Tisztelt Kollégák!
Felhívjuk a figyelmet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes építésügyi közigazgatási hatósági döntésekkel kapcsolatos eltérő szabályok megállapításáról szóló 37/2022. (II. 11.) Korm. rendeletre, amely a Hatályos jogszabályok listája almenüben is elérhető.
A 2022. február 12-én hatályba lépő jogszabály az alábbi megállapításokat teszi:
„1. § (1) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2021. november 24. napján vagy azt követően a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt járt vagy járna le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejáratától számított további egy évvel.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyek vonatkozásában 2021. november 24. napja és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban az engedély hatályának lejártával összefüggésben a hatóság kötelezettséget állapított meg, a kötelezettségnek nem kell eleget tenni. A már kifizetett bírság visszatérítése iránt a hatóság intézkedik.
(3) Ha e rendelet hatálybalépésekor az (1) bekezdés szerinti engedélyek vonatkozásában az engedély hatályának lejártával összefüggésben eljárás van folyamatban, a hatóság az eljárást megszünteti.”
MÉK Titkárság
A MÉK Elnöksége 2022. 02. 04-én tartotta meg soron következő elnökségi ülését az Ötpacsirta utcában. Az elnökségi ülés kezdetén az Elnökség megemlékezett Nagy Bálint építészről, aki aznap hajnalban hunyt el.
Az elnökségi ülésen bemutatkozott Andaházy László, a Táj- és Kertépítészeti Tagozat új elnöke, aki elmondta, hogy a Tagozat új vezetése a közeljövőben mutatja be a programját a MÉK Elnökségének.
A MÉK Elnöksége tárgyalta a 2022. évi költségvetés módosításával kapcsolatos elképzeléseket, melyet a márciusi küldöttgyűlésnek kell megvitatnia és elfogadnia. A pontos számokról a 2021. év pénzügyi lezárását követően tud dönteni az Elnökség.
A MÉK Elnöksége áttekintette a szakmai hozzájárulási alapjának kérdéseit. Az Elnökség javaslata szerint a Területi Kamarák ingyenes programjaira, kiadványaikra vonatkozó pályázatok vonatkozásában a támogatás mértéke 80 %-ra növekedhet.
A MÉK Elnökségét Tutervai Mátyás tájékoztatta a 2022-ben 25 éves Magyar Építész Kamara jubileumi évének program és kiadvány terveiről. A cél, hogy a jubileum méltó megünneplése mellett a rendezvények lehetőséget nyújtsanak arra is, hogy a közvéleményt, a társadalmat intenzívebben szólítsuk meg, és mutassuk be a Kamara működését, funkcióját, céljait. A jubileumi év történéseiről rendszeresen be fog számolni az Építész Közlöny. Őszre elkészül az 5 évvel ezelőtti "20 ÉV MÉK" kiadvány folytatása a hiányzó 5 évről, és a 2 kötetet együttesen jelenteti mega MÉK az őszi küldöttgyűlésre. Év közben megjelenik a 2021-es évről szóló Évkönyv is. A rendezvények a március végi küldöttgyűléssel indulnak, majd folytatódnak az áprilisi Construmán. A tervek szerint júniusban kerül megrendezésre a Kamarai Juniális, amely a szakmai programok mellett kötetlenebb formában igyekszik majd teret nyújtani azon építészeknek, akik nemcsak a szakmájukban kiválóak, hanem bármely más művészeti ágban, vagy akár a gasztronómiában. A rendezvénysorozatot az őszi küldöttgyűlés és egy nagyszabású konferencia zárja. A kiadványok összeállításában a rendezvények programjának meghatározásában számítunk a Területi Kamarák közreműködésére, aktivitására is, mellyel kapcsolatban a közeljövőben részletesen tájékoztatjuk az érintetteket.
A MÉK Elnöksége Schulcz Pétert a Teljesítésigazolási Szakértői Testület véleményező bizottságába, Szalay Tihamért pedig a Hauszmann Társadalmi testületbe delegálja.
Hajnóczi Péter tájékoztatta az Elnökséget, hogy a következő elnökségi ülésre meg kívánja hívni Kovács Lászlót, a Közbeszerzési Hatóság elnökét a korábban megkezdett, a közbeszerzési eljárások során jelentkező problémákról, a tervek minőségéről szóló egyeztetés folytatása céljából.
A MÉK Elnöksége úgy döntött, hogy 2022-ben is hozzájárul az Építőipari költségbecslési segédlet megjelentetéséhez.
A MÉK Elnöksége áttekintette a legutóbbi TET ülést követően, a Területi Kamarák számára kiküldött kérdőívre beérkezett válaszokat, és ezek figyelembe vételével úgy döntött, hogy a Küldöttgyűlésre előterjesztendő Jogosultsági Szabályzatban a szakmai gyakorlat igazolásával kapcsolatban azt a megoldást támogatja, illetve terjeszti elő, amely szerint a vizsgára kizárólag az előzetes eljárás keretében kiállított igazolással lehessen április 1-től jelentkezni.
A Magyar Építész Kamara elnöksége rögzítette, hogy fenntartja a Budapest, I. kerület Szentháromság tér 4-5. alatti, Jánossy György és Laczkovics László által tervezett épülettel kapcsolatos korábbi állásfoglalását.
