• 1. Építész kamarai tagság megszerzése
• 2. Mit jelent a tiszteletbeli tagság
• 3. Mit jelent a nyilvántartotti státusz
• 4. Mit jelent a lakcím szerinti nyilvántartás
• 5. Tagsághoz kötött és tagsághoz nem kötött szakmagyakorlási jogosultságok
• 6. Végzettségek és megszerezhető jogosultságok
• 7. Szakmai gyakorlat ideje és megszerzésének, igazolásának módja
• 8. Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése
• 9. Mi a különbség a bejelentéssel és az engedéllyel gyakorolható szakmák között és melyek ezek
• 10. Szakmagyakorlási jogosultság szüneteltetése és a tagság felfüggesztése
• 11. Szüneteltetés/felfüggesztés után jogosultság/tagság helyreállítása
• 12. Tagdíj, nyilvántartási díj és egyéb díjfizetési kötelezettségek
• 13. Új szakmagyakorlási jogosultság megszerzése
• 14. Eseti engedély – ki és milyen esetekben élhet vele
• 15. Általánosságban a szakmai tagozatokról és az oda történő felvételről
• 16. Mi a különbség a jogosultsági vizsga és a beszámoló között, mikor, hol és milyen módon kell teljesíteni
• 17. Mit jelent a továbbképzési időszak és melyek a teljesítésének szabályai
• 18. Milyen szakmai címek vannak és melyek az adományozásának fő szabályai
• 19. Kamara által alkalmazott jogkövetkezmények 
• 20. Mi az a kamarai cégnyilvántartás, mikor, kinek és hogyan kell a regisztrálni 
• 21. Teendők adatváltozás esetén
• Vonatkozó főbb jogszabályok

---

 

1. Építész kamarai tagság megszerzése

A tagfelvételi kérelmet írásban az állandó lakcím szerinti területi kamarához kell előterjeszteni. A területi építész kamarák elérhetőségei:
https://mek.hu/index.php?menu=teruleti_epitesz_kamarak

Kamarai tag az lehet, aki:

- magyar állampolgár (illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy fentiekbe nem eső külföldi állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján, ha a viszonosság fennállásáról a kamara nyilatkozik),

- nem áll büntetőügyben hozott ítélet alapján foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült,

- a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevéllel, vagy azzal egyenértékűnek elismert diplomával rendelkezik, és

- nem áll jogszabályban foglalt tiltó rendelkezések (kamarai kizárást követő három év, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság) hatálya alatt.

Amennyiben valaki a fenti feltételeknek megfelel és nem esik a tiltó rendelkezések hatálya alá annak kamarai felvétele nem tagadható meg.

A kamarába való felvételről a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül el kell bírálni.

A tag joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a taggyűlésen, tisztséget viseljen a kamarában, igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat, valamint részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében.

A kamarai tagság önmagában semmilyen szakmagyakorlási tevékenység megkezdésére nem jogosít (ehhez szakmagyakorlási jogosultságot kell szerezni), de egyes jogosultságok esetén (építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, tűzvédelmi tervezési, valamint építésügyi műszaki - és településrendezési szakértői) feltétele a szakmagyakorlásnak.

A Kamarai törvény rendelkezése értelmében kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a tevékenység folytatásának engedélyezésével és a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a szakmagyakorló a kamara tagjává is válik. A kitöltendő nyomtatványokat minden esetben az állandó lakcím szerint illetékes területi építész kamara biztosítja:

Tagjelölti státusz

Az állandó lakcím szerint illetékes területi építész kamara kérelemre tagjelöltként veszi fel azt a mérnököt, illetve építészt, aki a szakmagyakorlási jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati idővel még nem rendelkezik, de az egyéb tagfelvételi követelményeknek megfelel. A tagjelölt a területi kamara és a szakmai tagozatok munkájában tanácskozási joggal vehet részt.

Kettős kamarai tagság

A kamarai tag egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet. Ezt nevezzük kettős kamarai tagságnak. Ebben az esetben a tag -amennyiben a kettős tagságot a kamaráknál jelzi- mindkét kamaránál kedvezményes tagdíjat fizet, amelynek mértéke a kamarai törvény alapján a mindenkori tagdíj 70%-a.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

2. Mit jelent a tiszteletbeli tagság

Nyugdíjas kamarai tag – a területi alapszabályzatban meghatározottak szerint – kérheti tiszteletbeli tagságát. A tiszteletbeli tagság joggal és kötelezettséggel nem jár, a kérelem benyújtásával a tag minden szakmagyakorlási jogosultságáról lemond, tisztséget sem vállalhat.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- MÉK Alapszabálya
- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

3. Mit jelent a nyilvántartotti státusz

A jogszabályok alapján a felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, energia tanúsítói jogosultsággal rendelkezők számára a kamarai tagság nem kötelező (kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságok). Amennyiben a szakmagyakorló csak ilyen jogosultsággal, vagy esetleg többel is rendelkezik, ugyanúgy nyilvántartásba kerül a területi építész kamarák által vezetett közhiteles nyilvántartásba, azonban un. nyilvántartotti státuszban. A kamarai tagdíj helyett ebben az esetben éves névjegyzéki nyilvántartási díj fizetendő, amely a tagdíj 50%-ának megfelelő összeg.

