Szeretettel meghívjuk soron következő kiállításunkra, ahol Dévényi Sándor DLA építész munkáit mutatjuk be Önöknek.
A kiállítás helyszíne: A Thermo Kft. SúlyPont rendezvényterme (1122 Bp., Krisztina krt. 27.)
A kiállítás megnyitó időpontja: 2014.november 21. 17.30 óra.
A kiállítást megnyitja: Dr. Szűcs Endre építész
Dévényi Sándor DLA építész (Pécs, 1948) Munkásságát az értékőrző megújítás szándéka vezérli. Feladatának tekinti az épített környezet organikus egységben történő kezelését, az épületen túl a közterek és a mérnöki műtárgyak építészi képességű megvalósítását. Jelentősebb munkái Pécsett, Budapesten, Marcaliban, Barcson valósultak meg.
Díjak, elismerések:
2014 11 22 szombat
komolyzene FUGA music
18:00 Vendégségben a FUGÁban
Műsor:
H. PURCELL összes fantáziája
Közreműködik:
SURJÁN Péter (hegedű), TORNYAI Péter (brácsa), OSZTROSITS Éva (hegedű, brácsa), GALLAI Judit (cselló) valamint ROZSNYÓI Judit (hegedű), DÓRI Zsuzsanna és JUHÁSZ Éva (cselló)
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.
A kiállítás Lechner Ödön építész (1845–1914) munkásságának teljességét kívánja bemutatni. Kiemelt figyelmet és teret szentel öt, az UNESCO világörökség helyszínének is jelölt főművének, a kecskeméti városházának, az Iparművészeti Múzeumnak, a kőbányai templomnak, a Földtani Intézetnek és a Postatakarékpénztárnak. Ezeket a látogatók az építész eredeti tervein és rajzain, valamint egykorú és a jelen kiállítás céljára készült fényképeken ismerhetik meg.
A Lechner munkásságában oly nagy szerepet játszó ornamentika részletrajzai, az ihletőként szolgáló kiadványok, a megvalósulás fő eszközének számító Zsolnay kerámiaelemek ugyancsak bemutatásra kerülnek. Az egyik terem Lechner második otthonának számító Japán Kávéház világát idézi fel, egy másik az építész főbb alkotásait mozgó panoráma-felvételeken jeleníti meg.
Kölcsönző intézmények és személyek: Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum; Budapest Főváros Levéltára; Budapest – Kőbánya, Szent László plébánia; Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ; Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ – Magyar Építészeti Múzeum; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Földtani és Geofizikai Intézet; Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára; Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár; Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltár; Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár; Magyar Nemzeti Múzeum; Országos Széchényi Könyvtár; Postamúzeum; Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Kaposvár; Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria; Szmrecsányi Boldizsár
A kiállításhoz katalógus-kiadvány is készül, amely bevezető tanulmányt, kép-blokkot és műtárgyjegyzéket tartalmaz. A gazdag képanyag Lechner Ödön rajzainak és terveinek reprodukcióiból valamint nagy számú, többségében a közelmúltban, a kötethez és a kiállításohoz készült helyszíni felvételből áll. A kiadvány az Iparművészeti Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet Művészettörténeti Intézet együttműködésében jelenik meg, magyar és angol nyelven. A tanulmányt írta és a katalógust szerkesztette Sisa József.
Szervező intézmények:
Iparművészeti Múzeum
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet
A kiadvány bemutatójára 2014. november 20. csütörtök 17 órakkor kerül sor a Virág Judit galériában (1055 Budapest, Falk Miksa u. 30).
A konferencia célja, egyben feladata, Lechner Ödön építészeti elveinek, valamint tervezői munkásságának elhelyezése a kortárs európai skálán, az összehasonlítás lehetőségével, amely az ő, és az őt követő magyar építészek tevékenységét tág horizonttal vizsgálva teret ad a legújabb kutatásoknak.
A konferencia időpontja és helyszíne:
Budapest, 2014. november 19-21.
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Egy Lechner Ödön (1845-1914) életművének szentelt, nemzetközi konferenciára elsősorban az építész halálának centenáriuma ad alkalmat. 2014-ben, az Iparművészeti Múzeum történetében igen jelentős esemény is időszerűvé teszi a legújabb kutatások ismertetését. Az épület a világörökség cím várományosa, állapota miatt a teljes rekonstrukciója, bővítése tovább már nem halasztható, és ez összekapcsolódik az intézmény korszerűsítésének programjával. A műemléki feltárás, az építészeti terv részét képező restaurálási és művészettörténeti szakvélemény, valamint dokumentáció elkészítéséhez szükséges vizsgálatok számos új, gyakran meglepő eredménnyel jártak. Ezek inspirálták Lechner kinyilvánított elveinek, építészetének újragondolását.
A múzeum Adattár gyűjteménye őrzi az 1892 és 1898 közötti építkezés dokumentumait, az eredeti terveket, az építési bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, az építési naplót, munkajelentéseket, számlákat, s nem utolsó sorban az állami mecenatúra levelezését, iratait. A kéziratok és tervek mellett az archív fotók és negatívok alkotják azt a párját ritkítóan gazdag forrásanyagot, amelynek segítségével a feltárás értelmezhető volt, és a jövendő rekonstrukció hiteles lehet. Lechner munkásságát korábban sokan nevezték eklektikusnak, mivel a stílustörténet különböző korszakaira jellemző elemek használt, de leginkább a „szinkretizmus”, az együtt élő felfogások egységbe ötvözése a megfelelő minősítés. Az alkalmazott plasztikus dekorációt, síkornamentikát előtérbe helyezve többen tartják őt a magyar szecesszió korai képviselőjének. Legutóbb a nemzeti romantika szemléletét tükröző vonásait emelték ki: jellegzetes magyar építészeti stílus alkotására törekedett.
Az intézmény korszerűsítésének programja természetesen támaszkodik az elmúlt évtizedekben a művészettörténet egyik központi témájának, paradigmának bizonyuló „muzealizáció” jelenségeinek kutatására. Az Iparművészeti Múzeum épülete, mint Lechner Ödön eszméinek emblematikus megtestesülése, ebből a szempontból is kiemelkedő mű. A rekonstrukciót előkészítő munka során az eddig kevésbé értékelt szempontok is érvényesültek. Lechner tervezői gyakorlatában a mérnöképítészet, korának legújabb vas struktúrái, tégla és beton használata jelentős helyet foglalt el. Az új matériák és szerkezetek használatával típusba sorolta, de egyedivé is tette a múzeum épületét. Ebben a rá jellemző stílusban Lechner harmonikusan ötvözte az őt ért hatásokat, a Berlinben, Rómában, Párizsban, Londonban tapasztaltakat és a hazai vágyakat: a magyarság eredetének 19. századi képében hangsúlyozott vonást, a karakteres keleti hagyományt. Iskolázottsága, a kortárs európai és magyar jelenségek felismerése, nyitottsága a legújabb építési tendenciák felé, valamint korának művészeti és elméleti nyilvánossága lehetővé tették, hogy - szándéka szerint - stílust hozzon létre, követőiből, tanítványaiból ’iskolát’ képezzen. A konferencia szekcióinak kiválasztásában ezek a szempontok játszottak szerepet.
I. szekció – Sisa József
Iparművészet – iparművészeti múzeumok
Ebben a szekcióban több, egymással összefüggő kérdésre keresünk választ. Az egyik az iparművészet fogalmának kialakulása, a tárgyi kultúra újraértékelése, a tárgyak esztétikai, és használati értékének percepció változása, különös tekintettel a kézművesség és az ipar szétválására. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá a tárlatok, a világkiállítások, a különféle publikációk (könyvek, folyóiratok) szerepe. Ehhez illeszkedik az állandó tárlatok, majd az iparművészeti profilú múzeumok megjelenése, alapítása, intézményes alakulása, nemzeti szerepe, viszonya a többi, hagyományos (történeti, képzőművészeti) profilú múzeumokhoz. A szekcióban megkíséreljük ezeket a szempontokat megvizsgálni általában, illetve az egyes jelentősebb európai iparművészeti múzeumokra vonatkozóan. Az utóbbiaknál az intézményesülés, a gyűjtőkör kialakulása, illetve az épület létrejötte és működése egyaránt a vizsgálat tárgyát képezi. Ebben a folyamatban illesztjük bele a budapesti Iparművészeti Múzeumot is.
II. szekció – Hadik András
Építészet, építőművészet, mérnöképítészet.
Az elnevezések sora részben időrendet tükröz, de az egyes fogalmak leginkább az eltérő szemléletet jelentik, jelzik. Gyakorlati mesterség, alkotó művészet, elméleti tervezés kérdései szorosan összefüggenek a 19. századi oktatás változásaival, s egyben a művészetről alkotott nézetek nyilvánosságával. A magyar fővárosban elsajátított alapok után Lechner Berlinben kapta meg az építészeti stílustant, a tervezői és mérnöki ismereteket, majd az utazásai során és a Párizsban eltöltött évek alatt gyarapította tudását. Romantikus felfogásban az építészet alkotó művészet posztot nyert, így az építészeket feljogosította a művészi öntudatra. A szekció egyrészt az építészképzés és az építész státusának kapcsolataival foglalkozik, másrészt a 19. században igényelt építési feladatok megvalósításának összefüggéseivel, műfajaival: ipari épületek, hidak, pályaudvarok, vásárcsarnokok, világkiállítások tereivel, funkcionális és emblematikus épületek alkotóival foglalkozik.
III. szekció – Keserű Katalin
Orientalizmus és ornamentika
A 19. századi „orientalizmus” – az Európában feltűnő érdeklődés a Közel-, Közép-, és Távol-Kelet kultúrája iránt – több gyökérből nőtt ki, és mondhatjuk azt, hogy sok ága volt. Egyik gyökér az angol építészek figyelme az indiai gyarmatok mogul műemlékei iránt. Másik a közel-keleti, az iszlám-arab térség és az iráni fennsík uralására tett kísérletek „melléktermékeként”az európai, elsősorban az angol, német, francia, valamint orosz múzeumokba vitt régészeti és kulturális javak látványa. További minta lehetett a Pireneusi félsziget mór építészetét felidéző zsinagógák sora. A közízlés és közérdeklődés irányítója volt a század második felében rendezett világkiállításokon látott árubemutató, a keleti kultúrák tárgyainak, „karakterének” megismerése, a népszerűség oka feltehetően ez utóbbira vezethető vissza. Közép-Európa régióinak tudósai, és amatőr kutatói szintén kelet felé fordultak, bár más-más okból. A nemzet mitikus történelmének, így a „nép” eredetének romantikus legendája például a lengyeleknél a „szarmatizmus” feltámasztásában, másutt a pánszlávizmus eszméje és a bizánci hagyományoknak az összekapcsolásában jelent meg. Magyarországon az eredetkutatás hipotéziseinek leegyszerűsítésével, a populáris történelemképben az iráni és „turáni”(az Iráni hegységtől északra vándorló, sztyeppei törzsek közös megnevezése) rokonság kapott hangsúlyt. Ezekben az országokban sajátos árnyalatot kapott a „nemzeti karakter” képviselete, amely leginkább az ornamentika példáival élt. A nyelvkutatás után a tárgyi kultúra felé forduló tudomány, a népvándorlás kori régészet vitái az „Orient oder Rome” tematikájához kötődtek. A szekció e jelenségeket az ornamentika példáival illusztrálja, vizsgálja.
