A Magyar Építész Kamara 2022. október elején kapta meg szakmai véleményezésre a beruházási törvény tervezetét. A jogalkotó felé megküldött vélemények, megjegyzések, javaslatok összeállítása során a területi építész kamarák és a szakami tagozatok véleménye is beépült, amelyet tájékoztatásul tesszük közé.
MÉK Elnökség
2022. évi … törvény az állami építési beruházások rendjéről Magyar Építész Kamara munka anyaga
javaslat, megjegyzés, vélemény
Az állami beruházások rendjéről szóló előterjesztést a megyei Kamarák és az elnökség üdvözli. A továbbiakban összefoglalt munkaanyag a véleményeket, javaslatokat foglalja össze, illetve rámutat a törvény egyes- megítélésünk szerint pontosítandó – részeire.
Az építés közügy. Az épített környezet és ennek kapcsolata az örökölt kultúrával (épített és természeti) mindennapjaink meghatározó közege. Az állami építések, mint közhasználatú elemek (épületek, utak, műtárgyak) nem csak közügyek, de környezetalakításunk példaértékű tettei is, így a jóízlés és közízlés meghatározói is.
Egy olyan országépítő munka hosszútávú kereteinek meghatározása történik, melyben a folyamatokat és kapcsolatokat, az egyes szereplők tevékenységi körét és az ezzel együtt járó felelősségét rögzítjük. Az előterjesztés az egyes szereplők érdekeit és a társadalmi hasznosságot (használat, fenntarthatóság, kulturális impulzus) azonos irányba tereli. Ugyanakkor egy összetett folyamat kereteit határozza meg, melyben gazdaság, jog és kultúra (utóbbi, mint végső és elérendő cél) összehangolása a végrehajtás során, a részfolyamatokban - valószínűsíthetően – finom hangolásra szorulnak. Ezért is üdvözlendő a törvényben megfogalmazott Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, a monitoring és a minősítési rendszer működtetése.
1.§ Jelen keretrendszer csak az állami beruházásokra terjed ki, nem világos, hogy más jogszabályban külön nevesített kormányzati beruházások, központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati beruházás köre is beleértendő-e, vagy csak akkor, ha ezek az meghatározott közbeszerzési értékhatárt meghaladják.
Az üzemeltető (önkormányzat) bevonása a folyamata üdvözlendő, de az egymással összefüggő paragrafusokban említésük nem konzekvens.
1.§ (2) b) javasolt kiegészítés: településrendezési
1.§ (2) c) A fogalommeghatározást köznapi tartalma érthető, ugyanakkor a „polgári jóízlés” pontosítása javasolt (pl. a kultúra hagyományaiban gyökerező, közmegegyezésen alapuló jóízlés) kiegészítési javaslat: ...és magas kulturális szinten
1.§ (2) d) módosítási javaslat: a legkisebb költség és a költséghatékonyság elvét szem előtt tartva mert a (5.§ 9.pont) csak a megvalósítás és üzemeltetés elveit fogalmazza meg.
Nagyon fontos, hogy milyen kritérium rendszer áll majd az ár-érték arány mögött. Az fontos jelzés, hogy az ár nem lehet nagyobb arányú, mint az összes többi együtt.
3.§ (1) a): új építmény meghatározás szerepel, ugyanakkor a 4.§ (1) f) pont szerint a törvény hatálya nem terjed ki a felújításra. Itt vannak olyan esetek, melyben a felújítás a fő tevékenység, de tartozik hozzá új építés is (pl. kastélyprogram, új porta vagy kiszolgáló épülettel, mely a teljes beruházás töredéke), javasolt a fogalom meghatározásban egyértelműsíteni, pl. max. 15% kiszolgáló, csatlakozó épület, stb.
Javasolt a törvény alól nem kivonni a rekonstrukciót, épületfelújítást, mivel azok teljes beruházási folyamata az előkészítéstől, a tervezésen és megvalósításon át azonos az új építésekkel. Javasolt viszont a 32.§ (2) bekezdésénél a tervpályázati kötelezettség alól kivenni, hiszen nincs nagy relevanciája egy pályázatnak ezekben az esetekben.
