4 előadás a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében 2014. március 25-én
Minden érdeklődőt hívogatunk, és szívesen látunk.
Pest Megyei Kormányhivatal
Program:
15.00 – 15.10 Köszöntő Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40 Nagy Tamás DLA Tradíció és Innováció
Tradíció és innováció: e kettő helyes arányát kell az építésznek minden esetben és helyzetben megtalálni és egyensúlyban tartani. Mesterségünk szépsége, hogy erre nincs szabály. Az építész tehetségén, kitartásán, a jó megbízókon, a szerencsén és még ezer dologtól függ, hogy egy épület a HELYÉRE kerül. Függetlenül attól, hogy egy szocialista mintavárosban épülő új templomról, egy New Yorkban épülő 56-os emlékműről, vagy egy nemzeti kegyhelyen épülő Zarándok-központról van szó.
15.40 – 16.10 Skardelli György A Népstadiontól a Puskás Ferenc Stadionig
„A tervezés egész ideje alatt a kompozíció nagyvonalúságát igyekeztünk kihangsúlyozni, kicsinyes részletek képzése helyett, és szerkezeti épületelemekkel próbáltuk meg az emberi lépték helyes közvetítését.” írja a Népstadion tervezője, ifj. Dávid Károly 1953-ban. A Puskás Ferenc nevét, és az Aranycsapat emlékét őrző stadion hazánk legnagyobb középülete,korának emblematikus építészeti és mérnöki alkotása, megannyi nagyszerű sportsiker helyszíne. A stadion azonban mára elavult, szerkezetei elöregedtek, életveszélyesé váltak. Mi módon korszerűsíthetjük nemzeti stadionunkat a mai igények szerint úgy, hogy az első stadion és ifj. Dávid Károly szellemisége tovább éljenek az újjáépített Puskás Ferenc Stadionban? Hogyan tud tovább élni a múlt a jelenben, megfelelve a jövő elvárásainak?
16.10 – 16.25 Kávészünet
16,25 – 16.55 Tomay Tamás Továbbépítés
Kavics utca 1992.
Pasaréti út 1999.
Daru utca 2012.
16.55–17.25 Turányi Gábor DLA A házak élete
Kicsit minden ház olyan, mint egy ember. Megszületik, rácsodálkozik a világra, és megtelik élettel. Minden háznak van egy története. A ház könnyen vagy nehezen születik, szelíden vagy erőszak által múlik el. Elmúlása szép vagy csúnya, finom vagy durva, észrevétlen vagy megrázó. A ház életébe sokszor nem szabad beavatkozni, időnként pedig kötelező.
Az előadás újabb és régebbi, újjászületett és újraélesztésre váró épületek példáin mutatja be a házak titokzatos és rejtélyes, ám megfejthető és megérthető sorsát.
17.25 – 18.00 Kérdések és válaszok
Köszöntőt mond: Cselovszki Zoltán, a Forster Központ elnöke
Nagy Veronika: Almakerék és (a) Forster. Az almakeréki falképek kutatásának, dokumentálásának előzményei a Műemlékek Országos Bizottságában
Kiss Lóránd, Szakács Tamás, Mednyánszky Zsolt: Falképrestaurálási munkák Erdélyben 2013-ban
Gaylhoffer-Kovács Gábor: Határon túli kulturális örökség dokumentálása a Forster Központban. Középkori falképek Erdélyben és Felvidéken
Diószegi Anikó: Restaurálás: tapasztalatok és összevetések a vatikáni restaurátor műhelyben tett látogatás nyomán
Az azóta eltelt 15 év alatt a német kiadó ötször átdolgozta a könyvet és
megjelent a 40. kiadás. Ennek alapján kiadónk lefordította,
újraszerkesztette és idén márciusban megjelenteti az átdolgozott, és új
szakterületekkel bővített kötetet.
http://www.dialogcampus.hu/
Alumínium és Üveg a modern belsőépítészetben címmel március 20-án szakmai rendezvényre kerül sor a a Hajdú-Bihar megyei Építész Kamara előadó termében.
Tisztelettel meghívjuk Önt a 2014. március 20-án tartandó
„Alumínium és Üveg a modern belsőépítészetben”- című rendezvényünkre.
A szeminárium a Hajdú-Bihar megyei Építész Kamara előadó termében
(4028 Debrecen, Sarló u. 3. szám, Fsz.) kerül megrendezésre.