IV. szekció - Csáki Tamás
Lechner Ödön – a modern magyar építészet „apafigurája” – Lechner követői, kritikusai, recepciója a 20. század első felében
Lechner Ödön volt az első olyan személyiség a magyar építészettörténetben – később sem volt sok ilyen – akinek „iskolája” volt, akinek „követői” voltak. A huszadik század első évtizedében egyetemi katedra, hivatalos stallum, intézményes hatalmi pozíció nélkül vált igazodási ponttá az őt követő generáció egy jelentős csoportja számára. E fiatal építészek számára Lechner művei, az ekkoriban közzétett programadó írásai és a katedra híján a Japán kávéház asztalánál előadott „tanítása” elsősorban a bevett historizáló építészet kötöttségei alóli felszabadulást, egy korszerű és egyúttal sajátosan nemzeti jellegű építészeti nyelvezet megteremtésének lehetőségét mutatta meg. A „Lechner-követők” tábora a legkevésbé sem volt homogén: sok építész volt, aki néhány évig pusztán a mester formai megoldásait vette át, de nem állt vele személyes kapcsolatban, mások önálló „lechneres” munkáik mellett pályatervek kidolgozásában működtek vele együtt. Néhányan viszont – mivel a bohém Lechner a Pártos Gyula építésszel való társulásának 1896-os megszüntetése után nem tartott fenn saját irodát – nemcsak irodáikat bocsátották a rendelkezésére, de lapjaikban, szervezőmunkájukkal is küzdöttek nesztoruk elismertetéséért. Utóbbi csoportban, Lechner legbelső követői között a magyar szecessziós építészet kiemelkedő képviselői is ott voltak, így például Komor Marcell, Vágó József, Lajta Béla vagy Málnai Béla.
Lechner építészeti pályája a Postatakarékpénztár felépülte, 1902 után megtört, elesett a jelentősebb közmegbízásoktól és a tanításának – a bécsi Wagnerschule mintájára – helyt adó építészeti mesteriskola felállítására irányuló kezdeményezés sem nyerte el a kormányzat támogatását. Követőinek, munkatársainak munkássága révén ezekben az években azonban a lechneri „nemzeti szecesszió” széles körben elterjedt: a fővárosban főként magánépületek, vidéken azonban számos középület is megvalósult e stílusban, amely a magyar szecessziós építészet legfontosabb áramlatát jelentette. Tanítványainak jelentős része néhány év elteltével (1905–1908 között), az európai szecessziós irányzat lecsengése, a magyar építészeti szcéna átrendeződése hatására eltávolodott Lechner formanyelvétől, ami azonban nem jelentette a személyes kapcsolatok elhalványulását. A Lechner-követők szűkebb tábora még az 1910-es években is összetartott, saját intézmények, orgánumok megszervezésével próbálkozott és törekedett a nemzetközi kapcsolatok felvételére is: ők kerestek kapcsolatot Otto Wagner és Josef Hoffmann bécsi környezetével vagy a Deutscher Werkbunddal.
Lechner munkássága és személye megosztotta a magyar építészeti társadalmat, a 20. század első éveiben az építészeti sajtó legfontosabb vitái körülötte alakultak ki. Nemcsak a Műegyetem konzervatív, akadémikus építészeinek irányából érte erős kritika, de például 1908 körül az előző évek szecessziós irányzataitól elkülönülő neo-vernakuláris mozgalom (a „Fiatalok”) is vele és követőivel szemben határozta meg magát. Az 1910-as évektől kezdve minden kritika, amely az építészeti szecesszióval szemben akár konzervatív, akár modernista irányból megfogalmazódott, alapvetően az ő követőinek építészete ellen irányult, az ő ornamentális modernizmusuk lett az a bűnbak, amelynek fejére a századelő összes „tévelygését” ráolvasták.