A tagok választhatnak és választhatóak, tisztséget viselhetnek, a kamara életében aktív részt vállalhatnak. A nyilvántartottakat ez a lehetőség nem illeti meg, ezért javasoljuk, hogy amennyiben a szakmagyakorló a tagság feltételeinek megfelel (Pl.: végzettség) éljen annak lehetőségével. Ezt elősegítve a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata a kizárólag tagsághoz nem között jogosultsággal rendelkező tagok számára 50%-os tagdíjkedvezményt biztosít, így annak mindenkori összege megegyezik a nyilvántartási díj összegével.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

4. Mit jelent a lakcím szerinti nyilvántartás

A vonatkozó jogszabályok értelmében a tagsággal, illetve a szakmagyakorlási jogosultsággal kapcsolatos ügyekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes építész kamara jogosult eljárni és a területi kamarák vezetik a tagság és a szakmagyakorlási jogosultságok közhiteles nyilvántartását is.

Fentiek miatt minden, a tagsággal és a jogosultságokkal kapcsolatos névjegyzéki ügyben az állandó lakcím szerint illetékes területi kamarát kell keresni.

Fentiekhez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kamarai törvény értelmében a kamarai tag a lakóhelyének megváltozását követő 30 napon belül átjegyzési kérelem benyújtásával köteles kezdeményezni a kamarai átjegyzését. A kérelmet a lakóhelyváltozást megelőzően őt tagként nyilvántartott kamaránál kell benyújtani.  

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.)

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

 

5. Tagsághoz kötött és tagsághoz nem kötött szakmagyakorlási jogosultságok

A jogszabály értelmében egyes szakmagyakorlási tevékenységek folytatásának feltétele a kamarai tagság, míg más jogosultságok esetén ezt a jogszabály nem teszi kötelezővé.

Kamarai tagsághoz között jogosultságok		Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságok
Tervezési terület megnevezése	Jelölés	Tervezési terület megnevezése	Jelölés
Településrendezési tervezés		Általános építmények műszaki ellenőr
Településtervezés	TT	Magasépítési műszaki ellenőr	ME-É
Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés	TK	Általános építmények felelős műszaki vezető
Építészeti-műszaki tervezés		Építési felelős műszaki vezető	MV-É
Építészeti tervezés	É	Építési részszakterületi felelős  műszaki vezető	MV-É-R
Belsőépítészeti tervezés	BÉ	Műemléki részszakterületi műszaki vezető	MV-É-M
Táj- és kertépítészeti tervezés	K	Energetikai tanúsítás
Településrendezési szakértés		Energetikai tanúsító	TÉ
Településrendezési szakértő	SZTT	Tűzvédelmi tervezés
Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakértő	SZT	Tűzvédelmi tervező	TUÉ
Építésügyi műszaki szakértés		Területrendezés
Általános építmények építésügyi műszaki szakértő	SZÉSZ	Területrendező tervező	TR
Belsőépítészeti szakértő	SZÉSZ-BÉ
Tartószerkezeti szakértő	SZÉS1
Épületszerkezeti szakértő	SZÉS2
Építmények épületfizikai szakértője	SZÉS4
Műemlék építmények műszaki szakértője	SZÉS5
Építmények épületenergetikai szakértője	SZÉS6
Építési szakipari szakértő	SZÉS9
Építési szerelőipari szakértő	SZÉS10
Építőanyag-ipari szakértő	SZÉS11
Építési beruházási szakértő	SZB

Korábbi jogszabály alapján megállapított (újonnan már nem szerezhető) jogosultságok
Kamarai tagsághoz között jogosultságok		Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságok
Tervezési terület megnevezése	Jelölés	Tervezési terület megnevezése	Jelölés
Korlátozott építészeti tervezés	É2, É3, ÉKE, ÉK	Korlátozott általános építmények műszaki ellenőr	ME-É-II.
Korlátozott táj- és kertépítészeti tervezés	K2	Korlátozott felelős műszaki vezető	MV-Ép/B, MV-Ép/C

A tagok választhatnak és választhatóak, tisztséget viselhetnek, a kamara életében aktív részt vállalhatnak. A nyilvántartottakat ez a lehetőség nem illeti meg, ezért javasoljuk, hogy amennyiben a szakmagyakorló a tagság feltételeinek megfelel (Pl.: végzettség) éljen annak lehetőségével. Ezt elősegítve a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata a kizárólag tagsághoz nem között jogosultsággal rendelkező tagok számára 50%-os tagdíjkedvezményt biztosít, így annak mindenkori összege megegyezik a nyilvántartási díj összegével.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

6. Végzettségek és megszerezhető jogosultságok

A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelményeket

- a településrendezési tervezés,

- az építészeti-műszaki tervezés,

- a településrendezési szakértés,

- az építésügyi műszaki szakértés,

-az általános építmények felelős műszaki vezetése, valamint

- az energetikai tanúsítás területén

az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A tűzvédelmi tervezés területén a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rögzíti jogosultsághoz szükséges végzettséget.

A területrendezési szakterületen a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet képesítési előírásait kell figyelembe venni.

A területi kamara titkára besorolásra nem alkalmas szakképzettségek esetén – amennyiben általános érvényű szakvélemény nem áll rendelkezésére a témában - kikéri a Magyar Építész Kamara Diploma-azonosító Döntéselőkészítő Testületének szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az adott végzettség a kérelmezett jogosultság tekintetében egyenértékűnek tekinthető-e a jogszabályban rögzített végzettséggel.

Általános tájékoztató a leggyakoribb építész kamarai végzettségekkel megszerezhető jogosultságokról
végzettség (vagy azzal egyenértékű)	jogszabály alapján megszerezhető jogosultság	speciális esetek
okleveles építészmérnök	É, SZÉSZ, SZÉS1, SZÉS2, SZÉS4, SZÉS52, SZÉS6, SZÉS9, SZÉS10, SZÉS11, SZB, ME-É, MV-É, MV-É-M, TÉ, TUÉ4, TR	BÉ1, SZÉSZ-BÉ1, TT3
okleveles építész tervező művész	BÉ, SZÉSZ-BÉ	É5
okleveles építőművész	BÉ, SZÉSZ-BÉ	É5
okleveles településmérnök	TT, SZTT, TÉ, TR	-
okleveles tájépítész mérnök	TK, K, SZT, TT3, TR	-
okleveles belsőépítész	BÉ	-
okleveles belsőépítész környezet- tervezőművész	BÉ, SZÉSZ-B	-
okleveles szerkezetépítő mérnök	SZÉS1, SZÉS2, SZÉS4, SZÉS9, SZÉS10, SZÉS11, SZÉS12	-
építészmérnök	ME-É, MV-É, TÉ, TUÉ5	-
településmérnök	TÉ	-
szakirányú építőipari technikus	MV-É-R	-
tűzvédelmi mérnök	TUÉ	-
tűzvédelmi szakmérnök	TUÉ	-
1 MÉK Jogosultsági szabályzat 6.3. 2 Műemlékvédelmi szakmérnök végzettséggel kiegészítve (Szakgyr.) 3 felsőfokú urbanista szakképzettséggel kiegészítve (MÉK Jogosultsági szabályzat 6.4.) 4 tűz- és katasztrófavédelmi szakirányú végzettséggel (TÜr.) 5 2/2018. (01.31.) DaDeT általános érvényű szakvélemény (https://mek.hu/index.php?link=Diploma_azonosito_Donteselokeszito_Testulet_szakvelemeny_kivonatai_2018_2020)

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

- Magyar Építész Kamara Jogosultsági szabályzata

 

7. Szakmai gyakorlat ideje és megszerzésének, igazolásának módja

Szakmai gyakorlati időként általánosságban a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségi szint megszerzését követően (a záróvizsga időpontjától, nem az oklevél kiállításának keltezésétől számítva), a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A tervezési gyakorlat a kért jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló(k) mellett szerezhető meg aki(k) aláírásukkal igazolják ennek teljesítését. A gyakorlati idő letöltését a végzett tevékenység leírásával igazolni kell.  A gyakorlat igazolására vonatkozó részletszabályokat a Szakgyr. és a Jogosultsági szabályzat (Jszab.) tartalmazza, formanyomtatványt a területi kamarák biztosítanak.

A szükséges szakmai gyakorlati időt és a kérelmezett jogosultsághoz elfogadott tevékenységek körét a vonatkozó jogszabályok rögzítik az alábbiak szerint:

Tervezési terület megnevezése	Jelölés	Szükséges szakmai gyakorlati idő (év)	Részletszabályok
Településrendezési tervezés
Településtervezés	TT	5	Szakgyr. 9. § (2)-(3) bek. Jszab. 2.2.
Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezés	TK	5
Építészeti-műszaki tervezés
Építészeti tervezés	É	2	Szakgyr. 9.§ (4) bek., 12. § Jszab. 2.2.
Belsőépítészeti tervezés	BÉ	2
Táj- és kertépítészeti tervezés	K	2
Településrendezési szakértés
Településrendezési szakértő	SZTT	8	Szakgyr. 9. § (6) bek. Jszab. 2.2.
Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakértő	SZT	8
Építésügyi-műszaki szakértés
Általános építmények építésügyi műszaki szakértő	SZÉSZ	8	Szakgyr. 9. § (7) bek. Jszab. 2.2.
Belsőépítészeti szakértő	SZÉSZ-BÉ	8
Tartószerkezeti szakértő	SZÉS1	8
Épületszerkezeti szakértő	SZÉS2	8
Építmények épületfizikai szakértője	SZÉS4	8
Műemlék építmények műszaki szakértője	SZÉS5	8
Építmények épületenergetikai szakértője	SZÉS6	8
Építési szakipari szakértő	SZÉS9	8
Építési szerelőipari szakértő	SZÉS10	8
Építőanyag-ipari szakértő	SZÉS11	8
Építési beruházási szakértő	SZB	8
Általános építmények építési műszaki ellenőr
Magasépítési műszaki ellenőr	ME-É	4	Szakgyr. 11. §
Általános építmények felelős műszaki vezető
Építési felelős műszaki vezető	MV-É	3 / 4	Szakgyr. 11. § (1)-(2) bek.
Építési részszakterületi felelős mv	MV-É-R	5
Műemléki részszakterületi mv	MV-É-M	5	Szakgyr. 11. § (1)-(3) bek.
Energetikai tanúsítás
Energetikai tanúsító	TÉ	1	Szakgyr. 10. § (2) bek.
Tűzvédelmi tervezés
Tűzvédelmi tervező	TUÉ	5 / 3 / -	TÜr. 2. § (2) bek.
Területrendezés
Területrendező tervező	TR	7	TRr. 1. § (3)-(5) bek.

A kérelmező a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítását a kérelem benyújtása előtt díjmentesen kérelmezheti a területi kamara elnökségétől.

A területi kamara titkára a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikérheti - kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll (azaz a kérelmező azt előzőleg már megkérte). Ebben az esetben ismételt véleménykérés nem történik.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (TRr.)

-MÉK Jogosultsági szabályzat (J.szab.)

 

8. Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése

A szakmagyakorlási jogosultság iránti kérelmet általánosságban a lakcím szerint illetékes területi építész kamaránál kell benyújtani. (A területi építész kamarák elérhetőségei: https://mek.hu/index.php?menu=teruleti_epitesz_kamarak).

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltétele az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.) 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek megfelelő (vagy azzal egyenértékű) szakirányú végzettség, a 9. §-ban részletezett tartalmú szakmai gyakorlat (amelynek hosszát szakterületenként az 1. melléklet rögzíti) valamint annak rögzítése, hogy  kérelmező nem áll foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű.

A kérelmező a kérelmet írásban nyújthatja be a területi építész kamaránál. A kérelem benyújtásához a területi kamarák formanyomtatványt biztosítanak. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kérelmező részletes szakmai tevékenységét, továbbá igazolni kell a szakirányú szakképzettséget, a szakmai gyakorlatot, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A szakmai gyakorlattal kapcsolatban a jogszabályon túl a Magyar Építész Kamara Jogosultsági Szabályzatának (https://mek.hu/index.php?link=Jogosultsagi_szabalyzat) rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A kérelmet első fokon a területi kamara titkára bírálja el, melynek során vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az engedélyezés feltételeinek. A titkár a kérelmet visszautasítja, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg, illetve az engedély kiadását megtagadja, ha a szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Ha a kérelem hiányos, a területi kamara titkára legfeljebb tizenöt napos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.

A döntést a kérelem beérkezésétől, ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti.

A titkár a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikérheti - kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll.

Jogorvoslati eljárásban a Magyar Építész Kamara főtitkára jár el. Az eljárás során kikérheti a szakterület szerinti szakmai tagozat véleményét a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.

Speciális esetek:

Tűzvédelmi tervezési jogosultság (TUE) – Tűzvédelmi tervezési szakterületen a Szakgyr. rendelkezéseit a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben szabályozott eltérésekkel kell figyelembe venni.

Területrendezési tervezési jogosultság (TR) – Területrendezési tervezési tevékenységet az végezhet, aki megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és bejelenti azt a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságnál. A kormány által erre kijelölt szervezet az ország teljes területén a Budapesti Építész Kamara. A bejelentés tartamát, a területrendezési tevékenység folytatásának feltételeit, a szükséges szakmai gyakorlattal kapcsolatos szabályokat és a gyakorlati időt a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet szabályozza.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)
- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)
- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (TRr.)
-MÉK Jogosultsági szabályzat (J.szab.)

 

9. Mi a különbség a bejelentéssel és az engedéllyel gyakorolható szakmák között és melyek ezek

Az engedéllyel gyakorolható szakmák esetén a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése, folytatásának szüneteltetése, megtiltása, a tevékenységet folytató szakmagyakorló névjegyzékből való törlése, bírság kiszabása és hatósági bizonyítvány kiállítása, az engedély kérelemre történő visszavonása és a névjegyzékből való törlés során az eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ennek részleteit lsd. a Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése c. pontban.

A bejelentésére irányuló eljárást a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgtv.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ebben az esetben az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályban (Szakgyr.,TRr.) meghatározott követelményeknek és amennyiben igen, a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi a szakmagyakorlót és ennek tényről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti. Amennyiben a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a területi kamara a bejelentés nyilvántartásba vételét határozattal megtagadja.

Engedéllyel gyakorolható szakmák		Bejelentéssel gyakorolható szakmák
Szakterület	vonatkozó jogszabály	Szakterület	vonatkozó jogszabály
településtervezés	Szakgyr.	energetikai tanúsítás	Szakgyr.
építészeti-műszaki tervezés	Szakgyr.	területrendezési tervezés	TRr.
településrendezési szakértés	Szakgyr.
építésügyi műszaki szakértés	Szakgyr.
építési műszaki ellenőrzés	Szakgyr.
felelős műszaki vezetés	Szakgyr.
építésügyi tűzvédelmi tervezés	TÜr.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakgyr.)

- A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (TÜr.)

- A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (TRr.)

 

10. Szakmagyakorlási jogosultság szüneteltetése és a tagság felfüggesztése

A szakmagyakorlási tevékenység folytatása a szakmagyakorló kérelmére a területi kamara titkárának a határozata alapján szüneteltethető. A kérelemben meg kell jelölni a szünetelés kezdő időpontját, mely a kérelem benyújtásától számított legfeljebb harmadik hónap lehet. Visszamenőleges szüneteltetésre nincs lehetőség. A szüneteltetés időtartama alatt a szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető.

Tervező műszaki ellenőri cím jogosultja az építészeti-műszaki tervezési vagy az építési műszaki ellenőri jogosultság szüneteltetése esetén nem használhatja a címet.

Beruházási tanácsadói cím jogosultja az építészeti-műszaki tervezési vagy az építési műszaki ellenőri jogosultság szüneteltetése esetén nem használhatja a címet.

Tagsághoz kötött szakmagyakorlási jogosultság szüneteltetése esetén lehetőség van a tagság legfeljebb 5 évig tartó felfüggesztésére is. Tagság felfüggesztése alatt tagdíj fizetési kötelezettség nincs, azonban amennyiben a kérelmezőnek marad aktív, külön névjegyzéken nyilvántartott jogosultsága (MV, ME, TÉ, TR), akkor az után éves nyilvántartási díjat kell fizetni, melynek összege a mindenkori tagdíj 50%-a. Amennyiben a tagságot a területi kamara titkára a tag kérelmére függeszti fel, a Kamtv. 30.§ (3) bekezdése alapján annak helyreállítása is csak a tag kérelmére történhet. Amennyiben a tag a tagság helyreállítását a felfüggesztés határidejéig nem kérelmezi, úgy a kamarai tagság a Kamtv. 31.§ a) pontja értelmében e határidőt követően automatikusan megszűnik.

Jogosultságot szüneteltetni/tagságot felfüggeszteni csak a szüneteltetés időpontjáig időarányos tagdíj, nyilvántartási díj befizetésével lehet, a kérelemhez a befizetés igazolását csatolni szükséges.

Szüneteltetett jogosultság esetén aktív tagság mellett a továbbképzési kötelezettség folyamatos, annak teljesítését a helyreállításkor igazolni szükséges.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv,)
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

11. Szüneteltetés/felfüggesztés után jogosultság/tagság helyreállítása

Felfüggesztett tagságot, szüneteltetett szakmagyakorlási jogosultságot helyreállítani kérelemre, a tárgyév december 31-ig tartó időszakra vonatkozó, időarányos éves tagdíj, nyilvántartási díj, illetve önkéntes szolgáltatási díj megfizetésével és az esetleges korábbi tartozások egyidejű rendezésével lehet. A kérelemhez a befizetés igazolását csatolni szükséges.
Tagsághoz kötött jogosultság csak a tagsági jogviszony egyidejű helyreállításával lehetséges. A tagság helyreállítási díja a mindenkori tagdíj 50%-a

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

 

12. Tagdíj, nyilvántartási díj és egyéb díjfizetési kötelezettségek

Az aktív kamarai tagok éves tagdíjat fizetnek. A tagdíjbefizetési kötelezettség a tagsági jogviszonnyal kezdődik és mindaddig fennáll, amíg a tagsági jogviszony meg nem szűnik. A tag időarányos tagdíj megfizetésére jogosult (a megkezdett hónapok figyelembevételével) a tagsági jogviszony keletkezésekor, megszüntetése, helyreállítása, illetve felfüggesztése, valamint átjegyzése esetén. A tagdíjfizetés szempontjából kamarai tagsághoz kötött tevékenységnek minősül a tervezői és a szakértői tevékenység, valamint a kamarai tagsághoz kötött tervpályázati és tervtanácsi részvétel.
A tagdíj mértékét a területi kamarák küldötteiből álló MÉK Küldöttgyűlés évente határozza meg.
A tagdíjkedvezményekről a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata rendelkezik (https://mek.hu/index.php?link=Penzugyi_szabalyzatKedvezményes). A kedvezmények típusai és mértéke röviden összefoglalva:
    1. Tagdíjmentesség illeti meg
    • a tagjelölteket (regisztrációs díja a tagdíj 10%-a) és
    • a tiszteletbeli tagokat (minden jog és kötelezettség megszűnik).
    2. A tagdíj 30%-át fizeti tagdíjként az
    • a nyugdíjas kamarai tag, aki tárgyév január 15-ig nyilatkozatot tesz, hogy a tárgyévet megelőző évben kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem végzett,
    • a kamarai tag, aki a MÉK névjegyzékén érvényes jogosultsággal nem rendelkezik, vagy az összes jogosultsága szünetel. A kedvezmény a jogosultság szüneteltetésének időszakára vonatkozik, a további időszakra a teljes tagdíj időarányos részét kell fizetni.
    3. A tagdíj 50%-át fizeti tagdíjként az
    • a kamarai tag, aki a MÉK névjegyzékén érvényes tervezői, ill. szakértői jogosultsággal nem rendelkezik, vagy tervezői, ill. szakértői jogosultsága szünetel, de felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsága aktív. A kedvezmény a tervezői, ill. szakértői jogosultság szüneteltetésének időszakára vonatkozik, a további időszakra a teljes tagdíj időarányos részét kell fizetni.
    4. A tagdíj 70%-át fizeti tagdíjként az
    • a kettős kamarai tag (egyidőben a mérnöki és az építész kamara tagja) aki kettős kamarai tagságáról tárgy év január 15-ig nyilatkozik.

A kedvezmények nem vonhatók össze. A területi kamara elnöksége méltányossági jogkörével élve további kedvezményeket állapíthat meg.

A kamarai tagsággal nem rendelkező szakmagyakorlóknak névjegyzéki bejegyzésére vonatkozó határozat, illetve a szolgáltatás tudomásulvételének jogerőre emelkedésétől kezdődően éves névjegyzéki nyilvántartási díjat kell fizetni a névjegyzéki bejegyzés jogerős megszűnésének időpontjáig. A nyilvántartási díj mértéke a mindenkori tagdíj 50%-a. Mentesül az éves névjegyzéki nyilvántartási díj megfizetése alól a névjegyzéki eljárásban az Étv. 58. § (3) a) pontja szerinti igazgatási-szolgáltatási díjat először fizető személy a névjegyzéki bejegyzése évében, továbbá a tárgyévben önkéntes szolgáltatási díjat fizető személy.

A kamarai tagsági jogviszonnyal nem rendelkező, a területi kamarák által vezetett névjegyzéken szereplő szakmagyakorlók (nyilvántartotti státusz) éves szolgáltatási díj önkéntes megfizetését is választhatják. Mértéke a mindenkori tagdíj 70%-a.

A díjfizetési kötelezettség tárgy év január 1-december 31-i tart, a tagdíjat a területi kamarának kell befizetni. A tagdíj befizetésének határideje – kivéve, ha a területi kamara alapszabálya máskánt rendelkezik- adott év március 31. napja.

A díjbefizetéssel kapcsolatos konkrét kérdésekkel kapcsolatban a nyilvántartó területi kamarák tudnak segítséget adni, elérhetőségeiket itt találják: http://mek.hu/index.php?menu=teruleti_epitesz_kamarak
Felhívjuk a figyelmet, hogy szüneteltetni csak az éves névjegyzéki nyilvántartási díj és az éves önkéntes szolgáltatási díj időarányos díjrészletének befizetésével lehet.  A szüneteltetési kérelemhez a befizetés igazolását csatolni szükséges.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
- MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata

13. Új szakmagyakorlási jogosultság megszerzése

Amennyiben már rendelkezik valamely területi építész kamaránál szakmagyakorlási jogosultággal, új jogosultság kérelmezése esetén a Szakmagyakorlási jogosultság megszerzése c. pontban foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a meglévő jogosultsága(i) kapcsán az újonnan kérelmezni kívánt jogosultsághoz szükséges szakirányú szakképzettséget (végzettséget) már igazolta, úgy az erről szóló dokumentumot nem szükséges újra benyújtani.

 

14. Eseti engedély – ki és milyen esetekben élhet vele

Az adott szakterület tekintetében felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy számára az érintett lakóhelye szerint illetékes területi kamara -tagsági kötelezettség nélkül- kivételes esetben saját, vagy Ptk. szerinti közeli hozzátartozó számára engedélyezheti építészeti-műszaki terv készítését.

Eseti engedély kérelmezhető továbbá, ha valaki saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója számára kíván felelős műszaki vezetői feladatot ellátni -ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét- és rendelkezik a feladat ellátásához szükséges végzettséggel, valamint gyakorlattal is.

Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység főbb adatait (helyét, tárgyát és jellegét), és a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a szakirányú végzettséget (ha az azt igazoló okirat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre) a szakmai gyakorlatot, a hozzátartozói minőséget és az eljárás igazgatási szolgáltatási díja befizetésének igazolását.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

15. Általánosságban a szakmai tagozatokról és az oda történő felvételről

A Magyar Építész Kamara Terület- és településrendezési, Táj- és kertépítészeti, Belsőépítészeti, Műemlékvédelmi és Tűzvédelmi Tgozatokat működtet. A tagozatokba történő tagfelvételről, a tagozatok céljairól, feladatairól az alábbi linken keresztül tájékozódhat: https://mek.hu/?menu=tagozatok.

A tagozati ügyrendekben meghatározott esetekben a szakmagyakorló a megszerzett szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó tagozatnak automatikusan tagjává válik. A kamarai tagot a választása szerinti - a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott - szakmai tagozatba vagy tagozatokba is fel kell venni, ezen feltételeket szintén az ügyrendek tartalmazzák.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
- tagozatok ügyrendje

 

16. Mi a különbség a jogosultsági vizsga és a beszámoló között, mikor, hol és milyen módon kell teljesíteni

A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés (a továbbiakban: beszámoló) célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

A településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértési, az építésügyi műszaki szakértési, az építési műszaki ellenőrzési, valamint a felelős műszaki vezetési szakterületeken a szakmagyakorlási jogosultság megszerzését követően, az első öt éves továbbképzési ciklus keretein belül, de annak első évében kell teljesíteni a beszámolói kötelezettséget. Mivel a beszámoló a kötelező továbbképzés része, így ennek teljesítésével a szakmagyakorlónak az első képzési ciklusban már csak a szakmai továbbképzés teljesítésére kell koncentrálnia.

Az energetikai tanúsítás esetében a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának bejelentését megelőzően kell jogosultsági vizsgát tenni.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános (a szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) és szakterületi (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) részből áll, melynek ismeretköreit a Szakgyr. 39.§ (5)-(6) bekezdései tartalmazzák.

A vizsgával és beszámolóval kapcsolatos részletes információk és a tananyagok az alábbi linken érhetők el: https://mek.hu/index.php?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok

A területrendezési tervezés esetében jogosultsági vizsgát/beszámolót nem kell teljesíteni.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

 

17. Mit jelent a továbbképzési időszak és melyek a teljesítésének szabályai

A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának egyik feltétele, hogy a szakmagyakorló öt éves továbbképzési időszakonként kötelező és a szakmai továbbképzést teljesítsen.

A továbbképzésről részletesen itt tájékozódhat:

https://mek.hu/index.php?link=tovabbkepzes_rendszere

Vonatkozó főbb jogszabályok:
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

18. Milyen szakmai címek vannak és melyek az adományozásának fő szabályai

A területi kamara a MÉK Jogosultsági szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot, de a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell azt tüntetni.

Az adományozható címek:     
- építész vezető tervező,
- belsőépítész vezető tervező,
- táj- és kertépítész vezető tervező,
- vezető településtervező,
- településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező,
- tervező műszaki ellenőr,
- beruházási tanácsadó,
- mentor,
- műemlékek területén gyakorlott,
- tervező gyakornok.

A szakmai cím megállapítása minden esetben kérelem alapján történik. A kérelmet és mellékleteit a területi kamara titkárához kell benyújtani. A szakmai cím adományozásának feltételeit, a kérelemhez szükséges mellékletek listáját és a vonatkozó eljárást a MÉK Jogosultsági szabályzatának 3. A szakmai cím adományozása című pontja tartalmazza (https://mek.hu/media/files/2019/szabalyzatok/Jogosultsagi_Szabalyzat_20200101-_sk.pdf).

A leggyakrabban kérelmezett vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal, valamint a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés).

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
- MÉK Jogosultsági szabályzata

19. Kamara által alkalmazott jogkövetkezmények

A területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg
    • a kamarai törvény szerinti végzett ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanság esetén,
    • a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának jogerős döntése alapján,
    • az építésfelügyelet Kamtv. 43. § (1) c) pontja szerinti megkeresése esetén,
    •  amennyiben a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei hiányoznak, és
    • az energetikai tanúsítványok tekintetében a független ellenőrzési rendszert működtető szerv kezdeményezésére.
Figyelmeztetésben részesül a szakmagyakorló, ha:
    • az adatváltozási kötelezettségének nem tesz eleget (pl. lakcímváltozás),
    • adategyeztetési kötelezettségének nem tesz eleget (pl. továbbképzés teljesítésének igazolása),
    • a nyilvántartási díjat határidőre nem fizeti be,
    • Kamtv. 3.§ (1) b) pontja szerinti ellenőrzés során első ízben megállapított kisebb szabálytalanság, pontatlanság, felmérési hiba, tartalmi hiányosság, amely nem befolyásolja érdemben a szakmai tevékenység vagy a szakvélemény eredményét,
    • szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú építészeti-műszaki tartalmú dokumentáció esetén az építésfelügyelet szerinti megkeresésre.
Bírsággal sújtja, melynek mértéke
20.000 ft amennyiben:
- adatváltozási, adategyeztetési kötelezettségét a figyelmeztetést követően sem teljesíti,
- építésfelügyelet az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt a felelős műszaki vezetőt vagy építési műszaki ellenőrt 100.000-300.000 ft közötti birsággal sújtja.
Megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását
    • ha a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága jogerős döntésével felfüggesztette a szakmagyakorló kamarai tagságát, akkor annak időtartamáig,
legfeljebb 6 hónapra amennyiben:
    • az építésfelügyeleti hatóság -az állékonyságot, életet, egészséget veszélyeztető állapot kivételével- három éven belül legalább két alkalommal birsággal sújtotta,
    • az építészeti-műszaki tervezésre kötött szerződéshez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásáig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha a díjfizetésre kötelezett hatvan napon belül nem igazolja a meghatározottakat,
    • a nyilvántartási díj be nem fizetése esetén
legfeljebb egy év időtartamra amennyiben:
    • az építésfelügyeleti hatóság -az állékonyságot, életet, egészséget veszélyeztető állapot kivételével- egy éven belül két alkalommal birsággal sújtotta,
    • a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése esetén (amennyiben a szakmagyakorló igazolja a teljesítést a jogkövetkezmény megszűntetéséről a titkár intézkedik),
    • a szakmagyakorló a szakmai tevékenység folytatásához szükséges jogosultság szüneteltetésének időtartama alatt végez engedélyhez kötött szakmai tevékenységet,
legalább egy év időtartamra amennyiben:
    • az építésfelügyeleti hatóság állékonyságot, életet, egészséget veszélyeztető állapot miatt birsággal sújtotta,
Megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és törli a névjegyzékből amennyiben:
    • a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,
    • a jogszabályban előírt jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik,
    • a bejelentésben a szakmagyakorló valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja,
    • a továbbképzési kötelezettségét a szakmagyakorló az ez miatti eltiltás alatt sem teljesíti,
    • a területi építész kamarából fegyelmi vétség miatt a szakmagyakorlót kizárták,
    • az építésfelügyeleti hatóság a szakmagyakorlót az állékonyságot, életet, egészséget veszélyeztető állapot miatt három éven belül ismételten véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, vagy a szabálytalan szakmai tevékenység súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott,
    • a szakmagyakorló a tevékenység folytatásához szükséges jogosultsága felfüggesztésének időtartama alatt végez szakmagyakorlási tevékenységet,
    • az építészeti-műszaki tervező a díjfizetési kötelezettség elmaradása miatti felfüggesztő határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését,
    • az energetikai tanúsítvány ellenőrzése során a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara megállapítja, hogy a korábban egyszer már figyelmeztetést kapott energetikai tanúsító által készített tanúsítvány legalább két besorolással eltér a tényleges értéktől.
Ha a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltására és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlésre a területi kamarából fegyelmi vétség miatt történő történő kizárás, állékonyságot, életet, egészséget veszélyeztető állapot miatt három éven belül ismételten véglegessé vált építésfelügyeleti bírság, vagy súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozó szabálytalan szakmai tevékenység vagy figyelmeztetés után legalább két besorolással eltérő energetikai tanúsítás  miatt került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított három éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.
Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző építésügyi műszaki szakértő szakmagyakorlási tevékenységének megtiltásáról, névjegyzéki törléséről, illetve szüneteltetésről szóló határozatát a területi kamara titkára az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervvel is közli.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
- a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
 

20. Mi az a kamarai cégnyilvántartás, mikor, kinek és hogyan kell a regisztrálni

A jogszabályi rendelkezések értelmében minden céget és egyéni vállalkozót melynek főtevékenysége a kamarai törvényben rögzített mérnöki, illetve építészeti tevékenység, a tevékenység megkezdése előtt nyilvántartásba kell venni (cégregisztráció). A regisztrációs felület a Magyar Építész Kamara honlapján érhető el (https://ceg.mek.hu/index.php), a regisztráció és a nyilvántartás díjmentes. A regisztráció során elkészült és nyomtatás után aláírt adatlapot a vállalkozás székhelye szerint illetékes területi kamarának kell eljuttatni. A kamara a regisztrációról igazolást állít ki, mely tartalmazza a cégnyilvántartási számot, amit a vállalkozásnak a munkákon szerepeltetni kell. A nyilvántartott cégek listája a MÉK honlapján érhető el (https://ceg.mek.hu/index.php?p=p_kereso).
A cég azon munkák végzésére jogosult, melyekhez személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik szakterületi jogosultsággal. A jogosultsággal rendelkező munkavállalót legalább 20 órában kell foglalkoztatni.
A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez rendelkeznie kell szakterületi jogosultsággal és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet - amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik - alvállalkozó bevonásával végezheti.
Adatváltozás esetén a bejegyzést végző területi kamarát kell a módosítási igénnyel megkeresni.

Vonatkozó főbb jogszabályok:
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
- A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
- Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

21. Teendők adatváltozás esetén

A szakmagyakorló a hatályos jogszabályok értelmében a területi kamarához haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást.

A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén - kérelmére - a lakcím szerint illetékes területi kamarához kell átjegyezni. Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a kérelmező előző területi kamarai tagsága megszűnik.

Vonatkozó főbb jogszabályok:

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

 

Vonatkozó főbb jogszabályok

A hatályos jogszabályok elérhetőek az njt.hu valamint a MÉK honlapján innen: https://mek.hu/?menu=jogszabalyok

Az épített környezet alalításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet