Január 1-vel kezdődött meg a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtása. Az önkormányzatokra várófeladatok, tehát a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotásának határideje 2017. október 1. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont mind a településeknek, mind a törvény végrehajtásában a településeket segítő többi szereplőnek számos formában biztosít támogatást. Az önkormányzatok a településkép védelméről szóló törvény végrehajtásában az országos és területi építészkamarákra, a megyei önkormányzati és állami főépítészre, valamint az Országos Főépítészi Kollégiumra támaszkodhatnak, ezért a Miniszterelnökség külön figyelmet fordít a meglévő és leendő főépítészek szakmai támogatására.
A kormany.hu oldalon:
Kérjük Kedves Kollégáinkat, hogy kérdéseikkel és javaslataikkal forduljanak bizalommal az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársághoz a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címen.
fotók: Bujnovszky Tamás
Üdvözlettel,
Füleky Zsolt
helyettes államtitkár
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2017. január 1-én hatályba lépett változása értelmében a kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.
A Magyar Építész Kamara a jogszabály-tervezet véleményezése során kérte a jogalkotót, hogy e szabályzatok megalkotására -átmeneti rendelkezések beiktatásával- a kamarák számára megfelelő felkészülési időt biztosítson, e javaslat azonban nem került elfogadásra. Az így előállt jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a Magyar Építész Kamara elnöksége soron következő, 2017. január 13-i elnökségi ülésén tárgyalja azon átmeneti kamarai rendelkezéseket, melyek megfelelő szabályozási környezetet biztosítanak a jövőben a szakmagyakorlók számára az új, Küldöttgyűlés által elfogadásra kerülő kamarai szabályzatok megalkotásáig.
Az elnökség által a témában hozott határozatról a honlapon keresztül soron kívül tájékoztatjuk a tagságot.
1/2017. (01.13.) sz. MÉK elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége 6 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett, az alábbi szakmai állásfoglalást hozza:
A 482/2016. (XII.28.) Korm. rendelet módosította – többek között - a 191/ 2009. (IX.15.) sz. Korm. rendeletet, amely szerint 2017. I. 1-től hatályon kívül helyezte a 20. §-ával az eredeti rendelet 1. mellékletének II. pontját és kiegészítette a melléklet I. pontját – a 18. §-ával - az alábbiak szerint: „7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.” Átmeneti rendelkezést a felkészülésre a kamaráknak nem adott. ( Szabályzat alkotására a kamarák országos küldött gyűlése jogosult! ).
Fentiek figyelembe vételével a MÉK elnöksége úgy dönt, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig a 191/2009. (IX.15.) sz. kormányrendelet 2016. december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan.
2016. évi CLXXIII. törvény
az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról*
2016. évi CLXXIV. törvény
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról*
További információk a Magyar Közlöny 2016/209. számában:
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16209.pdf
A Magyar Közlöny 2016. évi 191. számában megjelent az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet.
Eszerint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény felhatalmazása alapján született településkép védelemre vonatkozó részletszabályok a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletbe kerülnek beépítésre. Az új rendelkezések hatályba lépésével egyidőben -2016. dec. 30-tól- hatályát veszti az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet, valamint módosulnak a főépítészi tevékenységről és a régészeti örökség és a műemléki érték védelméről szóló rendeletek is.
Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 2016. évi 178. számában megjelent a Kormány 353/2016. (XI. 18.) rendelete az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról. Ez a rendelet 2017. január 1-én lép hatályba. A Magyar Építész Kamara a Magyar Biztosítók Szövetségével a tárgyalásokat megkezdte, melyről a honlapon folyamatosan tájékoztatást adunk.
Az érintett jogszabályok az alábbiakban olvashatók:
Jogszabályok
Megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet, amely 2016. július 1-étől -a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezését követően- szabályozza a legfeljebb 300 nm összes alapterületű lakóépületek építésének folyamatát.
Fentieken túl megjelent a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet is, amely több építésügyi végrehajtási rendelet -köztük a 2016. június 14-30. közötti időintervallumra a 456/2015. Korm. rendelet- módosítását tartalmazza.
A mai naptól történő bejelentések esetében tehát kötelező a tervezői művezetés és a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció.
A jogszabályi felhatalmazások alapján a MÉK és a MMK megalkotta a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit valamint a tervezői művezetés szabályait tartalmazó együttes szabályzatát amely, 2016. június 14-től hatályos.