Az Elnökség 2022. 03. 04-én tartja következő ülését.
A MÉK Elnökségének 2022 évi határozatai innen érhetők el: https://mek.hu/index.php?id=46889
Tantermi kötelező továbbképzés
A Magyar Építész Kamara 2022. április 6. szerdán egy napos tantermi kötelező továbbképzést tart Budapesten, a Construmán építész kamarai szakmagyakorlók (tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők) számára az új Kongresszusi központban, a ’C’ pavilon földszinti konferenciatermében. Amennyiben részt kíván venni, kérjük mielőbb jelentkezzen, mert a résztvevők száma korlátozott.
Jelentkezés itt: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1253
Szakmai továbbképzés - Szakmagyakorlás 2022.
A Magyar Építész Kamara 2022. április 7. csütörtökön egy napos szakmai továbbképzést tart Budapesten, a Construmán az új Kongresszusi központban (C pavilon) építész kamarai szakmagyakorlók (tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők) számára.
A továbbképzési rendezvény címe: Szakmagyakorlás 2022, azaz az építész kamarai szakmagyakorlókat érintő aktuális témák. Jogosultságok szabályozása, energetika, tűzvédelem, Településképi Rendeletek, Szakmagyakorlás az Európai Unióban, felelősségbiztosítás témakörökben lesznek előadások.
Továbbképzési pont: 2,5
Amennyiben részt kíván venni, kérjük mielőbb jelentkezzen, mert a résztvevők száma korlátozott.
Jelentkezés itt: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1254
Online úton elvégezhető 1 továbbképzési pontos szakmai továbbképzések a Magyar Építész Kamaránál
"Tenni a Jót" - A katasztrófa helyzetek miatti újjáépítések a Kós Károly Egyesület együttműködésével
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1246
Szemlélet-Idea-Tett
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1247
Szerzői jog
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1248
Épületenergetikai követelmények, közel nulla energiaigényű épületek
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1250
Tervezői felelősség és annak biztosítása, tervezők által okozott károk, gyakorlati szemmel, valós kárpéldák bemutatásával
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1249
"Közkedvelt" tévhitek eloszlatása az akadálymentesítéssel kapcsolatban online előadás a végén ellenőrző kérdésekkel
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1251
Színharmóniákról kicsit másképp
További információ: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1252
Várjuk szeretettel a képzéseinken!
A MÉK Titkársága
Sikeresen lezajlott a MÉK Táj- és Kertépítészeti Tagozatának tisztújítása.
A választás eredménye:
Elnök: Andaházy László
Vezetőségi tag:
Vezetőségi póttag:
Tagozati küldött:
Tagozati pótküldött: Lipcsei Ágnes
A leköszönő elnökség tagjainak ezúton is köszönjük sokéves fáradhatatlan munkájukat, egyúttal gratulálunk az újonnan megválasztott tisztségviselőknek és feladataik ellátásához sok sikert kívánunk.
Az online térben került megrendezésre a Területi Elnökök Testületének soron következő ülése, amelyen minden Területi Kamara képviseltette magát.
Hajnóczi Péter köszöntője után tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 2022. március 31-én kerül sor a MÉK küldöttgyűlésére a Kopaszi-gáton, mivel április 1-én lép hatályba a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet módosítása és ezt megelőzően a küldöttgyűlésnek el kell fogadnia a Jogosultsági szabályzat módosítását is.
A Továbbképzési Szakértői Testület ügyében decemberi ülésén a testület létszámának csökkentéséről döntött a MÉK Elnöksége, eszerint Makovényi Ferenc elnökségi tag mellett Schulcz Péter, Gáts Andrea és Dulácska Zsolt lettek a tagok az új testületben. Ezt követően a MÉK Elnöksége január 7-i ülésén Dulácska Zsoltot felmentette a testület tagságából és Babinszky Tündét delegálta tagnak.
A MÉK Elnöksége a Szakmai hozzájárulási alap kapcsán úgy döntött, ha egy Területi Kamara szervez ingyenes szakmai programot, akkor a MÉK Elnöksége dönthet úgy, hogy azt 50 %-nál kevesebb önrész mellett is támogatja.
Kovács Zsófia főtitkár elmondta, hogy január 25-én és 27-én kerül sor az idei első beszámoló vizsgákra, ezekre november vége óta lehet jelentkezni, de már meghirdetésre kerültek a februári időpontok is. A MÉK április elején a Construma kiállításon fog csak vélhetően legközelebb tantermi kötelező továbbképzést tartani, további szakmai ill. kötelező továbbképzések a vírushelyzet függvényében kerülnek megszervezésre.