A jubileumi Lechner Ödön konferencia jelen szekciójába az építésszel és követőivel, kritikusaival foglalkozó előadások mellett a 20. századelő négy meghatározó, saját országuk építészeti kultúrájában, közéletében is központi szerepet játszó alkotójáról is fel kívánunk kérni előadásokat. Otto Wagner, Henrik Petrus Berlage, Jan Kotĕra és Antoni Gaudi példája révén a lechneri személyiség, szerep elemzése mellé oda szeretnénk állítani a 20. századi építészet különféle „apa-figuráinak” a bemutatását is. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adott építészeti közösségen belül ezek az építészek milyen szerepet játszottak, mi volt a kapcsolatuk a „akadémiával”, a hivatalos tekintélyekkel, oktatási intézményekkel, a kormányzattal. Szerveződött-e köréjük iskola, az hogyan működött, sikerült-e önálló, alternatív intézményeket, orgánumokat létrehozniuk, hogyan alakult a kapcsolatuk az őket követő generáció építészeivel? Kik voltak a megrendelőik és ez hogyan befolyásolta a szakmai közösségen belül elfoglalt helyzetüket?
2014 11 17 hétfő
építészet FUGA architecture
18:00 Források Buda városházájának 17. század végi és 18. századi építéstörténetéről
Munkaközi beszámoló
Régi Épületek Kutatóinak Estje
Előadó:
SZENTESI Edit (művészettörténész)
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek. (1000 FT)
MÉK 2014/84
2014 11 18 kedd
építészet FUGA architecture
17:30 Tájtörténeti kutatások és műemléki helyreállítások Erdélyben
Örök-Zöld-Klub
AZ ICOMOS MNB Történeti Kertek és Kertművészeti Együttesek Szakbizottsága programja
Előadó:
Dr. HERCZEG Ágnes (tájépítész, Pagony Táj-és Kertépítész Iroda)
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek. (1000 FT)
MÉK 2014/84
fotó FUGA photo
18:00 Természetes fény
ZÁVADA Pál íróval Természetes fény című regénye kapcsán a fotográfiáról, a megjelenítés lehetőségéről beszélget UHL Gabriella
2014 11 20 csütörtök
tudomány FUGA science
19:00 Godot Csodaországban. Az „abszurd irodalom”
A Pesti Bölcsész Akadémia kihelyezett előadása
Előadó:
SÁNTA Balázs (ELTE BTK Irodalomtudományi Iskolájának harmadéves hallgatója)
2014 11 21 péntek
építészet FUGA archtiecture
19:00 Ljubljana 2006
MÁTRAI Péter filmje a MOME/DLA tanulmányútjáról
Ősbemutató
A belépés ingyenes.
2014 11 22 szombat
film FUGA movie
PÁLFY Sándor portréfilmje
Tizenkét kőmíves No. 32.
Glokalfilm Kft, 2010
Szerkesztő:
CSONTOS Györgyi
Rendező:
CSONTOS János
A film a FUGA teljes nyitva tartási ideje alatt az előtéri képernyőkön két héten keresztül tekinthető meg.
komolyzene FUGA music
18:00 GALLAI Judit csellóestje
Vendégségben a FUGÁban
Műsor:
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 1010
H. PURCELL összes fantáziája
Közreműködik:
SURJÁN Péter (hegedű), TORNYAI Péter (hegedű, brácsa)
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.
2014 11 23 vasárnap
komolyzene FUGA music
18:00 KORTÁRSAINK 2014
Kodály Zoltán-ösztöndíjas zeneszerzők és Fischer Annie-ösztöndíjas előadóművészek koncertje
Tér/Zene
Műsor:
DARGAY Marcell, DERECSKEI András, HORVÁTH Bálint, KEDVES Csanád, MATKÓ Tamás, ZARÁNDY Ákos és WETTL Mátyás új művei
Közreműködik:
BÓDI Zsófia (ének), SIMON Dávid (fuvola), HORVÁTH Péter (klarinét), KÖRNYEI Miklós (gitár), MÁRTON Orsolya (hegedű), TARASZOVA Krisztina (zongora) valamint a Trio Lindalë / TÓTH Zsuzsanna (fuvola), IZSÁK Ilona (brácsa), RAZVALJAJEVA Anasztázia (hárfa)
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Minisztériuma
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.
Nyitva tartó kiállítások:
Le Corbusier: a Csend kolostora /HORVÁTH László
Megtekinthető: 2014 12 04
Ismerős ismeretlen – színes életképek az ötvenes évekből / Válogatás az MTI fotótárából
Megtekinthető: 2014 11 21
Nyomok – kortárs baltikumi fotográfia
Megtekinthető: 2014 11 23
Finn kortárs fotográfusok / Perttu SAKSA és Karoliina PAAPPA
Megtekinthető: 2014 11 23
Kreatív gyakorlatok a Hubay Tehetségpont tehetségfejlesztő képzései keretében – korcsoport szerinti bontásban.
Helye: Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Bp. XV. Bocskai u. 74-78. Tel.: 271-0842
Ideje: SZOMBATONKÉNT, 9-14 óra között
Nagyszabású gála keretében adják át a legjobb kortárs magyar építészetért járó díjakat.
November 27-én rendezik meg a Média Építészeti Díjának tizedik, jubileumi díjátadóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban
Tizedik alkalommal rendezi meg az epiteszforum.hu online napilap Magyarország legfontosabb nyilvános építészeti díjátadó show-ját. A Média Építészeti Díját idén Európa egyik legszebb mozijában, az Uránia Nemzeti Filmszínházban adják át. A gálaest folyamán a nemzetközi szakmai zsűri által előválogatott épületek és tervek közül kerülnek majd ki a győztesek, melyeket a magyarországi vezető médiumok újságíróiból álló zsűri választ ki a szakma és a nagyközönség előtt. Bár a jelöltek között akadnak olyan nagyszabású projektek, mint a 4-es metró új állomásai, vagy éppen a hatalmas tarcali kőfejtőbe tervezett triálpálya, a legtöbb alkotás és terv azt a trendet követi, mely szerint a jó építészeti válaszok Európában inkább a kifinomult beavatkozásokról és a régi megőrzéséről szólnak. A projekteket az este folyamán az alkotók 5 percben prezentálják a közönségnek, amely az épületek történetei mellett egy rendhagyó opera-előadást is láthat a MOLTOpera Társulat jóvoltából. Az eseményre jegyek a Ticketportál oldalán válthatók.
A legrangosabb magyar online építészeti napilap, az Építészfórum tíz évvel ezelőtt azzal a céllal hozta létre a Média Építészeti Díját, hogy a magyar építészek által megépített épületeket és terveket a nagyközönség is megismerhesse egy jó hangulatú gálaest során. A korábbi években többek között olyan projektek kulisszatitkaival, érdekes háttértörténeteivel találkozhattak a nézők, mint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója, a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed megszületése, vagy éppen az egyik legfontosabb komolyzenei műhelyként működő Kodály Központ tervezésének és megvalósításának körülményei.
A tíz döntőbe jutott projektet idén is nemzetközi előzsűri válogatta ki. Peter Bogner osztrák művészettörténész, Demir Mensur bosnyák építész és képzőművész és Arpad Zachi román építész 65 épületből és 59 tervből választott ki öt megvalósult épületet és öt tervet, amelyeket rövid prezentációkban mutatnak be a jelöltek az Uránia Filmszínházban. Ezt követően tizenkét tagú magyar újságíró-zsűri és három szakmai bíráló véleményezi azokat.
A már megépült munkák közül például olyanokat, mint a nemzetközi dizájnsajtót meghódító, a PALATIUM M4 Projekt Kft. munkatársai által mintegy tíz éven át készített 4-es metró állomások, és az egyik legszebb magyarországi épülethez, a Pannonhalmi Bencés Főapátsághoz Czigány Tamás, Páll Anikó és Tóth Györgyi tervei alapján készült, modern múzeumokat idéző látogató bejárat. De bekerült a finalisták közé minden idők egyik leghosszabb könyvespolca, amely pontosan tizenhét méter hosszú, és a Földes László - Sónicz Péter páros tervezte pilisi Hosszú házban található. Nem ez az egyetlen családi ház a döntős épületek között, hiszen a kiválasztottak között van még egy csobánkai otthon is, amely a hagyományos téglaépítészetet ötvözi a modern minimalizmussal Börzsei Tamás építész tervei alapján. A visszafogottság mellett a természettel való harmóniára törekvés jellemzi Gereben Péter és Marián Balázs Eger mellé épített borteraszát (Borterasz és Venyige Spa) is, amely a vidék meghatározó anyagából, a tufakőből készült.
