniczky Frigyes díj,
2012 - Dr. Pogány Frigyes-díj,
2013-ban Széchenyi díj.
Jelentősebb munkái:
Szegedi Postaigazgatóság székháza, távbeszélő főközpont (1970)
Kecskeméti Megyei Kórház - több évtizeden át tartó fejlesztése számos épülettel (1974 - 2014),
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Bp. Andrássy út (1990)
Bp. XIII. kerület Nyírő Gyula Kórház (1997),
SZOTE 410 ágyas klinikai tömb (Szeged ,1979 - 2014)
Bp. XIV. ker. Uzsoki utcai Kórház új épületei (2002),
Közti-Artisjus-Bayer székház Bp. I. ker. Pálya utca (1992-1993),
APEH – ma NAV Informatikai Intézet Bp. I. ker. Mészáros utca (1996),
Corinthia Grand Hotel Royal rekonstrukciója Budapest, VII. Erzsébet krt. (1993-2001),
Royal Fürdő Budapest, VII. Erzsébet krt. (1993-2001),
Wienerberger Irodaház Bp. XI. Bártfai utca (1997),
Strabag bérirodaház Bp. XI. Budaörsi út (1997),
ENSZ Menekültügyi Főbiztosság székháza (2008),
Fresenius Medical Care Nefrológiai Centrum Budapest, VII. Rottenbiller utca (2010),
Soho Boutique Hotel, Budapest, VII. Dohány utca (2010),
Royal Park Boutique Hotel, Budapest, VII. Nefelejcs utca (2011),
Bp. XIII. Klapka utcai szolgáltatóház (2012-2018),
Operaház Eiffel Műhelyháza Bp. X. Kőbányai út (2015 - 2020).
Marosi Miklós halálára
Miklós elment. Ezt a két szót kimondani és leírni is nehéz, jelentését érteni szinte képtelenség.
Miklós 1989-es megismerkedésünk óta a mindennapjaim része volt, megnyugtató személyiségét az elmúlt több mint 30 évben mindig magam mögött érezhettem. Mesterem volt, az én horizontomon az utolsó mester. Rendíthetetlen nyugalmával és kiegyensúlyozottságával tanított, ha kellett korholt. De leginkább segített. Engem építésszé nevelt, a KÖZTI-t egyben tartotta, tervezett és arra is maradt ideje, hogy jelen legyen a szakmai közéletben. Fáradhatatlan volt és nyugodtan állíthatom: mindenki szerette.
Miklós elment és mi itt maradtunk. Sokkal korábban történt meg ez a tragikus váltás, mint reméltük.
Miklós szellemisége, útmutatása itt marad velünk, igyekezni fogunk ezzel az örökséggel jól sáfárkodni.
Miklós, nyugodj békében!
Tima Zoltán építész írása az építészfórumnak
Budapest, 2021. október 08.
Török Ferenc hamvait 2021. október 14-én, csütörtökön 15 órakor helyezik örök nyugalomra az általa tervezett Magyar Szentek Templomában (1117, Budapest, Magyar tudósok körútja 1.). A temetési szertartást követően 18 órakor szentmisében adnak hálát életéért a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
A gyászjelentés itt olvasható.
2021. szeptember 10-én késő este 84 éves korában elhunyt Török Ferenc, Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura- és Príma-díjas, DLA építész, a Nemzet Művésze, templomépítő, építész generációk nagyformátumú egyetemi oktatója, mestere.(Budapest, 1936. október 22. – 2021. szeptember 10.)
Török Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek.
1955–1960 között végezte el Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karát (tanárai: Rados, Jenő, Pogány Frigyes, Weichinger Károly, Jurcsik Károly, Krizka György, Virág Csaba, Gádoros Lajos). Diplomamunkáját 1960-ban védte meg jeles eredménnyel - Vitorlás klubház Balatonszemesen, tervét Diploma-díjjal tüntették ki.
Az egyetemen 1960-tól a Középülettervezési Tanszék tanársegédje, majd a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatója volt. A kötelező kétéves szakmai gyakorlatot a KÖZTI-ben - Gádoros Lajos műtermében - töltötte. Az egyetemre visszatérve a Középülettervezési Tanszék adjunktusa (1968), docense, tanszékvezető helyettese (1983) volt.