A Miniszterelnökség a bölcsőde mintaterv projekt kapcsán nem csak a MÉK-nek, hanem a Területi Kamaráknak is küldött levelet. A MÉK Elnöksége Füleky Zsolt helyettes államtitkárt és Kovácsné Bárány Ildikó bölcsődékért felelős miniszteri biztost is meghívta az idei első ülésére, ahol az Elnökség tagjai elmondták fenntartásaikat és jelezték a felmerülő problémákat is. Az Elnökség javasolta, hogy a már működő, jó bölcsődéket is tegyék be a mintatervek közé, ne csak még meg nem valósult tervek szerepeljenek benne. A polgármesterek támogatási pályázatot a mintatervek alapján tudnak benyújtani. Csapó Balázs jelezte, hogy véleménye szerint a projekt szembe megy a kamarai érdekekkel, ezért erősebb kamarai fellépést tart indokoltnak annak érdekében, hogy a tervezési megbízásokat ebben a témában inkább tervpályázatok kiírását követően adják ki. A MÉK Elnökségének a fenti ülésen részt vett tagjai jelezték, hogy a mintaterveket a Lechner Tudásközpont a korábban lebonyolított, bár nem ezzel a céllal kiírt tervpályázat alapján állította össze, továbbá a projekt alapvetően politikai döntés alapján valósul meg, így a mozgástér korlátozott.
A Jogosultsági szabályzat kapcsán vita bontakozott ki arról, hogy a szakmai gyakorlat igazolásával kapcsolatos Területi Kamarai Elnökségi vélemény csak előzetes lehessen, vagy a jogosultsági vizsgát követően is beszerezhető legyen. Ezzel kapcsolatban Hajnóczi Péter jelezte, hogy tavaly novemberben és az előző héten tartott országos titkári értekezleten is egyeztetésre került ez a téma a titkárokkal.
Az eljárás során benyújtandó portfólió kérdésében ugyancsak nem volt egyetértés. Egyes Területi Kamarák a portfólió kötelezővé tétele, és az egységes rendszer mellett érveltek, míg Csapó Balázs a BÉK speciális helyzetéből adódóan – miszerint sok jelentkező van, és van rálátásuk arra, hogy mennyire megalapozottak a kérelmek – azt a véleményt képviselte, hogy a Területi Kamarák saját hatáskörben dönthessenek arról, hogy mely esetben kérnek portfóliót, vagy személyes meghallgatást, nem támogatva azt, hogy más Kamarák beleszóljanak egy adott Kamara működésébe.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy mielőbb ki kell dolgozni a Területi Kamarák által korábban már támogatott mentor-gyakornoki rendszert. Ezzel párhuzamosan fontos feladata a Kamarának, hogy megfelelő képzési lehetőségeket biztosítson a pályakezdők számára, és elősegítse a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségét.
A résztvevők áttekintették Fajzi Tamás és Katkics Tamás megküldött javaslatát a kamarai tagdíj meghatározásának valamilyen piaci mutatóhoz történő kapcsolását, illetve a Területi Kamarák pénzfeladását illetően, figyelembe véve az MMK ilyen irányú alapszabályi előírásait.
Hajnóczi Péter jelezte, hogy ezzel kapcsolatban korábban született egy mintegy 71 oldalas összefoglaló az elmúlt évek erre vonatkozó javaslatait illetően, amely sok szempontból körüljárta a tagdíj kérdését. Ugyancsak jelezte, hogy a most javasolt megoldás számszerűen lényegesen nagyobb tagdíj feladást jelentene a jelenleginél a Területi Kamarák számára.
A jelenlévők megvitatták a kamarai tagdíj automatikus emelésének és a Területi Kamarák tagdíjemelésének kérdését, figyelembe véve a Kamara feladatait, stratégiai céljait. Abban egyetértés volt, hogy a tagdíj mértékét és meghatározását illetően további egyeztetések szükségesek, míg a tagdíj feladás kapcsán megállapítható volt, hogy a MÉK jelenlegi gyakorlata sokkal inkább figyelembe veszi a kisebb kamarák érdekeit, mint az MMK ilyen irányú koncepciója. Bár a jelenlévők szó szerint nem fogalmazták meg, de tetten érhető volt, hogy a tagdíjat és az ahhoz kapcsolód kamarai feladatokat illetően az analitikus és holisztikus gondolkodás kombinációjaként lehet eljutni a megoldás közelébe, azaz egyszerre kell vizsgálni a részleteket és gondolkodni összefüggésekben, távlatosan.
A felmerült ellentétes vélemények, javaslatok miatt Hajnóczi Péter azt kérte, hogy az egyes Területi Kamarák tárgyalják meg azokat a kérdéseket, amelyeket egy összefoglaló levélben mielőbb eljuttat a részükre és minden Elnök írásban válaszoljon ezekre.
Ezt követően a résztvevők egyéb, helyben felvetődött kérdéseket tárgyaltak meg. A Területi Kamarák elnökei megosztották a tapasztalataikat a Miniszterelnökség támogatási rendszerét illetően.
A Területi Elnökök Testülete a következő, márciusi ülését reményeink szerint személyes részvétellel fogja tartani.
Budapest, 2022. január 21.
Dr. Hajnóczi Péter 2021 novemberében kezdte meg harmadik ciklusát a Magyar Építész Kamara elnökeként. Az idáig vezető útról, az eddigi eredményekről és jövőbeli tervekről, valamint az építész szakma helyzetéről is kérdeztük interjúnkban.
Mi motiválta a kamarai "karrierre", hogyan jutott el idáig?
Hajnóczi Péter: A történet egészen az 1996 előtti időkre nyúlik vissza, amikor egy „prekamarai" állapot lépett életbe. A MÉSZ felvette a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége elnevezést, hogy ezzel is demonstrálja a politikusok felé, hogy szükség van építész kamarára, de továbbra is egyesületként működött, csak a neve változott. A szervezetnek voltak területi egységei és én a Pest megyei egységének lettem az elnöke 1996-ban. Ugyanezen évben az országgyűlés törvényileg létrehozta a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építész Kamarát, engem pedig többen felkértek arra, hogy vállaljam el az akkor megalakítandó Pest Megyei Építész Kamara elnökségét, amit én örömmel elfogadtam. Egészen 2012-ig voltam a megyei kamara elnöke.
Az országos kamara első elnöke Callmeyer Ferenc volt, őt Balogh Balázs, volt egyetemi évfolyamtásam váltotta 2000-től. Tőle kaptam egy telefonhívást, hogy mit szólnék ahhoz, ha jelölnének alelnöknek, ő pedig elnöknek indul. A felkérést elfogadtam, meg is választottak, így a MÉK alelnöki tisztség betöltése mellett a Pest Megyei Építész Kamara elnöke is voltam. Ez az időszak 2012-ig tartott, amikor a Belügyminisztérium Terület- és településrendezési főosztálynak vezetője lettem. Ez a poszt összeférhetetlenné vált a kamarai tisztségekkel, ezért innentől mind az alelnökséget, mind az elnökséget szüneteltettem.
2013 novemberében értem el az akkori szabályok szerint a nyugdíjkorhatárt. Az volt a dédelgetett vágyam, hogy mind a Pest Megyei Építész Kamarában – ahol addigra alelnök lettem – és az országos kamarában – ahol ugye szintén alelnök voltam – folytatom ezeknek a pozícióknak a betöltését a nyugdíj mellett. Ebben az évben volt újra tisztújítás az országos kamarában, amikor is Noll Tamás indult az elnökségért, én pedig újraindultam volna az alelnökségért többekkel együtt. A jelöltté váláshoz területi kamarai támogatás vagy több küldött aláírása szükséges. A jelölési folyamat során viszont számomra szimpatikus kollégák, igen fajsúlyos és jó nevű építészek megkerestek, hogy ne alelnöknek induljak el, hanem vállaljam el az elnöki jelölést. Végiggondoltam és igent mondtam. Három elnökjelölt indult: Noll Tamás, Eltér István és én. A csillagok úgy álltak, hogy 2013 november 6-án engem nyugdíjaztak a Minisztériumban, november 15-én megválasztottak a kamara elnökének, és 2021. novemberétől a 3. ciklust kezdtem meg.
Mit tart az elmúlt 2 ciklus legfontosabb eredményének?
HP: Erre nagyon sok mindent tudnék mondani. Az egyik a gazdálkodás kérdése. 2013-ban az akkor megválasztott elnökség úgy vette át a kamarát, hogy nem vett föl tiszteletdíjat, mert a kamarának igen súlyos likviditási gondjai voltak, nem volt annyi pénze, hogy a tiszteletdíjakat ki lehessen fizetni. A működési költségeket minimalizáltuk, az első években igen-igen meg kellett szorítani magunkat. Már 2013-tól lett gazdálkodásért felelős alelnök, akivel azóta is egy nagyon szigorú gazdálkodási terv mellett stabilizáltuk a MÉK gazdálkodását, mostanra jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy az építész kamara – megváltozott törvényi előírásnak köszönhetően – már vállalkozhat is, így mi is megjelenthettünk és meg is jelentünk a piacon például szakmai továbbképzésekkel. Ebből már keletkezik olyan bevétel, amiből hasznot is össze lehetett hozni.
Emellett a két ciklusnál nagyon fontosnak tartom a személyes jelenlétemet és közreműködésemet, főleg a tagok ügyeivel kapcsolatban. A jogosultsági vizsgabizottságnak és a diploma-azonosító bizottságnak vagyok az elnöke, napi szinten foglalkozom ezekkel a témákkal. Amióta a kamarában tisztséget töltök be, azóta viszem ezeket a feladatokat és úgy gondoltam, hogy elnökként kiemelten fontos, hogy a tagok konkrét ügyeiben továbbra is közreműködjek. A másik fontos személyes jelenlétem a kamara működésében a területi elnökök testülete. Ennek a testületnek a tagjai a területi elnökök, az ülést azonban az országos elnök feladata összehívni. Ez a testület véleményezi, alakítja mindazokat az anyagokat, amelyeket a küldöttgyűlés elé terjeszt a MÉK. A velük kialakított személyes kapcsolat nagyon fontos. Én a továbbképzésben is személyesen veszek részt, előadást tartok, az aktuális dolgokról informálom az ottlévőket és ez nem csak Budapesten zajlik, hanem utazunk az ország különféle megyeszékhelyeire is. Ezeken a kötelező vagy szakmai továbbképzéseken találkozom a tagsággal, sokszor nagyon fontos kérdéseket tesznek fel, vagy világítanak rá olyan problémákra is, amelyek így közvetlenül jutnak el hozzánk. Ugyanakkor van egy másik aspektusa az én személyes kapcsolataimnak. 2014-ben, amikor Belügyminisztériumból átkerült az építésügy felügyelete az Építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárságra, akkor oda nagyon sok olyan kollégám került, akivel együtt dolgoztam korábban a Belügyminisztériumban, és velük a mai napig, beleértve Füleky Zsolt helyettes államtitkárt is, szinte napi kapcsolatban vagyok.
A következő, amit kiemelnék az a szakmagyakorlási jogszabály módosítása, aminek kapcsán a Magyar Mérnöki Kamarával és a Miniszterelnökséggel is példaértékű együttműködés történt. A Miniszterelnökség – aki a minket felügyelő minisztérium – felkérte a Magyar Építész Kamarát és Magyar Mérnöki Kamarát, hogy egyeztessék a szakmát érintő szakmagyakorlási jogszabállyal kapcsolatos tapasztalataikat, módosítási szándékaikat gyűjtsék össze, ezeket fogalmazzák meg. Ezt a módosítási jogszabályt teljes konszenzussal hoztuk létre, a munka ahogy előállítottuk, az példaértékű együttműködés volt.
Mik a célok a következő időszakra? Illetve – visszacsatolva az első kérdéshez – mi motiválta az újrajelölésre?
HP: Nyilvánvaló, hogy még a 8 év is kevés volt, hogy minden feladatnak és célnak teljesen a végére érjünk. Vannak még elvarratlan szálak és vannak olyan céljaink, amit a következő négy évben meg kell valósítanunk. Az utóbbi két évben a világjárvány miatt sajnos lelassultak ezek a folyamatok. Ennek az időszaknak az a tanulsága, hogy lehet élni online módon, a 9 fős elnökség videós rendszeren keresztül még egész jól kezelhető, szerencsére mindenki jól viszonyult hozzá. A területi elnökök testületének ülését viszont, ami a 19 megyei elnök, elnökségi tagok, további meghívottak részvételével történik, az már ezzel a technikával nagyon nehezen kezelhető.
A Kamarai törvény szerint számomra ez az utolsó ciklus elnökként, így a megkezdett feladatokat, programokat mindenképpen szeretném befejezni.
Mik azok a legfontosabb célok, amik nem tudtak eddig megvalósulni?
HP: Nagy hiány van a fiatal szakmagyakorlók kamarai helyzetével kapcsolatban. Egyrészt nagyon nehéz őket aktivizálni, mert nyilvánvalóan a fiatal koruknak megfelelően ők a szakmájukkal foglalkoznak, nem pedig jogszabályokkal és kamarai ügymenetekkel. Ennek nem feltétlenül az a lényege, hogy tisztségeket fogadjanak el, hanem hogy valamilyen formában elkezdjék megismerni a kamarával kapcsolatos dolgokat, elkezdjük felkészíteni őket arra, hogy egy négy év múlva esedékes választáson már valóban egy fiatalabb generáció kapcsolódjon be a kamara irányításába.
A másik, hogy a frissen végzettekkel nem foglalkozott eddig a kamara. Ha valaki megszerezte a diplomáját, utána a gyakorlatát úgy tudta megszerezni, hogy elment praktizáló tervezőhöz, ott szerzett gyakorlatot, majd jelentkezett a területi kamarai titkárnál jogosultságért. Azonban eközben semmiféle tanfolyam, továbbképzés, vagy bármilyen ismereteknek az átadása nem történt a kamara részéről. Ezen nagyon komolyan kell változtatni! A jogszabály ezt lehetővé tenné, mert ismeri a gyakornoki és mentori rendszert, ami azt jelenti, hogy neves vezető építészek kiválthatják a mentori címet és mint mentorok foglalkozhatnának fiatal építészekkel, akiknek még nincs jogosultságuk. Ezt a rendszert kell jobban kidolgozni.
Emellett pedig a tervpályázatok terén szükséges lényegesen előre lépni. A mostani rendszer nagyon merev, egy-két pályázat van, ahol a tervező kiválasztásáról van szó, a másik bizonyos ötleteknek a beszerzése, de ez a kétfajta dolog is egy nagyon merev szituáció. Azt kell elérni, hogy egy vonzó, differenciált, több lépcsős pályázati rendszer jöjjön létre és kikerüljön a közbeszerzés alól. Amennyiben egy termék kiválasztásáról van szó, mint például az autóvásárlás esetén, akkor egy közbeszerzési procedúrával egy minisztérium vagy egy cég ki tudja választani, hogy melyik terméket akarja megvásárolni. Ez egy átlátható és nagyjából működő dolog. A másik a szolgáltatás kiválasztása. Hogyha az autó példájánál maradunk, akkor arról van szó, hogy melyik szerviz az, amelyik a leggazdaságosabban és legjobban javítja az autókat, ezt is ki lehet választani közbeszerzéssel. Van egy harmadik kategória, amivel viszont baj van, mert ez annak a szellemi szolgáltatásnak a kiválasztásáról szól, ahol nincs meg a termék. Ilyen egy tervezési feladat, amikor arról szól a dolog, hogy ki tervezze meg a házat. Nincs meg a ház és mégis sokszor a közbeszerzést úgy értelmezik, hogy versenyeztetik az árat meg a határidőt. Szerintem ez így nonszensz, mert így egy tervezési feladatot nem lehet eldönteni. Ebben nagyon lényeges lenne előre lépni egy többlépcsős rendszer felé, amit ötletpályázattal kellene indítani, ami szerint történne utána több lépcsőben a tervező kiválasztása.
Hogyan látja a MÉK szakmai kapcsolatait?
HP: A mérnöki kamarával folyamatos a kapcsolatunk, hiszen mind a szakmánk összefügg, mind pedig egyazon törvény vonatkozik működésünkre, feladatainkra, felépítésünkre. A MÉSZ-szel, az MMA Építőművészeti Tagozatával, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségével, az Országos Főépítészi Kollégiummal mind-mind naprakész a kapcsolatom, ismerem a vezetőiket és ha olyan jellegű tájékoztatásra van szükség, akkor meg is adjuk ezt egymás részére.
A MÉK tagja a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének, ahol a kamarák életére kiható, elsősorban működési kérdéseket is végig tudunk tárgyalni. A jó gyakorlatok megosztásából rengeteget tanulhatunk, még akkor is, ha igen eltérő feladat- és hatáskörrel rendelkezőek a szereplők. Az elektronikus ügyintézéssel vagy az adatvédelemmel kapcsolatban is több egyeztetés is volt, de az ezekhez hasonló kérdéseket is meg tudjuk beszélni, hogy melyik kamara, hogy járt el.
A Lechner Tudásközpont az, akivel épp mostanában mélyült el jobban a kapcsolat, hiszen ez az a szervezet, amelyik a szakmánknak többféle szegmensével foglalkozik. Nagyon sokáig elsikkadt az a hihetetlen szellemi érték, ami a tervpályázatokkal kapcsolatban létrejött.
Lát valamilyen hiányosságot a szakmai kapcsolatokban? Van olyan terület, amin javítani kellene?
HP: Én a szakmai kapcsolatokban nem nagyon látok hiányosságokat. Amin javítani lehetne, az a politikusokkal való kapcsolat. Az elmúlt ciklusban egy egészen intenzív és oda-vissza csatolt párbeszéd alakult ki a minket felügyelő Miniszterelnökség miniszterével, de a politikusok teljesen változóan viszonyulnak hozzánk. Míg az építészeti-, építésügyi- és örökségvédelmi helyettes államtitkárral, Füleky Zsolttal és az által vezetett államtitkársággal tulajdonképpen naprakész a kapcsolat, addig bizonyos jogszabálymódosításoknál tudatosan nem vonják be az építész kamarát. Ezen nem mi tudunk segíteni. Tehát ha a szituáció úgy alakul, hogy ott keletkezik egy nyitottság, akkor működik a kapcsolat is, ha nincs nyitottság, akkor nem működik.
Talán épp ezzel függ össze a következő kérdésem: hogyan látja a szakma társadalmi megítélését, hogyan változott ez az elmúlt időszakban és milyen irányba tart?
HP: Szerintem ezt igazán egy interdiszciplináris kutatás tudná megmondani. Angliában készült például ilyen kutatás, és az alapján ott az építészek ma már a buszsofőrökkel vannak azonos presztízshelyzetben. Nálunk én nem tudnám megmondani pontosan, hogy kivel vagyunk azonos helyzetben, de azért egyvalamit ne felejtsünk el, nekünk van egy komoly és súlyos örökségünk is ebben a dologban, hiszen 1945-től 1990-ig az akkori társadalmi rendszerünkben az volt az általános, hogy valaki a kockás papírra lerajzolta, hogy mit szeretne és odaadta az építésznek, hogy az alapján készítse el az engedélyezési terveket. Sajnos nagyon keményen szocializálódott úgy ezekben az időkben az építészeknek egy jelentős része, hogy elkészítette így a tervet és kész, onnantól kezdve ő nem foglalkozott azzal, hogy a ház hogyan épül meg.
Voltak évfolyamtársaim, akik például Algériába terveztek, ahol a francia rendszer működött, és ők mesélték, hogy ott az építész egészen az épület megépültéig a teljes folyamatot végig vitte. Ez a fajta építész tevékenység egész más, mint ami itt nálunk volt az elmúlt 45 évben. Ezen se könnyű változtatni. Most az egyszerű bejelentés bevezetésénél volt egy idő – aztán a politikusok persze eltörölték – amikor elő volt írva a kötelező tervezői művezetés. Amikor jártuk az országot, hogy szervezett előadásokon magyarázzuk el az egyszerű bejelentés csínját-bínját, akkor szinte mindegyiken volt egy-két ember, aki nehezményezte, hogy neki miért kell kimennie az építkezésre és miért kell építési művezetést folytatnia.
És ez hogyan függ össze a szakma társadalmi megítélésével?
HP: Úgy függ össze, hogy ha azt a példát vesszük, ahol nincs különválasztva például egy műszaki ellenőri tevékenység, hanem effektív az építész az, aki tervezői művezet, akkor értelemszerűen az ő fontossága az egész kivitelezés folyamán teljesen más lesz, mint hogyha az építész csak az a személy, aki megrajzolja az épületet és a kivitelezésnél nincs jelen.
Itt vannak például a mintatervek. Ezekkel kapcsolatban a MÉK meg is jelentetett egy nyilatkozatot, miszerint a mintaterveket épp úgy építésznek kell adaptálni a helyszínre, ezek olyan szintű tervek, hogy azokban bizonyos változtatásokat, módosításokat lehet eszközölni és az is szakszerűséget, építészt igénylő feladat. Természetes, hogy egy ilyen politikai akció, ami a mintaterveknél történt, nem az építészek presztízsét növeli, inkább a feleslegességére utal egy kicsit, ez az egyik része a dolognak. A másik része, ahogy a helyettes államtitkár is mindig elmondta, hogy feltétlen építész szükségeltetik ahhoz, hogy egy ilyen mintaterv szerint építkezzen valaki és építsen magának családi házat. A médiában azonban sajnos nem így jelent meg a vele készített interjú ki lett vágva ez a megállapítása, csak a politikai célzat maradt benne, hogy ez milyen jó az állampolgároknak, mert ingyen kapnak tervet. A politikusoknak ez a lényeg, az, hogy ilyenkor a felelősséggel mi történik, azon néha nagyon lazán átlépnek. Ez egy nehéz és összetett dolog, de ahogy az elején említettem, zárni is csak azzal tudom, hogy ezt a kérdést csak egy nagyon komoly, sok szakember bevonásával készülő kutatás tudná megválaszolni.
Mit tart a szakma legfontosabb kihívásának jelenleg és milyen feladata van ezzel kapcsolatban a MÉK-nek?
HP: A legfontosabb kihívás talán a kulturális misszió. A településképi arculati kézikönyvekkel és a hozzájuk tartozó településképi rendeletekkel elindult egy folyamat, de meg kell találni azokat az utakat is most már, amik az állampolgárokat tudják megszólítani. Ezt a MÉK idén egy vándorkiállítással elkezdte, amelynek elsődlegesen nem az a célja, hogy mi építészek egymást közt megbeszéljük, hogy mi a szép, és mit hogy célszerű megtervezni, hanem az, hogy egy építtető gondolkozzon el azon, hogy milyen szempontok szerint akar egy új épületet építeni. Ez a kulturális kérdés az egész világon egy nehéz probléma.
Az építészeti kultúrával kapcsolatos nevelést már az óvodában kell elkezdeni, és ez összefügg az építészet presztízsével is. Attól, hogy megjelenik egy településarculati kézikönyv, az állampolgárok építkezési szokása és ízlése nem fog megváltozni egyik percről a másikra. Ez a szakmának egy nagyon komoly kihívása.
A MÉK feladata ezzel kapcsolatban a folyamatos hittérítés. A két legfontosabb kihívás tehát a presztízs növelés, valamint az építészeti és vizuális kultúrának a kérdése. Ez két nagy kihívás és mind a kettővel az Építész Kamarának folyamatosan, hangsúlyosan foglalkozni kell, díjak odaítélésével, könyvek létrehozásával, mindenféle ismeretterjesztő és egyéb kiadványok terjesztésével.
Hulesch Máté
A cikk 2022.01.12-én jelent meg az Építészfórumon.
http://epiteszforum.hu/a-legfontosabb-kihivas-a-kulturalis-misszio--interju-hajnoczi-peterrel-a-mek-elnokevel
A Magyar Építész Kamara 2021. őszén megjelent közel 500 oldalas reprezentatív kiadványa, a "Magyar Építészet 10-20" már megvásárolható a FUGA Budapesti Építészeti Központ könyvesboltjában a 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. szám alatt. A kiadvány ára 7000 Ft.
Nyitvatartás:
Hétfő - vasárnap 13-19 óra között. Kedden zárva! December 23. és január 4. között a FUGA zárva tart!
A könyv valamennyi épülettípusra kiterjedően mutat átfogó képet − határon innen és túl − a kortárs magyar építészeti alkotásokról és alkotókról.
Itt lehet belelapozni: https://issuu.com/magyarepiteszkamara/docs/mek_me_10_20
A MÉK lehetőséget biztosít a kiadvány házhoz szállítással történő megrendelésére is az alábbi űrlap kitöltésével bruttó 9.000 Ft-os áron (több példány együttes megrendelése esetén is 9.000 Ft a kiadványok ára példányonként):
Megrendelő űrlap a kiadvány házhoz szállításával
A megrendeléseket december 19-ig tudjuk befogadni.
A december 19-ig megrendelt és kifizetett kiadványokat legkésőbb december 20-ig adjuk fel csomagként, amennyiben a díj is rendezésre került. December 19-ét követően az űrlap lezárásra kerül és január elejétől fogadunk majd ismét új megrendeléseket.
További részletek az űrlapon.
Kérjük azokat, akiknek az épületük szerepel a kiadványban és korábban e-mail útján értesítést kaptak a nekik járó tiszteletpéldány átvételének lehetőségéről, hogy az átvétel pontos időpontját a mek@mek.hu e-mail címen szíveskedjenek egyeztetni, mivel a MÉK Titkárságán a személyes ügyfélfogadás szünetel.
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_Titkarsagan_a_szemelyes_ugyfelfogadas_szunetel
a MÉK Titkársága
A kiadvány könyvbemutatójáról készült hír itt olvasható: https://mek.hu/index.php?link=Magyar_Epiteszet_10_20_konyvbemutato
2022. január 11-étől kezdődő hatósági eljárásokban változik a tűzvédelmi szakhatósági hatáskör, több esetben megváltozik a méret korlát. A jogszabályban újként jelenik meg, hogy tűzvédelmi kérdésekben a honvédség alá tartozó létesítmények esetében a létesítés elbírálója a honvédelmi miniszter lesz.
