Több területi építész kamarától kaptunk arról visszajelzést, hogy utóbbi időben különböző sajtó kiadványokban, főleg a napi- és időszakos folyóiratokban gyakorivá váltak azok az esetek, amikor a leközölt cikk az építész-tervező szerzői jogait sértő képeket, esetleg ábrákat jelentet meg, anélkül, hogy a szerző neve egyáltalán feltüntetésre kerülne. Gyakori eset, hogy olyan tervezett beruházásokról közölnek cikkeket, melyek keretében látványterveket, egyéb terveket közölnek a tervező nevének feltüntetése nélkül. Azon építész-tervező, akinek szerzői jogát megsértik, önállóan jogosult fellépni a jogsértés megállapítása, illetőleg esetleges kártérítési igénye érvényesítése végett (sem az országos, sem a területi kamaráknak nincs ilyen felhatalmazása).
Az alábbi rövid szerzői jogi áttekintés, segítséget nyújthat az építész-tervezők számára, hogy milyen jogok illetik meg őket hasonló esetben.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1.§ (2) bekezdés k) pontja alapján, szerzői jogi védelem alá tartozik az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes terve.
A szerző az a természetes személy építész-tervező, aki a művet megalkotta és akit megillet a személyhez fűződő- és vagyoni jogok összessége (szerzői jog).
A személyhez fűződő jogok: a mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése, a mű egységé-nek, integritásának védelme.
Azokban az esetekben, amikor valamely sajtóorgánumban, tervezett építési beruházásról szóló cikkben látványterveket vagy terveket közölnek, vagy már megvalósult épület átadásáról tudósító cikkben közölnek fényképfelvételeket a megvalósult épületről, a szerző (építész-tervező) alábbi szerzői jogai sérülhetnek.
Az Szjt., az építészeti alkotás felhasználásaként nevesíti a többszörözést, ez alatt a kép-felvétel előállítása is értendő, másik felhasználási módnak pedig az ezzel szorosan összefüggő terjesztést. Terjesztésnek minősül a mű többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy erre történő felkínálással, így például a nyomtatott sajtóban történő megjelentetés.
Főszabályként a többszörözéshez a szerző hozzájárulása szükséges díjazás mellett, ugyanakkor fenti esetek a szabad felhasználás körébe esnek:
Az Szjt. 37. §-a szerint, az egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
Megilleti ugyanakkor minden esetben a szerzőt (tervezőt) a névfeltüntetés joga.
Névfeltüntetés, mint személyhez fűződő jog
Az Szjt. 12. § (1) bekezdése alapján, a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
A szerzői minőség elismerésének megjelenítési formája, hogy a művön, illetve az ahhoz kapcsolódó, nem szükségképpen műnek minősülő dolgokon megfelelő módon fel kell tüntetni a szerző nevét. A megfelelőség kritériumai az egyértelműség és az adott felhasználási ágban kialakult szokásoknak való megfelelés.
A név feltüntetése a tervlapokon a gyakorlatban nem okoz gondot, annál inkább a megépült épületen, illetve sajtóhírekben közölt fényképeken, ábrákon.
Az Szjt. 67.§ (2) bekezdése szerint, a tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
Általános elvárásként érvényesül, hogy a szerzőt (tervezőt) feltüntető táblát megfelelően nagy, de nem hivalkodó méretben, a művel harmonizáló stílusban ott kell elhelyezni, ahol az építészetileg a legjelentősebb (pl. bejáratnál), illetve ahol az bárki számára jól látható.
A látképek esetében, az Szjt. 67.§ (3) bekezdése alapján a szerző nevét csak akkor kell feltüntetni, ha azon az alkotás önállóan szerepel, ezt meghaladóan a szabad felhasználás körébe utalja az Szjt.
Az Szjt. 67.§ (3) bekezdése szerint, a szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [33/A. § (1) bek. 1. pont] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.
Az épület képének közlése, például az épület átadásáról szóló tudósítás részeként, szerzői jogi értelemben felhasználásnak minősül, de a szabad felhasználás körébe esik – nem szükséges a szerző engedélye, és díjazás sem illeti –, mert a közvélemény tájékoztatását segíti elő, a névfeltüntetés viszont kötelező.
