A KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) jelentősen átalakította a törvényhozás, a köztársasági elnök is aláírta az új KATA törvényt, amely a közlönyben is megjelent.
Röviden a változásokról, avagy az ÚJ KATA
Az új katában 2022. szeptember 1-től csak és kizárólag az Evec. tv. szerint főállású egyéni vállalkozó maradhat, ami azt jelenti, hogy nem lehet heti 36 órát elérő munkaviszonya, társas vállalkozói jogviszonya, tehát csak főállású egyéni vállalkozó lehet KATÁS.
Az egyéni vállalkozó katásként csak magánszemélyek felé szolgáltathat – állíthat ki számlát vagy nyugtát, céges partnerei nem lehetnek – kivéve a taxis személyszállítást végzők. Ha céges partnernek számláz, azonnal elveszíti kata státuszát, kivéve taxis személyszállítást végző.
A katás Bt, Kkt, egyéni cég, ügyvédi iroda, egyéni ügyvéd, állatorvos esetében aki csak az szja törvény szerint volt egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-től kötelező lesz számára vagy magánszemélyként az SZJA törvény, Gazdasági társaságként a társasági adózás vagy a KIVA alá áttérni! (KIVA esetén 2022. augusztus 31-ig kell nyilatkozni!) Ha gazdasági társaságként áttér a számviteli törvény hatálya alá automatikusan, akkor könyvvizsgálói véleménnyel alátámasztott számviteli nyitó mérleget is kell készíteni.
Azon kevés egyéni vállalkozó, aki bent maradhat a katában megfelel az új kritériumoknak 2022. szeptember 25-ig nyilatkozhat. Fontos, nem automatikus az új KATA alá átkerülés, erről nyilatkozni kell!
Új Katásként 2022. szeptember 1-ét követően a következő két paraméternek mindenképp meg kell felelnünk:
Ha ennek a két feltételnek nem felelünk meg és semmilyen nyilatkozatot nem küldünk a NAV-nak, akkor a két főszabály alá kerülünk be automatikusan a törvénynek megfelelően:
KATA helyett átalányadó
Az egyéni vállalkozó abban az esetben jogosult átalányadózás választására, ha a vállalkozói bevétele az adóévet közvetlenül megelőző adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét és azt az adóévben sem fogja meghaladni (24 millió forint 2022-ben).
Az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén ezen összeghatár az éves minimálbér ötvenszerese. Az átalányadózásra vonatkozó választás a teljes egyéni vállalkozói tevékenységre és az adott adóév egészére tehető. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Amennyiben egy magánszemély egyidejűleg egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult átalányadózás választására, - választása szerint - külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja az átalányadózást az adott tevékenységek tekintetében.
Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdi meg, az átalányadózást már a tevékenység megkezdésekor választhatja, a bevételi értékhatárokat azonban ebben az esetben arányosan kell megállapítani.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének számítása a bevételből a törvényben meghatározott százalékmértékek szerinti költséghányadok figyelembevételével történik. Az Szja tv. attól függően, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) eltérő költséghányadokat határoz meg az alábbiak szerint:
Mennyi adót kell fizetni?
Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 15 százalékos adó fizetendő. Átalányadózás választása esetén negyedéves előlegfizetési kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót, melyet az év elejétől megállapított bevétele és az átalányban megállapított jövedelme figyelembevételével kell meghatároznia.
A KATÁ-val kapcsolatos további szabályozások megjelenését követően a cikket frissíteni fogjuk!
2022. április 14.-én megjelent a Magyar Közlönyben az OTSZ módosításáról szóló 8/2022. (IV.14.) BM rendelet az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet módosításáról. A változások a kiadást követő 60. napon, azaz 2022. június 13.-án léptek hatályba!
Az OTSZ módosítások esetén szigorítások nem történtek; elsősorban a logisztikai épületek és a lakóépületek esetén enyhítettek a szabályokon, ezen felül pontosítások, egyértelműsítések történtek csak. A változások elsősorban az alábbi területeket érintik:
A jogszabállyal együtt módosult az összes Tűzvédelmi Műszaki Irányelv is, amelyeken a hatóság és a szakmai szervezetek folyamatosan dolgoztak az elmúlt év második felében és az idei év elején.
Az összes TvMI elejére egységes új iránymutatás került, amely részletezi a hatályosság és az alkalmazás időbeliségét, pontosabban, hogy milyen eljárások esetén melyik TvMI változatot kell vagy javasolt alkalmazni. Ez fontos gyakorlati pontosítása a jogszabályi környezetnek, ahol eddig csak a rendeletek esetében volt egyértelmű a jogalkalmazás kérdése (például egy használatbavételi eljárásnál az utolsó építési engedélykor hatályos OTSZ előírásai mérvadók).
