A Kotsis Iván-érem idei díjazottja Dr. Kerékgyártó Béla filozófus, egyetemi docens. A díjat a MÉSZ elnöke nevében és felkérésére Vonnák Jánosa adta át. A kuratórium tagjai voltak: Roth János DLA elnök, Czigány Tamás DLA, Perényi Tamás DLA és Varga Levente DLA h.c.
Laudáció
Tisztelt Egybegyűltek, Kedves Kollégák!
Jó érzés kimondani még egyszer: idén a Kotsis Iván emlékérmet Kerékgyártó Béla kapja.
Éppen 40 évvel ezelőtt egy fiatal, abban az évben végzett magyartanár az Antigonét tanította elsőéves gimnazistáknak. A fizika tagozatos osztály nem volt fogékony a magyarórákra, így a tanár félretette a hagyományos elemzés módszerét. Néhány tanulót megkért, hogy játsszák el a darab szereplőit, éljék bele magukat Antigoné, Haimon, Kreon, Iszméné és Theiresziász szerepébe. Érveljen mindenki a maga igaza mellett. Nincsenek jók vagy rosszak, csak a hitből, a meggyőződésből fakadó igazságok vannak. Következetesen képviselte ezt mindenki, ami egyre nagyobb indulatokat váltott ki. Nemcsak Antigoné véleménye volt így elfogadható, hanem Kreoné is, de ezzel együtt világossá vált mindenki számára, hogy mi a különbség az emberség, az erkölcs, a lelkiismeret és a hatalom törvényei között.
Kerékgyártó Béla önéletrajzában nem szerepel pályakezdésének magyartanári szerepe, vélhetően azért, mert rövid ideig tartott, de tudnia kell, hogy számunkra, akik akkor a padokban ültünk, különös és mély hatással bírt. Mindezzel azért hozakodtam elő, mert bár Béla a gimnáziumi katedrát egyetemire cserélte, tanítványaira gyakorolt hatása nem változott.
Valami azonban változott: már nem az irodalom a fő téma, s nem is a filozófia, mely Kerékgyártó tanszékének profilja, hanem az építészet. S ezzel meg is kezdtük a közelítést annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miképpen lehetséges az, hogy idén a Kotsis-díjat nem egy építész (mint eddig minden alkalommal), hanem egy filozófus kapja?
Mit jelentenek számunkra, alkotó építészek számára a szakmánkat elemző gondolatok? Képes-e valaki kívülről behatolni zárt világunkba úgy, hogy ne idegenként tekintsünk rá, hanem olyanra, aki megtermékenyíti munkánkat?
Az építészhallgatók és doktoranduszok válasza egyértelmű: hasonló fontosságúnak látják az építészetről alkotott pontos gondolatokat, az írott szó tudományos igényű megfogalmazottságát, az alkotás örömteli, sokszor ösztönös folyamatával. De nemcsak a diákok vélekednek így: Kerékgyártó Bélát a díjra javasló nyolcvan ajánló közül, többen különböző korú építészek, akiket ugyan nem tanított Béla, mégis látják hatását szellemi közéletünkre. Ezt az elfogadottságot erősíti, hogy Kerékgyártó még csak nem is a filozófia felől közelít felénk: nem a filozófiának az építészetről alkotott következtetéseit tálalja, hanem érteni szeretné a házakat, a városokat, az alkotókat, s ezen keresztül az építészet egészét, mert csak így van esélye arra, hogy elemzése utat találjon hozzánk. Építész és nem építész gondolkodókat állít elénk, ablakot nyit a kutatás önálló világához, felmutatva annak szigorú szabályait, és egyben jelzi a kutatás és alkotás kapcsolatának fontosságát.
Filozófusként különválasztja az építészet szellemi rétegét, mint annak belső jelentését, az architektonikus külső buroktól, de felénk fordulva már a kultúra egészéről beszél, a térről, a nagyvárosról, az építészet etikájáról.
Ha valaki rákeres Kerékgyártó Bélára a Google-n, kapcsolódó keresésként feljön a Kerékgyártó Béla építész összetétel. Van tehát, aki Bélát már építészként kezeli és keresi. Pedig nem lenne jó, ha ő építésszé változna át, mert éppen arra, a mienktől gyökeresen más látásmódra van szükségünk, melyet csak az tud képviselni, aki kívülről néz minket. A funkciókkal, szerkezetekkel, arányokkal még csak-csak elbánunk, de Antigoné íratlan isteni törvényeire továbbra is szükségünk van.