Szervezők:
- Alukönigstahl Kft
- Alu-Style Kft
- AGC Glass Europe
Szakmai védnök: Hajdú-Bihar megyei Építész Kamara
PROGRAM:
09.30 – 09.45 Köszöntő
Építészek, lakberendezők együttműködése
Pecsenye Béla
09.45 – 10.25 SCHÜCO beltéri szerkezetek
Eiles Károly (Alukönigstahl Kft)
10.25- 11.05 Alumínium design termékek
a belsőépítészetben és bútoriparban
Takács Ferenc (Alu-Style Kft)
11.05- 11.20 Kávészünet
11.20- 12.00 Üveg a belsőépítészetben, trendek, színek, alkalmazások
Maródi Csilla (AGC Glass Europe)
12.00- 12.40 SCHÜCO és JANSEN rekonstrukciós rendszer megoldások
Eiles Károly (Alukönigstahl Kft)
12.40- 13.10 Ebédszünet
13.10- 13.50 Belső enteriőr kapcsolata az épületszerkezettel
Takács Ferenc (Alu-Style Kft)
13.50- 14.30 „Zöld” épületek – „ Zöld” belső terek
Solymosi Bernadette (AGC Glass Europe)
14.30- 15.30 Kiállított termékek megtekintése, konzultáció
Jelentkezési határidő: 2014. március 17!
Jelentkezés és felvilágosítás: Radics Beatrix
Hajdú-Bihar megyei Építész Kamara
Email: hbmepkam@net-portal.hu
Tel/Fax: (52) 349-075
A szeminárium akkreditációja utólag történik - jelenléti ív alapján - a MÉK Továbbképzési Szakbizottságánál!
Az Ybl Egyesület kiemelt feladata és célja az örökségvédelem-tudatos gondolkodás kialakítása, népszerűsítése, az esztétikai környezetvédelem. Sok városlakó nem ismeri Ybl Miklós hihetetlen gazdag életművét, Budapestet a mai napig meghatározó műemlékeit.
Az Ybl Egyesület lényegesnek tartja, hogy tudjuk, mely épületek előtt haladunk el – esetleg nap, mint nap, napjában többször is…
12 éve elsőként jelentkezett szakvezetésű (s nem a szokásos turista
csoport idegenvezető felállású) budapesti sétákkal. Megdöbbentett minket
is az igény, egyes alkalmakkor 150-160 jelentkező nézett szembe velünk a
találkozási helyszíneken, korlátozva az utcai közlekedést.
Azóta, örvendetes módon, számos más szervezet, többfajta budapesti sétát szervez.
Ha
az ember megismeri, megszereti. Ha megszereti óvja, védi. Akkor talán
az újkori vizuális kultúra része, a grafiti oda kerül, ahová való, s nem
a műemléki épületekre…
március 29. szombat 10 óra
YBL MIKLÓS PALOTÁI-BÉRHÁZAI I.
találkozás : Budapest, V. Ferenciek tere, templom előtt
április 12. szombat 10 óra
YBL MIKLÓS PALOTÁI-BÉRHÁZAI II.
találkozás : Budapest, V. Széchenyi tér, MTA Székház előtt
a sétákat vezeti:
Kacskovics Fruzsina, építész Kincses Belváros Egyesület alapító elnöke
információ: www.ybl2014.hu
A „helyzetértékelés” bennünk, folyamatokkal kezdettől együtt élő mérnökökben ugyanilyen sommás véleményt hív elő: A TÉVES DIAGNÓZIS ROSSZ TERÁPIÁHOZ VEZET. Mert ez a diagnózis téves, amit közös érdekünk elkerülni. Egyáltalán, volt átfogó értékelés, vagy elemzés az elmúlt 10 év Phare, EU és Leader támogatású beruházásairól? És netán az derült ki, hogy a műszaki tervezés az egyedüli probléma? Vagy az, hogy 2004. óta jogi, pénzügyi, politikai szervezeti struktúra tekintetében minden rendben van? Csak a műszaki színvonal? S ennek megállapításában vajon részt vettek hozzáértő, hivatott műszaki szakértők is? Aligha. A szakmai (tervező) kamarákat senki sem kérdezte, holott évek óta jelzik a rendszer működési zavarait, s évek óta ajánlották a jó diagnózisban való részvételi szándékukat, ami közös érdek lenne. A Bajnai kormány már egyszer tévedett, amikor a bonyolult folyamat egyik szálát kiragadva, úgy láttatta, hogy a pályázatok késlekedő megvalósulásának oka egyedül az építési engedélyek lassúsága. Ekkor belenyúltak két tucat jogszabályba, amitől az engedélyezés még lassúbb lett. (Múlt évben mindezt digitalizálva sikerült tovább lassítani.) Kiderült, hogy a lassúság a pályázati rendszer belső hibája és a politikai környezet miatt állt elő. Ezt a tévedést – most a műszaki szempont kiemelésével – nem lenne jó megismételni, azt vélelmezve, hogy a megbízható szakértelem csak az állami tervezésben valósítható meg, rehabilitálva a Kádár-rendszer tervezési struktúráját, mintha az csupán minőséget teremtett volna. Pedig a beruházási rendszer tényleg rosszul működik, s ennek egyik következménye (és nem oka!) a műszaki tervezés színvonala. Reformra tehát szükség van, ebben mindenki egyetért. De reform igényli az elmúlt 10 év átfogó elemzésén alapuló diagnózisát. Több beruházásban tapasztalatot szerzett tervezőként tennék egy pár észrevételt a diagnózishoz és a terápiához.