1992-től a Rajz és Formaismereti Tanszék egyetemi tanára lett.
1997-ben szerzett DLA fokozatot. 1992-től mestere, tanára volt a ÉME Mesteriskolájának.
Jelentős épületei:
- a kisvárdai járási művelődési központ (1979),
- a nagydobszai (1975), a nemeshetési (1976), a balatonfenyvesi (1977), a révfülöpi (1981), az edelényi (1983) és az ábrahámhegyi (1988) templom,
- a budapesti Vidám Park Elvarázsolt kastélya (társ: Puhl Antal, 1987),
- a Vatikáni Nunciatúra, Bp. XII. kerület (társ: Balázs Mihály, 1991),
- a nyíregyházi görögkatolikus templom (1993),
- nyíregyházi belvárosi tömbrekonstrukció (társ: Balázs Mihály, 1994),
- a felsőpakonyi római katolikus templom (1994),
- a pannonhalmi bazilika külső rekonstrukciója (1996),
- a pannonhalmi apátság fejlesztési terve (társ: Balázs Mihály, 1996),
- a Magyar Szentek temploma, amely az elmaradt expo vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály, 1996).
- a Matáv-irodaház (társ: Balázs Mihály, 1997),
- a nyársapáti római katolikus templom (1997),
- a máriapócsi zarándokház (társ: Bartók István, 1997),
- a farkasréti Mindenszentek temploma - urnatemető (társ: Bartók István, 1998),
- a Ferihegy II. ökumenikus kápolna (társ: Major György, 1998)
Művészeti szervezeti tagság
• 1960 – óta a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) tagja
• 1992 – 2011 a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) társadalmi szervezet tagja
• 2011 – óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Társadalmi, közéleti szervezeti tagság
• 1996 –: Budapesti Építész Kamara (BÉK) alapító tagja,
• 1996–2004: Budapesti Építész Kamara elnökségének tagja;
• MÉK Vezető Tervező Minősítő Bizottság tagja
• 1996–1997: Magyar Akkreditációs Bizottság, tag
• Nemzeti Építőművészek Tanácsa
• Budapest XII. ker. Hegyvidéki Tervtanács tagja
• 1995–2005: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tanácsadó miniszteri kollégiuma
• 1995–: Professzorok Batthyány-köre
• 2000: Széchenyi István Kuratórium tagja
• 1972–2001: Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia Templom világi elnöke,
• 2001– óta tiszteletbeli elnöke.
Díjai:
Állami díjak és kitüntetések
• 1983 - Ybl Miklós-díj - építész-oktató munkásságáért és alkotó építészeti tevékenységéért
• 1995 - Kossuth-díj „Kimagasló értékű építészeti – különösen templomépítő – munkásságáért, iskolateremtő oktató és alkotó tevékenységéért"
• 2015 - Nemzet Művésze
Nem állami díjak és elismerések
• 1960 - Diplomadíj
• 1992 - Pro Architectura díj
• 1995 - Pro Pannonhalma díj
• 1997 - Pro Architectura díj
• 2000 - Csonka Pál-emlékérem (a Magyar Építőművészek Szövetsége elismerése)
• 2008 - Kotsis Iván-emlékérem (a Magyar Építőművészek Szövetségének elismerése)
• 2008 - Prima díj
• 2015 - Pogány Frigyes-díj
„Építészet és hitvallás” címmel Török Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2016. szeptember 2. és 25. között életműkiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban.
Portréfilm előzetes:
Szeptember 02-án elhunyt Kertész Zsuzsi építész, belsőépítész.
(1983.10.29. – 2021.09.02.)
A Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatója, több sikeres pályázat részvevője. Egy éve küzdött a betegségével, az utolsó pillanatig elképesztő akaraterővel. Nagy űr maradt itt, és Iza meg Emma.
Életének 73. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Turzó István Gábor építész (Szeged 1948. május 24. – Budapest 2021. augusztus 04.) a MÉSZ volt titkára és a Turzó Építész Galéria megálmodója.
Szeretett halottunk hamvait 2021. szeptember 15-én 11.00 órakor az evangélikus egyház szertartása szerint a 12. kerületi Farkakasréti Temetőben (Hóvirág utcai ravatalózó) helyezzük végső nyugalomra.