Béla minden bizonnyal meg fogja köszönni a díjat, de az első köszönet a mienk kell, hogy legyen: köszönjük, hogy hozzánk jöttél, s már hosszú ideje itt vagy velünk, gratulálunk, és – tudva, hogy most betegséggel birkózol – jó egészséget kívánunk Neked.
Perényi Tamás
Miért és hogyan építsünk fenntartható házat?
Mit jelent a fenntartható építészet? Miért kell fenntartható módon építkezni? És hogyan építkezzünk fenntarthatóan? Ezekre a kérdésekre ad választ a most megjelent „Fenntartható építészet útmutató” elméleti magyarázatokkal és gyakorlati tanácsokkal.
Nemcsak építészek és kivitelezők, hanem az építtetők számára is hasznos és fontos kiadvány született meg Ertsey Attila és Medgyasszay Péter építészek által, hiszen nem csak a szakembereknek kell a „hogyan lakjunk” kérdésével foglalkozniuk. Ez a kérdés vitathatatlanul mindenkit érint: azt is, aki már ilyen házban lakik, és azt is, aki még nem. Előbbire kicsi is az esély, mivel Magyarországon statisztikailag ki sem mutatható a teljes mértékben fenntartható épületek száma.
Egy ilyen átfogó, a teljes építési folyamatot áttekintő, praktikus útmutató a laikus építtetőknek is jól jön, hogy lássák, miben gondolkodhatnak, merre induljanak, milyen kérdéseket érdemes és szükséges feltenni a szakembereknek. Erőforrásaink szűkössége arra szorít minket, hogy tanuljunk meg kevesebb energiát hatékonyabban felhasználva élni – és építkezni. Az energiafogyasztás optimalizálását úgy érhetjük el, ha sikerül épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényüket csökkenteni.
Ehhez kézzelfogható megoldásokra van szükség. A „Fenntartható építészet útmutató” mindenekelőtt bemutatja, milyen meggondolások szerint döntsünk akár passzívház, aktívház, vagy alacsony energiájú ház építéséről hogyan válasszunk építőanyagot, hogyan gondolkodjuk az épületek berendezéséről, működtetéséről, használatáról. Foglalkozik a telek adottságainak legjobb kihasználásával, az épület által kitűzött energetikai koncepció felvázolásával, sőt felvillantja, hogyan gondolkozzunk előre a nem is olyan távoli jövőbe az elektromos autók és az épület együttműködésével kapcsolatban. Így akár olyan házunk is lehet, amely teljesen önellátó és alkalmazkodó, s ha minden külső infrastruktúra és ellátás szünetel, akkor is működni tud.
Természetesen az sem mindegy, mennyibe kerül egy ilyen ház megépítése és fenntartása.
Nos, a könyv ehhez is ad finanszírozási tanácsokat, ám nemcsak az építkezni vágyóknak, hanem azoknak a döntéshozóknak és pénzügyi szereplőknek is, akik támogatásokkal, illetve megfelelő pénzügyi konstrukciókkal segíteni tudják a fenntartható épületek építését. Egy fenntartható épület egyébként, ugyan valamennyivel többe kerül, mint egy hagyományos, viszonylag hamar megtérül, különösen, ha az épület teljes élettartamára vetítjük.
Fenntartható bérlakásépítés
A fenntartható építés és üzemeltetés a bérházszektorban is kulcskérdés. Hogyan, milyen konstrukcióban éri meg a befektető számára fenntartható épületeket építeni? „A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben” című tanulmány ennek műszaki és pénzügyi oldalát is körbejárja.
A Fenntartható építészet útmutató az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín együttműködésében készült az európai uniós SUSTAIN Projekt keretében.
A SUSTAIN Projekt
Az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (röviden: EUROPÉER Alapítvány – www.europeer.eu), mint Vezető Partner és a Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj Dolného Zemplína (RRA DZ - www.rradz.sk ), mint szlovák Partner, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében közös projektet indított
„Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért” / „Enterprises for a sustainable urban development” / „Podniky pre udržateľný rozvoj miest” (röviden SUSTAIN) címmel.