A kezdetektől - tehát 2004-től - nem alakult ki az EU támogatások, programok megvalósításának profi szervezete és módszertana. Az irányítási jogot szerzett szervezetek elsősorban politikai alapon szerveződtek, beleértve a személyeket is. A műszaki beruházásban, bonyolításban tapasztalt műszakiakat és a mérnök kamarákat, azok szempontjait ez a politikai – bürokratikus szervezet kihagyta. Így a műszaki szempontok fel sem merültek, vagy háttérbe szorultak, s az objektum helyett a pénz és a jogszabályok, s a forrás elosztás politikai aspektusa került a célkeresztbe. A műszaki dokumentáció eleve másodlagos fontosságú lett. Kimaradtak ezen szervezetekből azok a szakmailag felkészült beruházók is, akik a szakma több száz éves tudását, tapasztalatát birtokolták arról, hogyan is lehet egy beruházást a program-alkotástól a kulcsátadásig hatékonyan és minőségben megvalósítani. Ehelyett olyanok vették át az irányítást, azaz a döntési jogot, akiknek sem hozzáértése, sem felelőssége nem volt. Bárki lehetett projektmenedzser, pályázatíró, csak a mérnöki tervezést kötötték személyes jogosítványhoz, akiknek viszont nem volt döntési joguk, csak felelősségük. Tulajdonképpen a műszakiak csak a bűnbak szerepet kapták – létrejött az „én döntök, te vagy a felelős” szereposztás. Országosan kialakultak inkompetenciák. Mintha most is ez lenne a levegőben.
Mik voltak a rendszer részhibái?
Szándék és idő hiányában elmaradtak a tervpályázatok az előkészítésből, s így elmaradt a koncepciók versenye, a legjobb koncepció kiválasztása, a minőség legfontosabb társadalmi és műszaki garanciája (ha a pályázat mégis megtörtént, jó eredménye lett, mint pld. Pécsi Kulturális Főváros beruházásai).
Az elmúlt 20 év alatt a hazai építésügyben bonyolult és bénító jogszabályi környezet jött létre, mely nem a kreativitást és hatékonyságot, azaz nem az ideális végeredményt és a műszaki minőséget szolgálja. Ennek oka, hogy az épített környezet irányítása kormányzati szinten 1990-től alárendelt szerepben, kormányonként más-más minisztériumban, államtitkár-helyettesi szinten képviseltetve, végrehajtó és nem kezdeményező szerepkörben van. Következmény, hogy az építés ügyének jogszabályai nagyrészt osztályvezető szinten jöttek létre, többnyire elmaradt, vagy felülbírált szakmai egyeztetésekkel. Ezt a jogszabály-béklyót jól érzékeli a jelenlegi kormányzat is, mert felismerte, hogy azok betartásával egy választási ciklus 4 évében nem tudja ígéreteit megvalósítani (most is több az áthúzódó beruházás), ezért a fontosabb beruházásokat külön jogszabállyal, „kiemelt” státussal részben függetleníti az általános jogszabályi környezettől. Ez érthető, ugyanakkor kínálkozik a másik, átfogóbb kormányzati lehetőség is: a jogszabályok teljes áttekintése és megváltoztatása. Ez sajnos eddig nem történt meg, bár mindenki várja.