Emlékét őrizzük szívünkben - gyermekei, rokonai, barátai és ismerősei.
Szomorúan tudatjuk, hogy tragikus hirtelenséggel elhunyt Gőczey András építész, vezető tervező, formatervező, feltaláló.
(1950-2021)
1979-ben végzett a BME építészmérnöki Karán, közel 10 évig a Közti-ben dolgozott építésztervezőként.
A Gauskerék – lábbal hajtható kétkerekű sporteszköz egyik feltalálója – 1980-tól dolgozott a projekten, 2008-ban a 29. Magyar Formatervezési díj pályázaton Terv kategóriában díjat kapott.
2011-ben Benedek Bencével Lebegő Spirál generátor című tervükért Magyar Formatervezési díjat kaptak.
Foglalkozott csillagászattal, az egyiptomi piramisokkal ( Kheopsz-piramis napórája, A Gellért-hegy rekonstrukciós projektje).
Szomorúsággal tudatjuk, hogy KENYERES SÁNDORNÉ JULIKA építész, a Heves Megyei Építész Kamara titkára 2021. augusztus 10-én elhunyt.
2021. augusztus 19-én csütörtökön 12 órakor a Gyöngyös Alsóvárosi Temetőben veszünk Tőle végső búcsút.
Főhajtás
Szeretet, tisztelet, megbecsülés - így érzünk szívünkben, amikor utolsó búcsút veszünk Julikától Gyöngyösön, 2021. augusztus derekán.
A Heves Megyei Építész Kamara titkára, Kenyeres Sándorné Julika, hosszú és kegyetlen betegség után, 2021. augusztus 10-én elhunyt.
Döbbenten vettük a hírt, hisz alig sejtettük, hogy beteg. A Kamarában végzett több mint két évtizedes titkári munkája Heves megyében, de országosan is ismert építészmérnökké tette. Az ősz hajú, csendes, szakmai tudásával sosem hivalkodó, szerény, de hihetetlenül akkurátus személyét mindannyian szerettük és tiszteltük.
Bár az utóbbi években zavarta őt, hogy a Magyar Építész Kamara legidősebb titkára, s erre hivatkozva meg-megpendítette, hogy visszavonulna már, meggyőztük, hogy maradjon velünk. Szívesen állt kötélnek, mert nem csak mi ragaszkodtunk hozzá, hanem ő is nagy örömmel és odaadással volt közöttünk a legutolsókig.
Sokan nem gondolták, hogy a háttérben a sok éve hordott tumor-betegsége áll.
Emberségét többen és jobban ismertük, mint életútját, ezért álljon itt most néhány fontos megálló a közel 78 évének történetéből.
Gyöngyösön született 1943-ban, egyszerű értelmiségi családban.
Édesapja közismert matematikatanára volt a városnak, így számára predesztináció volt e tárgy irányába történő tanulmányi orientációja.
Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait is Gyöngyösön folytatta, majd 1962-től a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt ahol 1967-ben szerezte meg diplomáját.
1970-ben férjhez ment, társával 51 évi házasságban élt együtt, s két lányuk született.
Szakmai életútja:
Egy tagtársunk személyes búcsúja:
„Mély megrendüléssel olvastam a levelet, Julika gyászjelentését! Azon - immár kevesek - egyike távozott el közülünk, akivel hosszú időn keresztül dolgoztunk a HÁÉV-nél - együtt voltunk kis közösségünkben, a Kamarában. Kollegiális kapcsolaton túli embersége, tisztessége, közvetlensége és barátsága mindig sugárzott lényéből, Ő nekünk több volt, mint más! (Lehet, most tudunk többet Róla azzal, hogy - soha nem beszéltünk erről, de - egy láthatatlan szál, a HIT összekötött bennünket!?) Hiszem, hogy Julika már megszületett az új, az igazi, az örök életre! Velünk marad azonban itt is mindaddig, amíg emlékeinkben tudjuk tartani!”
Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében!
2021. július 30-án, életének 73. évében elhunyt Péchy György okleveles építészmérnök. Budapest, 1948. november 4. - Budapest 2021. július 30.
Szakmai életrajza:
A Horváth Mihály téri Gyakorló Általános iskola elvégzése után a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1967-ben.
1973-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.