A mű nyilvánosságra hozatala
A „nyilvánosságra hozatal” egyrészt azt jelenti, hogy a mű elhagyja az alkotó (szerző) rendelkezési körét, másrészt, hogy más, meg nem határozott személyek számára hozzáférhetővé válik. Magyarországon a kialakult gyakorlat szerint, a nyilvánosságra hozatal a megrendelőnek a felhasználás céljából való átadással, illetve folyóiratban való publikáció, vagy tervpályázatra történő benyújtás útján valósul meg. Kivételt képez ez alól a tervek tervzsűrin való bemutatása. Munkaviszonyban a tervek munkáltatónak való átadása esetén vélelmezni kell a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulást.
A megrendelővel kötött tervezési- és felhasználási szerződésben szükséges meghatározni azokat a felhasználási módokat, melyeket a megrendelő jogszerűen gyakorolhat. Így célszerű a felhasználás módját korlátozni, vagy külön díjazást kikötni arra az esetre, ha a megrendelő látványterveket, egyéb terveket kíván publikálni valamely sajtótermékben, mint jövőben megvalósítandó építési beruházás bemutatására, dokumentálására.
A Magyar Építész Kamara a honlapján közzétett szerződésmintákban, hamarosan kidolgozza az erre vonatkozó szövegjavaslatokat.
a Magyar Építész Kamara Elnöksége
Engedjék meg, hogy egyértelműsítsem álláspontunkat, ezzel reményeim szerint a korábbi aggodalmak és téves értelmezések is éppúgy a helyükre kerülhetnek, mint a szakmai szervezetek.
Országos főépítész
A levelet hivatalos úton is megkapták az érintettek, illetve Lánszki Regő államtitkár hivatalos facebook oldalán is elérhető
A Híradóban is megjelent tájékoztatás
https://hirado.hu/belfold/cikk/2024/05/04/lanszki-rego-orszagos-foepitesz-nyilt-levelben-fordult-a-szakmai-szervezetekhez
Letölthető tartalom:
Tisztelt Küldött!
Ezúton meghívom a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésére.
A küldöttgyűlés helyszíne: ÖbölHáz Rendezvényközpont (1117 Budapest, Kopaszi gát 1.)
Időpontja: 2024. május 24. péntek, 9.45
(Regisztráció: 9.00 órától)
Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés azonos napirenddel 2024. május 24., péntek 10.00 órára kerül összehívásra.
Program:
Megnyitó dr. Hajnóczi Péter elnök
Ügyrendi döntések Jegyzőkönyvvezetők, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása
Szavazatszámlálók megválasztása
Napirend elfogadása
Napirend
Üdvözlettel:
dr. Hajnóczi Péter
MÉK elnök
Letölthető mellékletek:
Meghívó
Határozati javaslatok (ez tartalmazza az Alapszabály és a PGSZ módosításait)
Áttekintő anyag az Alapszabály módosításaihoz
Tagozatok 2023. évi munkájáról szóló beszámolók (tájékoztató anyagok)
Éves szabványosítási feladatokban az MSZT/MB 442 és MSZT/MB 443-as bizottságokban dolgoztunk aktívan, aminek eredményeképpen a Bölcsődék szabvány megújult, valamint a nemzetközi BIM szabványok magyar nyelvű megjelenését fordítási munkákkal támogattuk. Az ülések kéthetente kerültek megrendezésre. A 442-es Építményinformációs modellezés (BIM) bizottságban Szebeni Zsuzsanna, míg a 443-as Építészet és műemlékvédelem bizottságban Fáy Piros képviselte a Kamarát.
A szabványgyűjteményt havonta nyomon követett szabványközlöny információk alapján frissítettük, átlagosan havi 4-5 építészetet érintő szabvány újult meg, 3-4 jelent meg magyar nyelven is. A szabványváltozás rögzítésével egyidőben a szabvány adataira vezető link frissítése is megtörtént (részletek oszlop alatt).
2023-ban a z Építésügyi Műszaki Irányelvek közül egy darab jelent meg, amit még 2022-ben hagyott jóvá az ÉMSZB Bizottság: 1_2023. Esztrich-padozatok tervezése (padozati anyagok, rétegek, tulajdonságok, követelmények) címmel.
https://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/epitesugyi_muszaki_iranyelvek.html
Ezzel 26-ra nőtt az érvényben lévő irányelvek száma.
