Életének 95. évében október 8-án elhunyt Getto József Ybl-díjas építész. (Kép forrása: PécsMa.)

1932-ben született Lapáncsán, a Villány közeli kis sváb faluban. Apai ágon már generációkon keresztül a kőműves mesterség jelen volt a család életében, ami bizonyosan indíttatás volt neki is az Építőipari Technikum, majd a Műegyetem Építész Kara felé. 1956-ban szerzett diplomát, és sorkatonaként élte át a forradalom időszakát. Komlón és Pécsett először a kivitelezésben szerzett tapasztalatot, majd a Baranya Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, utána 1970-től 1990-ig a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál volt tervező, műterem vezető építész, szakági főmérnök. Tanított a Műszaki Főiskolán, és rövid ideig politikai szerepet is vállalt, amíg ez elveivel összeegyeztethető volt. 1990–1994 között országgyűlési képviselő; a Környezetvédelmi Bizottság tagja, valamint a Településfejlesztési, települési és építészeti Bizottság elnöke volt.

Több iskolát és óvodát tervezett Nagykanizsán és Pécsett. Az ő alkotása Mohácson a volt Hotel Csele, a szigetvári ideg-elme kórház, a nagykanizsai sportuszoda. Pécsi munkái a Szliven étterem (1976), Illyés Gyula általános iskola (1978),
a Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola (1978), a postavölgyi római katolikus templom (1979), az Alkotmány úti lakóházak (1980), Hotel Kövestető (1982)
Xavér-téri díszkút (1987), DÉDÁSZ Központ (1989), és számos családi ház.

Munkásságáért 1980-ban Ybl díjat kapott. Aktív tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, de több éven át elnökségi tag volt a Dél-dunántúli Építész Kamarában is.

Kiemelkedő műveltsége és tanár alkata miatt megnyilatkozásai mindig figyelmet érdemeltek. Kortársai, és különösen fiatalabb kollégái figyeltek szavaira, és tanultak építészeti magatartásából is. Feleségével, örök társával, Katival tartalmas, értékes, hosszú utat tettek meg közösen. Gyermekei, unokái örökölték szabad, alkotó szellemét, az építészet és a művészetek különböző területein érnek el sikereket.

Így fogalmazta meg legfontosabb elveit:
„Élettörténetem egyben értelmiségivé válásom története. Származásom, nevelkedésem és hivatásom tág horizontot nyitott előttem, melyben a haza, a nemzet és a világ (Európa) azonos értékkategória. Azokkal tartok, akiknek szemléletében a szabad emberi személyiség áll az értékek középpontjában. Azokkal, akik számára a polgári eszmény megvalósítása nem alternatíva, hanem el-nem kerülhető, át-nem ugorható szükségszerűség.”

Búcsúznak a 20. századi nagy Építészek kiválóságától a Dél-dunántúli Építész Kamara elnöksége és tagjai.

A temetése 2026. október 30-án, pénteken, 14 órakor lesz a villányi köztemetőben.
Gyászmiséjét Pécsett a postavölgyi templomba tervezi a család, melynek időpontját később teszik közzé.

Kép forrás: Internet – szerző nélkül