Jelentős a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő felújítások száma, ezekben az esetekben is fontos lenne a törvény alkalmazása (előkészítési fázisok, munkába adás, monitoring)
3.§ (1) e) javasolt alpont: elemi csapás, katasztrófa helyzet következtében szükséges , a lakhatást, közigazgatást, közszolgáltatást biztosító beruházások ( lásd: Vörösiszap újjáépítés)
3.§ (2) érthető tartalom, de félő, hogy fokozza a sok kiemelt beruházást
4.§ (1) A törvény hatálya nem terjed ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra (mivel azok előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg), akkor a mai gyakorlat szerint az állami beruházások jelentős része kikerül a törvény hatálya alól, ez pedig nincs szinkronban az egyébként támogatandó céllal, miszerint a törvénytervezet célja az, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát az energiahatékonyság elsődlegessége mellett, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert.
4.§(1) a) A térségfejlesztéssel összefüggő magasépítési beruházás fogalmának pontosítása (fogalom meghatározások) javasolt
4.§(1) f) értékhatár megszabása javasolt, mert nagyméretű, fontos középület átalakítása, felújítása már hasonló egy új építéshez
A bontás, mint kérdéskör külön figyelmet érdemelne. A társadalmi egyeztetés az építészeti érték védelmére is ki kellene, hogy terjedjen. A beruházást komplexen kell vizsgálni, melynek része adott esetben egy bontás is.
Ezt a pontot ki kellene venni. Bár tervpályázatot kiírni ilyen esetben ritkán szükséges (elsősorban nagyobb léptékű, védett értékeket érintő átalakításoknál szükséges), mégis a lebonyolítás módja nem kellene, hogy különbözzön. Legalább szakmai állásfoglalásra lenne szükség a területileg illetékes építészkamarától, mondjuk egy épület bonthatóságáról, vagy alaposabb átalakításáról.
4.§ (2) és (3) bekezdés a törvény hatálya alól kormányhatározattal vagy ÉBM rendelettel mentesít, melynek kidolgozása, megerősítése törvényalkotás, jogi szempontból kétséges, ugyanakkor az egyik legfontosabb alapelv, melynek megtartása javasolt! (egy működőképes új rendszer, új gyakorlat kialakításának nem lehet akadálya azok a speciális esetek, melyek nem illeszthetők pillanatnyilag a struktúrába. Az eseti kezelés eseteit a gyakorlat kialakítása érdekében fenn kell tartani)
Túl nagy mozgásteret ad a Kormánynak a törvénytől való eltérésre.
A jogbiztonság és kiszámíthatóság kérdőjeleződik meg abban az esetben, ha a törvény részben vagy egészben bármikor figyelmen kívül hagyható egyes beruházásoknál. Ennek elkerülése érdekében a jogszabályban kellene pontosabban szabályozni a lehetséges kivételek körét.
4.§ (2) nagyon széles mozgásteret enged a kivételeknek.
5.§ A felsorolt fogalmak közül többet az Étv. jelenleg is definiál. Bár készül az új kerettörvény, de keveredést okozhat, ha párhuzamosan lesznek ezek meghatározva, mivel magasépítési állami beruházások esetén mindkét jogszabályt figyelembe kell majd venni. Korábban felmerült, hogy egy egységes fogalomtárat kellene létrehozni, amely az ilyen anomáliákat feloldhatná.
Az építmény fogalma az ÉTV-ben ugyanezzel a szövegezéssel meghatározásra került.
6.§ (2) Közérdekű fejlesztés fogalma jelenleg nem meghatározott, javasolt a 5.§-ban meghatározni.
7.§ (2) javasolt a beruházás üzemeltetőjének kiválasztása is -e nélkül a 13. § projektszervezetbe sem lehet bevenni továbbá 15.§ (4) bekezdésnek nem lehet megfelelni.
