• Törvényi meghatározottsága
• Felépítése
• Működése, feladatai
• Nemzetközi kapcsolatai
• Kiadványai
• Elektronikusan intézhető ügyek
• Tájékoztató a közérdekű adatigénylés rendjéről

Törvényi meghatározottsága
Magyar Építész Kamara (MÉK) önkormányzattal, országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestület, melynek létrehozását a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) rendelte el.

A MÉK a Fővárosi Bíróság Pk. 16-os lajstromszámú bírósági nyilvántartásba vételével jött létre az alapszabály elfogadásának napjára (1997. január 20.) visszaható hatállyal.

Felépítése

A területi kamarák a Kamtv-ben szabályozott módon hozták létre az országos építész kamarát. A MÉK felépítését a törvény és az Alapszabály határozza meg, amelyek alapján az alábbi szervek működnek:

• küldöttgyűlés,
• elnökség,
• felügyelő bizottság,
• etikai-fegyelmi bizottság,
• országos választási jelölőbizottság,
• szakmai tagozatok (Belsőépítészeti Tagozat, Műemlékvédelmi Tagozat, Táj- és Kertépítészeti Tagozat, Terület- és Településrendezési Tagozat, Tűzvédelmi Tagozat)
• területi elnökök testülete,
• szakértői testületek (Beszámoló és jogosultsági vizsga szakértői testület, Továbbképzési szakértői testület)
• döntés-előkészítő testületek (Diploma-azonosító döntés-előkészítő testület),
• titkárság.

Működése, feladatai
A Magyar Építész Kamara az építészeti tevékenység jogszerűségének és szakmai színvonalának biztosítása érdekében ellátja a Kamtv., vagy kormányrendelet által hatáskörébe utalt közfeladatokat. A kamara közfeladatai végrehajtása érdekében szervezi tevékenységét, összehangolva azokat önigazgatási és érdekképviseleti feladataival. Ennek keretében:

• az építészeti tevékenység jogszerűségének és szakmai színvonalának elősegítése, egyúttal a megrendelők, mint fogyasztók védelme érdekében:

• megállapítja és közreadja – az építészeti tevékenység etikai-fegyelmi szabályait,
• kidolgozza az építészeti tevékenységhez tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeit az ajánlott díjszabással együtt,
• meghatározza a területi kamarai biztosok egységes működési rendjét

• létrehozza és működteti jogszabály vagy az alapszabály által előírt bizottságokat,
• a fiatal építészek szakmagyakorlásra való felkészülésének elősegítése érdekében ösztöndíjakat, diplomadíjakat hirdet, a szakmagyakorlási jogosultság megszerzését elősegítő szolgáltatásokat nyújt,
• a szakmagyakorlás szakmai színvonalának elősegítése érdekében:

• jóváhagyja és értékeli a kötelező szakmai továbbképzések programját,
• a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartja és közzéteszi,
• az állami tervtanácsokba tagokat delegál,
• a tervpályázatok kiírásának szakszerűségét ellenőrzi,
• a tervpályázatok bíráló bizottságába magasan képzett tagot delegál,
• a tervtanácsokba és a bíráló bizottságokba delegált tagok munkáját beszámoltatásukkal ellenőrzi.

A Magyar Építész Kamara célja az építészeti tevékenységgel kapcsolatos érdekérvényesítés, melynek során az építészek érdekeinek hatékony képviseletére és védelmére törekszik, ennek keretében:

• elősegíti az építészeti tevékenység és az építészek ismertségének és elismertségének javítását, a kimagasló építészeti eredmények és teljesítmények közismertségét és megbecsülését,
• a területi építész kamarákkal és a szakmai tagozatokkal együttműködve figyelemmel kíséri és nyilvántartja a kamarai tagok tevékenységi körét érintő országos jelentőségű versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását,
• képviseli a magyar építészek szakmagyakorlási, anyagi és erkölcsi érdekeit a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben, fórumokon és külföldi országokban,
• együttműködik az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a parlamenti és kormányszervekkel,
• szakmai kérdésekben együttműködik a tudományos és művészeti egyesületekkel, ezek szövetségeivel, a Magyar Mérnöki Kamarával, részt vesz a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének munkájában.

A Magyar Építész Kamara önigazgatási feladatkörében:

• megalkotja, illetve szükség esetén módosítja – a vonatkozó törvény keretei között – alapszabályát, valamint országos szabályzatait, segédleteit, szakmai állásfoglalásait,
• másodfokon dönt a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos, valamint az etikai-fegyelmi ügyekben,
• nyilvántartja a területi kamarák tagnyilvántartásának kiválasztott és összesített országos adatait, biztosítja azok nyilvánosságát,
• az építészeti tevékenységhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat nyújt.

Nemzetközi kapcsolatai
A Magyar Építész Kamara tagja az Európai Építészek Tanácsának (ACE), és szorosan együttműködik a környező országok építész kamaráival.

Kiadványai
Az Építész-Közlöny Műhely, a kamara szakmai lapja, amely közel két évtizede, a kamara megalapítása óta jelenik meg kéthavonta. A tematikus lapszámok az építészeti tevékenységhez kapcsolódó hírekről, információkról, tervpályázati kiírásokról, szakmai anyagokról adnak tájékoztatást a tagoknak, továbbá az országos és területi kamarák hírei, felhívásai és közleményei is helyt kapnak. Az ingyenes kiadványt a Magyar Építész Kamara a tagok számára postai úton juttatja el.

Minden évben, a Construma szakkiállításon kerül bemutatásra az Évkönyv. Ez a kiadvány az előző év legnívósabb alkotásainak ismertetésén túl bemutatja a díjazott építészeket és az adott évben díjnyertes megvalósult projekteket is.

Mindkét kiadvány a megjelenést követően digitális formátumban is elérhető a honlapon, hogy nem csak a tagok, hanem a szakma iránt érdeklődők számára is elérhetőek, továbbá széles körben terjeszthetők legyenek.
A MÉK weboldalának (www.mek.hu) látogatottsága évről-évre nő, köszönhetően elsősorban a heti rendszerességű hírlevélnek. A szakmagyakorlást érintő legfontosabb változásokról, a meghirdetett pályázatokról, kamarai eseményekről a legyorsabban ezen a két csatornán keresztül tájékozódhatnak a tagok.

Elektronikusan intézhető ügyek

Bármely természetes és jogi személy az e-Papír szolgáltatáson keresztül az országos kamarához az alábbi ügycsoportokban fordulhat (2020.08.31.-től):

• Jogosultsági vizsga (építész kamara): Jogosultsági vizsgával és/vagy beszámolóval kapcsolatos információ kérés.
• Továbbképzés (építész kamara): Információ továbbképzéssel kapcsolatban.

Az e-Papír egy ingyenes, hitelesített üzenetküldő alkalmazás, amely internetkapcsolaton keresztül, elektronikus úton összeköti az Ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleket a szolgáltatáshoz csatlakozott intézményekkel.

Az ügyindításhoz kattintson ide!

Tájékoztató a közérdekű adatigénylés rendjéről

Közérdekű adat iránti igényt szóban, írásban és elektronikus úton is elő lehet terjeszteni. Amennyiben az adatigénylés nem egyértelmű, fel kell hívni az igénylőt az igény pontosítására.

Közérdekű adat iránti igény írásban a kamara székhelyére (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) vagy elektronikus levélcímére (mek@mek.hu) érkezhet.

A kamara munkatársainak hivatali e-mail címére érkezett igényeket, valamint a szóban meg nem válaszolható adatigénylésről készített feljegyzést az igény beérkezését követő 3 napon belül át kell adni a főtitkárnak. A közérdekű adatigénylés iktatásáról az igénylőt nem kell külön tájékoztatni.

A szóban előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha

a) az igényelt adat - a kamara beszámolóiban, honlapján vagy más módon jogszerűen - már nyilvánosságra került;

b) az igényelt adat a kamara tisztségviselőinek, munkatársainak nevére, beosztására, kamarai elérhetőségére vonatkozik;

c) az igény a kamara hatáskörére, eljárására, az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános tájékoztatással teljesíthető;

d) az igénylő szóban kéri a választ;

A szóbeli igény a kért dokumentum elektronikus úton történő megküldésével is teljesíthető. Az elküldés bizonylatát feljegyzésnek kell tekinteni.

A szóban meg nem válaszolható igényekről feljegyzést kell készíteni.

A főtitkár ellenőrzi, hogy a beérkező postai küldemények, illetve elektronikus üzenetek közérdekű adatigénylésnek minősülnek-e. Nem minősül közérdekű adatigénylésnek az olyan beadvány, amely vizsgálat lefolytatását igényli.

A területi kamarák tevékenységére, tisztségviselőinek, alkalmazottainak adataira vonatkozó adatigénylést rövid úton az érintett kamarának meg kell küldeni. Más közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatra vonatkozó igényt írásban, az igénylő egyidejű értesítése mellett az igény beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül át kell tenni.

A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban az igényről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell eleget tenni. Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az előző határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható, melyről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.

Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben ezt a kamara aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni.

Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. A kamara a másolat készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. Ha az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, a másolat iránti igényt a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat jogszabály határozza meg. Arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. A közérdekű adatigénylések teljesítéséért előbbiekben rögzítetteken túlmenően költségtérítést nem lehet megállapítani.

Amennyiben a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg.

Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében az Infotv. a kamara mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása esetén a válasznak a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást - beleértve az eljáró bíróság megnevezését, valamint a per illetékmentes voltát - is tartalmaznia kell.

Amennyiben a kért közérdekű adat a kamara honlapján már közzétételre került, a válaszban az igénylő figyelmét fel kell hívni erre a körülményre, a megfelelő link megjelölésével.

A kamara az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-ig tájékoztatja az eljáró hatóságot.

A közérdekű adatigénylések teljesítéséért költségtérítést nem lehet megállapítani.

A közérdekű adatigénylések teljesítésére egyebekben a kamara iratkezelési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.