A megjelent jogszabályokkal kapcsolatban rögzítjük, hogy a kamarával történő egyeztetéseken nem volt szó az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet módosításáról. Határozott kérésünk volt továbbá, hogy a módosított 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 56.§ (1) bekezdésében szerepeljen, hogy „(1) Kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján az építésügyi hatóság
a) a telken építmény meglétére vagy hiányára,
b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére, valamint
c) tervezés érdekében az építési lehetőség paramétereiről, védettségekről korlátozásokról, hatósági bizonyítványt állít ki.
A c) pont általunk ismeretlen okból kimaradt.
A megjelent jogszabályokkal kapcsolatos útmutatókat, magyarázatokat és továbbképzési időpontokat folyamatosan tesszük közzé.
MÉK elnökség
Kapcsolódó dokumentumok:
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13. ) Korm rendelet
Az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13. ) Korm rendelet
TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI
Az egyszerű bejelentés az építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg 2016. július 1-től. A bejelentés mellékleteként az építész tervezőnek speciális kivitelezési dokumentációt kell feltölteni az elektronikus építési naplóba.
Ennek lehetőségét teremtette meg - többek között - az egyszerű bejelentés szabályairól szóló 155/2016. (V.13.) Korm. rendelet, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó, az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI.13.) Korm. rendelet, amelyek a Magyar Közlöny 84. számában jelentek meg.
Ezek előzményeként 2016. május 13-án lépett hatályba az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) elsősorban az egyszerű bejelentés új jogintézménye miatti módosítása. A törvénymódosítással egyidejűleg sajnos még nem készültek el az annak végrehajtására szolgáló különböző kormányrendeletek. Nem sokkal azonban a törvény kihirdetését követően a szükséges rendeleteket elfogadta a kormány, a kihirdetésre hetekkel később, 2016. június 13-án került sor.
Az egyszerű bejelentés alá eső új lakóépületeknél törvényi szabályként került rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye. Bevezetésre kerül továbbá a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítás. A szerződés tartalmi elemeire és annak meglétének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet még előkészítés alatt áll.
Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvény készült a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett került sor.
Mindezek mellett szigorodtak a helyi építési szabályzatok előírásaiból betartandó követelmények. Így például az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai is előírásra kerültek.
Helyi építési szabályok fokozottabb érvényesülése
Egyes önkormányzatok álláspontja szerint önigazgatási hatáskörük sérült akkor, amikor a január 1-jén megjelenő törvényi szabályozás szerint a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
Ezzel többek között előidézhető lett volna a környezet túlterhelése, mivel az építési telken elhelyezhető épület, valamint önálló rendeltetési egység szám nem volt figyelembe vehető. Az elmúlt hetekben egyre nőtt az egyszerű bejelentések száma, amely országos szinten 8-9 ezerre becsülhető. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évben kiadott építési engedélyek száma jóval ez alatti volt.
A törvénymódosítással ez a lehetőség megszűnt, 2016. május 13-ától a feltöltött egyszerű bejelentéseknek az alábbi követelményeket kellett figyelembe vennie.
Az egyszerű bejelentés alá eső lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott
a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettségét,
bc) a telken, az építési telken elhelyezkedő épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
be) a szabályozási vonalat,
bf) a beépítési módot, az építési helyet és
bg) a minimális zöldfelület mértékét;
c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot.
A fenti, pontosított előírással a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében egységes követelményrendszer került meghatározásra. Így a jövőben elkerülhetővé válik a környezet túlterhelése, ha továbbra is figyelembe kell venni a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számára vonatkozó, HÉSZ-ben foglalt előírásokat.
Szintén nóvum, hogy előírás lett a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve tisztítás szabályainak közegészségügyi szempont szerinti megfelelősége. Ezzel továbbra is biztosított lehet a települések helyi szabályozásában az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet- a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében előírt szabályok betartatása.
A módosítás alkalmazására vonatkozó szabályok
Nem kis problémát okozott a rendszerben, hogy a fenti előírások már hatályba léptek, míg az egyszerű bejelentés terveire vonatkozó új Korm. rendelet még kihirdetésre sem került. Ezt a helyzetet csak részben kezeli a június 14-én hatályba lépett saláta rendelet, amely a július1-ig terjedő, átmeneti időszakra is módosította a megszűnő 456/2015. (XII.29.) Korm. rendeletet, e szerint a kötelező tervezői művezetés szabályait kizárólag a 2016. június 14. napján hatályba lépő saláta rendeletet követően megtett bejelentés alapján megkezdett építési tevékenységekre kell alkalmazni. Mind a tervezői művezetés, mind a tervek részletes tartalmi követelményeire a Magyar Építész Kamara által kiadott szabályzat irányadó.