2023-ban ÉMSZB Bizottsági ülésre nem került sor, mivel jelenleg nincs kijelölt elnöke a Bizottságnak. A titkári feladatokat 2023-ban az ÉMI-nél Balicza Máté látta el.
Építészeti tervezést érintő szabványváltozások:
MSZ EN ISO 128-3:2023 Műszaki termékdokumentáció (MTD). Az ábrázolás általános alapelvei. 3. rész: Nézetek, metszetek és szelvények (ISO 128-3:2022)
MSZ EN ISO 41018:2023 Létesítménygazdálkodás. A létesítménygazdálkodási irányelvek kidolgozása (ISO 41018:2022)
MSZ EN ISO 9288:2023 Hőszigetelés. Hőátvitel sugárzással. Szakszótár (ISO 9288:2022)
MSZ EN 17652:2023 Kulturális örökség. A régészeti lelőhelyek helyszíni megőrzésének értékelése és nyomon követése
MSZ CEN/TR 17621:2023 Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Műszaki teljesítőképességi kritériumok és előírások
MSZ CEN/TR 17622:2023 Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Megfelelőségértékelés
MSZ EN 16757:2023 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozatok. A beton és betonelemek termékkategória-szabályai
MSZ EN 17686:2023 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Ragasztott rendszerű, vízszigetelő tetőlemezek szélteherrel szembeni ellenállásának meghatározása
MSZ EN ISO 26986:2012/A1:2023 Rugalmas padlóburkoló anyagok. Habosított poli(vinil-klorid) padlóburkoló anyagok. Előírások. 1. módosítás (ISO 26986:2010/Amd 1:2022)
MSZ EN 14437:2023 Égetett agyag vagy beton tetőcserepekkel készült fedés szélhatással szembeni ellenállása. Tetőrendszer-vizsgálati módszer
MSZ EN 13084-9:2023 Szabadon álló égéstermék-elvezető berendezések. 9. rész: Életciklus-menedzsment. Felügyelet, ellenőrzés, karbantartás, javítás és jelentéstétel. Szükséges műveletek és intézkedések
MSZ EN 14487-1:2023 Lövellt beton (lőtt beton). 1. rész: Fogalommeghatározások, előírások és megfelelőség
MSZ EN 1335-1:2020+A1:2023 Irodabútorok. Irodai szék. 1. rész: Méretek. A méretek meghatározása
MSZ EN 13451-11:2023 Uszodai berendezések. 11. rész: Közhasználatú medencékbe épített, állítható medencefenekek és állítható elkülönítőszerkezetek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 15330-4:2023 Sportpályaburkolatok. Elsősorban szabadtéri használatra tervezett műgyep és tűnemezelt burkolatok. 4. rész: A műgyepekhez, tűnemezelt burkolatokhoz és textil sportpályaburkolatokhoz használt habszőnyegek előírásai
MSZ EN ISO 23659:2023 Sport- és szabadidős létesítmények. Trambulinparkok. Biztonsági követelmények (ISO 23659:2022)
MSZ EN ISO 128-2:2023 Műszaki termékdokumentáció (MTD). Az ábrázolás általános alapelvei. 2. rész: Vonalakra vonatkozó alapszabályok (ISO 128-2:2022)
MSZ EN 13126-3:2023 Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukó-nyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén
MSZ EN 17736:2023 Szórakoztatótechnikai termékek. Műszaki előírások alumínium színpadok és színpadi vázak tervezésére és gyártására
magyar nyelven megjelent építésügyi szabványok
MSZ EN 16247-2:2023 Energiaauditok. 2. rész: Épületek
MSZ EN 12350-8:2019
A friss beton vizsgálata. 8. rész: Öntömörödő beton. A roskadási terülés vizsgálata
MSZ EN 16908:2017+A1:2022
Cement és építési mész. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. A termékkategóriára vonatkozó kiegészítő szabályok az EN 15804 szabványhoz
MSZ EN ISO 10545-10:2021
Kerámiai burkolólapok. 10. rész: A nedvesség hatására bekövetkező tágulás meghatározása
(ISO 10545-10:2021, 2021. szeptemberi helyesbített változat)
MSZ EN ISO 10545-15:2021
Kerámiai burkolólapok. 15. rész: A mázas burkolólapok ólom- és kadmiumleadó képességének meghatározása (ISO 10545-15:2021)
MSZ EN 844:2019
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Terminológia
MSZ EN 1364-2:2018
Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Álmennyezetek
MSZ EN 1315:2010
Hengeres faanyagok csoportosítása a méretek alapján
MSZ EN 13659:2015
Redőnyök és külső reluxák. Teljesítőképességi követelmények a biztonság figyelembevételével
MSZ EN 17161:2019
