A parlament elfogadta a T/629. számú törvényjavaslatot, mely - egyebek mellett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseit is módosítja. A technikai módosítások mellett tartalmi változásokra is sor kerül.
„57/F. § (1) A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására hatósági engedély (a továbbiakban: rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség.
(2) A rendeltetésmódosítási engedély iránti eljárásban a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során az 57/C.-57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezés érinti a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását, a másodfokú eljárásban az 57/E. § rendelkezését kell alkalmazni.
(4) Amennyiben rendeltetésmódosítási engedély nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírságot szabhat ki.”
20. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „c) a rendeltetésmódosítási eljárás részletes szabályait, az eljáró hatóság kijelölését és az eljárás során vizsgálandó szempontokat.”
A fenti rendelkezések alapján tehát újra hatósági engedély köteles tevekénység lesz a 400 m2 - meghaladó bruttó területű építmény kereskedelmi rendeltetésének a megváltoztatása, valamint kereskedelmi rendeltetésének az átalakítása, ezen tevékenységekhez tehát előzetes hatósági engedély szükséges.
A törvény módosítás nem jelöli ki az eljárás lefolytatásra jogosult hatóságot és azzal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, azokat külön kormányrendeletben fogja a jogalkotó megállapítani.
Az engedély nélküli rendeltetésmódosítást a törvény szankcionálja
A módosításban kétféle szankció került megállapításra:
Az ezzel kapcsolatos eljárást külön kormányrendeletben állapítja meg a jogalkotó. A törvényben az ezzel kapcsolatos felhatalmazás került csupán megállapításra.
Az Országgyűlés Elnöke 2018.07.23. napján felterjesztette a módosítást a Köztársasági Elnöknek, annak kihirdetésére azonban még nem került sor.
A jogszabály módosítás az országgyűlés honlapján T/629. számon érhető el.
Dr. Rátkai Gábor
ügyvédjelölt
Gáts Ügyvédi Iroda
A 2018. júliusától megváltozott jogszabályok listája (a teljesség igénye nélkül):
A módosítások lényege:
A törvényben pontosításra került az országos és területi kamarák törvényességi felügyeletet ellátó miniszter megjelölése a minisztériumok felsorolásáról szóló kormányrendelet alapján. a jövöben az áltaános törvényességi felügyeletet ellátó tárca az építésügyi szabályozásért, és építéshatósági ügyekért felelős miniszter lesz.
Kiegészítésre kerültek továbbá pontosítási céllal a fegyelmi vétség elévülésre vonatkozó, vagyis a fegyelmi eljárás lefolytatását gátló körülmények.
Kis értelmezési problémát ugyan felvethet a módosítás, mivel a kétéves elévülést főszabály szerint továbbra is a cselekmény elkövetésétől kell számítani, ha azonban a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, a kétéves határidőt nem az elkövetéstől, hanem az eljárás befejezésétől kell számítani a módosítás szerint. Itt is érvényes a szabály, hogy ezen határozatok kamarai közlését követő 3 hónapon belül van lehetőség és kötelezettség hivatalbóli fegyelmi eljárás megindítására.
„35. § (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti
a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos),
b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,
c) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.
(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén vagy ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján, és kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi eljárásról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost.
(3) A panasz visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy az elkövetéstől számított két év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a bíróság jogerős határozatnak vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell számítani. a A kétéves határidőt pedig az eljárás a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.
(5) A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 90 napon belül be kell fejezni.
38. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt: kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet az építésügyért építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez - előzetesen - kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét."
Megállapította: 2007. évi LVII. törvény 15. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. XI. 14-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2012. XI. 14-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (2). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 72. § a).
Módosította: 2012. évi CLVII. törvény 21. § 5.
Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 318. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (2) o).
Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 318. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (2) o), 2018. évi V. törvény 10. §.