Mi a kezdeményezés háttere?
Az Európai Unió országaiban az élelmezés, a lakásállomány és a közlekedés az összes környezeti hatás 70–80 %-áért felelős. Ezek az ágazatok kulcsszerepet töltenek be az energiatermeléssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésben is.
Az Erőforrás Hatékony Európa kezdeményezés 2020-ra az alábbi célt tűzte ki a lakásállománnyal kapcsolatban:
„2020-ra az épületek és az infrastruktúra felújítása és kivitelezése magas erőforrás-hatékonysági színvonalon valósul meg. Az életcikluson alapuló megközelítést széles körben alkalmazzák, valamennyi új építésű épület közel nulla energiaigényű és az anyagfelhasználás tekintetében hatékony, érvényben vannak a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó szakpolitikák, így a felújítások költséghatékony módon, évi 2 %-os ütemben haladnak. A nem veszélyes építési és bontási hulladék 70 %-a újrafeldolgozásra kerül.”
Miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni?
A városok a gazdasági fejlődés motorjai, de a fejlesztések egyúttal megterhelik infrastruktúráját, illetve környezetét. A megfelelő választ a fenntartható városfejlesztés jelenti, amely integrált módon kezeli a lakásügyet, az energiahatékonyságot, az iparfejlesztést, illetve a megújuló energiák használatát.
Miről szól a SUSTAIN projekt?
A SUSTAIN projekt a magyar-szlovák határtérség vonatkozásában vizsgálja a fenntarható építőipari és kivitelezési piac megteremtésének lehetőségét, integrált megközelítést alkalmazva.
Miért fontos az integrált megközelítés a fenntartható építészethez?
- Csak komplex szemlélet vezethet eredményre, mivel együtt kell mérlegelni a gazdasági, társadalmi, illetve környzetvédelmi megfontolásokat.
- Mind a technológiai-, mind a gazdasági-, mind a jogi környezet folyamatosan változik, amely gyors alkalmazkodást feltételez a cégek részéről.
- Régiónkban azonban az építőipar volt az egyik legnagyobb áldozata az elmúlt évek válságának, így innovációs képessége erősen visszaszorult.
- A megváltozott környezet azonban nemcsak kihívás, hanem egyúttal új üzleti lehetőség is. Siker azonban, csak a kialakult irányítási, gazdasági, termelési struktúrák rugalmas alkalmazkodásával teremthető meg.
- A régió kis- és középvállalkozóinak tehát egy új üzleti modellt kell megismerniük, illetve elsajátítaniuk, hogy megjelenhessenek ezen az Európai Unióban is éppen kialakulóban lévő új piacon.
Ebben kíván segítséget nyújtani a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt.
Kik a SUSTAIN Projekt célcsoportjai?
- Vállalkozások (építész tervezők, kivitelezők, építőanyag-gyártók, technológia- birtokosok);
- Ingatlan tulajdonosok (ingatlangazdálkodó cégek, önkormányzatok);
- Civil szféra (elsősorban a környezettudatosság, és ennek elterjesztésében érdekelt szervezetek);
- Területfejlesztésben, innovációsban érdekelt vállalkozások, szervezetek.
A Műcsarnok novemberben zárult, Az érzékelhető határán – Más hangok című kiállítása a hang értelmezését és képzőművészeti alkalmazását vizsgálta. Ez volt az első olyan átfogó tárlat a Műcsarnokban, amely távolabbra merészkedett a vizuális művészetektől és az ábrázolás lehetőségeit feszegette. Egy ilyen eltávolodás jó lehetőség arra, hogy inspiráló ötletek kerüljenek napvilágra, ezért döntött úgy a Műcsarnok, hogy a kiállító intézmények közül Magyarországon elsőként saját profilt nyit az egyik online, hangokat tároló és megosztó közösségi oldalon, a SoundCloudon.
A hang használata a technológia fejlődése és az online világ terjedésével felértékelődött ‒ bárki letölthet zenéket, találhat hangmintákat, szabadon szerkeszthet hangokat ingyenes alkalmazások segítségével az interneten vagy saját, akár zsebben is elférő eszközén. Életünk minden területén vannak jellemző hangok ‒ még a kiállítótér csendje, a szemlélődés „hangja” is jellemez egy szituációt. A Műcsarnok legtöbb kiállítása azonban valódi hanganyagokat is tartalmaz, melyek segítik a megértést magyarázat vagy bejátszás, zene formájában.
