Az Etikai-fegyelmi Bizottság összetétele:
Elnök: Szalay Tihamér
Tagok:
Bajkai Gábor
B. Szabó Veronika
Domonkos Ádám
Fábián László
Gráf Ottó
Müller Mária
Puskás Péter
A Bizottság összetétele 12 éve szinte változatlan.
A MÉK Alapszabálya szerint az Etikai-fegyelmi Bizottság feladata:
- lefolytatja a másodfokú etikai-fegyelmi eljárást
- küldöttgyűlés elé terjeszti az Etikai-fegyelmi Szabályzatot, illetve annak módosítását
A másodfokú etikai-fegyelmi eljárások:
A Bizottság e feladatainak ellátása érdekében az elmúlt négy év folyamán átlagosan kéthetente ülésezett (kivéve a kamarai szüneteket), összesen 90 alkalommal, és 323 határozatot hozott.
Az elmúlt négy év alatt a bizottság tagjai nagyon felelősségteljesen részt vettek az üléseken, hiányzások miatti határozatképtelenség nem fordult elő. A négy év alatt az etikai ügyek éves száma lényegesen nem változott.
A négy év alatt a Bizottság 85 ügyben hozott lezáró határozatot, a panaszolt vétségek:
- jogosulatlan tervezés 8 ügyben
- hibás tervezői teljesítés 28 ügyben
- szerzőség megsértése 28 ügyben
- egyéb 21 ügyben
A Bizottság 29 esetben volt kénytelen jogerős elmarasztaló határozatot hozni.
Etikai-fegyelmi Szabályzat
Két alkalommal történt jelentős módosítása a Szabályzatnak. Első alkalommal a Kamarai Törvény által meghatározott, igen bonyolult és megkötött fegyelmi eljárás keretein belül sikerült megtalálni a legoptimálisabb és legegyszerűbb kamarai szabályozást. Ezt követően -̶̶ összefogva a területi kamarákkal és a Magyar Mérnöki Kamarával -̶̶ , sok egyeztetés után sikerült elérni, hogy előterjesztésünknek megfelelően módosításra került a Kamarai Törvény, mely már lehetővé tette az építész szakma sajátosságára formált, egyszerű fegyelmi eljárási rend kidolgozását. Tíz hónapja dolgoznak megelégedéssel az első és másodfokú bizottságok az új eljárásrend szerint.
Az új Szabályzat Etikai Kódex része is tömör, áttekinthető lett. Azonban kidolgoztunk hozzá egy szabályokat magyarázó, értelmező részt is, amely segíti a tagságot és az eljáró bizottságokat is a kódex használatában.
Költséghatékonyság
Az etikai eljárások a kamarák legköltségesebb tevékenységei. Ezen a helyzeten segít egyrészt, hogy az eljárásrend egyszerűsítésével csökkentek a költségek, másrészt, hogy a területekkel egyetértésben kialakításra került egy olyan eljárási díj rendszer, amely, ha nem is teljes mértékben, de már számottevően kompenzálja a ráfordítások költségeit.
Eredményesség
A Bizottság eredményes munkájának egyik mérőeszköze, hogy határozatunkat hányan támadják meg, és a bíróságok milyen módon értékelik döntésünket.
A munkát erős jogi segítséggel végezzük. A tizenkét év tapasztalatának, az egyszerűsödő eljárási rendnek és az ebből adódó kevesebb hibázási lehetőségnek, valamint a jogi segítségnek köszönhető, hogy a fegyelmi ügyek miatt évente átlagosan indult 15-20 bírósági eljárás szinte száz százalékban jogerősen a MÉK nyertességével végződött.
Ügyintézés
Munkánk jelentős költségét az iratanyagok másolása jelentette, ami egy ügy esetében több ezer másolt oldalt is jelenthetett. Az elmúlt négy évben a Bizottság átállt a teljes digitális iratkezelésre. A beérkezett iratok beszkennelésre, majd egy szerverre kerülnek, ahonnan minden bizottsági tagnak azonnal hozzáférhetővé válnak, megtakarítva a másolási munka felesleges emberi erőforrásait és anyagi következményeit.
Tagfelvételi vizsga
Kidolgoztuk a kamarai tag etikus viselkedési normáit megismertető kamarai tagfelvételi vizsga tananyagát. A vizsgakérdések kialakításánál nem a lexikális tudást kívántuk ellenőrizni, hanem valóságos élethelyzeteket vázoltunk fel, amelyekre a vizsgázónak etikus viselkedési válaszokat kellett adnia.
Együttműködés az első fokú bizottságokkal.