A hallgatók tervei között olyan merész vállalkozások is akadnak, mint Máté Tamás tarcali kőfejtőbe tervezett triálpálya és a hozzá tartozó épületek a sziklafal oldalában. Hasonló kaliberű Rátkai Anna diplomamunkája, amely az évszázadokkal ezelőtt elpusztult, egri Zárkándy-bástya újjáépítését tűzte ki célul. A hagyományok újraélesztése jelenik meg két további pályaműben is: Tóth Balázs diplomamunkájában a kecskeméti animációs filmgyártásnak teremtene új otthont egy elhagyatott tárházban, míg Kiss Péter a tihanyi halászoknak tervezett több funkciós, a népművészetet kortárs módon értelmező épületet. A genius locit, a hely szellemét ragadja meg Kokas Balázs is Mohács környéki ökoturisztikai központjának faépületeivel.
“Ma Európában nem a nagy projektek, hanem a kis beavatkozások kerülnek előtérbe. Túlépítettük Európát, a hangsúly a régi megőrzésén és a finomra hangolt megoldásokon van.” - mondta el az előzsűri által kiválogatott munkákról Pásztor Erika Katalina az Építészfórum alapító-főszerkesztője, aki Rózsa Péter kulturális újságíróval együtt az est házigazdája lesz.
A program 2014. november 27-én 18 órakor kezdődik, a megnyitó beszédeket követően Rimanóczy Jenő születésnapi köszöntőjére kerül sor. Ezt követően indulnak a prezentációk, melyeket a díjak átadása követ 21 órától. Először az Austrotherm, az Europa Design és a Mapei által kiválasztott három különdíjasra, majd a két fő kategória közönségdíjasaira derül fény. Az épület kategória közönségdíjasára a díjátadó napján az Indexen lehet szavazni, az Építészfórumon pedig a terv kategória közönségdíjasáról dönthet a közönség. A Média Építészeti Díja közönségdíját terv kategóriában a zsűri elnöke, Devich Márton (MTI) adja át, míg a Média Építészeti Díja közönségdíját épület kategóriában az Index újságírójától, Földes Andrástól kapja meg a győztes. Az est zárásaként a 2014-es Média Építészeti Díját terv kategóriában a MEWA míg a 2014-es Média Építészeti Díját épület kategóriában az Assa Abloy magyarországi képviselőjétől vehetik át a győztesek.
A döntőbe jutott projektekről itt található bővebb információ, a nemzetközi szakmai előzsűri tagjainak névsora itt, a magyar médiazsűri tagjainak listája pedig itt olvasható. Fotók ITT érhetőek el.
A MÉD 2014-es gálájára egységesen 2000 forintért válthatnak jegyet az érdeklődőka Ticketportal oldalán.
Szeretettel meghívjuk a Szentendrei Péter-Pál templomba (Szentendre, Kucsera és Péter Pál utca sarok) November 22-én szombaton, az esti mise után, kb 19 órakor kezdődő könyvbemutatóra.
A kötetet bemutatja: Dr Jelenits István
Közreműködik a Vujicsics együttes
A kisméretű könyvben közel 120 rövid vers és festmény szerepel, eredeti méretben.
A könyv megvásárolható a helyszínen, de aki nem tud részt venni az eseményen, kérésre annak is eljuttatjuk a könyvet.
A könyv baráti összefogással készült, ezért ára mindössze 1800 Ft.
Szeretettel várunk Benneteket!
Szuromi Imre