A jelenlegi, Képpraxisok – Hegedűs 2, Lévay, Váli című kiállítás kiállítótérben használt hangjai szintén mind felkerülnek a Műcsarnok friss posztjai közé, így bárki, aki meglátogatja a tárlatot, otthon tovább elemezheti, „újrahallgathatja a kiállítást”. Aki pedig még nem látta, talán kedvet kap hozzá, ha belehallgat a Műcsarnok Soundcloud oldalába, mely ráadásul megadja a posztolás és egyéb megjegyzések, bejegyzések, linkelések, hozzászólások lehetőségét is.
A jövőben a kiállítások hanganyagai mellett a kísérőprogramok, irodalmi események felvételei és egyéb hangemlékek is felkerülnek majd a SoundCloudra, hogy a Műcsarnok kiállításai ne múljanak el nyomtalanul.
Link: https://soundcloud.com/mucsarnok/sets/keppraxisok-imagepraxes
Meghívó a 2014. december 16-án, kedden 11.20 órakor kezdődő sajtótájékoztatóra, valamint az azt követő projektzáró rendezvényre és könyvbemutatóra.
Helyszín: Építészpince, 1088 Budapest Ötpacsirta utca 2.
Előadók:
Drescher László, a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt projektvezetője
Ertsey Attila építész DLA, a Fenntartható építészet útmutató és A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben című tanulmány egyik szerzője
Minden résztvevő számára felajánlunk egy példányt a Fenntartható építészet útmutatóból.
Meghívó letöltése
Forrás:
Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
Hetedik alkalommal választották ki az elmúlt időszak kiemelkedő épületeit az Év Homlokzata Pályázaton. A tervezők és kivitelezők számára kiírt díj célja az újonnan épült vagy felújított homlokzati megoldások értékelése és díjazása építészeti, esztétikai, műszaki és gazdaságossági szempontok alapján. Több mint kétszáz pályamű érkezett öt kategóriában (családi ház, társasház, középület, panel és műemlék), amelyeket független, szakmai zsűri bírált el. A műemlék kategória legjobbja a budapesti Bajcsy-Zsilinszky úti Eiffel Palace lett, amely 120 év után ismét eredeti arcát mutatja. A pályázatot az ALAKart Kft. nyújtotta be, az egymillió forinttal járó díjat Kelecsényi Gergely vette át, a kiírás eredményhirdető gálaestjén, Budapesten. A pályázat fő támogatója a Baumit Kft.
Az egykori budapesti Légrády palota, a későbbi Zrínyi nyomda épülete 1894-ben készült el az akkori Váci körúton (ma Bajcsy Zsilinszky út). A Pesti Hírlap kiadója és nyomdája, üzletek és lakások kaptak helyet a Légrády testvérek által építtetett hatalmas sarokházban. A tervezők Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak, akik a kor gazdagodó nagypolgárságának igényei szerint egy dúsan díszített homlokzatú palotát terveztek, jellegzetes sarok- és oldalkupolákkal. A második világháború mély sebet ejtett rajta, elvesztette sarokkupoláját, díszes oromzatát, később kisebb javítgatások valósultak meg, majd évekig üresen, fűtetlenül állt. Az épületet Horizon Development és társfejlesztője, a DVM Group élesztette fel. A 2014 tavaszán átadott Eiffel Palace irodaház mind urbanisztikai, mind műemlékvédelmi szempontból a főváros értékét növeli a kiváló minőségben végzett renoválással. Ennek eredménye egy impozáns, hagyománytisztelő, de funkciójában teljesen modern és a fenntarthatósági szempontok szerint is értékes épület.
Baliga Kornél építész készítette a homlokzati rekonstrukciós terveket az épület számára. Mivel a homlokzaton csak kevés volt az épen maradt díszítés, a tervezés előkészítése jelentős kutatómunkát igényelt. Támpontként egy archív fotó, az egykori, kissé eltérő engedélyezési terv és a korabeli épületek jellegzetességei szolgáltak. Összesen hetven-féle díszítő elemről készült műhelyrajz. A díszes homlokzatot az ALAKart Kft. kő és díszszobrász csapata készítette egyévnyi megfeszített munkával, a tervezővel szorosan együttműködve. Az Év Homlokzata Pályázat zsűrije mindezek alapján választotta a műemlék kategória nyertesévé az ALAKart által benyújtott pályázatot.
