Július 5-én, 50 éves korában elhunyt Farkas Zsófia építész-designer, 2006-ban a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, az OCTOGON és az Építészfórum rendszeres szerzője.
Dolgozott Magyarországon, Tanzániában, Indonéziában, Finnországban.

2026. június 30-án, életének 85. évében Budapesten elhunyt Tóth Tibor Pál Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész tervező művész

Kuba Gellért 1926. május 28-án született Rákospalotán. Végzős középiskolás leventeként besorozták, a fegyvert a németekkel együtt tette le Csehszlovákia területén, így szovjet hadifogságba került – innen csak 1948-ban jutott vissza Magyarországra. A Műegyetem Építészmérnöki Karát 1949-1953 között végezte el, és már hallgatóként bekapcsolódott az oktatásba. Első komolyabb megépült műve az ötvenes évek második felében emelt három kétlakásos ikerház Budán (Zsemle utca), Hofer Miklóssal közösen, amelyek a szocreál kényszeréből magához térő modern magyar építészet fontos emlékei.

Életének 87. évében elhunyt Bretz Gyula Imre, az UVATERV volt vezérigazgatója, tiszteletbeli építész kamarai tag. 
Temetésére 2026. július 2-án kerül sor Budapesten. 

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Csorba Zoltán László építészmérnök életének 90. évében, 2026. május 2-án, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Távozásával pótolhatatlan űrt hagyott maga után.
Búcsúztatására 2026. június 12-én, 11 óra 45 perckor kerül sor az újpesti Megyeri temető ravatalozójában, aznap este 18 órakor pedig gyászmistét mutatnak be a Budapesti-Krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomban.

Életének 65. évében május 29-én elhunyt Csernyus Lőrinc, Kós Károly- és Ybl-díjas építész, művészeti szakíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akinek a nevéhez egyebek között a 2021-es Dubaj Magyar Nemzeti Pavilon tervezése fűződik. Makovecz Imre tanítványaként újító módon vitte tovább mestere építészeti és szellemi örökségét. Egész munkássága a magyar építő hagyomány és építészeti ornamentika természetes és modern tovább művelésének kiemelkedő példája. Csernyus Lőrincet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Dóra Gábor a budapesti Csanádi utcai Általános Iskola után a Bólyai János Műszaki Szakközépiskolában érettségizett. Középiskolás korában ismerkedett meg a Hi-Fi rendszerekkel, később hobbi szinten foglalkozott hangfalak és erősítők építésével. Ebben az időszakban aktívan vízilabdázott a Honvéd sportegyesületben.

Kádár József belsőépítész
(Kőtelek, 1933. július 17. – Budapest, 2026. január 21.)

Tízéves koráig szülőfalujában, a Tisza menti Kőteleken élt.

Édesapja itt – családjukból sorban – már az ötödik kántortanító volt, aki feleségével négy gyermeket nevelt fel, a világtól távol eső faluban.

A középiskolai tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, amit a közbejött világháború ugyan megszakított, de az addig megismert, síkvidéki-alföldi eszmélés után Ausztria hegyes világa újabb, nagy élményt jelentett számára. Majd ismét Szeged, ahol a kollégiumban ugyanolyan visszahúzódó falusi fiú maradt, mint korábban volt. Tizenhetedik évét újra otthon töltötte asztalosinasként, majd 1950-ben Budapestre került, ahol 1953-ban faipari technikusi minősítést szerzett.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy elhunyt Vincze Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara volt titkára.

Búcsúztatása május 15-én 11.00 órától a Nyíregyházi Északi temető főbejárati Ravatalozóban.

Április 27-én elhunyt Sebő Ferenc, a BME Középülettervezési Tanszéken 1970-ben diplomázott építészmérnök, énekes, gitáros, zeneszerző, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett dalszerző és népzenekutató.

Váratlanul elhunyt Kovács Zoltán DLA, Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész

2026. január 22-én, csütörtökön 102 éves korábban elhunyt Dragonits Tamás Ybl-díjas építész, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszttel kitüntetett építész.