10.§ (1) d) az épületinformációs menedzsment alapú rendszer elemei, standardjai nem kidolgozottak, bizonytalanságot okozhat a rendszerben
A BIM rendszer kialakításával és szabályozásával kapcsolatos jogszabályokat és a BIM alkalmazásának beruházásokra gyakorolt hatásának szabályozását jelen törvénnyel egyidejűleg kellene kezelni, mivel ha jelen jogszabály életbe lép, és olyan követelményeket támaszt, amelyek teljesítése jogilag szabályozatlan, úgy ellehetetlenülnek a jogszabály követés lehetőségei.
Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladata legyen a beruházás mértékéhez és jelentőségéhez igazodó BIM szintek kidolgozása.
A tervező szervezetek és az atomizált szakági rendszerek nincsenek felkészülve a BIM alkalmazására, a legfejlettebb irodák is csak kirakat terveket készítenek BIM segítségével, a hatékony tervezés ennél összetettebb. A BIM valóságos helyzetéről doktori disszertációt lehet írni, az alkalmazók és vélt alkalmazók társadalmi státusaira is kitérve. Mindemellett a BIM előírása jelentős kontraszelekciós hatással jár, mert az alkalmazás feltételei egy-egy cégnél csak jelentős -akár vissza nem térítendő állami támogatással teremthetők meg-, leszámítva a nagy irodákat és a kivitelezők által támogatott tervezést.
Alkalmazásának bevezetéséhez még sok év kell, és az európai példákhoz igazodó tervezői jövedelem, tervezői díjak is szükségesek, mert akár ingyenes szoftver támogatással is drága üzem.
A BIM kidolgozás költsége el legyen különítve a tervezési díjtól, még ajánlati szinten is.
12.§ (2): a Tanács tagjai: a felsorolás heterogén. Oktatási szervezet szerepeltetése indokolatlan, a Nemzeti Kulturális Tanács ugyan elfogadható (széles alapokon nyugvó testület) de szerencsésebb az MMA, mint építészettel összefüggő (Építőművész tagozat) alkotmányos köztestület szerepeltetése
A bekezdésben megkérdőjelezhető a BMGE szerepe, illetve kiemelése a többi hasonló felsőoktatási intézmény közül.
12.§ (4) bizonytalan a Tanács feladata:
12.§ (4) javasolt feladat kiegészítés: a költség tervezés bázisát jelentő Költségvetési Rendszer struktúrája, felülvizsgálati, közzétételi szabályait
Hiányoljuk a felsorolásból a díjszabásra vonatkozó feltételeket, összefüggésben a Tanács által kidolgozandó épületinformációs menedzsment alapú műszaki megvalósítás rendszer részletezettségi szintjének módosító paramétereivel együtt.
Hiányoljuk a megvalósult építési beruházások transzparensen elérhető költséginformációs rendszerének kidolgozását, és annak naprakész vezetését célzó feladatokat.
12.§ (6) b) Ennek a pontnak honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások esetén jelentősége van, de általános célú építmények esetében félő, hogy torzító hatása van.
12.§ (6) c) pontosítandó: a megfogalmazás túlmutat a kerettörvény által érintett épületek körén, ez Építész kamarai oldalról teljeskörű tervezői jogosultságot (a Tanács javaslatára) szűkítő rendelkezéseket léptethet életbe, illetve Kamarától független- hatósági jogkörrel sem rendelkező- szereplőnek enged beleszólást Kamarai működésbe nincs szinkronban az egyéb, a kamara szakmai képzéseire vonatkozó jogszabályokkal, és olyan körnek enged ebbe beleszólást (Tanács), amely más céllal és feladattal jön létre, és ahol a Kamara, mint a képzésekért felelős szervezet, csak 1/14-ed részben tudja az érdekeit érvényesíteni.
Javasolt a Kamarai törvénnyel szinkronizálni
12.§ (7): javaslat: a Tanács döntését határozatképessége esetén 4/5 többséggel hozza meg
13.§ (1) A „projektszervezet” új fogalomként jelenik meg és csak a részletes indoklásban magyarázza a jelentést. Javasolt definícióként a kerettörvény részévé tenni.
Jogállását felelősségi alá fölé rendeltségi viszonyait nem részletezi teljesen.
13.§ (2) javasolt az üzemeltető, fenntartó részvétele a projekt szervezetben
Mi a különbség a bekezdés szerinti tagok, és a (3) bekezdés szerinti résztvevők között?
Költségellenőr helyett a költségszakértő kifejezés helyesebb.
13.§ (3) Különösen jónak tartjuk, hogy megjelenik a projektszervezetben való részvétel felsorolásánál a beruházás helyszíne szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere által delegált személy.
Ezzel összefüggésben a végrehajtási rendelkezésekben javasolt a miniszter előzetes településképi véleményezése során is az önkormányzat véleményének kikérését előírni. (A 419/2021. VII. 15. kr „25. A miniszter előzetes véleményezési jogköre” alcím 40. – 42.§-a ilyen megkeresést nem említ.)
15.§ (4) Javasolt az üzemeltetőt a nem csak előkészítésbe, de későbbi tervfázisok véleményezésébe is be kellene vonni (mind a terv mind az üzemeltetői igény változhat)
Félreérthető, s így zavart okozhat a lehetséges kivitelezők bevonása megfogalmazás, a mondatszerkezetből a kötelezően bevonandó helyzet is kiolvasható, ez megakaszthatja a konzultációs folyamatot
15.§ (5) A beruházás szereplőiből a lebonyolító, a műszaki ellenőr, a kivitelező, valamint az üzemeltető feladatait és kötelezettségeinek meghatározását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei szerint határozza meg, ugyanakkor a műszaki ellenőr és tervellenőr helyeztét a 18-19§-ban részletesen ismerteti. Szerencsésebb lenne egységesen kezelni a szereplők meghatározását.
A tervellenőr jogosultságát és felelősségét meg kell határozni.
17.§ (1) Támogatott, de az alapos indok kifejezésnél az eljárást (pl. a 4.§ hivatkozásával) egyértelműsíteni javasolt: ki határozza meg az alapos indokot, javasolt a Kormány vagy Miniszter megnevezése)
17.§ (2) c) a tervező felelőssége jelen helyzetben nem terjedhet ki a költségszakértésre, tervezőknek ilyen szakképesítése nincs.
Fontos a beruházási keretek meghatározása (lásd következő pont) és a költségkeret( tanulmány), költségbecslés (koncepció), költségkalkuláció ( engedélyezési és tender terv) és a költségvetés ( kiviteli terv) elvárt pontosságának meghatározásra, valamint egy – a épületinformációs menedzsment alapú rendszerben alkalmazható tartalmú és formátumú – költség bázisra. Ezen a bázis alapon vizsgálhatja a költségszakértő az árképzést.
Tervező nem tud felelni a közbeszerzési eljárás során a pályázó kivitelezők sokszor csak időhúzásra alkalmas kérdései miatt elhúzódó eljárások miatt.
17.§ (3) A tervezői költségbecslés pontosságáért a jelenlegi gazdasági környezetben tervező nem tud felelni. A költségbecslést a fellelhető programok (TERC, MVH Államkincstár ÉNGY) aktuális árainak segítségével tudja megadni. A költségek alakulásáért a költségszakértő felel.
A bekezdés a tervezőre hárítja a költségszakértő és a tervellenőr felelősségét is, ami egyébként nincs szinkronban a 20. § (2) bekezdésével.
17.§ (4) a Költségvetési tételrendszer (lásd Tanács feladat) meghatározása, kezelő meghatározása fontos, egységes adatbázis híján a költségelemzés, az árkalkuláció tartalma kiüresedik. A rendszer kidolgozása a Tanács feladata kell legyen! Javasolt az egyes tervfázisok ármeghatározás mértékének (pl. német HOAI mintájára: vázlatterv 3/-40%, koncepcióterv +/-30%, engedélyezési vagy tenderterv, +/-10% kiviteli terv) meghatározása
17.§ (5) Módosítás: A tervező köteles az általa készített terveket a tervellenőr részére korlátozás nélkül előre maghatározott munkamenet szerint, illetve a tervegyeztetéseken közösen kialakított időpontokban rendelkezésre bocsátani..... (meg kell akadályozni a, hogy a tervellenőrzés legyen a tervezési menet kialakítója)
17.§ (6) Itt célszerű lenne felelősség biztosítás értéket időponthoz kötni Pl (beruházás előkésztő szakaszában meghatározott beruházási értékhez, vagy szerződéskötéskori értékhez), mert az értékéhez igazodó folyamatosan emelkedő biztosítási értéket és bizonytalanságot is jelenthet.