210 pályamű öt kategóriában
Hetedik alkalommal hirdették meg az Év Homlokzata Pályázatot, amely az elmúlt évtizedben ismert szakmai fórummá vált. Míg az első kiírásra ötven nevezés érkezett, addig idén öt kategóriában – családi ház, társasház, középület, panel és műemlék – 210 pályaművet adtak be. A nyerteseket építészszakmai zsűri választotta ki, melynek tagjai voltak: Jánosi János Ybl-díjas és Pro Architectura-díjas építész; Máté Klára, a Magyar Építéstechnika főszerkesztője; Noll Tamás Ybl-díjas építész; Dr. Tari Gábor egyetemi docens (BME Rajzi és Formaismereti Tanszék, Színdinamika Szakmérnöki Műhely), Vadász Bence Ybl-díjas és Pro Architectura-díjas építész és Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke. Az öt kategória legszebb homlokzatainak pályázói egy-egymillió forintos díjat vehettek át. A pályázaton kategóriánként még további díjazottakat választott ki a zsűri, akik számára a Baumit egy építész-szakmai tanulmányutat szervez Bécsbe.
Az épület nemcsak új funkciót kapott, hanem látványosan visszakapta eredeti arcát. Baliga Kornél építész rekonstruálta a homlokzat elveszett díszeit, visszaadta az épület lelkét. A felújítással Budapest újabb látványossággal gazdagodott – mondta Máté Klára a Magyar Építéstechnika főszerkesztője, a zsűri tagja az Év Homlokzata Pályázat díjátadóján.
Az Év Homlokzata Pályázat további nyertesei
A családi ház kategória nyertese Borbás Péter építészmérnök lett, aki egy szentendrei házzal pályázott. A társasház kategória díjazottja Füzes András tervező egy Tokajban felújított lakóház homlokzatával. A középület kategória nyertese egy hódmezővásárhelyi múzeum új hozzáépítése érdekes vakolatstruktúrával, amellyel a kivitelező Kerámiaház Kft. pályázott, a tervező Vesmás Péter építész volt. A panelépületek közül a zsűri egy Budapest, XV. kerületi Kőrakás parkban található épület felújítását találta a legjobbnak, melynek felújítását a Kométa Szerviz Kft., mint generálkivitelező végezte, a díjat Talabos Attila vette át.
A Baumit Kft., mint az Év Homlokzata Pályázat fő támogatója összesen egymillió forint értékben különdíjat ajánlott fel, amelyet három pályázónak ítélt oda. A különdíj nyertesei Vasvári István (Valkür 1960 Building Kft.) egy budapesti, III. kerületi panelépület felújításáért; Imre Krisztián építészmérnök egy budapesti, XI. kerületi új építésű családi házért; illetve a Fővárosi Építő Zrt., a Műegyetem egyik épületfrontjának homlokzati felújításáért.
A Baumitról
A Baumit az osztrák Schmid Industrie Holding tagjaként 30 országban van jelen és közel 3 ezer munkatársat foglalkoztat. A vállalat fő profilja a homlokzati hőszigetelő rendszerek, színes vakolatok, hidegburkolati ragasztók, valamint aljzatképző anyagok gyártása és forgalmazása. A Baumit első külföldi leányvállalata 1990-ben Magyarországon alakult meg, és az elmúlt években meghatározó építőanyag gyártóvá vált.
A Baumit Kft. négy gyárat üzemeltet Magyarországon: Alsózsolcán, Dorogon, Pásztón és Visontán; és jelenleg 170 munkatársat foglalkoztat. Cégközpontja Dorogon található. A magyar vállalat az elmúlt években társadalmi felelősségvállalási programjának keretében támogatta az Országos Mentőszolgálatot mentési eszközökkel és az állomások felújításához adott építőanyagokkal. A Baumit Kft. a vörösiszap katasztrófa után egyik alapítója volt az Építőipari Szolidaritási Platformnak. A vállalat 2013-ben segítséget nyújtott a dunai árvíz utáni helyreállítási munkákhoz, valamint az esztergomi kórháznak vásárolt rákdiagnosztikai eszközt.