Kötelező tervezői művezetés
Az egyszerű bejelentés lehetővé tételével – az építésügyi hatósági, szakhatósági kontroll rendszerből történő kiemelésével – átrendeződik az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer. Bár a Kamara álláspontja szerint a fokozott tervezői felelősség mindig is benne volt a rendszerben, ez alól a hatósági engedély semmiféle felmentést nem adott.
Annak érdekében, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen, a törvény a Kamara egyetértése mellett előírta a kötelező tervezői művezetést. Ezzel növekszik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki munkáját nem a tervezőasztalnál fejezi be, hanem törvényszerűleg végig kíséri a megvalósítás folyamatát a műszaki átadás-átvételig.
A tervezői művezetés feltételeit a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint kell meghatározni. A TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI elnevezésű szabályzatot a MÉK Küldöttgyűlése elfogadta, a szöveg a salátarendelet hatálybalépésének napján került kihirdetésre az alábbi linken: https://mek.hu/index.php?id=43535
Ki végzi a tervezői művezetést?
Az elfogadott törvényszöveg nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy külön kormányrendelet – az eddigi szabályoktól eltérően – azt is lehetővé tegye, hogy a tervezői művezetést bizonyos esetekben ne az eredeti bejelentési dokumentációt készítő tervező végezze.
„Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.”
A szakmában igen gyakori ugyanis, hogy egyes tervezők nem szoktak és nem is kívánnak művezetőként részt venni az általuk tervezett ház megvalósításában. Persze előfordulhat vis maior eset is, amikor az eredeti tervező akadályoztatva van, hogy a későbbiek során művezetést végezzen, akár egészségi állapota, akár kamarai bejegyzésének megszűnése vagy más ok miatt. Nem kizárt, hogy szerződéses vitába keveredhet építtető az eredeti tervezővel, amely ellehetetlenítené a kivitelezés közbeni együttműködésüket. A tervezői művezető ugyanis az építtető megbízásából a szakma szabályai szerint bizalmi viszonyban vállalja és végzi – megfelelő gondosság mellett – tervezői művezetői feladatait.
Ezt a kérdést a Magyar Építész Kamara szabályzata az alábbiak szerint rendezi:
„ a) Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel.
b) Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.”
Ezzel rendezve látszik a tervezői felelősség, ezzel együtt a felelősségbiztosítás későbbi kérdése is, hiszen az továbbra is a tervezést megkötő tervezőnél marad.
Tervezői művezetés díjazása
A rendelet minimum 6 alkalom kötelező megrendelését írja elő, amelynek összege Korm. rendeletben meghatározott mértékű. Ez az összeg a szerződéskötés időpontjában irányadó külön Korm. rendeletben megszabott, a legkisebb munkabér másfélszeresének megfelelő összeg. Ez a mérték havi bér és legalább középfokú végzettségű munkavállaló esetére előirányzott havi 129.000,- Ft másfélszerese. [1] A kötelezően előírt 6 alkalmon felüli tervezői művezetések díja, valamint a helyszínen történő megjelenés költsége a szerződésben a felek szabad megállapodásának tárgya. Ugyanakkor ezen 6 alkalomba beletartoznak a generál építész tervező szakági tervezőinek művezetési alkalmai is a szabályzat szerint.
Milyen esetekben kötelező a tervezői művezető jelenléte?
Nagy volt a várakozás szakmai körökben, mely esetekben kell majd a tervezői művezetőt a helyszínre hívni. Szakmai szempontból elengedhetetlen az épület kitűzése, az alapozás megkezdése, a födémek, majd a műszaki átadás-átvétel időpontjában történő jelenlét.
A Magyar Építész Kamara szabályzatában nem határozta meg, hogy melyek azok a kivitelezési mérföldkövek, amikor a tervezőnek feltétlenül jelen kell lennie. Úgy tűnik, ez továbbra is a felek szerződéses megállapodására van bízva. A kamara ekörben ugyanis csak ajánlást tett, vagyis a felsorolt alkalmak bármelyike elhagyható jelenleg. Kiindulva azonban az építőipari résztvevők feladataiból és felelősségi köréből, javaslom, hogy a felek ragaszkodjanak legalább a fenti fázisoknál a tervezői művezető jelenlétéhez, az építési naplóba való eseti bejegyzésének megtételéhez. A tervezők lehetőleg kössék ki a szerződésben, és külön a tervezői nyilatkozatban is, mely alkalmak elmaradása esetén nem szavatolják a tervben rögzítettek szerinti megvalósulás igazolását.