1973-tól a Győri Tervező Vállalat soproni irodájában tervező
1976-tól a Középülettervező Vállalatnál tervező, majd vezető tervező és műteremvezető
1989-től a KÖZTI-Stuag Kft. vezető tervezője
1995-től a Köz-team Építész Stúdió vezetője
Gyermekei: Orsolya, György, Barnabás és Benjámin
Jelentősebb épületei:
1974-79: Sopron, “Jereván” várorész beépítési terve
1976: Fertőrákos, Hidrometeorológiai Állomás
1976: Sopron, Soproni Fedett Uszoda (Tolnay Lajossal és Martin Gáborral)
1980: Balf, Gyógyvízkúra Pavilon (Tolnay Lajossal)
1982: Budapest, Hotel Stadion (Tolnay Lajossal)
1982: Siófok, Magyar Televízió és Rádió üdülője
1983: Szekszárd, Balassa János Kórház rekonstrukció
1984: Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
1984: Budapest, Magyar Állami Operaház rekonstrukció (Siklós Máriával)
1986: Budapest, OTP Bp. II. Lajos utcai fiókja
1986: Tihany, Club Tihany szálloda és üdülőközpont (Laczkovics Lászlóval és Hegedűs Péterrel)
1987: Siófok, vitorláskikötő 1991: Budapest, East-West irodaház (Zalaváry Lajossal)
1994: Budapest, az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár székháza
Szeretett halottunk hamvait 2021. augusztus 27-én 11.00 órakor a római katolikus egyház szertartása szerint családi körben a Solymári temetőben helyezzük örök nyugalomra.
Az engesztelő szentmiseáldozatot 2021. augusztus 26-án 18.00 órakor mutatjuk be a Horváth Mihály téri Szent József-plébániatemplomban.
Emlékét szívünkben őrizzük felesége, gyermekei, veje, unokái, testvérei és családja, rokonai, barátai és és ismerősei.
Amennyiben a temetési szertartáson és/vagy a szentmisén részt venne, vegye fel a kapcsolatot a családdal a következő e-mail címen: gyorgy.pechy@gmail.com
2021. július 16-án elhunyt Ráday Mihály ismert városvédő
(Budapest, 1942. június 11. – 2021. július 16.)
Ráday Mihály Kossuth-díjas (1996) magyar filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Podmaniczky-díjas (1988), Pro Urbe Budapest díjas (1990), „Medals of Honour”, Europa Nostra örökségvédelmi szervezet díjas (1994) és Táncsics Mihály-díjas (2005).
2021 -ben megkapta a Budapest díszpolgára címet.
Édesapja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi).
Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar - művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát is.
1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat.
1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta híressé vált városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni…címmel, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget.
Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban Városszépítő Egyesület), majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt.
2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. Címének második felét (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját.
1990–94 között az SZDSZ színeiben országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
Megszervezte az Andrássy úti kandeláberek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja volt a Nagy Budapest Törzsasztalnak.
Könyvei:
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1day_Mih%C3%A1ly
kép: https://port.hu/adatlap/szemely/raday-mihaly/person-15320
A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021 augusztus harmadikán, 17:00 órakor vesz búcsút Ráday Mihálytól, aki a Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagjaként, Budapest díszpolgáraként, Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendezőként, operatőrként rendkívül sokat tett épített és természeti értékeink védelméért, megőrzéséért.
A rendezvényen beszédet mond Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Bojár Iván András, művészettörténész, újságíró, valamint Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.
A rendezvény személyes részvétellel kerül megrendezésre. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételét kérjük jelezze a következő linken keresztül elérhető regisztrációs űrlapon: https://forms.gle/GCiCcrbkD5epgjtBA
A rendezvényen továbbá csak az vehet részt személyesen, aki rendelkezik koronavírus elleni védettségi igazolvánnyal, melyet személyi igazolvánnyal együtt fel kell mutatni a rendezvényre való belépéskor. Tájékoztatjuk, hogy a rendezvényre az első 50 regisztrált főt tudjuk beengedni.
Helyszín: A Magyar Urbanisztikai Társaság székháza (1094 Budapest, Liliom utca 48.)
Időpont: 2021. augusztus 3. 17:00.
https://www.mut.hu/?module=news&action=show&nid=262627#MIDDLE