Tájékoztató

A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2021. május 13. napon hatályba lépett módosításával a főépítészi feladatok és foglalkoztatási feltételek mellett meghatározásra kerültek a főépítészi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatok és felelősök is.

A magyar határtól néhány kilométerre, a szlovákiai Borsiban június 19-én adták át ünnepélyesen II. Rákóczi Ferenc teljesen felújított szülőházát.
A 16. században épült borsi Rákóczi-kastély a magyar reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme. A magyar kormány támogatásából restaurált épület amellett, hogy a Rákóczi-kultusz egyik kiemelt helyszíne, a jövőben szándékaink szerint a régió turisztikai térképére is felkerül.

A Fővárosi Önkormányzat 2020. őszén indított átfogó tervezési folyamatot a Nagykörút komplex megújítása érdekében, amelynek célja a körút megkopott vonzerejének és presztízsének, kellemes és karakteres hangulatának helyreállítása, egy élhető városi tengely kialakítása. Olyan helyszín, ahol egyszerre jó élni, közlekedni, vásárolni, enni-inni, felfedezni, boltot üzemeltetni.

A Magyar Építész Kamara Elnöksége 2021. június 10-i ülésén úgy döntött, hogy a Szakmai programok hozzájárulási alapja pályázat 2. beadási határidejét 2021. szeptember 10-ére módosítja június 11-éről, mivel a koronavírus helyzet okozta leállások miatt a 2021. évi programok előkészítései láthatóan még nem kezdődtek meg.

2021 Július 2-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), amelyen négy évre Wagner Ernő okleveles építőmérnököt, a Somogy Megyei Mérnöki Kamara elnökét választotta a köztestület országos elnökévé, aki a szervezet vezetését a négy év után leköszönő Nagy Gyulától veszi át.

A Magyar Építész Kamara Elnöksége 2021. május 28-i ülésén a jelenlegi korlátozások miatt úgy döntött, hogy a június 25-ére és a szeptember 9-ére tervezett két küldöttgyűlés időpontját elhalasztja, az új, "összevont" küldöttgyűlés időpontját szeptember 30-ára  tűzi ki.

Budapest egyik különlegessége az az értékekkel és hagyományokkal teljes építészeti örökség, amely a város létrejötte óta tükrözi az itt élő emberek státuszát, gondolatait, környezetükhöz fűződő viszonyát. A város egyedi fekvéséből és az ezerarcú városnegyedekből eredően mindez egyszerre nyilvánul meg egyedi karakterekben és az adott helyzetre adott megoldások változatosságában. Örökségünk sokszor ellentmondásos – gondoljunk csak a XIX. századi ingatlanspekuláció szülte gangos bérházak szűk udvaraira, amelyekre ilyen mennyiségben nem találunk a világon máshol példát – ugyanakkor reflektál Budapest hullámvasútszerű történetére, és nélküle ma már nehéz lenne elképzelni a várost.