Összeállította:
Dr. Gáts Andrea LL.M:
jogalkotási szakjogász
Téma: szerzői jog változásai 2018-tól
Érintettek: tervezők, építész, belsőépítész táj és kertépítész, beruházók, építtetők
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos hatósági eljárások a jogi szabályozás mindig is különleges volt mind a magyar mind az európai jogrendszerben. Tekintettel arra, hogy az eljárás hatósági eljárás keveredtek benne a közigazgatási hatósági szabályok és a polgári jogi szabályok.
Az új szabályozás célja ennek megszűntetése visszatérés a két világháború közötti szabad polgári jogi rendszerbe. Az új szabályozás tehát már nem tekinti hatósági eljárásnak. Attól eltérhetnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárási szereplők.
A módosítások elsősorban az új Pp. valamint az új Ákr. bevezetéshez feltétlenül szükséges változásokat vezeti át a törvényen. A törvény érdemi szabályozása azonban nem változik.
Ilyen például, hogy az új Pp. szabályainak alkalmazása miatt bekerültek az új Pp. új fogalmai.
Alkalmazási szabály lévén, bármely kérdésben lehetséges az eltérés az Ákr. rendelkezéseitől, természetesen az egyéb alkotmányos korlátokon belül.
Az új szabályozási rendszer miatt azonban felmerült az Árva mű felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos eljárás meghatározása. Az új törvényi rendelkezés az Ákr. szabályainak alkalmazását írja elő, azonban attól számos eltérést is megfogalmaz.
Az új szabályozás szerint:
„A Hivatal a 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdéskör, hogy az árva mű felhasználása vonatkozásában meghozott döntést, milyen módon lehet megtámadni. Mi van akkor, ha nem a kérelmezőnek megfelelő döntés született? Ki fogja elbírálni a döntéssel szembeni jogorvoslatot ?
Az új közigazgatási perrendtartás, vagy az új polgári perrendtartás (Pp.) szabályai az érvényesek?
Az új szabályozás ezzel kapcsolatban pontos választ ad. A Pp nemperes eljárásra irányadó szabályait kell alkalmazni. A régi szabályozás visszautalt a Pp. keresetlevél tartalmi kellékeire. Az új szabályozás azonban pontosan meghatározza, hogy az árva mű engedélyezési eljárással szemben mit kell meghatározni.
Az új szabályozás szerint „a kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
A kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
A kérelem záró részében fel kell tüntetni:
A fentieken túl a 2018. január 1-től indult ügyekben alkalmazandó Új Pp. hatálybalépésével megszüntetésére kerültek a feleslegesen ismétlődő rendelkezések, valamint egyes kifejezések kicserélésre kerültek. (Ilyen például a visszautasítás, kereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítása.) Más, érdemi módosításra nem került sor.
Készítette: Dr. Gáts Andrea LL.M. ügyvéd jogalkotási szakjogász,
Dr. Rátkai Gábor ügyvédjelölt – Gáts Ügyvédi Iroda
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szól az Európai Parlament és a Tanács (EU)
2016/679 rendelete (általános adatvédelmi rendelet avagy General Data Protection Regulation, a továbbiakban röviden: GDPR).
A rendelet 2018. május 25-től kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban mindenki számára, aki természetes személy személyes adatait szakmai vagy üzleti tevékenységgel összefüggésbe hozható tevékenység okán bármilyen formában kezel, legyen ennek módja elektronikus vagy hagyományos, papír alapú adatkezelés.
A Magyarországon az adatkezelést és adatvédelmet az Infotv. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) szabályozza, de ágazati jogszabályok is tartalmaznak adatkezelésre vonatkozó előírásokat. A kamarák esetében ilyen a kamarai törvény (Kamtv.), az építési törvény (Étv.) és a szakmagyakorlásról szóló Korm. rendelet (266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet).