Jelen pillanatban nincs a biztosítási piacon olyan felelősségbiztosítás, ami egy konkrét projektre szól.
17§ (7) Tervezőnek is nyilatkoznia kell a beruházás szereplőiről, illetve a beruházás lezárásakor nyilatkozattal kell igazolnia a tervnek való megfelelést és minőséget, ez a használatbavétel feltétele kell legyen.
18.§ (1) a) a műszaki ellenőr bevonása a tervezési fázisba progresszív, de a műszaki ellenőr ennek a folyamatnak csak tanácsadója, segítője és nem ellenőre lehet (képzettség és tapasztalat hiányában)
18. § (1)f) egyenértékűséget csak a tervező jóváhagyásával, véleményezhet, mivel az pl. magasépítési esetekben nem csupán műszaki, de műalkotási szempontokat is tartalmaz, melyhez képzettsége a műszaki ellenőrnek nincs.
20.§ (1) A költségszakértő ellenőrzése a „legkisebb költség elv” tekintetében hasznos, de aggályos. A legkisebb költség elvnek egy egytömegű kocka felel meg – a legtömörebb épület – s minden ettől eltérőre ki lehet mondani, hogy többlet. Ezt akarjuk? a költségszakértőt így egy olyan helyzetbe hozzuk, hogy a törvényben meghatározott felelősségét követve papírpáncélt fog gyártani saját maga védelmében....
Ezt bővebben ki kellene fejteni, a költségszakértőnek a tervezett építészeti gondolat műszaki megoldására kell a legkisebb költség elvét alkalmazni.
23.§ (1) Ez egyfajta előminősítést jelent, a konkrét rendelet részleteit a kamarával egyeztetni kell.
26.§ (4) A tanulmányterv: a fogalom – s a törvény szövege – terv készítést fogalmaz meg. nem elhatárolt, hogy ez az építészet kulturális üzenetét tartalmazó dokumentációt, vagy „csak” pl. funkciósémát, a tervezési program, a koncepcióterv (tervpályázat, vagy más módon kiválasztott tervező munkáját megalapozó) tervet, vagy ezen túlmenő tervet jelent-e?
Az épített környezet alakítás, a kultúra közvetítés szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy melyik előkészítési fázisban keletkezik az ezt hordozó, meghatározó terv? A törvény struktúrája szerint ez a koncepcióterv, ezt egyértelműsíteni kell a résztvevők feladatleírásában is! Ebben segít a Tervezői Szolgáltatások Rendszerére, melyben ezt rögzíteni kell. (a jelenlegi gyakorlatban, kamarai szabályzatban a tanulmányterv már az épület egészét (hasznosságát, tartósságát -azaz szerkezeteit, anyagait- és kulturális tartalmát meghatározó, döntés előkésztő tervként szerepel!)
28.§ l) javasolt az épület elvárt élettartamát is meghatározni! (jelenleg ez egyéb szempontok miatt – pl. dizájn, divat – rendkívüli módon csökken!)
32. § (1) A koncepcióterv tervpályázati kiválasztásához a 310/2015 rendelet módosítása javasolt: a jelenlegi merev rendszer ugyan biztosítja a széleskörű pályáztatást, de nem hatékony: min. 6 hónap időt igényel, a kiválasztás szempontjai nem megfelelőek. Javasolt az ACE (Európai Unió Építészek Tanácsa ajánlásának figyelembevételével egyszerű, a szükséges, de elégséges információt tartalmazó, minőség alapú kiválasztást biztosító pályázati rendszer kialakítása a Beruházási Törvény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.)
Minden esetben tervpályázat alapján kerüljön kiválasztásra. A tervpályázat lehet szűkített, azaz meghívásos, vagy több fordulós, előminősítéses pályázat.
Ki a felelős azért, ha a 32. § (2) bekezdésben említett tervezési program és költségbecslés nincs szinkronban, azaz az előkészítő fázis nem megfelelő, és az ennek alapján készülő koncepcióterv nem tud párhuzamosan mindkét alapdokumentumnak megfelelni?
32.§ (3) A kbt-ben ez szerepel: 8.§ (3) Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
Az 1. melléklet első sora: - új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok
Ezek szerint nem kötelező semmilyen épület építésére tervpályázatot kiírni?
32.§ (4) minőségi szempontok: Javasolt egy társadalmi megfelelősségi szint meghatározása. Nem biztos, hogy lesz három megfelelő, de lehet, hogy több lesz. A zsűri által meghatározott szint feletti pályamunkák nem okoznak kárt környezetükben, illeszkednek ahhoz és emelik - ha különböző mértékben is - nemzetünk kultúráját. Lehet ezt a jelenlegi jogszabály (310/2015(X.28) Kormány rendelet) szerint meghatározni, de szerencsésebb a „megfelelőségi szint” meghatározása.
A 310/2015(X.28) Kormány rendelet a Beruházási Törvény szellemiségéhez igazítandó, mert jelenlegi formájában nehézkes és a megvalósítás szempontjainál nem teszi lehetővé közösségi szempontok figyelembevételét.
A bírálóbizottság tagja a kultúráért felelős miniszter által kijelölt személy, magasépítés esetén az Országos Építészeti Tervtanács tanács tagjaiból választott szakemberek vagy a szakterület érintett köztestületei által delegált 1-1 tagja, infrastruktúra beruházás profiljához igazodón a vezető tervezői jogosultságát jegyző Kamara 1 delegált tagja.
A bírálóbizottság összetételét a területileg illetékes építészkamarával egyeztetni kell, abba tagokat a szakmai kamarának kell delegálnia.
Nem értelmezhető, hogy a 32. § (4) bekezdésében említett tárgyalás a 33. § (1) bekezdésében részletezett tárgyalásos közbeszerzési eljárást jelenti-e. Indokolt lenne, hogy azt jelentse, ebben az esetben viszont egyértelmű megfogalmazás szükséges.
32.§ (5) módosítási javaslat: a díjazott – vagy megvalósíthatónak minősített- pályaművek teljes körű felhasználási joga a minisztert, mint ajánlatkérőt illeti meg.
33. § (1) A bekezdés nem rendelkezik arról, hogy kiket kívánnak meghívni a tárgyalásos közbeszerzési eljárásra (ld. előző pont), illetve nem teszi egyértelművé, hogy csak a pályázat díjazottjai vehetnek részt a közbeszerzésben. Mindenképpen elkerülendő, hogy ebben a fázisban külső, a pályázatban nem résztvevő tervezők is megjelenjenek a folyamatban! Éppen ezért nehezen illeszthető be a rendszerbe a részajánlat lehetősége, illetve itt is felvetődik a kérdés, hogy az adhat-e csak részajánlatot, aki a tervpályázatban szerepelt.
Ugyanitt fontos lenne azt is szabályozni, hogy ha nem az a tervező folytatja a munkát, akinek a tervét feldolgozzák, akkor mi történik a szerzői joggal! A beavatkozó tervező szerzőtárs lesz? Az eredeti tervezőt megilleti-e a szerzői felügyelet joga, és az ezzel kapcsolatos díjazás?
33.§ (4) részajánlatok: magasépítésben a generál tervező feladatát, felelősségét ez nem módosíthatja. Amennyiben ez az infrastruktúra beruházásokra vonatkozik, javasoljuk egyértelműsíteni
33.§ (5) magasépítés esetében a tervezői ajánlatoknál az egyenértékűségen alapuló kiváltások nem támogathatók a tervezési folyamatban.
Egyértelműsíteni szükséges a magasépítési – a hozzá tartozó, elválaszthatatlan mélyépítési – és a vonalas, infrastruktúra beruházások közti eljárási, tartalmi különbségeket. Ilyen például az utóbbiaknál értelmezhető és progresszív „tender terv” fogalma, mely magasépítésnél egyértelműen kiviteli terv kell legyen!
33.§ (6): Minőség alapú kiválasztási rendszer megfogalmazását és működtetését az állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladatává kell tenni.
33. §( 7) ... az aránytalanul alacsony ár értékhatárát magasépítés (és a hozzátartozó mélyépítés) esetében a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzatának 70 %-a alatti árban kell meghatározni., egyéb tervezés tekintetében a generál tervezői jogosultságot adó Kamara (javasolt kiegészítés)
A MÉK ajánlott díjszámítási szabályzatából számított tervezési díjat a közbeszerzési eljárásban közzé kellene tenni, hogy az aránytalanul alacsony ár a későbbiekben ne legyen vitalap, ami a beruházási folyamatot is lassítaná.
35.§ (2) Egyetértünk, vannak speciális esetek és helyzetek
Ekkora beruházásoknál már kiemelten fontos a BIM rendszer használata. A tervezés során elért gazdasági előnyök, a későbbiekben jelentős hátránnyá válhatnak. Nem javasolt ezekben az esetekben a BIM rendszer mellőzése.
35.§ javasolt kiegészítés:
(4) Az épületinformációs menedzsment alapú tervezés és megvalósítás létesítményenkénti, beruházás típusoktól függő ajánlott műszaki tartalmat meghatározó sávjait a 12.§ (4) a) pontban meghatározott dokumentumban. Az egyes tervezési programokban ennek betartásával kell meghatározni az adott projekt épületinformációs menedzsment alapú tervezés elvárt szintjét
35. § (3) bekezdés szerinti megvalósítási koncepciót ki készíti és mikor? Ez megelőzi a koncepciótervek pályáztatását, esetleg a tervezési program része? A BIM alapú műszaki megvalósítás feltételei jelenleg mind a tervezőknél, mind a kivitelezőknél, mind az üzemeltetőknél alacsony szinten állnak. Ezen feltételek javítása érdekében államilag támogatott képzési programokat kellene indítani, illetve pályázat útján elnyerhető pénzügyi forrásokkal kellene támogatni az érintett szervezeteket, ellenkező esetben sok esetben nem az építészeti minőség, vagy az ár-érték arány, hanem a „BIM képesség” fog dönteni a szereplők kiválasztásánál.
36.§ (1) javasolt a közműszolgáltatóknak a nyilatkozat kiadását időkorláthoz kötni. Ez pl. az elektromos szolgáltatásoknál több hónap...
36.§ (2) a 2006. évi LIII. törvény hivatkozás a jogszabály gyűjteményben nem található
36.§ (4) a műszaki ellenőr tervezési ellenőrzési feladatot – képzettség, tervezési gyakorlat és jogosultság hiányában – nem végezhet, mindez a feladat csak jogosultsággal rendelkező tervellenőri feladat lehet.
38.§ (1) Az engedély véglegessé válása: több esetben -pl. telekalakítás, tulajdonosi egyetértés – hosszadalmas, megakadályozza a folyamatot!
38.§ (2): a tenderterv csak az infrastruktúra beruházásokra lehet érvényes, magasépítésben engedélyezési terv alapján nem lehet költségvetést, csak költségbecslést adni! Ennek megfelelően a magasépítésben nem lehet kivitelezőt kiválasztani, csak kivitelezési terv alapján
A tenderterv és kivitelezési terv össze van mosva. (a tenderterv a kivitelezők kiválasztásához készül, és leginkább az építési folyamat gyorsítása érdekében készítik, az építési engedélyezési és a kivitelezési terv közötti tervfajta a műszaki tartalmára vonatkozóan. A tendertervből folyatható a kivitelezési tervdokumentáció.) A tenderterv nem a kivitelezési dokumentáció része, hanem - ha szükséges - a kivitelezési tervet megelőző tervfajta.
38.§ (3): javasolt a beruházási fajták szétválasztása: a leírt javaslat csak infrastruktúra beruházásnál értelmezhető!
39.§: műszaki ellenőr nem tervellenőrizhet! A tervellenőrzést a tervellenőr végzi, munkájába szakértőként bevonhatja a műszaki ellenőrt, üzemeltetőt, költségszakértőt. Csak egy tervellenőri jelentés készülhet!
40.§ (2) A kivitelező kiválasztásakor - az építményfunkciótól függő - a nyílt eljárástól való eltérés nagy mozgásteret ad a tárgyalásos eljárás lefolytatásához.
42.§: javasolt bírálati szempontok közé beemelni a referenciát!
A kivitelező kiválasztásánál jelentsen előnyt a minél kisebb arányú alvállalkozói teljesítés mértéke. Ezzel csökkenthető az „aktatáskás” vállalkozók romboló jelenléte
44.§ (2) A kivitelező köteles igazolni az adott anyag beszerzési árát (1) bek. objektív piaci mutatók alapján, a beszerzési nem objektív piaci mutató.
44.§ (6) Az építtető jogosultságát az anyag harmadik személytől történő beszerzésére csak úgy fogadható el, ha ez is a közbeszerzési eljárás részét kell képezze a Kbt. szabályai szerint.
Javasolt a beszerzést úgy megfogalmazni, hogy az az összes költséget tartalmazza (nem csak a beszerzési ár, de a szállítás, tárolás is költség)
45.§ a tartalékkeret meghatározásnál a KSH építőiparra vonatkozó inflációs számait javasoljuk figyelembe venni.
50.§ (2) a tervezőt szankcionálja a költségbecslés 25%-os meghaladása esetén -ezt nem tartjuk elfogadhatónak, feltétlenül javasoljuk ennek a pontnak a módosítását, ez a jelenlegi válsághelyzetben nem életszerű A tervezői költségbecslést nem a tervező, hanem a költségszekértő készíti, nem a tervező megbízására, így a tervező a költségek alakulásáért nem szankcionálható.
A jelenlegi gazdasági környezetben a tervező ellen kamarai vizsgálatot indítani azért, mert a kivitelezés meghaladta a tervezői költségbecslésének a 25%-át nem időszerű. Ezen kívül a kamarának jelenleg Etikai-fegyelmi eljárásra van lehetősége, amibe ez nem fér bele. Mi történik a beruházás többi - a költségbecslés valódiságáért felelős - szereplőjével? Milyen eljárást indítanak ellenük? Úgy tűnik, hogy a beruházás kezdetekor meghatározott beruházási költség végső teljesüléséért jelenleg kizárólag a tervező felelős egy személyben.
Ez nem elfogadható, a tervező nincs befolyással az építtető és kivitelező között létrejött szerződésre, illetve az építési piac ármozgásaira.
51.§ (6) Indokolatlan a Fővárosi Törvényszék kizárólagosságát megállapítani a vita rendezésre. Ki van építve a Kormányhivatalokon keresztül az állami képviselet az egész országban Vannak helyi, de megyei bíróságok is; Ha minden ilyen ügy a Fővárosi Bíróságra kerül, a terhelés miatt nagyon hosszú időt fog igénybe venni az ítélkezés
57. § és 60.§ (1) összhangja: az 51.§ szerint 2023. 01. 01-én lép hatályba, és a Tanács alakuló ülését a 60. § szerint 2023. 07. 31-ig kell összehívni, akkor az addig terjedő időszakban nem lehet megfelelni a törvény előírásainak, miközben a Tanács még nem készítette elő a 12. § (4) bekezdésében foglalt rendszereket. Javasoljuk a Tanács megszervezését 2023.01.15. dátummal – előzetes egyeztetések és konzultációval
A 68-70.§-ra vonatkozó indokolásban a következő mondat szerepel:
„A kiemeltté nyilvánító jogszabály a helyi önkormányzatok jogainak, jogos érdekének figyelembevételével állapíthat meg az általánostól eltérő területrendezési, településrendezési, építési, telekalakítási, településképi, örökségvédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és fás szárú védelemmel kapcsolatos szabályokat.”
A hivatkozott paragrafusokban ugyanakkor ez nem tükröződik, az Ngtv-be iktatandó 1/C § (4) bekezdésében csupán a kártalanítás szabályait rendezi a tervezett módosítás, ami nem feltétlenül az önkormányzat említett jogát, jogos érdekét érinti. Emellett a változtatási és építési tilalom felfüggesztésének elrendelése (bár olykor jogos lehet) sem feltétlenül az önkormányzati érdek figyelembevételét jelenti.