Egyetemes tervezés. A termékekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés az „egyetemes tervezés” megközelítés szerint. A használók körének kibővítése
MSZ EN 17210:2021
Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Működési követelmények
MSZ EN 1443:2019
Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények
MSZ EN 17037:2018+A1:2022
Természetes világítás épületekben
MSZ EN 1745:2020
Falazatok és falazati termékek. A hőtechnikai tulajdonságok meghatározásának módszerei
MSZ EN 12504-2:2021
A beton vizsgálata szerkezetekben. 2. rész: Roncsolásmentes vizsgálat. A visszapattanási érték meghatározása
MSZ EN 14296:2015+A1:2019
Egészségügyi berendezések. Közösségi mosdósorok
MSZ EN 459-2:2021 Építési mész. 2. rész: Vizsgálati módszerek
Beszámoló a 2023-as második félévi szabványügyi testületnél történt munkákról
Építészeti tervezést érintő szabványváltozások:
MSZ EN 460:2023 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Útmutató a teljesítmény meghatározásához
MSZ EN 113-3:2023 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A farontó bazídiumos gombák elleni védekezés meghatározásának vizsgálati módszere. 3. rész: A fa alapanyagú lemezek tartósságának értékelése
MSZ EN 13442:2023 Fa és parketta padlóburkolatok, valamint beltéri és kültéri fa falburkolatok. Kémiai hatásokkal szembeni ellenállás meghatározása
MSZ EN 12104:2023 Rugalmas padlóburkoló anyagok. Parafa padlólapok. Előírás
MSZ EN 1729-2:2023 Bútorok. Oktatási intézmények ülőbútorai és asztalai. 2. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 16511:2023 Modulrendszerű, mechanikai kapcsolódású padlóburkoló anyagok (MMF). Előírás, követelmények és vizsgálati módszerek az úsztatott kialakítású, modulrendszerű többrétegű burkolatokhoz
MSZ EN 13489:2023 Fa padlóburkolatok és parketták. Többrétegű parkettaelemek
MSZ EN 13200-4:2023 Nézőtéri berendezések. 4. rész: Ülések. Termékjellemzők
MSZ EN 12390-19:2023 A megszilárdult beton vizsgálata. 19. rész: Az elektromos ellenállás meghatározása
MSZ EN 12846-1:2023 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A kifolyási idő meghatározása kifolyásos viszkoziméterrel. 1. rész: Bitumenemulziók
MSZ EN 12846-2:2023 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A kifolyási idő meghatározása kifolyásos viszkoziméterrel. 2. rész: Hígított és fluxált bitumenes kötőanyagok
MSZ EN 13501-2:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőztetőrendszerek kivételével
MSZ EN 607:2023 PVC-U-ból készült ereszcsatornák és tartozékok. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálat
MSZ EN 197-6:2023 Cement. 6. rész: Újrahasznosított építőanyagokat tartalmazó cement
MSZ EN 12152:2023 Függönyfalak. Légzáróság. Teljesítménykövetelmények és osztályba sorolás
MSZ EN 14024:2023 Hőhíd-megszakításos fémprofilok. Mechanikai teljesítőképesség. Követelmények, igazolás és vizsgálatok a kiértékeléshez
MSZ EN 508-3:2021+A1:2023 Fémlemez tetőfedő és falburkoló termékek. Önhordó acél-, alumínium- vagy korrózióálló acéllemez tetőfedő termékek műszaki előírásai. 3. rész: Korrózióálló acél
MSZ EN 15287-1:2023 Égéstermék-elvezető berendezések. Tervezés, kivitelezés és üzembe helyezés. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései és összekötő égéstermék-vezetékei
MSZ EN 15287-2:2023 Égéstermék-elvezető berendezések. Tervezés, kivitelezés és üzembe helyezés. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései és összekötő égéstermék-vezetékei
MSZ 24203-7:2023 Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 7. rész: Bölcsődék
MSZ 4798:2016/4M:2023 Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ 4799:2023 Ajánlás a cementek alkalmazására az MSZ 4798-hoz
MSZ EN ISO 10563:2023 Épületek és mérnöki létesítmények tömítései. A tömeg- és térfogatváltozás meghatározása (ISO 10563:2023)
MSZ EN 16863:2023 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű hővisszaverő hőszigetelő (RI-) termékek. Előírások