Korábban minden területi kamara bevonásával un. Etikai fórumokat tartottunk. A nagy létszám lehetetlenné tette a hatékony és eredményes munkavégzést. Ezért kialakítottunk egy olyan munkamódszert, amelyben Bizottságunk személyesen keresett fel egy-egy területet, ahova meghívta a környező 2-3-4 kamara bizottságait. A szűkebb körben lehetőség nyílt a területek problémáinak megvitatására, a hatékonyabb munkavégzésre.
A területi bizottságok rendszeresen kérik ki Bizottságunk véleményét, állásfoglalását.
A legfontosabb azonban az -̶̶ és e nélkül eredményes és hatékony munkát nem tudtunk volna végezni - , hogy a tagság bizalma megteremtődött a Bizottságunk munkájával kapcsolatban, a tagok elfogadják döntéseinket, bíznak pártatlanságunkban és ítélőképességünkben, szükségesnek látják szolgálatunkat.
Budapest, 2013. 10. 22.
Szalay Tihamér
MÉK Etikai-fegyelmi Bizottság elnök
Kedves Kollégák !
Felhívom a figyelmeteket, hogy új, jelentősen bővített és átstrukturált GYIK került ki a http://www.e-epites.hu/etdr/letoltes oldalra.
Erősen javaslom megnézni, átnézni, átolvasgatni mindenkinek, aki az ÉTDR-t használja. Valószínűleg mindenki talál benne valamit, ami hasznos és új számára.
Új szerkezete (fejezetpontokba történő szervezése) és a színek
alkalmazása reményeim szerint jobban segít eligazodni az egyes
témakörökben, átlátni a felmerülő kérdések természetrajzát.
Tisztelettel:
Varga Illés Levente
ÉTDR szakértő
MÉK AJÁNLÁS AZ EGYES TERVEZÕIRODÁK
MINÕSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA
A Minõségbiztosítási Útmutató (a továbbiakban: Útmutató) célja a Magyar
Építész Kamara által lehetõséget biztosítani, a Területi Építész Kamarák
gyakorló építész tagjai számára, hogy a mûködõ tervezõirodáikban az
Útmutató alapján az építész tervezõi tevékenység sajátosságainak
megfelelõ, attól nem idegen, alkalmazkodó
minõségirányítási rendszert valósítsanak meg. Az Útmutató egy referencia
kézikönyv, tartalma a hazai és nemzetközi (EU) gyakorlatban alkalmazott
ACE
(Európai Építészek Szövetsége) irányelveinek megfelelõen került
kidolgozásra. Az általános keretek a magyarországi építõipari
gyakorlatban is érvényes és alkalmazott jogszabályi, szabványügyi és
szakmai irányelveken alapulnak.
Az Útmutató alapján az építész irodák könnyen saját arculatukra
formálhatják a minõségirányítási követelmény rendszert, úgy, hogy a
meglévõ irodai struktúrákat rendezik olyan formába és olyan
folyamatokkal ellátva, hogy az a kamara által elvárt és javasolt
minõséget biztosítsa.
Napjainkban igénnyé vált az építõipari és a tervezési szolgáltatási
területen is a minõségirányítási akkreditáció. Ezt különbözõ törvények
adott helyzetekben kötelezõen, más kapcsolatokban: pl. pályázatokban,
versenyhelyzetekben bár nem kötelezõen, de elõnyként rendelik el. A
Magyar Építész Kamara mindent elkövet annak érdekében, hogy az építészek
és irodáik részére olyan hatékony és szakszerû, de ugyanakkor könnyen
és nem
kényszerként megvalósítható minõségirányításhoz alkalmas
rendszer-segédletet dolgozzon ki, amely ajánlás az alkalmassági
feltételek megfeleltetésére az érvényben lévõ és vonatkozó
jogszabályokban, elõírásokban szereplõ képesség igazolásához.
Az Útmutató kidolgozott változata nem egyenértékû a minõség-, környezet-, munkabiztonsági tanúsítással.
De alkalmas arra, hogy az ISO 9001 szabvány szerinti tanúsításhoz
Minõségirányítási Kézikönyvként szolgáljon. Amennyiben az adott
tervezõiroda minõségirányítási rendszerét hazai vagy nemzetközi tanúsító
szervezettel akkreditáltatni akarja, a kiválasztott akkreditáló
szervezet követelményeinek megfelelõ kiegészítésekkel kérheti azt.
Az ÉTDR oktatási környezetének célja, hogy a felhasználók szervezett vagy öntevékeny oktatási formában elsajátíthassák a szoftver használatát, kipróbálhassák működését, tesztelhessék az egyes folyamatok eredményeit, kipróbálhassák saját hatósági sablonjaikat.