A tervpályázatok elmaradásának két oka van. Egyik, hogy a pályázati rendszerben az előkészítésre (pályázat kiírás, stb.) van pénz, de pályázatra és műszaki tervezésre nincs költségkeret.
Ugyanakkor nem csak tervpályázatra, de még tervezésre sincs idő, mert a pályázat kiírása és beadása között néha csupán 1-2 hónap van, ami semmire nem elég, csak felületes tervekre. De igaz az is, hogy a jelenlegi tervpályázatok drágák és időigényesek. Mindezek eredményeként a megfelelő, gondos műszaki előkészítésre nincs mód, a tervezők kénytelenek elfogadni a diktált idő-feltételeket, sőt sok esetben ingyen előlegezik munkájukat, a tervezési díj költséget nem kockáztató önkormányzatoknak, vagy vállalkozásoknak.
A pályázatok elbírálása nagyrészt engedélyezési tervek(!) alapján történik, melyhez tételes (!?) költségvetést kérnek, ami a tervek 30 %-os műszaki állapotában lehetetlen, így lényegében hazugság, hiszen még nincs szaktervezés (statika, gépészet, stb.) dokumentáció. A később elkészült műszaki kiviteli tervek ütköznek a hazug, de mereven betartandó költségvetéssel, s azt a látszatot keltik, hogy a műszaki tervek a hibásak a költségvetés pontatlansága, ill. hiányossága miatt. Tehát a rendszerhiba visszafordul és műszaki problémává változik. A költségtöbbletek tehát nem a hibás műszaki tervekből, hanem a hiányos (részleges) előkészítés alapján történt döntések miatt keletkeznek, valamint abból, hogy a pályázatok bonyolítása, közbeszerzése nem szakma-specifikusak, azaz túl általános feltételeket követnek. Az építmény közbeszerzése más kell legyen, mint egy garancialevéllel ellátott, polcról, vagy gyártósorról leemelhető gyártmányé, ahol már a gyártás befejeződött. Itt a gyártás most kezdődik, ráadásul helyszíni, kültéri körülmények között. Az építőipari kivitelezés hagyományosan mindig tartalmazott olyan tartalék összeget, mely fedezetet nyújt a váratlan pótmunkákra, inflációra, előre nem látható műszaki, vagy időjárás problémákra. (Pld. Meglévő épületek rekonstrukciója, műemlékek, v. téliesítés, talajviszonyok, betervezett gyártmányok, anyagok megszűnése, stb.) Mindezek elszámolására ma nincs lehetőség, ezért jelentkeznek költségtöbbletként, ami a pótmunkákra hirdetett – kötelező rész - közbeszerzések miatt további időhúzást – költségnövelést jelenthet.
A folyamatok diagnózisa azt mutatja, hogy azok professzionalizmusa jelenleg hiányzik, s a rendszer valóban rosszul működik. Indokolt a folyamatok átalakítása azzal a céllal, hogy az EU pénzzel támogatott projektek a legnagyobb hozzáadott értékkel valósulhassanak meg. Ezért szükséges lehet egy új, professzionális központi szerv létrehozása. Elsősorban a pályázati célok megfogalmazása, programalkotás, pályázatírás, pénzügyi – jogi előkészítés – bonyolítás – ellenőrzés tekintetében, valamint a tervpályázatok és közbeszerzések kiírása, bonyolítása és értékelése miatt. Ennek a központi szervnek ugyanakkor magas szintű műszaki szakemberek tudására kell támaszkodnia. El kellene kerülni azt a jelenlegi helyzetet, melyben elfogadott, hogy képzettség és felelősség nélküli projektmenedzserek irányítsák a szakértelmet igénylő beruházásokat, s azt a tapasztalt helyzetet, hogy egy nagyberuházás tárgyalásán 12 fő közül kettő a hozzáértő és felelős, de a 10 főnek van döntési joga felelősség nélkül. Ezek a tárgyalások és az egész „együttműködés”, ügymenet etimológiai problémákkal terheltek, azaz nem értjük egymást. Ezért van szembetűnő műszaki színvonalbeli különbség az állami és üzleti szféra által létrehozott építmények között, mert az utóbbiban több a felelős és hozzáértő (kompetens) résztvevő. Ehhez elég megtekinteni a szakmai folyóiratokat. Ugyanakkor nincs szükség a jelenlegi, a mérnökök 23 éve, saját erőből (s nem privatizálással) létrehozott tervező műterem hálózata helyett újra állami tervező irodahálózatot létrehozni. Ez furcsa fejlődési ív lenne; 1948-ig színvonalas magánirodák, majd állami tervezőirodák 1990-ig, majd magánirodák 2014-ig, majd újra állami irodák? A Kádár-kori építkezések elemzése mutatja, hogy nem feltétlenül született minőség. A szemlélet a mennyiséget tartotta fontosabbnak. Ami az állami irodákban a minőséget képviselte, az az 1948. előtti magántervező mérnökök tehetségének, tudásának, tapasztalatának és magatartásának az átmentéséből származott. Kétségtelen voltak előnyei is a nagy tervezőirodáknak, pld. Az, hogy jogászt sohasem láttunk az építkezés során, legfeljebb ritkán, ha utólag valamit jogilag megtámadtak. Ma pedig a jogász ül az asztalfőn és irányít. Mivel az építés – a közbeszerzés okán? – ma jogi aktussá vált. Az állami tervezőiroda-rendszer újbóli megvalósítása egyébként is irreális, hiszen az akkori kizárólag állami tervező irodák száma kb. 40 volt, átlag 500 fővel, speciális szakmai profilokkal (IPARTERV, KÖZTI, LAKÓTERV, UVATERV, MÁVTI, stb.). A mai struktúra megszüntetése erősen vállalkozás- és versenyellenes lenne, s nem lenne EU-konform sem. S kik lennének tagjai? Akik már voltak államiak, tapasztaltak, de önálló irodáikat kellene felszámolniuk, vagy akik még nem voltak részesei, de tapasztalatlanok? És tudjuk azt, hogy egy nagyobb objektum tervezése 30-40 fő műszakit igényel. S több objektum párhuzamos tervezése?
Az előfordul a külföldi gyakorlatban is, hogy egyes speciális feladatokra (amilyen egy vízügyi v. vasúti tervezés, vagy atomerőmű) állami részvételű projektcégek alakulnak.
Egyet lehet tehát érteni egy új – KÖZMUNKATANÁCSRA emlékeztető – professzionális központi rendszer létrehozásával, melynek ugyanakkor nem részese sem a tervezés, sem a kivitelezés, csak azok minőségi célú versenyeztetése.
A továbbiakban tekintsük át táblázatosan a leírt diagnózist és a javasolt terápiát.
DIAGNÓZIS |
TERÁPIA |
1) A jelenlegi szervezet nem professzionális, különösen műszaki szempontból. |
Olyan profi, központosított előkészítő – bonyolító szervezet, mely biztosítja az EU-s pénzek elköltésekor a legnagyobb „szellemi hozzáadott értéket”. Ez hasonló, mint a valamikor Budapesti Közmunkatanács volt, csak országos szinten. Feladata a programok, a megvalósíthatósági tanulmányok, a jogi és pénzügyi előkészítés, pályázatírás és bonyolítás, tervezői versenyeztetés és értékelés, tervpályázat, referencia, kivitelezői versenyeztetés és értékelés, közbeszerzés ellenőrzés, amihez felkészült műszaki stábok is szükségesek. A projekt-menedzseri szerep legyen feltételhez kötve – mint a tervezés is. |
2) Tervezési előkészítés, koncepció-kiválasztás hiányos, nincs rá pénzügyi keret, különösen az önkormányzati szektorban. Tervpályázat nehézkes, költséges, időigényes. |
Anyagi keret szükséges: - a tervezői előkészítésre, - tervpályázatra, koncepció kiválasztásra. - új, gyors, olcsó nyilvános és meghívásos tervpályázati rendszerhez (tervezői kamarák feladata). Idő biztosítása a tervpályázatra és tervezésre. |
3) A döntések többnyire engedélyezési terv (!?) alapján, azzal nem szinkronizált, lényegében hamis tételes költségvetéssel készülnek 30 %-os műszaki készültség mellett, ami több későbbi műszaki- és költség probléma forrása. A pályázat kiírók nem ismerik, s nem alkalmazzák a költségszámítás és a különböző tervfázisok összefüggéseit és változatait. |
A tervfajták és költségszámítások szinkronizálása, pld. - tanulmányterv (tervpályázat) fajlagos költségbecslés - engedélyezési terv, mint tanulmányterv, vagy tételcsoportos költségvetés. - tender v. kiviteli terv - tételes költségvetés. |
4) Tartalékösszeg szerepeltetésének hiánya, mely elszámolási vitákhoz, redukciókhoz vezet. Nincs kerete a váratlan többletköltségeknek. |
A tartalékkeret bölcs szakmai hagyomány, mely az utóbbi időkben szűnt meg. Indokolt újbóli – kontrollált - alkalmazása, mert az építkezések sok előre nem látható helyszíni (!) problémával járnak (időjárás, termékek megszűnése, felújítások, rekonstrukciók esetén rejtett hibák, meglepetések, beszállítók megszűnése, stb.). |
5) Nincs inflációkövetési keret. Így a sok esetben (pld. jogi okokból) évekre elhúzódó építkezést akár 10 %-os többletköltség terheli, melyet műszaki redukcióval szokás ellensúlyozni; eredmény: EUROGAGYI, vagy költségtöbblet. |
Pénzügyi előrejelzések alapján a becsült inflációs értéket a beruházásban szerepeltetni kell, akár a kezdeti nettó keret terhére is. (Az építmények nem kész gyártmányok, a gyártás a tervezés után, a helyszínen történik.) Az egész folyamat időigényes, olykor 4-5 éves infláció terheli. |
6) Nincs pótmunka-elszámolásra lehetőség. (Legújabban erre már van jogi lehetőség, de nincs pénzügyi keret.) A pótmunkák jelenleg új közbeszerzés-kötelesek, ami időigényes és álságos. |
A pótmunkák a tartalékkeret terhére – ellenőrzés mellett – legyenek elszámolhatók, s ne legyen szükség al- és ál-közbeszerzésekre. (Az építmény nem késztermék!) |
7) A közbeszerzések nem eléggé szakma-specifikusak, bürokratikusak, nem szakmai, hanem pénzügyi garanciákra koncentrál. Nem veszik figyelembe, hogy az építmények nem késztermékek, nem a polcról leemelhető – garancialevéllel rendelkező tárgyak, hanem a helyszínen, a kivitelezés során gyártódnak. |
Szakma-specifikus – speciálisan az építésre vonatkozó közbeszerzés, tartalék összeggel, pótmunka elszámolással, inflációkövetéssel. |
8) A tervezői művezetés jogszabály szerint nem kötelező, holott a felelős tervezők kivitelezés közbeni jelenléte a terv minőségi megvalósítását, így a megbízó érdekét szolgálja. Kinek az érdeke, hogy a felelős tervezők – akiknek szerzői jogai is vannak – ne vegyenek részt a megvalósulásban, vagy bárki helyettesítse ebben, ami összezavarja a felelősség határait? Ellentmondás, hogy a kivitelezés során a tervező jelenlétét ugyanakkor más rendeletek előírják. |
Jogszabály módosítás szükséges a felelős tervezői művezetés kötelezővé tételével (hasonlóan a műszaki ellenőr, vagy műszaki vezető alkalmazásának kötelező jellegével), mert ez a műszaki minőség és megbízó (állami) érdek. |
9) A tervezőnek műszaki átadáson, üzembehelyezési eljáráson jogilag nincs hatásköre. |
A tervező régi jogát vissza kell állítani és kibővíteni a műszaki minőség és a tervek szerinti megvalósulás (azaz a megbízó) érdekében. |
10) Az elmúlt 23 évben a mérnök társadalom önerejéből, saját vállalkozásként létrehozott tervező irodai hálózata nem akadálya a műszaki tervezés minőségének, ugyanakkor feltétele a minőség versenyeztetésének. |
A meglévő struktúra megtartása indokolt. Megszüntetése vállalkozás- és versenyellenes, nem EU-konform. Speciális esetben állami részvételű projektcégek létjogosultak lehetnek (pld. atomerőmű, vízügyi tervezés, városrendezés, stb.). |
A Várbazár megújításáról szóló konferencia a Construma kiállításon. kezdés: 2014. április 4. 13:00 vége: 2014. április 4. 16:00
Bővebben:
A helyszíni bejárás keretében az érdeklődők az épület tervezőjétől, Nagy Csabától tájékozódhatnak az épületben alkalmazott technológiákról, megoldásokról illetve a kivitelezés során felmerült kihívásokról. Ez a mostani alkalom több okból is kivételes lehetőséget biztosít a résztvevők számára. Az egyik, hogy tekintettel a nem teljes készültségi szintre, mód nyílik az olyan megoldások, szerkezetek, rétegrendek stb. megtekintésére, melyek a kész épület esetében már nem volnának láthatók. Szintén ide tartozik, hogy a lakók beköltözését követően nem lesz lehetőség a mostanihoz fogható alapossággal bejárni és megismerni ezt a passzív technológiákat felvonultató épületet és az itt megvalósuló elképzeléseket. A szakmai tájékoztatót követően terveink szerint a kerületi önkormányzat képviselője ismertetné az építtető szemszögéből a beruházással kapcsolatos tapasztalatokat és tanulságokat. Az esemény célja a kapcsolatépítésen túl, hogy a rendezvény fő célcsoportjának tekintett építőipari szakemberek, építészek, valamint az önkormányzatok képviselői mélyebb bepillantást nyerjenek a rendelkezésre álló technikai megoldások sokszínűségébe, valamint az Európában egyre meghatározóbbá váló épületenergetikai trendekbe is.