Szakhatóság bevonása
A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, használatbavételi, fennmaradási, az országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás során a lenti táblázatban meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság közreműködik, mint szakhatóság
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat C:16–D:16 mezője helyébe a táblázat második oszlopa lép 2022. január 11-től.
eljáró tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele |
2022.01.11-től eljáró tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele |
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; |
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; |
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén; |
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) az összes építményszint nettó alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén; |
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2; |
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2; |
4. a több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. |
4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. |
Gyakorlatilag a területhez és létszámhoz kötött eljárási eseteknél 100%-os növekedés történt, valamint az AK mértékadó kockázatú lakó és üdülőépületeknél már nem minden esetben kell a tűzvédelmi hatóságnak eljárni, hanem 6 lakást vagy üdülő egységet meghaladó esetekben.
Az eljáró szakhatóság
A hatáskör az alábbi táblázat szerint változik:
elsőfokon eljáró szakhatóság |
2022.01.11-től elsőfokon eljáró szakhatóság |
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei) a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig: ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik. |
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei) a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2 összesítettszint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik. |
2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). |
2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). |
|
3. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében a honvédelemért felelős miniszter. |
3. Az 1. és 2. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (helyi kirendeltségek). |
4. Az 1–3. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (helyi kirendeltségek). |
Tűzvédelmi tervek készítése
A 1996. évi XXXI. törvény 21.§ alapján a jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
Azaz minden esetben az építészeti tervezés során a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint érvényes Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, szabványok figyelembevételével és betartásával szükséges a terveket elkészítenie a felelős tervezőnek.
A 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2.§ (3) bek. szerint önálló tűzvédelmi dokumentációt kötelező készíteni és azt csak tűzvédelmi tervezésre jogosult személy készítheti el ha
- az általános és sajátos építményfajták szerinti, valamint a műemlékvédelmi építésügyi hatósági eljárásokban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő
- az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz.
Amikor a fenti feltételek nem állnak fenn az épületre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tervezés során felelős építésztervező is megállapíthatja saját felelősségére.
Amennyiben a felelős tervező a tűzvédelmi dokumentációt jogosultság nélkül készíti el a tűzvédelmi hatóság 50.000 - 1.000.000 Ft közötti tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
[259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bek. 1. melléklet 29. sor]
A tűzvédelmi tervdokumentáció tartalmi követelményét a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzata (hatályos: 2017. május 9-től) határozza meg, amelyet a Magyar Építész Kamara is irányadónak fogad el az Elnökség döntése alapján.
Azt is fontos tudni, hogy ha nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt a felelős építésztervező, akkor 30.000 - 1.000.000 Ft. közötti tűzvédelmi bírsággal is sújtható a tűzvédelmi hatóság részéről.
[259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bek. 1. melléklet 30. sor]
2022. január 19.
Összeállította: Veresné Rauscher Judit
MÉK Tűzvédelmi Tagozat
Tisztelettel meghívjuk Önt a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata TISZTÚJÍTÓ Tagozati Gyűlésére, melyet 2022. február 2-án (szerdán) 16:45 órától tartunk. Határozatképtelenség esetén a megismételt TISZTÚJÍTÓ Tagozati Gyűlés 17.00 órakor azonos napirenddel kerül megrendezésre. REGISZTRÁCIÓ 16.30 ÓRÁTÓL
HELYSZÍN: Építészek Háza Kós Károly termében (Budapest VIII. kerület Ötpacsirta utca 2)
A tisztújítás sikeres lebonyolítása érdekében megjelenésére feltétlen számítunk!
A tervezett program:
Bevezető: Schuchmann Péter (leköszönő tagozati elnök)
A Tagozati gyűlés napirendje:
1. A levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása (Schuchmann Péter, leköszönő tagozati elnök)
Javasolt levezető elnök Prof. Dr. Csemez Attila
2. A leköszönő elnökség beszámolója (Schuchmann Péter, leköszönő tagozati elnök). Az írásos beszámoló a tagozati gyűlés meghívójának melléklete
3. A Tagozat ügyrendjének módosítása (levezető elnök). A módosított ügyrend tervezete, valamint a módosítás indoklása a taggyűlési meghívó mellékletei.
4. A Jelölő Bizottság: Balogh Andrea / Dr. Balogh Péter István / Pintér Gábor beszámolója, a jelölés eredményének megállapítása (Dr. Balogh Péter István)
5. A tisztújítás szabályainak ismertetése (levezető elnök)
6. Az elnökjelölt és a jelöltek programjai (írásban a tagozati gyűlési meghívó mellékleteként + szóbeli kiegészítések)
7. Helyszíni jelölés lefolytatása (levezető elnök)
8. Tisztújítás, szavazás (levezető elnök)
9. A szavazás eredményének megállapítása, az eredmény kihirdetése (levezető elnök)
10. Zárszó (a Tagozat megválasztott új elnöke)
A 8. és a 9. napirend között a leköszönő elnökség tagjainak rövid szakmai előadásaira kerül sor a rendelkezésre álló idő függvényében.
Tekintettel arra, hogy a Tagozati gyűlés határozatképességéhez az aktív tagok minimum 15%-ának (több mint 60 főnek) a részvételére van szükség, számítunk tagjaink aktív részvételére.
A meghívó mellékletei:
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Schuchmann Péter
MÉK TK Tagozat elnöke