MSZ EN 15026:2023 Épületszerkezetek és épületelemek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A nedvességvándorlás meghatározása numerikus szimulációval
MSZ EN ISO 6781-1:2023 Épületek energetikai teljesítőképessége. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési, valamint lég- és párazárási rendellenességeinek kimutatása infravörös módszerekkel. 1. rész: Általános eljárások (ISO 6781-1:2023)
MSZ EN ISO 22097:2023 Hőszigetelő termékek épületekhez. Hővisszaverő hőszigetelő termékek. A hőtechnikai viselkedés meghatározása (ISO 22097:2023)
MSZ EN 12354-5:2023 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének becslése az elemek
teljesítőképessége alapján. 5. rész: Épületgépészeti berendezések zajszintjei
MSZ EN 17680:2023 Építmények fenntarthatósága. Épületek fenntartható felújítási potenciáljának kiértékelése
MSZ EN 17820:2023 A kulturális örökség megőrzése. Előírások a kulturális örökség részét képező, mozgatható gyűjtemények kezelésére
MSZ EN 480‐1:2023 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Referenciabeton és referenciahabarcs a vizsgálatokhoz
MSZ EN 480‐15:2023 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. Vizsgálati módszerek. 15. rész: Referenciabeton és ‐módszer a viszkozitásmódosító adalékszerek vizsgálatához
MSZ EN ISO 10563:2023 Épületek és mérnöki létesítmények tömítései. A tömeg‐ és térfogatváltozás meghatározása (ISO 10563:2023)
MSZ EN 15026:2023 Épületszerkezetek és épületelemek hő‐ és nedvességtechnikai viselkedése. A nedvességvándorlás meghatározása numerikus szimulációval
MSZ EN ISO 6781‐1:2023 Épületek energetikai teljesítőképessége. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési, valamint lég‐ és párazárási rendellenességeinek kimutatása infravörös módszerekkel. 1. rész: Általános eljárások (ISO 6781‐1:2023)
MSZ EN ISO 22097:2023 Hőszigetelő termékek épületekhez. Hővisszaverő hőszigetelő termékek. A hőtechnikai viselkedés meghatározása (ISO 22097:2023)
magyar nyelven megjelent építésügyi szabványok
MSZ EN 1857:2010
Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton béléscsövek
MSZ EN 1858:2008+A1:2011
Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton idomdarabok
MSZ EN 1069-1:2017+A1:2019
Vízicsúszdák. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 1069-2:2017
Vízicsúszdák. 2. rész: Utasítások
MSZ CEN/TS 16459:2023
Külső tűzhatásnak kitett tetők. A CEN/TS 1187 szerinti vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása
MSZ 12042:2023
Fák védelme építési területeken
MSZ 24203-7:2023
Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 7. rész: Bölcsődék
MSZ EN 197-6:2023
Cement. 6. rész: Újrahasznosított építőanyagokat tartalmazó cement
MSZ EN 14428:2015+A1:2019
Zuhanyfülkék. Működési követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN ISO 10545-13:2017
Kerámiai burkolólapok. 13. rész: A kémiai ellenálló képesség meghatározása
(ISO 10545-13:2016)
MSZ EN 16247-1:2023*
Energetikai auditok. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 16247-2:2023*
Energetikai auditok. 2. rész: Épületek
MSZ 4798:2016/4M:2023
Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ 4799:2023
Ajánlás a cementek alkalmazására az MSZ 4798-hoz
MSZ EN 12350-1:2019*
A friss beton vizsgálata. 1. rész: Mintavétel és közös vizsgálati eszközök
MSZ EN 14209:2017*
Előformázott gipszkarton mennyezeti szegélylécek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 14496:2017
Gipszalapú ragasztók hő- és hangszigetelő rétegelt panelekhez és gipszlemezekhez. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek
A beszámolót összeállította:
Fáy Piros, a MÉK delegált
A globális klímaválság a tájépítész szakmát egyrészt kihívások, másrészt számos feladat elé állítja, hiszen megoldásokat kell keresnie a klímaváltozás hatásainak enyhítésére és kezelésére. A felmerülő problémák megoldása az épített és természeti környezettel foglalkozó szakemberek szemléletváltása mellett a kihívásokra választ adó rendszerszemléletű megoldások kidolgozásával érhető el.