A teljesség igénye nélkül a lényegi módosítások ezeken a területeken történtek az irányelvekben:
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő- és füst elleni védelem
Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosítása
Tűzjelző és tűzoltó rendszerek
Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
A magyar lakáspolitika jelentős mértékben a magánerős (családi ház, kisebb társasház) építkezésen alapul. A magyar építészek jelentős hányada a családi ház tervezést és kivitelezés nyomon követését (művezetés, műszaki ellenőrzés) gyakorolja, ez szakmai tevékenységük színtere, bevételeik forrása.
A Kormány családtámogatási intézkedései nagyban segítik a magasépítés eme szegmensét. A családi házakat tervező kollégák jelentős hányada választotta a KATA adózás előnyös rendszerét. Megértve a Kormány szándékát, hogy eme adóforma ténylegesen a lakossági szolgáltatások körében tekinthető közösség támogató formának, javasoljuk, hogy a családi ház és a saját célra, lakóközösség részére épülő társasház tervezése, művezetése, műszaki ellenőrzése kerüljön be a tárgyi ÁFA mentes tevékenységek körébe. A tervezők és a kisebb tervező cégek működését megnehezítő törvény tervezete a Magyar Építész Kamarával nem lett egyeztetve.
2022. július 12.
A MÉK Elnöksége a nyári szünet előtti utolsó elnökségi ülését tartotta az Építészek Házában. A MÉK elnöke meghívására részt vett az ülésen a Budapesti Építész Kamara újonnan megválasztott elnöksége is, akik néhány szóval bemutatkoztak a MÉK elnöksége felé. Hajnóczi Péter MÉK elnök ismertette "A MÉK Elnökségének stratégiai célkitűzései 2021-2025" című anyagot, amely itt tekinthető meg:
https://mek.hu/media/files/2022/kiadvanyok/strategia_teljes_web.pdf
Tutervai Mátyás MÉK alelnök tájékoztatást adott a 25 éves a MÉK jubileumi rendezvénysorozat következő programjáról, a 2022. szeptember 23-án pénteken megrendezésre kerülő SzeptemberFest eseményről és kérte a BÉK új elnökségét, hogy vegyenek részt a programokon.
Az elnöki szabály 2022.06.01-től - jogszabályi felhatalmazás törlése miatt - visszavonásra került.
Jelenleg a Kormány – továbbra is – Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 271/2021 (V.21.) Korm. rendelet a 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította.
Az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (1) bekezdése alapján a MÉK elnöke az alábbi, mind a Magyar Építész Kamara országos szervezetére, mind pedig a Területi Kamarákra vonatkozó szabályokat hozza:
dr. Hajnóczi Péter
Letölthető tartalom:
Elnöki szabályok melléklettel és függelékkel
Az elnöki szabály 2021.07.19-től visszavonásra került.
Jelenleg a Kormány – továbbra is – Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 271/2021 (V.21.) Korm. rendelet a 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
Az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet 16. § (1) alapján a MÉK elnöke az alábbi, mind a Magyar Építész Kamara országos szervezetére, mind pedig a Területi Kamarákra vonatkozó szabályokat hozza:
dr. Hajnóczi Péter
Letölthető tartalom:
Függelék
502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet
3. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról
15. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok és a Vmtv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
16. § (1) A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre
és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
(2) Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.
(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az új tisztségviselőt a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint megválasztják.
17. § (1) A köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy (a továbbiakban: köztestületi ügy) intézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.
(2) Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával nem foganatosítható, az érintett eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható. Az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet
megszűnését követő nap.
18. § (1) A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.
(2) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
19. § A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni. Az így meghozott határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
***
Az elektromos hálózat karbantartása miatt az Építészek Házában egész napos áramszünet lesz, ezért 2022. június 22-én, szerdán a személyes és a telefonos ügyfélfogadás is szünetel.
Megértésüket köszönjük!
MÉK Titkárság
A Tagozat első féléves munkájáról, eddigi eredményeiről, valamint céljairól és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló összefoglaló az alábbi linken érhető el:
2022. június 9-én került sor az Építészek Házában a Területi Elnökök Testületének ülésére dr Hajnóczi Péter MÉK elnök meghívására.
Az értekezlet elején Tutervai Mátyás MÉK alelnök ismertette a 25 éves a Magyar Építész Kamara programsorozat részeként szeptember 9-én megrendezésre kerülő kamarai SeptemberFest napot.
Dr Hajnóczi Péter MÉK elnök tájékoztatta a jelenlévőket Lázár János miniszter június 8-án a Magyar Építész Kamaránál tett látogatásáról. A TET ülés további napirendjén a MÉK elnöksége által összeállított 4 évre szóló elnökségi stratégiai célkitűzés program anyagai szerepeltek.
A stratégiai célkitűzések anyag ITT elérhető