Oelschläger - Őry Lajos építész
2014. MÁRCIUS 17-én, délután 16. 30 órakor a HBM ÉPKAM kiállító termében (4028 Debrecen, Sarló utca 3. szám, Fszt.)
A kiállítást megnyitja: Ernyey Gyula, egyetemi tanár (MOME professor emeritusa)
Köszöntőt mond: Pecsenye Béla (HBM ÉPKAM Elnöke)
A kiállítás kurátorai: Pásztor Péter és Priatková Adriana
Kiállítás időtartama: 2014. március 17. - 2014. április 17.
Látogatási
idő: a Kamara ügyfélfogadási napjain, 09.00 és 16.00 óra között,
illetve látogatói / hallgatói csoportoknak előzetes megbeszélés alapján,
külön egyeztetett időpontban is!
Oelschläger-Őry Lajos (1896,
Kassa – 1984, Miskolc) szepességi német származású magyar építész, aki
élete legtermékenyebb időszakát a két világháború között (az első
Csehszlovák Köztársaság idejében) Kassán töltötte. A legnevesebb
épületei közé tartozik Kassán a Forum (Slovan) Mozi, Ortodox Zsinagóga
és Iskola, Kereskedelmi és Iparkamara épülete, Tűzoltólaktanya és a
Városi Nyári Strand. Ezek ma már Kassa város műemlékileg védett
épületállományának szerves részévé váltak. Ennek is köszönhetően lett az
építész az EKF 2013 Kassa kiemelt egyénisége (Márai Sándor íróval,
Kosice Gyula szobrásszal és Juraj Jakubisko filmrendezővel közösen).
Oelschläger
Lajos 1939-ben a Vitézi Rend tagja lett és magyarosította a nevét Őry
Lajosra. 1945-ben az ún. Benes-dekrétumok döntései alapján el kellett
hagynia családjával együtt Kassát és Csehszlovákiát. Miskolcon
telepedett le. Itt az Északterv ill. Borsodterv szocialista
tervezővállalatok munkatársaként több épületet tervezett, például a
csipkéskúti Csikótelepet, a miskolci Miklós úti Elemi Iskola és a
Kazinczy utcai Patikaközpont épületeit, ill. a diósgyőri Egészségügyi
Központot tervezte.
A Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara
Építészeti Tanszékének munkatársai – Adriana Priatková és Pásztor Péter
építészek – a Szlovák Kulturális Minisztérium és a Magyar Művészeti
Akadémia támogatásával készítették el az építész kiállítását. A
kiállítás megnyitójára 2012. december 6-án került sor Kassán a
Kelet-szlovákiai Képtár Erzsébet utcai kiállítótermében. Ugyanott
történt meg 2013. január 18-án (az EKF 2013 Kassa megnyitóünnepsége
előestéjén) az építészről készült háromnyelvű (szlovák – magyar -
angol), gazdagon illusztrált 344 oldalas monográfia bemutatója.
A kiállítást ősbemutatója után Miskolcon, Pozsonyban, Ungváron, Munkácson és Beregszászon mutatták be.
/Pásztor Péter/
A
kiállítás az EKF 2013 Kassa keretén belül, a Szlovák Kulturális
Minisztérium és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre. Az
EKF 2013 Kassa kiemelt egyénisége.