Az Év Homlokzata 2014 Pályázat műemlék kategória díját Kelecsényi Gergely, az ALAKart Kft. ügyvezetője (balra) vette át Hülber Attilától, a Baumit Kft. építész tanácsadójától október 9-én a Budapest Kongresszus Központban tartott díjátadó gálán.
További információ: www.evhomlokzata.hu, www.baumit.hu, www.facebook.com/BaumitVilag,
Időpont: 2014.12.18 17:00
Helyszín: MÉSZ székház, Kós Károly terem (1088 budapest, Ötpacsirta u. 2.)
Az YMMF Népi építészeti tudományos diákkör kiállítása.
További információk és részletek a csatolt meghívóban!
Az Ybl Mikós: Operaház - Technika a kulisszák mögött című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódóan december 18-án 16 órától Branczik Márta kurátor, építészettörténész tart tárlatvezetést. Ezt követően 17 órától Győrei Zsoltnak, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színháztörténet-tanárának előadását hallgathatják meg az érdeklődők, aki a régi színpadok díszletei, masinériái és kellékei közé kalauzolja a publikumot.
Zsoltra Emmuska című, tavaly megjelent és társszerzőként jegyzett kackiás nemzeti vadregénye révén figyeltünk fel, az alábbiakban pedig következzen egy kis ízelítő az előadásból:
Az álfalak között, a szuffiták alatt settenkedünk a rivaldára, kióvakodunk egészen a proscéniumig, a felvont kortina alá, onnét felsandítunk a lózsékba, végigtekintünk a játéknézőhelyen, a kakasülőtől a zártszékekig. Arolléjukat domborító, testüket csóváló aktorokat megkerülvén, elosonván a rekvizítumok között, ügyesen oldalazván a frontok és utcák nyiladékain, hogy a tableaux végén meggyújtandó görögtűz se tegyen kárt becses személyünkben, hátulról szemügyre vesszük a zsinórpadlást, beletekintünk a szükségvénynök lajstromába, s fittyet hányván a felvigyázó avagy szemlélnök mérgelődésére és a subalternus dohogására, a háttér kárpitjának félrevonásával elhagyjuk a játékszínt, hogy a quodlibetnél már a claqueuröket segítsük a vastapsban.
A belépőjegy egységesen 500 Ft, amely mindkét programra érvényes. Sok szeretettel, forralt borral és finomságokkal várjuk az érdeklődőket!
Időpont: 2014. december 18. csütörtök, 16.00 - 18.00
Helyszín: Kiscelli Múzeum, 1037 Budapest, Kiscelli u. 108.
2014. dec. 18., csüt. 11.00, Barokk Csarnok
Alan Sonfist kiállítása és előadása a Szépművészeti Múzeumban
Időtájkép. A land art születése címmel nyílik Alan Sonfist kamarakiállítása a Szépművészeti Múzeumban.
A kiállítást a művész jelenlétében Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár 2014. december 18-án, csütörtökön, 11 órakor nyitja meg.
A kiállítást Orosz Márton, a kiállítás kurátora mutatja be.
A megnyitót követően a művész Természet. A művészet vége (Nature. The End of Art) címmel tart előadást a múzeum Barokk Csarnokában. Az előadás angol nyelven zajlik.
Az amerikai Alan Sonfist, a land art első generációjának egyik legismertebb képviselője Természet. A művészet vége (Nature. The End of Art) című előadásában az 1960-as évek közepén kibontakozó irányzat jelentőségéről és a természetművészet aktualitásáról beszél majd. Bemutatja legújabb, a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás problémájára reflektáló alkotásait, valamint szót ejt az ötven évvel ezelőtt New York központjában felépített Időtájkép (Time Landscape) című környezeti művéről, mely Manhattan őshonos élővilágát egy prekoloniális erdő formájában rekonstruálta.
Meghívó Bernáth Alex fotóművész JELEK-TEREK-ÉLETTEREK kiállításának megnyitójára.
Időpont: 2014. december 16. 18:00
Helyszín: FUGA
Forrás és további információk: