• 1. Építész kamarai tagság megszerzése
• 2. Mit jelent a nyilvántartotti státusz
• 3. Mit jelent a lakcím szerinti nyilvántartás
• 4. Tagsághoz kötött és tagsághoz nem kötött szakmagyakorlási jogosultságok
• 5. Végzettségek és megszerezhető jogosultságok
• 6. Szakmai gyakorlat ideje és megszerzésének, igazolásának módja
• 7. Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése
• 8. Eseti engedély – ki és milyen esetekben élhet vele
• 9. Mi a különbség a bejelentéssel és az engedéllyel gyakorolható szakmák között és melyek ezek
• 10. Általánosságban a szakmai tagozatokról és az oda történő felvételről
• 11. Új szakmagyakorlási jogosultság megszerzése
• 12. Mi a különbség a jogosultsági vizsga és a beszámoló között, mikor, hol és milyen módon kell teljesíteni
• 13. Mit jelent a továbbképzési időszak és melyek a teljesítésének szabályai
• 14. Teendők adatváltozás esetén
• Vonatkozó főbb jogszabályok

---

 

1. Építész kamarai tagság megszerzése

A tagfelvételi kérelmet írásban az állandó lakcím szerinti területi kamarához kell előterjeszteni. A területi építész kamarák elérhetőségei:
https://mek.hu/index.php?menu=teruleti_epitesz_kamarak

Kamarai tag az lehet, aki:

- magyar állampolgár (illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy fentiekbe nem eső külföldi állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján, ha a viszonosság fennállásáról a kamara nyilatkozik),

- nem áll büntetőügyben hozott ítélet alapján foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült,

- a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevéllel, vagy azzal egyenértékűnek elismert diplomával rendelkezik, és

- nem áll jogszabályban foglalt tiltó rendelkezések (kamarai kizárást követő három év, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság) hatálya alatt.

Amennyiben valaki a fenti feltételeknek megfelel és nem esik a tiltó rendelkezések hatálya alá annak kamarai felvétele nem tagadható meg.

A kamarába való felvételről a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül el kell bírálni.

A tag joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a taggyűlésen, tisztséget viseljen a kamarában, igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat, valamint részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében.

A kamarai tagság önmagában semmilyen szakmagyakorlási tevékenység megkezdésére nem jogosít (ehhez szakmagyakorlási jogosultságot kell szerezni), de egyes jogosultságok esetén (építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, tűzvédelmi tervezési, valamint építésügyi műszaki - és településrendezési szakértői) feltétele a szakmagyakorlásnak.

A Kamarai törvény rendelkezése értelmében kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a tevékenység folytatásának engedélyezésével és a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a szakmagyakorló a kamara tagjává is válik. A kitöltendő nyomtatványokat minden esetben az állandó lakcím szerint illetékes területi építész kamara biztosítja:

Tagjelölti státusz

Az állandó lakcím szerint illetékes területi építész kamara kérelemre tagjelöltként veszi fel azt a mérnököt, illetve építészt, aki a szakmagyakorlási jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati idővel még nem rendelkezik, de az egyéb tagfelvételi követelményeknek megfelel. A tagjelölt a területi kamara és a szakmai tagozatok munkájában tanácskozási joggal vehet részt.

Kettős kamarai tagság

A kamarai tag egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet. Ezt nevezzük kettős kamarai tagságnak. Ebben az esetben a tag -amennyiben a kettős tagságot a kamaráknál jelzi- mindkét kamaránál kedvezményes tagdíjat fizet, amelynek mértéke a kamarai törvény alapján a mindenkori tagdíj 70%-a.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

2. Mit jelent a nyilvántartotti státusz

A jogszabályok alapján a felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, energia tanúsítói jogosultsággal rendelkezők számára a kamarai tagság nem kötelező (kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságok). Amennyiben a szakmagyakorló csak ilyen jogosultsággal, vagy esetleg többel is rendelkezik, ugyanúgy nyilvántartásba kerül a területi építész kamarák által vezetett közhiteles nyilvántartásba, azonban un. nyilvántartotti státuszban. A kamarai tagdíj helyett ebben az esetben éves névjegyzéki nyilvántartási díj fizetendő, amely a tagdíj 50%-ának megfelelő összeg.

A tagok választhatnak és választhatóak, tisztséget viselhetnek, a kamara életében aktív részt vállalhatnak. A nyilvántartottakat ez a lehetőség nem illeti meg, ezért javasoljuk, hogy amennyiben a szakmagyakorló a tagság feltételeinek megfelel (Pl.: végzettség) éljen annak lehetőségével. Ezt elősegítve a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata a kizárólag tagsághoz nem között jogosultsággal rendelkező tagok számára 50%-os tagdíjkedvezményt biztosít, így annak mindenkori összege megegyezik a nyilvántartási díj összegével.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

3. Mit jelent a lakcím szerinti nyilvántartás

A vonatkozó jogszabályok értelmében a tagsággal, illetve a szakmagyakorlási jogosultsággal kapcsolatos ügyekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes építész kamara jogosult eljárni és a területi kamarák vezetik a tagság és a szakmagyakorlási jogosultságok közhiteles nyilvántartását is.

Fentiek miatt minden, a tagsággal és a jogosultságokkal kapcsolatos névjegyzéki ügyben az állandó lakcím szerint illetékes területi kamarát kell keresni.

Fentiekhez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kamarai törvény értelmében a kamarai tag a lakóhelyének megváltozását követő 30 napon belül átjegyzési kérelem benyújtásával köteles kezdeményezni a kamarai átjegyzését. A kérelmet a lakóhelyváltozást megelőzően őt tagként nyilvántartott kamaránál kell benyújtani.  

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.)

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

 

4. Tagsághoz kötött és tagsághoz nem kötött szakmagyakorlási jogosultságok

A jogszabály értelmében egyes szakmagyakorlási tevékenységek folytatásának feltétele a kamarai tagság, míg más jogosultságok esetén ezt a jogszabály nem teszi kötelezővé.

Kamarai tagsághoz között jogosultságok		Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságok
Tervezési terület megnevezése	Jelölés	Tervezési terület megnevezése	Jelölés
Településrendezési tervezés		Általános építmények műszaki ellenőr
Településtervezés	TT	Magasépítési műszaki ellenőr	ME-É
Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés	TK	Általános építmények felelős műszaki vezető
Építészeti-műszaki tervezés		Építési felelős műszaki vezető	MV-É
Építészeti tervezés	É	Építési részszakterületi felelős  műszaki vezető	MV-É-R
Belsőépítészeti tervezés	BÉ	Műemléki részszakterületi műszaki vezető	MV-É-M
Táj- és kertépítészeti tervezés	K	Energetikai tanúsítás
Településrendezési szakértés		Energetikai tanúsító	TÉ
Településrendezési szakértő	SZTT	Tűzvédelmi tervezés
Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakértő	SZT	Tűzvédelmi tervező	TUÉ
Építésügyi műszaki szakértés		Területrendezés
Általános építmények építésügyi műszaki szakértő	SZÉSZ	Területrendező tervező	TR
Belsőépítészeti szakértő	SZÉSZ-BÉ
Tartószerkezeti szakértő	SZÉS1
Épületszerkezeti szakértő	SZÉS2
Építmények épületfizikai szakértője	SZÉS4
Műemlék építmények műszaki szakértője	SZÉS5
Építmények épületenergetikai szakértője	SZÉS6
Építési szakipari szakértő	SZÉS9
Építési szerelőipari szakértő	SZÉS10
Építőanyag-ipari szakértő	SZÉS11
Építési beruházási szakértő	SZB

Korábbi jogszabály alapján megállapított (újonnan már nem szerezhető) jogosultságok
Kamarai tagsághoz között jogosultságok		Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságok
Tervezési terület megnevezése	Jelölés	Tervezési terület megnevezése	Jelölés
Korlátozott építészeti tervezés	É2, É3, ÉKE, ÉK	Korlátozott általános építmények műszaki ellenőr	ME-É-II.
Korlátozott táj- és kertépítészeti tervezés	K2	Korlátozott felelős műszaki vezető	MV-Ép/B, MV-Ép/C

A tagok választhatnak és választhatóak, tisztséget viselhetnek, a kamara életében aktív részt vállalhatnak. A nyilvántartottakat ez a lehetőség nem illeti meg, ezért javasoljuk, hogy amennyiben a szakmagyakorló a tagság feltételeinek megfelel (Pl.: végzettség) éljen annak lehetőségével. Ezt elősegítve a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata a kizárólag tagsághoz nem között jogosultsággal rendelkező tagok számára 50%-os tagdíjkedvezményt biztosít, így annak mindenkori összege megegyezik a nyilvántartási díj összegével.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

5. Végzettségek és megszerezhető jogosultságok

A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelményeket

- a településrendezési tervezés,

- az építészeti-műszaki tervezés,

- a településrendezési szakértés,

- az építésügyi műszaki szakértés,

-az általános építmények felelős műszaki vezetése, valamint

- az energetikai tanúsítás területén

az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A tűzvédelmi tervezés területén a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rögzíti jogosultsághoz szükséges végzettséget.

A területrendezési szakterületen a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet képesítési előírásait kell figyelembe venni.

A területi kamara titkára besorolásra nem alkalmas szakképzettségek esetén – amennyiben általános érvényű szakvélemény nem áll rendelkezésére a témában - kikéri a Magyar Építész Kamara Diploma-azonosító Döntéselőkészítő Testületének szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az adott végzettség a kérelmezett jogosultság tekintetében egyenértékűnek tekinthető-e a jogszabályban rögzített végzettséggel.

Általános tájékoztató a leggyakoribb építész kamarai végzettségekkel megszerezhető jogosultságokról
végzettség (vagy azzal egyenértékű)	jogszabály alapján megszerezhető jogosultság	speciális esetek
okleveles építészmérnök	É, SZÉSZ, SZÉS1, SZÉS2, SZÉS4, SZÉS52, SZÉS6, SZÉS9, SZÉS10, SZÉS11, SZB, ME-É, MV-É, MV-É-M, TÉ, TUÉ4, TR	BÉ1, SZÉSZ-BÉ1, TT3
okleveles építész tervező művész	BÉ, SZÉSZ-BÉ	É5
okleveles építőművész	BÉ, SZÉSZ-BÉ	É5
okleveles településmérnök	TT, SZTT, TÉ, TR	-
okleveles tájépítész mérnök	TK, K, SZT, TT3, TR	-
okleveles belsőépítész	BÉ	-
okleveles belsőépítész környezet- tervezőművész	BÉ, SZÉSZ-B	-
okleveles szerkezetépítő mérnök	SZÉS1, SZÉS2, SZÉS4, SZÉS9, SZÉS10, SZÉS11, SZÉS12	-
építészmérnök	ME-É, MV-É, TÉ, TUÉ5	-
településmérnök	TÉ	-
szakirányú építőipari technikus	MV-É-R	-
tűzvédelmi mérnök	TUÉ	-
tűzvédelmi szakmérnök	TUÉ	-
1 MÉK Jogosultsági szabályzat 6.3. 2 Műemlékvédelmi szakmérnök végzettséggel kiegészítve (Szakgyr.) 3 felsőfokú urbanista szakképzettséggel kiegészítve (MÉK Jogosultsági szabályzat 6.4.) 4 tűz- és katasztrófavédelmi szakirányú végzettséggel (TÜr.) 5 2/2018. (01.31.) DaDeT általános érvényű szakvélemény (https://mek.hu/index.php?link=Diploma_azonosito_Donteselokeszito_Testulet_szakvelemeny_kivonatai_2018_2020)

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

- Magyar Építész Kamara Jogosultsági szabályzata

 

6. Szakmai gyakorlat ideje és megszerzésének, igazolásának módja

Szakmai gyakorlati időként általánosságban a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségi szint megszerzését követően (a záróvizsga időpontjától, nem az oklevél kiállításának keltezésétől számítva), a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A tervezési gyakorlat a kért jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló(k) mellett szerezhető meg aki(k) aláírásukkal igazolják ennek teljesítését. A gyakorlati idő letöltését a végzett tevékenység leírásával igazolni kell.  A gyakorlat igazolására vonatkozó részletszabályokat a Szakgyr. és a Jogosultsági szabályzat (Jszab.) tartalmazza, formanyomtatványt a területi kamarák biztosítanak.

A szükséges szakmai gyakorlati időt és a kérelmezett jogosultsághoz elfogadott tevékenységek körét a vonatkozó jogszabályok rögzítik az alábbiak szerint:

Tervezési terület megnevezése	Jelölés	Szükséges szakmai gyakorlati idő (év)	Részletszabályok
Településrendezési tervezés
Településtervezés	TT	5	Szakgyr. 9. § (2)-(3) bek. Jszab. 2.2.
Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés	TK	5
Építészeti-műszaki tervezés
Építészeti tervezés	É	2	Szakgyr. 9.§ (4) bek., 12. § Jszab. 2.2.
Belsőépítészeti tervezés	BÉ	2
Táj- és kertépítészeti tervezés	K	2
Településrendezési szakértés
Településrendezési szakértő	SZTT	8	Szakgyr. 9. § (6) bek. Jszab. 2.2.
Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakértő	SZT	8
Építésügyi-műszaki szakértés
Általános építmények építésügyi műszaki szakértő	SZÉSZ	8	Szakgyr. 9. § (7) bek. Jszab. 2.2.
Belsőépítészeti szakértő	SZÉSZ-BÉ	8
Tartószerkezeti szakértő	SZÉS1	8
Épületszerkezeti szakértő	SZÉS2	8
Építmények épületfizikai szakértője	SZÉS4	8
Műemlék építmények műszaki szakértője	SZÉS5	8
Építmények épületenergetikai szakértője	SZÉS6	8
Építési szakipari szakértő	SZÉS9	8
Építési szerelőipari szakértő	SZÉS10	8
Építőanyag-ipari szakértő	SZÉS11	8
Építési beruházási szakértő	SZB	8
Általános építmények építési műszaki ellenőr
Magasépítési műszaki ellenőr	ME-É	4	Szakgyr. 11. §
Általános építmények felelős műszaki vezető
Építési felelős műszaki vezető	MV-É	3 / 4	Szakgyr. 11. § (1)-(2) bek.
Építési részszakterületi felelős mv	MV-É-R	5
Műemléki részszakterületi mv	MV-É-M	5	Szakgyr. 11. § (1)-(3) bek.
Energetikai tanúsítás
Energetikai tanúsító	TÉ	1	Szakgyr. 10. § (2) bek.
Tűzvédelmi tervezés
Tűzvédelmi tervező	TUÉ	5 / 3 / -	TÜr. 2. § (2) bek.
Területrendezés
Területrendező tervező	TR	7	TRr. 1. § (3)-(5) bek.

A kérelmező a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítását a kérelem benyújtása előtt díjmentesen kérelmezheti a területi kamara elnökségétől.

A területi kamara titkára a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikérheti - kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll (azaz a kérelmező azt előzőleg már megkérte). Ebben az esetben ismételt véleménykérés nem történik.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (TRr.)

-MÉK Jogosultsági szabályzat (J.szab.)

 

7. Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése

A szakmagyakorlási jogosultság iránti kérelmet általánosságban a lakcím szerint illetékes területi építész kamaránál kell benyújtani. (A területi építész kamarák elérhetőségei: https://mek.hu/index.php?menu=teruleti_epitesz_kamarak).

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltétele az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.) 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek megfelelő (vagy azzal egyenértékű) szakirányú végzettség, a 9. §-ban részletezett tartalmú szakmai gyakorlat (amelynek hosszát szakterületenként az 1. melléklet rögzíti) valamint annak rögzítése, hogy  kérelmező nem áll foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű.

A kérelmező a kérelmet írásban nyújthatja be a területi építész kamaránál. A kérelem benyújtásához a területi kamarák formanyomtatványt biztosítanak. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kérelmező részletes szakmai tevékenységét, továbbá igazolni kell a szakirányú szakképzettséget, a szakmai gyakorlatot, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A szakmai gyakorlattal kapcsolatban a jogszabályon túl a Magyar Építész Kamara Jogosultsági Szabályzatának (https://mek.hu/index.php?link=Jogosultsagi_szabalyzat) rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A kérelmet első fokon a területi kamara titkára bírálja el, melynek során vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az engedélyezés feltételeinek. A titkár a kérelmet visszautasítja, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg, illetve az engedély kiadását megtagadja, ha a szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Ha a kérelem hiányos, a területi kamara titkára legfeljebb tizenöt napos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.

A döntést a kérelem beérkezésétől, ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti.

A titkár a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikérheti - kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll.

Jogorvoslati eljárásban a Magyar Építész Kamara főtitkára jár el. Az eljárás során kikérheti a szakterület szerinti szakmai tagozat véleményét a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.

Speciális esetek:

Tűzvédelmi tervezési jogosultság (TUE) – Tűzvédelmi tervezési szakterületen a Szakgyr. rendelkezéseit a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben szabályozott eltérésekkel kell figyelembe venni.

Területrendezési tervezési jogosultság (TR) – Területrendezési tervezési tevékenységet az végezhet, aki megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és bejelenti azt a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságnál. A kormány által erre kijelölt szervezet az ország teljes területén a Budapesti Építész Kamara. A bejelentés tartamát, a területrendezési tevékenység folytatásának feltételeit, a szükséges szakmai gyakorlattal kapcsolatos szabályokat és a gyakorlati időt a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet szabályozza.

 

8. Eseti engedély – ki és milyen esetekben élhet vele

Az adott szakterület tekintetében felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy számára az érintett lakóhelye szerint illetékes területi kamara -tagsági kötelezettség nélkül- kivételes esetben saját, vagy Ptk. szerinti közeli hozzátartozó számára engedélyezheti építészeti-műszaki terv készítését.

Eseti engedély kérelmezhető továbbá, ha valaki saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója számára kíván felelős műszaki vezetői feladatot ellátni -ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét- és rendelkezik a feladat ellátásához szükséges végzettséggel, valamint gyakorlattal is.

Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység főbb adatait (helyét, tárgyát és jellegét), és a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a szakirányú végzettséget (ha az azt igazoló okirat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre) a szakmai gyakorlatot, a hozzátartozói minőséget és az eljárás igazgatási szolgáltatási díja befizetésének igazolását.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

9. Mi a különbség a bejelentéssel és az engedéllyel gyakorolható szakmák között és melyek ezek

Az engedéllyel gyakorolható szakmák esetén a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése, folytatásának szüneteltetése, megtiltása, a tevékenységet folytató szakmagyakorló névjegyzékből való törlése, bírság kiszabása és hatósági bizonyítvány kiállítása, az engedély kérelemre történő visszavonása és a névjegyzékből való törlés során az eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ennek részleteit lsd. a Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése c. pontban.

A bejelentésére irányuló eljárást a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgtv.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ebben az esetben az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályban (Szakgyr.,TRr.) meghatározott követelményeknek és amennyiben igen, a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi a szakmagyakorlót és ennek tényről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti. Amennyiben a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a területi kamara a bejelentés nyilvántartásba vételét határozattal megtagadja.

Engedéllyel gyakorolható szakmák		Bejelentéssel gyakorolható szakmák
Szakterület	vonatkozó jogszabály	Szakterület	vonatkozó jogszabály
településtervezés	Szakgyr.	energetikai tanúsítás	Szakgyr.
építészeti-műszaki tervezés	Szakgyr.	területrendezési tervezés	TRr.
településrendezési szakértés	Szakgyr.
építésügyi műszaki szakértés	Szakgyr.
építési műszaki ellenőrzés	Szakgyr.
felelős műszaki vezetés	Szakgyr.
építésügyi tűzvédelmi tervezés	TÜr.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (TRr.)

 

10. Általánosságban a szakmai tagozatokról és az oda történő felvételről

A Magyar Építész Kamara Terület- és településrendezési, Táj- és kertépítészeti, Belsőépítészeti, Műemlékvédelmi és Tűzvédelmi Tgozatokat működtet. A tagozatokba történő tagfelvételről, a tagozatok céljairól, feladatairól az alábbi linken keresztül tájékozódhat: https://mek.hu/?menu=tagozatok.

A tagozati ügyrendekben meghatározott esetekben a szakmagyakorló a megszerzett szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó tagozatnak automatikusan tagjává válik. A kamarai tagot a választása szerinti - a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott - szakmai tagozatba vagy tagozatokba is fel kell venni, ezen feltételeket szintén az ügyrendek tartalmazzák.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

- tagozatok ügyrendje

 

11. Új szakmagyakorlási jogosultság megszerzése

Amennyiben már rendelkezik valamely területi építész kamaránál szakmagyakorlási jogosultággal, új jogosultság kérelmezése esetén a Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése c. pontban foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a meglévő jogosultsága(i) kapcsán az újonnan kérelmezni kívánt jogosultsághoz szükséges szakirányú szakképzettséget (végzettséget) már igazolta, úgy az erről szóló dokumentumot nem szükséges újra benyújtani.

 

12. Mi a különbség a jogosultsági vizsga és a beszámoló között, mikor, hol és milyen módon kell teljesíteni

A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés (a továbbiakban: beszámoló) célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

A településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértési, az építésügyi műszaki szakértési, az építési műszaki ellenőrzési, valamint a felelős műszaki vezetési szakterületeken a szakmagyakorlási jogosultság megszerzését követően, az első öt éves továbbképzési ciklus keretein belül, de annak első évében kell teljesíteni a beszámolói kötelezettséget. Mivel a beszámoló a kötelező továbbképzés része, így ennek teljesítésével a szakmagyakorlónak az első képzési ciklusban már csak a szakmai továbbképzés teljesítésére kell koncentrálnia.

Az energetikai tanúsítás esetében a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának bejelentését megelőzően kell jogosultsági vizsgát tenni.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános (a szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) és szakterületi (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) részből áll, melynek ismeretköreit a Szakgyr. 39.§ (5)-(6) bekezdései tartalmazzák.

A vizsgával és beszámolóval kapcsolatos részletes információk és a tananyagok az alábbi linken érhetők el: https://mek.hu/index.php?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok

A területrendezési tervezés esetében jogosultsági vizsgát/beszámolót nem kell teljesíteni.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

 

13. Mit jelent a továbbképzési időszak és melyek a teljesítésének szabályai

A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának egyik feltétele, hogy a szakmagyakorló öt éves továbbképzési időszakonként kötelező és a szakmai továbbképzést teljesítsen.

A továbbképzésről részletesen itt tájékozódhat:

https://mek.hu/index.php?link=tovabbkepzes_rendszere

Vonatkozó főbb jogszabályok:

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

14. Teendők adatváltozás esetén

A szakmagyakorló a hatályos jogszabályok értelmében a területi kamarához haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást.

A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén - kérelmére - a lakcím szerint illetékes területi kamarához kell átjegyezni. Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a kérelmező előző területi kamarai tagsága megszűnik.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

Vonatkozó főbb jogszabályok

A hatályos jogszabályok elérhetőek az njt.hu valamint a MÉK honlapján innen: https://mek.hu/?menu=jogszabalyok

Az épített környezet alalításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet