Szerzők: Medgyasszay Péter PhD, dr. Gáts Andrea LL.M.
Cím: Áttekintés az energetikai követelmények rendszeréről és a közeljövőben várható változásokról – I. rész
Bizonytalanság a piacon
Mind a tervezők, mind az építtetők, de az eljáró hatóságok számára is új kihívásokat jelent az épületekre vonatkozó energetikai követelményeknek való megfelelés. Az talán egyértelmű a szakmabeliek számára, hogy szabályozás fokozatosan lépett hatályba: 2018. január 1-től a költségoptimalizált, 2021. január 1-től közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni főszabályként.
Kérdés azonban, megállja- e a helyét az az álláspont, miszerint ” a költségoptimalizált szintnél az építési engedély benyújtásának (vagy hatósági bejelentés elindításának) a dátuma, addig a közel nulla energetikai szint esetén a használatba vétel időpontja számít.”
Vagy mégis előfordulhat, hogy egy 2015. decembere előtt megtervezett épület tervezőjétől utóbb számon kérik, miért nem kalkulált a 2018 után irányadó költségoptimalizált, vagy a 2020 utáni közel nulla energiaigényű követelményszinttel ?
Azzal, hogy a szabályozásba 2015 szeptemberében az épület használtba vételéhez kötötték az energetikai követelmények teljesítését, az érintettek számára jelentős rizikó került a rendszerbe. Egy, a tervező, vagy építtető által előre nem látható késedelem az engedélyeztetésben, vagy a kivitelezésben előidézheti azt, hogy az elkészült épület nem felel meg a használatbavételkor szükséges hatályos energetikai követelményeknek.
Az épületenergetikai követelményeket a 7/2006 TNM rendelet írja elő. A Magyar Energetikai Hivatal (MEHI) honlapján található értelmezés szerint „amennyiben az épület egyszerűsített bejelentését vagy engedélykérelmét 2017. december 31. után teszik meg és 2020. december 31. előtt fogják használatba venni, akkor a TNM 5. mellékletében szereplő követelményeknek kell megfelelni. Amennyiben az épületet 2020. december 31. után fogják használatba venni, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében szereplő közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni.” Ez a megállapítás egyértelmű, ahogy az lenni szokott azonban, az élet ennél jelenleg sokkal bonyolultabb. Egyrészt vannak kivételek ( eltérő a szabályozás egyes épülettípusoknál ), másrészt a kérdések elsősorban a mostanra már futó, vagy épp használatbavétel előtt álló építkezéseknél vetődnek fel.
Lássuk ezeket, mi a helyzet a korábban indult engedélyezési eljárások,, egyszerű bejelentések alapján jelenleg zajló építkezésekkel ? Mi a teendője a tervezőknek, és mit kell és lehet, mit kell számon kérnie a hatóságoknak ?
Cikkünk iránymutatást kíván adni, hogy a többszintű, többcélú, és különböző határidővel életbe lépő követelmények közül mikor melyik követelmény betartását kell megcélozni egy épület tervezése, vagy elérni egy épület használatba vételi illetve hatósági eljárása során.[....]
A cikket a Fórum Média Kiadó és a szerzők engedélyével vette át a Magyar Építész Kamara.
Letölthető dokumentum:
2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek
tanúsításáról szóló Kormányrendelet. A jogszabály Európai Uniós
kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt
szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek
eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás
energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az
energia megtakarítás lehetőségeire.
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.
A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.
A tanúsítványnak szinte legfontosabb része lesz a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A szakember tapasztalata segítheti a tulajdonost abban a döntésben, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legjobban megtérüljön az energia megtakarítást célzó korszerűsítés. Gyakran pedig a tudatos lakás vagy épülethasználat is mérhető megtakarítást eredményezhet, változatlan kényelem mellett.
Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint lakás eladásakor illetve bérbeadásakor kell elkészíttetni. Eladáskor és ingatlanok egy éven túli bérbeadásakor csak 2012. január elsejétől kötelező. Nem szükséges tanúsítvány üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében. Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás.
Új épület esetében már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat. Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében kötelező tanúsítványt kifüggeszteni abban az esetben, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t.
A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása2. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, azonban változatlanul lehetséges lesz több ütemben elvégezni a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést.
Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban történik. A kivitelezési tervdokumentációnak mindig része az épületre vonatkozó energetikai számítás. Amennyiben a tervnek megfelelően készült el az épület, a beépített épületgépészeti berendezések műszaki jellemzői sem térnek el a számítás során figyelembe vett adatoktól és mindezeket igazolja a felelős műszaki vezető, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Amennyiben az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, úgy az igazoló számítást újra el kell végezni. Az új számítás pedig már a tanúsítvány alapja lehet. Kellemetlen helyzetbe kerülhet az építtető, ha az épület lényegesen eltér az engedélyezettől és nem lehet bizonyítani, hogy az az energetikai követelményeknek3 megfelel. Ilyenkor az építésügyi hatóság az új épület utólagos hőszigetelését is előírhatja a használatba vételnél.
Meglévő épületek esetében is alkalmazható egyszerűsített tanúsítási eljárás, ha már hasonló méretű, alakú, fűtésű és melegvíz ellátású lakás tanúsítványa rendelkezésre áll. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (például, ha kicserélték az ablakokat).
Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen a méreteket fel kell mérnie és a szerkezeteket, valamint az épületgépészeti berendezések adatait be kell azonosítania. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani.
Létezik olyan módszer, amelyben a mért energiafogyasztásából következtetnek az épületek energetikai tulajdonságaira. Ez a módszer elsősorban nagy alapterületű, középületek esetében adhat hasznos információt, különösen, ha hasonló rendeltetésű épületek fogyasztási adataival összehasonlítják. Elsősorban önkormányzatok számára hirdették meg azt az európai programot (Display Campaign), amelyben a részt vevők számára rendelkezésre áll ilyen szoftver és az értékelést lehetővé tevő adatbázis. Ezt a programot magyar nyelven a http://www.e-epites.hu/energetika-tanusitas/tanusitasi-rendszerek lehet elérni – az állami és önkormányzati középületek üzemeltetőinek ingyenesen.
Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik. Számos tanfolyam készíti fel a tanúsítókat a kamarai vizsgára. A két Kamara névjegyzékében a kamarai honlapokon 1500 főnél több tanúsító adatai elérhetőek. Bár egyszerűbb tanúsítási esetekben a számítások számítógép nélkül is elvégezhetők, de többféle szoftver is elérhető. A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól függ. Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magánszemélyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező.
Jelenleg nincs szankciója annak, ha valaki nem készíttet tanúsítványt. A tanúsítás elmulasztása szabálysértési vétségnek minősül. A „pénzbírság” a magas energiaszámlákban jelentkezik. Azonban 2013-től szankciókat is be kell vezetni az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv előírásainak megfelelően.
Soltész Ilona
További kiegészítés:
A lakások és helyisége elidegenítéséről és bérletéről szóló törvényt a Parlament módosította az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. tv. 48. részében.
Ez a hosszú távú bérbeadásra vonatkozóan módosítja a jelenlegi előírásokat!
2012. június 1-től 2015 december 31-ig csak akkor kell új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tűntetni az épület energetikai besorolását. (Értelemszerűen a kivételek itt is érvényesek, tehát műemlék, templom, mezőgazdasági és ipari épületek egy része és az ideiglenes használatú épületek esetében sem kell).
Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység esetében még 1 évet meghaladó új szerződés esetében sem kell energetikai tanúsítvány 2012. június 1-től 2015. december 31-ig.