Gall Anthony John
Gall Anthony John ausztrál származású építész, építészettörténész, egyetemi oktató 1993-ban telepedett le hazánkban.
Építészeti felfogása a magyar organikus építészethez, tágabb értelemben a regionalizmushoz kötődik.
Megvalósult épületeinek jó része az építészeti tradíciók folytatásának rendkívül sikeres példái. A tradíció folytatását ő is folyamatos újrateremtésként, kreatív és szabad felhasználásként értelmezi, hasonlóan Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz, s különösképpen példaképéhez Kós Károlyhoz, akinek életműve elméleti munkásságának középpontjában áll. Fő törekvése a történelmi és földrajzi értelemben vett ”hely” kialakítása és továbbalakítása építészeti eszközök-kel, a lokális kultúra továbbépítése. A Kárpát-medencei kultúrtáj, az erdélyi építészeti környezet történelmi rétegzettsége erős inspirációval szolgál számára, és meghatározza építészeti gondolkodását. Műveiben fontosabb a folytonosság, mint a különbözés és az önmagáért vett újdonság vágya, s ezt a folytonosságot mindig tiszta és visszafogott formálással teremti meg.
Ritka, hogy valakinek az elméleti, gyakorlati és oktatói tevékenysége ilyen, nemzetközi szinten is értékelhető módon szolgálja a Kárpát –medencei kultúrkör gyarapodását. Ez a mesteri, kiegyensúlyozott hármasság emeli Anthony John Gallt kiemelkedő építészeink közé.
Callmeyer László
Callmeyer László munkáit áttekintve, azonnal felfedezhető elkötelezettsége, gondolatainak egy pontosan meghatározható szakmai, emberi mezsgyéje. Ez nem más, mint a hazaszeretetből fakadó értékvédelem, értékmentés. Minden, ami kultúránkban értéket képvisel, azt észrevenni, erényeit megemelni, annak éltét a jövő számára meghosszabbítani. Ez a nemes szándék az alkotó természetéből fakad, ettől hiteles minden munkája.
”Gondviselő” munkamódszere által egy összedőlni készülő ház nemcsak hogy talpra áll, hanem áthatja térképző ereje, az igazán rejtőző téri érték kibontása, továbbépítése. Ezt a képességét kíséri a részletképzések intelligenciája.
Személyében – építészeti munkásságán túl – a szakmáért szenvedélyesen elhivatott embert ismerhetünk meg.
Szabó Levente DLA
A BME Középülettervezési Tanszékén 2001-től meghívott, 2007-től főállású egyetemi oktató, jelenleg docens, tanszékvezető helyettes. 2010-től az Építőművészeti Doktori Iskola titkára, témavezetője és előadója. 2008-tól több éven keresztül az ÉME-Mesteriskola mestere. Építész tanári munkája mellett saját irodát vezet.
Társtervezőként készített első jelentős épülete – a Népliget Center irodaház tervezéséért megosztott Pro Architectura díjat kapott. Szinte minden munkája az építész szakma és a szélesebb közvélemény érdeklődésének középpontjába került.
A Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületének rekonstrukciója, az ELTE Trefort-kerti emlékműve, a soproni Várkerület revitalizációja, vagy a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri köztéri installációja egyaránt emblematikus alkotások. Munkáiban a múlt rétegeit feltárva, azokat értő, mai módon kiegészítve fogalmaz meg üzenetet a jelenkor és a jövő számára.
Vasáros Zsolt DLA
Építészeti tanulmányai közben az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vendéghallgatója volt, majd a Kölni Egyetem Régészeti Intézetében kutatott, mely jól mutatja érdeklődésének kettősségét. A BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékvezető docenseként napjainkban is egyiptomi és hazai régészeti munkák résztvevője.
Építészeti és muzeológiai felkészültségét sikeresen ötvözte olyan jelentős munkáiban, mint a Rudabányai Rudapithecus Látványtár, vagy a most épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ.
A régészeten túl a kiállítás-tervezés területén is számos sikeres feladatot oldott meg. Az ő nevéhez fűződik a Sárospataki Vármúzeum, a Páva utcai Holokauszt emlékmúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum állandó tárlatán túli időszaki kiállítások, pl. a Botticellitől Tizianóig, vagy a Cézanne és a múlt. Az ő tervei alapján készült a ”Mi magyarok” látogatóközpont a Magyarság Házában és az 56-os Kossuth téri emlékhely.
Vasáros Zsolt építészetét az a komplexitás jellemzi, mely az építészeti esztétikai értéken túl ötvözi az oktatói mivoltból is adódó kreativitást, a régészet gyakorlati anyag és tárgyközpontúságát, és a kiállítás-tervezés lényegkiemelő dramaturgiáját. Mindezt együtt – nemzetközi mércével mérhetően.
Zakariás Attila István
Életműve, kezdeteitől fogva két pilléren nyugszik: egyfelől, a korán felfedezett, megismert és sajátként elfogadott népi építészet, másfelől az erdélyi egyházi és világi műemlékek, amelyeknek alapos ismerője, csodálója. Mindkettő meghatározó hatást gyakorol művészetére. Kialakult egyéni művészi stílusa, építészeti formavilága szervesen ötvöz egybe modernséget és hagyományt, népi építéstechnikát és kortárs programot.
Kiemelt figyelmet érdemel Zakariás Attila műemlékvédelmi tevékenysége is. Erdélyben ez többet jelent mint szakma. Itt identitástudat, egy elnyomott közösség kulturális folytonossági törekvése. Így mély értelmet nyer a múlt megmentése. Számos kúria, kastély, templom rehabilitációja, restaurálása, életre keltése fémjelzi munkásságát.
Minden újabb tervezési feladattal és házzá épült tervvel egyre világosabban rajzolódik ki egy általa megálmodott és megépített emberi világ, mely hozzájárul a mai Székelyföld sajátosan markáns architekturális arculatához.
A neves szakmai kitüntetéshez ezúton is gratulál a Magyar Építész Kamara elnöksége!
Utolsó módosítás időpontja: 2018-03-18 15:00:33
Cimkék: ybl, miklós, díj, 2018; Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 10696
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=44604
Tartalom küldése e-mailben.
Tartalom nyomtatása.
PDF fájl készítés a tartalomból.