Fontos kiemelni, hogy a GDPR előírásai nem tartalmaznak radikális változást a jelenleg hatályos hazai szabályokhoz képest. Ami problémát okozhat, hogy a vállalkozások a jelenleg is fennálló kötelezettségeinek eddig nem, vagy csak részben tettek eleget, így ez indokolhatja a hangsúlyt és figyelmet, ami az új szabályozást körbeveszi. A GDPR adatvédelmi tudatosságra kívánja felhívni a figyelmet. Az EU-s jogszabály felépítésében és szövegezésében is eltér a nálunk megszokottól. Sok esetben további részletszabályok megalkotására és harmonizálásra lesz szükség a hazai jogrendszerben. Ezek megalkotása a rendelkezésünkre álló információ szerint ősztől várható.
Jelen tájékoztató néhány alapelvet és iránymutatást kíván adni szakmagyakorlóinknak.
Nincs két egyformán működő tervező iroda, egyéni vállalkozó vagy bármilyen cégforma, így teljes körű adatkezelési folyamatokat összegyűjtő sablon, minta elkészítése lehetetlen. Azokat a fő elveket és fő folyamatokat ismertetjük, amelyek áttekintése, értelmezése és testreszabása után a GDPR-nek való megfelelést szakmagyakorlóink biztosíthatják saját üzleti tevékenységük során.
1. A GDPR alapelve, hogy a természetes személyek személyes adatainak kezelésével összefüggő védelme alapvető jog! A személyes adat fogalmát a GDPR meghatározza. Minden olyan adatot ért ez alatt a rendelet, amellyel egy természetes személy beazonosítható, különösen név, azonosításra alkalmas szám, helymeghatározó adat, e-mailcím, telefonszám stb.
2. Az adatkezelő az, aki személyes adatot bármilyen formában és módon kezel. Az adatfeldolgozó az adatkezelő megbízásából személyes adatokat kezel (ilyen lehet például a könyvelő, informatikus is). Fontos kiemelni, hogy az adatkezelés minden személyes adattal kapcsolatos műveletet jelent, úgymint gyűjtés, rendszerezés, tárolás, átalakítás, megváltoztatás, felhasználás, lekérdezés, betekintés, továbbítás, terjesztés, stb.
3. Adatvédelmi incidens, amikor a kezelt személyes adat véletlenül vagy jogellenesen megsemmisül, elveszik, megváltoztatásra, jogosulatlan közlésre kerül vagy jogosulatlanul hozzáférnek.
4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek
A GDPR 7 fő elvet határoz meg, amelyeket az adatkezelés során, azzal összefüggésben minden esetben figyelembe kell venni és be kell tartani.
• jogszerűség, tisztességes eljárás, átláthatóság
a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, az érintett számára átlátható módon kell végezni
• célhoz kötöttség
személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, adatot az eredeti céltól eltérően csak indokolt és alátámasztott esetekben lehet felhasználni
• adattakarékosság
a kezelt adatoknak a szükségesre kell korlátozódniuk, azoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell, hogy legyenek; csak annyi adat kezelhető, ami a cél eléréséhez kell
• pontosság
az adatoknak naprakésznek kell lenniük
• korlátozott tárolhatóság
csak addig tárolhatjuk a személyes adatokat, ameddig az előre meghatározott cél teljesült (vagy a cél megvalósítása elérhetetlenné vált) – ennél hosszabb ideig (és bizonyos további feltételek teljesülése mellett) csak közérdekű archiválás, kutatási vagy statisztikai célból tárolhatók
• integritás és bizalmas jelleg
minden olyan technikai vagy szervezeti intézkedést meg kell tenni, hogy a személyes adatok biztonsága megoldott legyen; ezalatt értendő a jogosulatlan vagy jogellenes adatkezelés, véletlen elvesztés, megsemmisítés vagy károsodás szembeni védelem
• elszámoltathatóság
az adatkezelő felelős a fenti elveknek való megfelelésért továbbá ennek tényét igazolnia kell tudni mind a hatóság, mind az érintett felé
5. A GDPR előírja, hogy az adatkezelési tevékenységekről minden adatkezelőnek és adatfeldolgozónak nyilvántartást kell vezetni, azonban meghatározza azokat az eseteket, amelyekre ez a kötelezettség nem vonatkozik:
• 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás (amennyiben az adatkezelés valószínűsíthetően nem jár kockázattal)
• amennyiben az adatkezelés alkalmi jellegű
• amennyiben az adatkezelés különleges vagy bűnügyi adatokat nem érint
(A szakmagyakorlók különleges és bűnügyi adatokat nem kezelnek, különleges adatnak minősül például a vallási hovatartozás, bőrszín, nem identitás, egészségügyi adatok)
Tekintettel arra, hogy a szakmagyakorlóink vállalkozásai nagy valószínűséggel a fenti feltételeknek megfelelnek, ezért adatkezelési tevékenység nyilvántartási kötelezettségük nincs, azonban a rendelet kifejezetten ajánlja a nyilvántartást elkészítését, mert incidens esetén minden esetben az adatkezelőnek kell bizonyítania az adatkezelés jogszerűségét.
A Magyar Építész Kamara fentiek alapján szakmagyakorlóinak feltétlenül ajánlja az adatkezelési tevékenységeik felülvizsgálatát és amennyiben szükségesnek ítélik meg a nyilvántartás elkészítését. A felülvizsgálat során ugyanis felmerülhetnek olyan kérdések és kiderülhetnek olyan rossz gyakorlatok, amelyek
– elsősorban a 7 fő elv figyelembevételével – kiküszöbölhetőek, így egy esetleges incidens vagy hatósági ellenőrzés során a vállalkozás adatkezelésének jogszerűsége bizonyítható lesz.
6. A GDPR három konkrét esetben teszi kötelezővé az adatvédelmi tisztviselő kijelölését:
• ha az adatkezelést, adatfeldolgozást Hatóság vagy közfeladatot ellátó szerv végzi,
• ha a szervezet alaptevékenysége olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé, vagy
• ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei különleges személyes adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.
Fenti három kritériumba szakmagyakorlóink vállalkozásai nem esnek bele, ezért adatvédelmi tisztviselő kijelölése nem kötelező. A rendelet azonban lehetővé teszi tisztviselő alkalmazását bármilyen vállalkozás esetében.
7. A GDPR kifejezetten belső adatvédelmi szabályzat készítési kötelezettséget nem ír elő. Az adatkezelő számára azt írja elő, hogy az adatkezelések figyelembevételével meg kell tennie minden technikai és szervezési intézkedést, hogy biztosítsa, és a későbbiekben bizonyítsa azt, hogy az adatkezelés a rendeletnek megfelelő. Lehetőségként jelzi belső adatvédelmi szabályzat megalkotását. A GDPR ezen szabályzat tartalmi elemeire vonatkozóan nem tartalmaz további speciális szabályokat.
Fentiek alapján szakmagyakorlóink vállalkozásainak nincs szabályzatkészítési kötelezettsége, a GDPR alapján technikai és szervezési intézkedések megtétele elegendő. Fontos, hogy ez is dokumentáltan történjen, tehát utólag a Hatóság felé igazolni lehessen.
8. Amit egy vállalkozásnak tennie kell – GDPR teendők lista
A GDPR-nek való megfelelés első lépése, hogy át kell tekinteni a vállalkozáson belüli adatkezelési folyamatokat, a kezelt személyes adatok körét és ezeket kell összehangolni a 4. pontban szereplő 7 fő elvvel.
• az adatkezelés kritériumainak felülvizsgálata > a személyes adatok kezelésének elvei érvényesülnek-e az adatkezelési folyamatokban
• az érintett megfelelő tájékoztatása > előzetesen szükséges tájékoztatni azt, akinek a személyes adatait kezeljük, hogy a személyes adataival mit kezdünk, hogy tároljuk és meddig; a tájékoztatás a szerződés része is lehet
• az adatkezelés jogalapja > minden esetben ez az első, amit tisztázni kell, a jogalap nélküli adatkezelés adatvédelmi incidens jelent
• az érintett jogai > tudnunk kell, milyen jogai vannak az érintettnek és ezt minden esetben szem előtt kell tartanunk; a legtöbb esetben a személyes adat védelme erősebb az adatkezelő érdekénél
• az érintett hozzáférési joga > az érintettnek joga van ahhoz, hogy a személyes adatainak kezelésének mikéntjébe betekintsen
• a hozzájárulás feltételeinek felülvizsgálata > csak szabad döntés esetén tekinthető a hozzájárulás megadottnak (Pl.: ajánlatkérés esetén az ajánlattételi határideig őrizhetőek meg az adatok)
• adatvédelmi tudatosság erősítése
9. Példák egy vállalkozás adatkezelési folyamataira
A leggyakoribb adatkezelési folyamatok:
• tervezéshez (szakmagyakorláshoz) kapcsolódó adatkezelés
• szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelés
• munkára pályáztatás, önéletrajzok
• munkavállalók személyes adatai
• munkavállalók ellenőrzése (e-mail, számítógép, telefon)
• nyilvántartások
• követeléskezelés
• honlap
10. Az adatvédelemi követelmények betartását a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) fogja ellenőrzi. A Hatóság a hatályos jogszabályi előírások alapján eddig is vizsgált eseteket, bejelentéseket, rengeteg állásfoglalást és iránymutatást tett közzé, amelyek a www.naih.hu oldalon bárki számára elérhetők. A NAIH állásfoglalásai nem csupán konkrét ügyekben, hanem általános kérdéskörökben is születtek, így sok esetben ezen iránymutatások segíthetnek eldönteni a szakmagyakorlóknak az adatvédelmi követelmények betartásával kapcsolatos további lépéseiket.
11. Az adatvédelemre és adatkezelésre vonatkozó jogszabályok, források és egyben ajánlott linkek
• Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) és (3) bekezdései (személyes adatok védelméhez fűződő jog)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről
• 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
• 2008. XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679&from=HU
• Infógrafikával segített általános adatvédelemi tájékoztató: http://ec.europa.eu/justice/smedataprotect/index_hu.htm
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100112.TV
• Iránymutatás adatkezelők, adatfeldolgozók részére: http://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html
• Az adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalások: http://www.naih.hu/az-adatvedelmi-reformmal-kapcsolatos-allasfoglalasok.html
Budapest, 2018. május 24.
Magyar Építész Kamara
Téma: Új Ákr 2018. január 1-től
Érintettek: minden szakmagyakorló
2018. január 1. napjától indult hatósági eljárásokban az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ákr. számos újítást vezet be a korábban hatályos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései helyett.
A hatósági eljárás szempontjából az alábbi fontosabb változásokat emelnénk ki, amely építészeket, mérnököket érintheti.
1. Az ügyintézési határidő lerövidítése és a függő hatályú döntés széleskörű bevezetése.
2. A hatóság késedelmének újra szabályozása.
3. Jogorvoslati rendszer módosítása
4. Egyes fogalmak módosítása
Az Ákr. egyik célkitűzése szerint jelentős mértékben csökkenteti a hatósági eljárásban alkalmazandó rendelkezések számát azzal, hogy a Ket.-tel szemben ügyviteli (hatósági eljárás kérelmezőjét, eljárása alá vont személyt nem érintő) rendelkezéseket nem szabályozza.
1. Az ügyintézési határidők módosulása
Az Ákr. ügyintési határidejével kapcsolatban az alábbi hármas felbontást alkalmazza:
Az Ákr. meghatározza, hogy mely eljárási forma esetében melyik határidőt kell figyelembe venni. Az Ákr. szerint az általános eljárási forma az automatikus döntéshozatal és a sommás eljárás. Fontos tudni, hogy a határozat postára adása napjának az ügyintézési határidőn belülre kell esnie. Papíralapú eljárásban tehát BORÍTÉKOT TOVÁBBRA SE DOBUNK KI!
„Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha
A fenti rendelkezések alapján automatikus döntéshozatali eljárásnak egyszerű megítélésű ügyekben alkalmazható (Pl.: névjegyzékben szereplő adatok módosítása)
Az Ákr. meghatározza a sommás eljárás és a függő hatályú döntés fogalmát is. A sommás eljárás az automatikus döntéshozatal mellett a másik általános hatósági eljárási mód.
„Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.
(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.
(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.”(Az Ákr. 41. § (1) bekezdése szerint)
Sommás eljárásra tipikus példa a névjegyzékbevételi hatósági eljárás.
Végezetül meg kell említeni a harmadik hatósági eljárási formát , a teljes eljárást. A teljes eljárást alkalmazza a hatóság amennyiben sem sommás eljárásra sem pedig automatikus döntéshozatalra nincs lehetőség, vagyis nem áll fenn a fentiekben megjelölt követelmények valamelyike.
Fontos megemlíteni a függő hatályú döntést. A függő hatályú döntést hatóság akkor hoz, ha az eljárásra vonatkozó határidőn belül a kérelmet nem tudja elbírálni. A függő hatályú döntés esetén ezért úgy kell tekinteni mintha a kérelemben foglaltakkal a hatóság egyetértene, és kérelembe megjelölt a jogot biztosítaná. A hatóság függő hatályú döntése véglegessé válik (a jogerő hatósági eljárásnak megfelelő kifejezése) amennyiben a hatóság teljes eljárásra vonatkozó határidő (60 nap) eltelik és a hatóság a függő hatályú döntést határidőn belül nem változtatja meg.
A függő hatályú döntést egy példával szemléltetjük:
Vegyünk egy személyt (hatóság) aki kezébe kap egy ismeretlentől (kérelmező) egy rubikkockát (ügy). Ennek kirakásával az ismeretlen lehetőséget kap arra, hogy bemenjen a városba (jogosultság). A személyt az uralkodó (az országgyűlés) arra kötelezi, hogy rakja ki a rubik kockát 8 napon belül. A rubikkocka azonban trükkös, vannak olyan ismeretlenek, akik olyat adnak, amit nem lehet kirakni, vagy nem is rubikkocka. A személy nagyon sok rubikkockát kap, ezért néha kicsúszik a határidőből. Az uralkodónak ez nem tetszett, ezért behozta azt a szabályt, hogy amennyiben a személy nem tudja kirakni a rubikkockát határidőre, akkor az ismeretlent be kell engednie a városba. A személynek 60 napja van arra, hogy megállapítsa, az ismeretlen nem tartózkodhat a városban, mert mondjuk nem valódi rubikkockát adott, vagy a kockája kirakásra alkalmatlan volt.
2. A hatóság késedelmének újraszabályozása
Az Ákr. szigorú szabályokat állapít meg a hatósággal szemben amennyiben ügyintézési határidőt nem tartja meg.
Az Árk. 51. §-a szerint „Ha a hatóság
az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.”
A szabályozás alapján a hatóság az amennyiben nem hoz döntést ügyintézési határidőn belül akkor a kérelem illetékét köteles visszafizetni a kérelmezőnek, és amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél úgy megilleti a kérelmezett jog használata. Kisegítő szabály, hogy amennyiben a kérelmezett jognak nincs illetéke úgy 10.000-Ft kell visszafizetnie a hatóságnak.
A hatóságoknak és a kamaráknak jelentős pénzkieséssel kell számolniuk ha nem tartják be az Ákr.-t és kicsúsznak az ügyintézési határidőből.
3. Jogorvoslati rendszer módosítása
Az Ákr. szemben Ket.-tel szélesebb teret enged a közigazgatási hatóság döntésének megtámadására. Amennyiben a hatóságnak felettes szerve van, úgy a hatóság határozata fellebbezéssel megtámadható a felettes szervnél. A kérelmező az előbbiekben megjelölt fellebbezés kimerítése utána bíróság előtt per indíthat. Azonosnak tűnik a Ket. szabályozásával azonban lényeges eltérés van a két eljárási kódex szabályozása között. A Ket. ugyanis kizárólag a hatósági döntés bírósági felülvizsgálatát engedélyezte szemben Ákr.-el. A Ket. rendelkezései alapján a az a személy, aki a hatóság döntését sérelmezte köteles volt megjelölni azt a rendelkezését a hatóság döntésének amely jogszabályba ütközik. Az Ákr. azonban a közigazgatási pert nem csak a hatóság jogszabálysértő döntésére biztosítja és a bíróság nemcsak a megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. A közigazgatási perben – melyre nem a Pp. hanem a Kpr. rendelkezéseit kell alkalmazni – a bíróság nemcsak „felül” vizsgálja hanem teljes terjedelmében megvizsgálja a közigazgatási per tárgyát.
A Kpr. 38. § (1) bekezdése szerint
A keresetben kérhető
a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,
b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,
e) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés,
f) a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
A korábbi szabályozás kizárólag a kaszációra vagyis döntés megsemmisítésre adott lehetőséget.
Az új szabályozás alapján a közigazgatási bíróság érdemben dönthet a közigazgatási jogvita tárgyában.
4. Egyes fogalmak módosítása
Az Ákr. nem ismeri a jogerő kifejezést és a kérelem elutasítását.
Az új szabályozás alapján:
A hatóság a kérelmet visszautasíthatja és nem elutasíthatja.
A hatóság döntése pedig véglegesség válik és nem pedig jogerőre emelkedik.
Készítette: Dr. Rátkai Gábor ügyvédjelölt- Gáts ügyvédi iroda
A 2018. januárjától megváltozott fontosabb jogszabályok listája
Otthonteremtési Programmal összefüggő egyes kormányrendeletek 2018. január 1-től hatályos módosításáról
Fontos tudni:
Kedves Kollégák!
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2018. január elsejétől számos jogszabály megváltozott !
Hatályon kívül:
Otthonteremtési Programmal összefüggő egyes kormányrendeletek 2018. január 1-től hatályos módosításáról
2017. január 1-től hatályos a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) Kormányrendelet 2016. november 18.-i módosítása.
A Kormányrendelet a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén, az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező által vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére a tervezői felelősségbiztosítás megkötését kötelezően előírja.
A tervezőnek tervezői felelősségbiztosítással rendelkeznie kell:
Amennyiben a tervező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással február 1-ig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie.
A tervezőnek:
A tervezői felelősségbiztosításnak:
A jogszabályi kötelezettség teljesíthető:
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtani:
- 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,
-50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,
-100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig,
ahol beruházási költségkeret alatt a tervezési programban meghatározott költségkeretet kell érteni.
A Magyar Építész Kamara kérésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2016. december végén megküldte azon biztosítók felsorolását, melyek rendelkeznek 2017 január 1-től a jogszabálynak megfelelő tervezői felelősségbiztosítás termékkel:
Fentieken túl ismereteink szerint az alábbi szervezetek rendelkeznek a jogszabálynak megfelelő tervezői felelősségbiztosítási termékkel:
A fenti lista tájékoztató jellegű és folyamatosan frissül, annak teljességét a Magyar Építész Kamara nem ellenőrizte, felelősséget nem vállal.
Vonatkozó jogszabályok:
Tisztelt Szakmagyakorlók!
Ezúton felhívjuk figyelmüket az alábbi új jogszabályokra.
97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról
104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról
105/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
A fenti két rendeletet is tartalmazó Magyar Közlöny ide kattintva letölthető.