Szükségtelenné válnak a műszaki ellenőrök?
Mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó körében felmerült, szükségtelenné válik-e a műszaki ellenőr kötelező igénybe vétele, ha a folyamatot a tervezői művezető végigkíséri. E tekintetben bizonyára megoszlanak a szakmai vélemények, hiszen a tervezői művezetésben ellátott feladatok a műszaki ellenőr feladatkörének csupán egy részét képezik. A műszaki ellenőr kötelező igénybevételének eltörlésével építtető védtelenné válhat a különböző, egymást követő kivitelezőkkel szemben a teljesítési igazolások kiállításakor, az elszámolási viták kezelésénél, vagy az eltakarásra váró munkarészek esetleges ellenőrzésénél.
Ez utóbbi álláspontot követve a jelenlegi jogszabály nem törölte el és nem módosította a műszaki ellenőr igénybevételének kötelező eseteit. Vagyis az építtetővel szerződést kötő több fővállalkozó kivitelező jelenléte esetén továbbra is kötelező építési műszaki ellenőr megbízása. Természetesen a jogszabály nem zárja ki, hogy ezen feladatot műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkező tervezők a tervezői művezetés mellett is ellássák.
[1] 454/2015. (XII.29.) Korm. rendelet
Dr. Gáts Andrea
A cikk az Epítési Hibák Magazin következő számában jelenik meg.
Július 1-től jelentősen megváltozott az egyszerű bejelentés folyamata. Az új jogszabály értelmében az egyszerű bejelentést már az elektronikus építési naplón keresztül kell megtenni. A kivitelezés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követő 16. napon kezdhető meg.
Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban több helyen módosult az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (XI. 15.) kormányrendelet. A Magyar Közlöny 84. számában, 2016. június 13-án megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) számú új kormányrendelet. Ennek értelmében július 1. napjától a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület egyszerű bejelentése nem az ÉTDR-be történik, azaz közvetlenül nem az építésügyi hatósághoz kell bejelenteni az ilyen irányú szándékot, hanem a megújult, erre a célra továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazáson keresztül a készenlétbe helyezéssel lehet megtenni.
Ennek egyik feltétele, hogy az építész tervező feltöltse a jogszabály 1. melléklete szerinti kivitelezési dokumentációt, illetve a kivitelezési jogszabályban meghatározott egyéb dokumentumokat az elektronikus építési naplóba. Az új kormányrendelet kihirdetését követő naptól az egyszerű bejelentés mellékleteként feltöltendő dokumentumok köre tehát megváltozott, a korábbi mellékletek helyett a módosított jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni a bejelentéshez. A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeit a rendelet szerint a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Szabályzata határozza meg. A benyújtandó tervdokumentáció jogszabályban meghatározott tartalma immár pótolja azokat a sokak által hiányolt tervfajtákat, például alaprajzokat, metszeteket, tartószerkezeti terveket, továbbá költségvetési kiírást, melyek nélkülözhetetlenek egy épület szabályszerű építése során. A feltöltés kezdetben igénybe vehet egy-két óra többletmunkát, az építész tervezőnek érdemes tájékozódnia a teendőkről.
Az elektronikus építési napló alkalmazás automatikus rendszerüzenetet küld az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésről az illetékes építésügyi hatóságnak. A kivitelezési tevékenység a szabályszerű bejelentés e-építési naplójának készenlétbe helyezését követően, a 16. napon kezdhető meg, ez idő alatt az építésügyi hatóság eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségeinek, azaz tájékoztatja a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
Az építtetőnek a kivitelezés folyamatára kötelező lesz az építész tervezőt megbízni tervezői művezetés céljából, ennek feltételeit tervezési szerződésben rögzítik. A tervezői művezetőnek az építési folyamatot legalább hat alkalommal kell figyelemmel kísérnie a helyszínen, és megfigyeléseiről, látogatásairól eseti bejegyzéseket kell tennie az elektronikus építési naplóban.
A kormányrendelet pontosítja a kivitelezési tevékenység változását szabályozó paramétereket is, a tervektől történő eltérést bemutató kivitelezési dokumentációt az e-építési naplóba az eltérő megvalósítás előtt 15 nappal előzetesen kell feltölteni.
Fontos változás még, hogy az épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt nem a települési jegyző, hanem kérelemre az illetékes építésügyi hatóság állítja ki a szükséges mellékletek megléte esetén, tölti fel az elektronikus építési naplóba, majd pedig elektronikusan értesíti az építés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.
A 191/2009. (IX. 15.) Kr. alapján 2016. július 1. után – a tájékoztatás érdekében – már az egyszerű bejelentés alapján folytatott lakóépület építése esetén is – függetlenül a számított építményérték mértékétől – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen projekt táblát kell kihelyezni. Azon fel kell tüntetni az építtető nevét, megnevezését, az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, valamint a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.
Szabálytalan építkezés esetén az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, melynek eredménye a szabálytalan építmény esetleges fennmaradása vagy annak bejelentés szerinti átalakítása, vagy akár bontása.
A 155/2016. (VI. 13.) kormányrendelet július 1-i hatályba lépésével a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát veszíti, további információ az e-építés és a MÉK oldalán található.
A változásokhoz alkalmazkodó, új elektronikus építési napló felületét a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának szakmai szervezete, a Lechner Tudásközpont fejleszti és működteti. Az egyszerű bejelentés változásainak gyakorlati kérdéseiben segítséget nyújt az üzemeltető helpdesk szolgálata, elérhetőség és további információ a Lechner Tudásközpont és az e-építés weboldalán található.
A Parlament 2016. április 26-i ülésnapján elfogadta a T/9369. számú törvényjavaslatot, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) elsősorban az egyszerű bejelentés új jogintézménye miatti módosításait tartalmazza. A május 5-ei Magyar Közlönyben ki is hirdették a javaslatot, a módosított szabályok a kihirdetést követő nyolcadik napon lépnek hatályba.
A törvény módosításában a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok kerültek kiegészítésre a közelmúltban történt bevezetés tapasztalatai alapján, valamint az épített környezet alakítása és védelme érdekében. Ennek megfelelően az építés és a tervezés során betartandó törvényi szabályként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye, amely felveti, kötelező lesz-e a műszaki ellenőr igénybevétele is. Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és a kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a kötelező felelősségbiztosítás. Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor. Mindezek mellett szigorodnak a helyi építési szabályzatok előírásaiból betartandó követelmények. Így például az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények: a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai is előírásra kerültek.
A helyi építési szabályok fokozottabb érvényesülése
Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. A helyi önkormányzatok álláspontja szerint a fenti hatáskörük sérült akkor, amikor a január 1-jén megjelenő törvényi szabályozás alapján a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
Ezzel többek között előidézhető lett volna a környezet túlterhelése, mivel az építési telken elhelyezhető épület, valamint önálló rendeltetési egységszám nem volt figyelembe vehető. Az elmúlt hetekben egyre nőtt, országos szinten már meghaladja a hatezret az egyszerű bejelentések száma.
Ez a lehetőség a módosítások hatályba lépésével megszűnik, az azt követően feltöltött kérelmeknek az alábbi követelményeket kell figyelembe venniük. Az egyszerű bejelentés alá eső lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott
A fenti, pontosított előírással a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében egységes követelményrendszer került meghatározásra. Így a jövőben elkerülhetővé válik a környezet túlterhelése, ha továbbra is figyelembe kell venni a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számára vonatkozó, HÉSZben foglalt előírásokat. Szintén nóvum, hogy előírás lett a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve -tisztítás szabályainak közegészségügyi szempont szerinti megfelelősége. Ezzel továbbra is biztosított lehet a települések helyi szabályozásában az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet- és a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében előírt szabályok betartatása. Az építészeti, régészeti, környezeti, természeti védelem és tájvédelem szempontjainak összehangolt érvényesítése érdekében az egyszerű bejelentés során a jövőben a tervezés és az építés a helyi építési szabályzat védelmi rendelkezéseinek a figyelembevételével történhet.
A felelősségi rendszer átrendeződése – kötelező tervezői művezetés
Az egyszerű bejelentés lehetővé tételével – az építésügyi hatósági kontrollrendszerből történő kiemelésével – átrendeződik az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer. Annak érdekében, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen, előírásra került a kötelező tervezői művezetés. Ezzel növekszik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki ennek ellenértékeként külön kormányrendeletben meghatározott (a tervek szerint 180 000 forint/6 alkalom mértékű) díjazásban részesül. Mivel az elfogadott törvényszöveg az alábbiak alapján van megfogalmazva, a törvényi szabályozás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy külön kormányrendelet – az eddigi szabályoktól eltérően – azt is lehetővé tegye, hogy a tervezői művezetést bizonyos esetekben ne az eredeti bejelentési dokumentációt készítő tervező végezze. „Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.” A szakmában igen gyakori ugyanis, hogy egyes tervezők nem szoktak és nem is kívánnak művezetőként részt venni az általuk tervezett ház megvalósításában. Persze előfordulhat vis maior eset is, amikor az eredeti tervező akadályoztatva van, hogy a későbbiek során művezetést végezzen, akár egészségi állapota, akár kamarai bejegyzésének megszűnése vagy más ok miatt. Nem kizárt, hogy az építtető szerződéses vitába keveredhet az eredeti tervezővel, amely ellehetetlenítené az együttműködésüket a kivitelezés közben. A tervezői művezető ugyanis az építtető megbízásából a szakma szabályai szerint bizalmi viszonyban vállalja és végzi – megfelelő gondosság mellett – a tervezői művezetői feladatait.
Szükségtelenné válnak a műszaki ellenőrök?
Felmerült az a jogalkotói szándék is, hogy szükségtelenné válik műszaki ellenőr kötelező igénybevétele, ha a folyamatot a tervezői művezető végigkíséri. E tekintetben bizonyára megoszlanak a szakmai vélemények, hiszen a tervezői művezetésben ellátott feladatok a műszaki ellenőr feladatkörének csupán egy részét képezik. A műszaki ellenőr kötelező igénybevételének eltörlésével az építtető védtelenné válhat a különböző, egymást követő kivitelezőkkel szemben a teljesítési igazolások kiállításakor, az elszámolási viták kezelésénél vagy az eltakarásra váró munkarészek ellenőrzésénél - ezért ezt a javaslatot a Magyar Építész Kamara sem támogatja.
Fokozott tervezői felelősség
A kivitelezés folyamatának kötelező figyelemmel kísérésével és a hatósági kontroll eltörlésével kiemelten nagyobb hangsúly helyeződik a tervezők szakmai felelősségére. Ugyanakkor továbbra is fennáll a kivitelezők polgári jogban rögzített felelőssége. Az Étv.-ben 2013. január 1. napjától szerepel, hogy „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő” [Étv. 39. § (5) bekezdés]. Az elfogadott módosítás pedig a kötelező tervezői felelősségbiztosítást vezeti be az alábbiak szerint:
A műszaki ellenőr kötelező igénybevételének eltörlésével az építtető bizonyos esetekben védtelenné válhat a különböző, egymást követő kivitelezőkkel szemben.
„Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő.”
Mint látható, az elfogadott törvény szövege szintén mérlegelést biztosít a kormány számára, azonban az indokolásból egyértelműen új kormányrendelet megalkotására vonatkozó döntés tükröződik. Nyilvánvaló, hogy külön kormányrendeletben kell szabályozni, mikor, hogyan, kinek a számára kerül előírásra a kötelező felelősségbiztosítás. Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük, miért volna támogatható, ha a fenti Étv.-felhatalmazás alapján egyszerre kerülne bevezetésre a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítás.
A fennmaradási engedélyezés kérdése
A fennmaradás esetköre kiegészül az egyszerű bejelentéshez kötött, de jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megvalósult épületek vonatkozásában. Tekintettel azonban az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység által felépített épületekre, a fennmaradási engedély megadása ez esetben csak a jogszerűtlenség és a szakszerűtlenség alóli mentesülést jelenti, nem mentesít azonban azon speciális rendelkezések betartása alól, amelyek ezt az új típusú eljárást jellemzik. Ezen épületet ugyanis a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni, és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel, az elkészült építményt le kell bontani. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély lényegében bármilyen esetben kérhető, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási engedély megadása a továbbiakban csak és kizárólag objektív alapon lehetséges.
További módosítások
Pontosításra kerültek az építtető és kivitelező felelősségére vonatkozó szabályok, kiterjesztve az egyszerű bejelentés esetére is. Kiterjesztették a jogszerűtlen, szakszerűtlen építési tevékenység és az építésügyi hatósági kötelezés esetköreit is. Lehetővé vált továbbá, hogy az építésfelügyeleti hatóság az építési napló hiányában megtiltsa az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az előírt építésinapló- vezetési kötelezettség esetén.
Szerző: Dr. Gáts Andrea
A cikk a Fórum Média Kiadó gondozásában megjelenő Műszaki Ellenőr magazin májusi számában olvasható.