Fentieket felismerve és a felmerülő igényekre reagálva a Magyar Építész Kamara szakmagyakorlói számára a zöldinfrastruktúra stratégia és a zöldinfrastruktúra projektek műszaki terveinek elkészítésére felkészítő öt modulból álló képzést hirdetett meg 2024 tavaszára.
A teljes képzés (öt modul) elvégzését -és a modulokat követő rövid teszt formájú számonkérés teljesítését- követően a táj- és kertépítészeti (K) és/ vagy településtervezési zöldfelületi és tájrendezési (TK) szakterületen dolgozó szakmagyakorlók számára -amennyiben azt az e-ügyintézés felületen keresztül kérik- tanúsítás kerül kiállításra, mellyel igazolni tudják a szakterületen szerzett jártasságukat.
Az egyes modulokra való jelentkezés a társszakmák számára is nyitott, a részvétellel modulonként 1-1 kamarai továbbképzési pont szerezhető.
A Képzés tematikája
A képzésre történő jelentkezés és további információ a https://tako.mek.hu/ oldalon érhető el.
A MÉK Elnökségének döntése alapján 2024. május 24-én, pénteken kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
Az anyagok az alábbi tematikus felsorolásban a linkekre kattintva érhetőek el:
A küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadványt, azaz csatlakozó módosító javaslatot a MÉK Alapszabály 3.3.13. b) pontja értelmében 2024. május 4-ig lehet benyújtani.
A Küldöttgyűlésre vonatkozó összes határidő itt megtalálható:
https://mek.hu/index.php?link=MEK_Kuldottgyules___20240524
Budapest, 2024. április 26.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
A MÉK Elnöksége 16/2024. (04.05.) sz. határozatával döntött a Szakmai hozzájárulási alap 2024 első fordulójában beérkezett kérelmekről.
Az elnökség minden esetben mérlegelte, hogy a szakmai program minél tágabban és átfogóbban szólítsa meg a tagságot és figyelembe vette a területi kamara létszámát és az azzal összefüggő költségvetési lehetőségeit.
A szakmai programok esetében cateringre a hozzájárulási alap továbbra sem fordítható. Kamara által szervezett utak esetében is kizárólag csak a szakmai rész támogatására van mód ebből a keretből.
A pályázatokat legkésőbb 2024. december 1-ig kell megvalósítani és az elszámolást is eddig kell benyújtani.
A pályázat utólagos finanszírozású. A pályázat pozitív elbírálása esetén a MÉK minden esetben megbízási szerződést köt a feladat ellátására a pályázóval, az elnyert összeget a MÉK kizárólag számla ellenében téríti meg. A pályázónak a szakmai program teljesítését követően be kell nyújtania a végleges elszámolást és egy szakmai beszámolót. A szakmai program megvalósítása során minden esetben fel kell tűntetni, hogy az a MÉK támogatásával valósult meg (MÉK logó feltüntetése a rendezvényen, plakátokon, kiadványokon). Amennyiben a pályázat megvalósítása során merül fel módosítási igény, úgy a pályázóval a már megkötött szerződés módosítható, a teljesítési határidő – 2024. december 1. - változatlanul hagyása mellett. Ennek során a támogatás mértéke nem lehet magasabb a megítéltnél, viszont a változtatások alapján a megítélt összeg csökkenthető.
Amennyiben a benyújtott beszámoló alapján a pályázat nem a szerződés, ill. a pályázatban benyújtott program szerint valósult meg, úgy a MÉK jogosult a megítélt összegtől kevesebb, az elvégzett feladattal arányos mértékben csökkentett díj kifizetésére (ennek alapja a benyújtott költségvetési terv), vagy a kifizetést megtagadni.
MÉK Műemlékvédelmi Tagozat MEGHÍVÓ 2024 évi tagozati rendes gyűlésre
Időpont: 2023. május 7. (kedd) 14:30 óra
Helyszín: Építészek Háza, Kós terem (1088 Bp. Ötpacsirta u.2.)
NAPIREND:
Letölthető dokumentumok:
2024. április 10-én szerdán nyitotta meg kapuit a 42. Construma építőipari szakkiállítás, ahol az idei évben is önálló standdal vesz részt a Magyar Építész Kamara.
Minden nap az A pavilon 111G standhelyen találhatóak meg a MÉK munkatársai a kamarai standon, ahol átvehető a frissen megjelent Építész Évkönyv, és a Construma megtekintéséért járó 1 továbbképzési pont igazolás is.
Az idei évben mind az 5 napon ingyenes a belépés az építész kamarai szakmagyakorlók számára előzetes regisztrációt követően a MÉK és a Hungexpo együttműködésének köszönhetően. Regisztrációs link itt: https://construma.hu/mek
A szerdai napon tantermi jogi (kötelező) továbbképzést tartott a MÉK a Hungexpo Kongresszusi központjában. Hajnóczi Péter MÉK elnök megnyitóját követően Gombos Márk helyettes államtitkár Építészeti törvényről szóló előadásával indult a továbbképzés, majd a törvény következtében szükséges kamarai feladatokról adott tájékoztatót a MÉK elnöke. A képzésen a Mapei előadását követte dr Gáts Andrea szakjogász előadása, aki szintén az Építészeti törvényt járta körbe, de jogi megközelítésből.
A Construma csütörtöki napján a MÉK minden évben egy változatos szakmai témájú továbbképzést tart, hogy minél szélesebb szakmai közönség találhasson meg benne számára hasznos témákat.
Hajnóczi Péter MÉK elnök köszöntőjével kezdődött meg a MÉK "Mozaik" - aktuális témák szakmagyakorlóknak című továbbképzése a Hungexpo Kongresszusi központjában, majd dr Szalay Zsuzsanna tájékoztatta a szakmagyakorlókat az energetikai változásokról.
Turi Attila MMA elnök, MÉK alelnök a Főépítészek - főépítészet témakörben tartott előadást a csütörtöki szakmai továbbképzés délelőttjén, elgondolkodtató idézeteket és fotókat vetítve.
Felhívta a figyelmét a képzésen résztvevő építészeknek, hogy aki affinitást érez magában, érdemes főépítészeti megbízást vállalnia, hisz ez a feladat nemcsak munka, hanem közösségformáló tevékenység is.
A kávészünet előtt következett még a Mapei előadása is, ahol a környezettudatos rendszereket ismertették.
A délutáni program Ulrich Tamás és Sándor Gergely építészek által tartott tájékoztatóval kezdődött, amely az ARCH-E -Építészeti Tervpályázatok Európai Platformja projektet mutatta be, amelyben a Magyar Építész Kamarát képviselőjeként vesznek részt. A projekt fő célja, hogy az épített környezet magas színvonalú építészeti megoldásait elősegítse Európában az Építészeti Tervpályázatok (ADC) eszközeivel, és hozzájáruljon az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezeléséhez és az emberi környezet minőségének javításához. A tervpályázatok (ADC) kulcsfontosságúak a biztonságos, méltányos és fenntartható, befogadó és minőségi épített környezet megteremtésében. A Magyar Építész Kamara az osztrák Építész Kamara közvetlen meghívására, és a MÉK elnökségének döntése alapján a 10 kamara és partnerek által létrehozott nemzetközi konzorcium tagjaként 2022. május eleje óta vesz részt ebben a projektben.