Az ÉTDR oktatási környezete az éles rendszer környezetével megegyező
szoftververziót alkalmazza, de az éles rendszerben működő egyes
szolgáltatások az oktatási környezetben nem elérhetőek, továbbá
adatbázisa attól független és eltérő. Az alább csatolt szabályzat az
ÉTDR oktatási környezetének nyilvános használatának feltételeit és
módját írja le.
http://www.e-epites.hu/etdr/oktatasikornyezet
Oktatási változat: https://oktatas.etdr.gov.hu/
Tájépítészeti kiállítás - szakmai konferencia -helyi fórum - “próbavásár”
2012. szeptember 28. Somlóvásárhely
BESZÁMOLÓ
MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ TAGOZAT
a beszámolót és a fotókat készítette: Bardóczi Sándor
A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségének értékelése és javaslata alapján, az
Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési
Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg.
Előzmények
2005-ben az 1698/2005/EK EU tanácsi rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap megnyitásához feltételnek szabta a tagállamok számára vidékfejlesztési hálózatok létrehozását, melynek Magyarország 2008-ben tett eleget a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) létrehozásával. Az MNVH tevékenységét EU-forrásból, a Technikai Segítségnyújtási Keretből finanszírozza.
2011-ben újjászerveződött a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és
meghatározta a következő két évre vonatkozó 2012-13 évi cselekvési
tervét és költségvetését.
A MÉK több szinten is bekapcsolódott a
MNVH munkájába: a MÉK a 200 fős Tanács tagjaként; dr. Ónodi Gábor és
Krizsán András pedig - szakmai munkájuknak köszönhetően - elnökségi
tagként a Csatári Bálint vezette 12 fős elnökségben.
2012. március
közepén elfogadta a kormány a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 közötti
időszakra szóló dokumentumát. Ehhez kapcsolódik az év elején
megszületett Darányi Ignác Terv, a NEV végrehajtásának keretprogramja. A
MÉK a stratégia és a program véleményezésében intenzíven részt vett, és
sikerült elérni, hogy az épített- és táji környezet megújítására
vonatkozó fogalmak, fejezetek, programok bekerüljenek a szakmai
programba. Erre építve, kellő aktivitással lehetőség nyílik a vidék
komplex, az építészet területét is érintő megújításában való
részvételre. A MÉK célkitűzése, hogy létrehozzon egy cselekvőképes
szakmai hálózatot, amellyel a kínálkozó lehetősége ki lehet használni.
Az építésügy elektronizációját előkészítendő a közreműködő szervezeteknek felül kell vizsgálniuk ügyviteli és iratkezelési szabályzataikat, hogy az ÉTDR által megkívánt folyamatok és iratkezelési feladatok a helyi szabályoknak is megfelelően kerüljenek elvégzésre.
Az építésügyi hatóságok önálló szervezeti entitások, azonban egy nagyobb szervezet részeként működnek, szakmai kérdésekben nem, de szervezeti kérdések tekintetében annak alárendeltségében végzik tevékenységüket. Az építésügyi hatósági eljárásban résztvevő, ÉTDR-t használó szakhatóságok ugyancsak saját szervezeti, működési és iratkezelési renddel bírnak, az építésügyi hatósági eljárásban való közreműködésük tevékenységi körüknek csupán egy szegmensét jelentik.
Az ÉTDR-használó hatóság számára készülő ügyviteli és iratkezelési szabályzati minta nem fogalmazhat meg az érintett hatóság szervezeti keretein túlmutató előírásokat, illetve nem tartalmazhat a befogadó szervezet egészére vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszközöktől eltérő előírásokat.
Az ÉTDR által támogatott hatósági eljárások nem fedik le a hatóság feladat- és hatáskörébe rendelt összes eljárást. A szabályzati minta tehát nem a hatóság általános ügyviteli és iratkezelési szabályzata, hanem csak az ÉTDR használatával összefüggő ügyintézés és iratkezelés kérdéseit foglalja rendszerbe, és a hatóság általános ügyviteli és iratkezelési szabályzatának az ÉTDR használatával kapcsolatos különös szabályait tartalmazza, így nem tér ki rá, vagy csak jelzésszerűen foglalkozik azokkal kérdésekkel, amelyek nem kapcsolódnak a rendszer használatához. A szabályzati mintában foglaltak részei lehetnek a hatóság általános ügyviteli és iratkezelési szabályzatának, abba beépített módon, vagy egy önálló szabályzat formáját is öltheti, amelyre az általános ügyviteli és iratkezelési szabályzat nevesítetten hivatkozik, vagy annak mellékletét képezi.
A szabályzati minta meghatározza, hogy kinek és mire kell az ÉTDR-t használnia, az ÉTDR használatának leírását („hogyan kell használni”) az ÉTDR felhasználói kézikönyvei tartalmazzák.
Ügyviteli és iratkezelési szabályzati minta (Word dokumentum)