Téma: szerzői jog változásai 2018-tól

Érintettek: tervezők, építész, belsőépítész táj és kertépítész, beruházók, építtetők

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos hatósági eljárások a jogi szabályozás mindig is különleges volt mind a magyar mind az európai jogrendszerben. Tekintettel arra, hogy az eljárás hatósági eljárás keveredtek benne a közigazgatási hatósági szabályok és a polgári jogi szabályok.

Az új szabályozás célja ennek megszűntetése visszatérés a két világháború közötti szabad polgári jogi rendszerbe. Az új szabályozás tehát már nem tekinti hatósági eljárásnak. Attól eltérhetnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárási szereplők.  

A módosítások elsősorban az új Pp. valamint az új Ákr. bevezetéshez feltétlenül szükséges változásokat vezeti át a törvényen. A törvény érdemi szabályozása azonban nem változik.

Ilyen például, hogy az új Pp. szabályainak alkalmazása miatt bekerültek az új Pp. új fogalmai.

Alkalmazási szabály lévén, bármely kérdésben lehetséges az eltérés az Ákr. rendelkezéseitől, természetesen az egyéb alkotmányos korlátokon belül.

Az új szabályozási rendszer miatt azonban felmerült az Árva mű felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos eljárás meghatározása. Az új törvényi rendelkezés az Ákr. szabályainak alkalmazását írja elő, azonban attól számos eltérést is megfogalmaz.

Az új szabályozás szerint:

„A Hivatal a 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

• Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, azügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
• a kérelem; a kormányablaknál nem terjeszthető elő;
• nem alkalmazható az általános közigazgatási, törvény 26. ;§-a;
• a nem alkalmazhatóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló, törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a -sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
• a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye .az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság - a 41/D. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül.”

Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdéskör, hogy az árva mű felhasználása vonatkozásában meghozott döntést, milyen módon lehet megtámadni. Mi van akkor, ha nem a kérelmezőnek megfelelő döntés született? Ki fogja elbírálni a döntéssel szembeni jogorvoslatot ?

 Az új közigazgatási perrendtartás, vagy az új polgári perrendtartás (Pp.) szabályai az érvényesek?

Az új szabályozás ezzel kapcsolatban pontos választ ad. A Pp nemperes eljárásra irányadó szabályait kell alkalmazni. A régi szabályozás visszautalt a Pp. keresetlevél tartalmi kellékeire. Az új szabályozás azonban pontosan meghatározza, hogy az árva mű engedélyezési eljárással szemben mit kell meghatározni.

Az új szabályozás szerint „a kérelem  bevezető részében fel kell tüntetni:

• az eljáró bíróság megnevezését,
• a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
• a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.

A kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:

• a kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
• a döntés bíróság általi felülvizsgálatára irányuló határozott kérelmet, valamint
• a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.

A kérelem záró részében fel kell tüntetni:

• a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
• a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
• a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
• a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”

A fentieken túl a 2018. január 1-től indult ügyekben alkalmazandó Új Pp. hatálybalépésével megszüntetésére kerültek a feleslegesen ismétlődő rendelkezések, valamint egyes kifejezések kicserélésre kerültek. (Ilyen például a visszautasítás, kereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítása.) Más, érdemi módosításra nem került sor.

Készítette: Dr. Gáts Andrea LL.M. ügyvéd jogalkotási szakjogász,

Dr. Rátkai Gábor ügyvédjelölt – Gáts Ügyvédi Iroda