Búcsú Bánhelyi Károlytól
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2014. július 12-én, életének 70. évében elhunyt Bánhelyi Károly többszörös Pro Urbe Díjas (Kulcs Község, Dunaújváros) építész, képzőművész. Temetésére július 24-én, 11:30-kor kerül sor a Dunaújvárosi köztemetőben.
Kedves Kollégák!
Szeretettel továbbítjuk a tájékoztatást Dr. Román András sírkövének ünnepélyes felavatásáról, és ugyanígy a meghívást: aki csak teheti, jöjjön el és vegyen részt az eseményen, így tisztelegve az egész ICOMOS, a Nemzeti Bizottságunk, a magyar műemlékvédelem kiemelkedő egyéniségének emléke előtt.
ROMÁN ANDRÁS sírkőavatására 2014. szeptember 19-én, pénteken 3 órakor kerül sor a Kozma utcai zsidótemető 38-as parcella 1. sorában.
(A parcella messze esik a főbejárattól, érdemes kocsival jönni odáig).
Üdvözlettel
Dr. Nagy Gergely
elnök
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság
Életének 81. életévében hosszan tartó betegség után elhunyt Jeney Lajos Ybl-díjas építészmérnök, DLA.
Pályáját a többfunkciós, általános művelődési és nevelési központok hazai megteremtésének szentelte.
Évtizedeken keresztül képviselte e témában hazánkat az UNESCO szakmai munkacsoportjában. Országszerte középületek, köztéri szobrok valamint megannyi általános művelődési és nevelési központ őrzi munkásságát. Aranydiplomája után megszerezte az építészek számára elérhető DLA tudományos fokozatot is.
1933-ban született Biharnagybajomban, 1951-56 között végezte el Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karát.
1977. Ybl-díj, 1986. Munka Érdemrend ezüst fokozat; 1992. Biharnagybajom község díszpolgára, 1993. Habitat ENSZ-emlékérem, 1994. Kecel város díszpolgára.
1965-66-ban UNESCO iskolaépítési tanulmányutat tett az NSZK-ban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Svájcban. 1968-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége, Nevelési és Sportlétesítmények Bizottságának vezetője.
1956-70 között a BVTV műterem- és osztályvezetője volt, 1970-74-ben a Típustervező Intézet irodavezetője, 1974-78 között ÁÉTV műszaki igazgatóhelyettese, 1978-83-ban főosztály-vezetője, majd 1983-90 között főépítésze. 1990-től a Típustervező Intézet-Eurovia Kft. ügyvezető igazgatója.
1989-től Mezőhegyes főépítésze, 1997-től a Magyar Építőművészek Szövetsége Ellenőrző Bizottság elnöke, 1998-tól a Szigligeti Táj- és Településvédő Kör elnöke, 2001-től Hajdúnánás város főépítésze.
2010-ben „FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ”- at kapott, mint Hajdúnánás város és Mezőhegyes város főépítésze.
Részlet a laudációból: "széleskörű, aktív, kezdeményező, eredményes főépítészi – szakmai és közéleti – tevékenységéért. Meghatározó módon járult hozzá az épített környezet emberhez méltó és esztétikus alakításához. Mások mellett, kezdeményezésére több évtizeddel ezelőtt indult el a tervező építészek főépítészi szerepvállalása."
Tervei alapján több budapesti lakó- és középület épült, vidéken főleg nevelési-közösségi központjai épültek, a nevelési-közösségi központok hazai elterjesztője. Az első komplex magyar iskolaépítési kutatás vezetője 1968-70 között. Nevelési-közösségi központokról több dolgozata jelent meg hazai és külföldi lapokban, részt vett a vonatkozó szabványok kidolgozásban is.
Főbb épületei:
forrás: artportal.hu, híradó.hu, foepiteszek.hu
Callmeyer Ferenc - Jeney Lajos emlékére
Ültem pajtámban
Mint minden reggelen,
S felnéztem
Emlékeim közül
A ritka szép kék égre.
Hold sarlója integetett
Ránk, ide lenn.
Ekkor szólalt meg a hang,
Attila fiú hangja:
Eltávozott apánk
Ma hajnalba.
Ültem, s bámultam az égre,
S benne milliárd atomba.
Lajos barátom Te most
A magasban ott fenn
Vagy már
Hol lakik a jó Isten.
Bennem végig siklott
Régi barátságunk.
Építészek voltunk, s Te is
Leraktad névjegyedet
Széles e Honban.
A Kárpát-hon Neked
Igen sokat köszönhet:
Iskolákat, s nevelési
Központokat.
Én is tanultam Tőled,
Főleg igaz EMBERSÉGET.
Most ülök,
s Te itt vagy emlékeim között.
Lajos barátom,
Az Isten legyen véled!
Callmeyer Ferenc
Asztalos István, okl. építészmérnök
Bevezető
Aki Árkay Bertalan (1901-1971) műveit tanulmányozza, azt találja, hogy korának egyik leg-ismertebb családiház-tervezője volt. Munkásságát, mint építészét és festőművészét tartja nyil-ván a szakma, tudjuk róla, hogy a modern magyar építészet egyik úttörője volt. A magyar nyelvű Wikipédia számtalan családi házát sorolja fel, amelyeket 1927 és 1941 között alkotott.
Ezek – szinte kivétel nélkül – budai épületek. Néhány megvalósult alkotásának képe is látható ezen a fórumon (1. ábra), amelyből mindenki számára világossá válhat, hogy miért tartjuk őt a modern magyar építészet egyik kiválóságának:
1. ábra – Árkay Bertalan budai családi házai
Véletlenek találkozása
Patay Ágnes volt BME tankörtársammal és Gyuri bátyámmal (Asztalos György, okl. villa-mosmérnök) sétáltunk Gödön – az egykori Alsógödön – a Kodály Zoltán utcában, miközben szó szót követett. Éppen az egyik elvesztett családi örökségünk részeként, a történelem viha-rait átélt épület mellett haladtunk el, amikor bátyám – aki nálunk a családfánk kutatója – lel-kesen magyarázta Áginak, hogy ezt az épületet dr. Scholtz Kornél számára tervezte Árkay Bertalan, aki abban az időben a család rokonságához tartozott (első felesége Árkayné Sztehlo Lili üvegfestő, aki elsőfokú unokatestvére volt Kornél bácsinak). Mi visszakérdeztünk: való-ban, Kornél bácsi házát Árkay Bertalan tervezte?
Hazatérve bátyám azonnal kikereste a családi irat- és dokumentumtárból azokat az elismervé-nyeket, amelyek ezt a tényt bizonyítják. Tőle kaptam a régi fotókat is, és az ő érdeme, hogy a cikkben leírt adatok megfelelnek a valóságnak. A 2. ábrán látható két ilyen dokumentum má-solata Árkay Bertalan bélyegzőjével és aláírásával (a dokumentumokat később átadtuk a BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményének, ahol az épület terveit is őrzik). Ezekből a do-kumentumokból az is kiderül, hogy abban az időben az építésztervező nemcsak a tervek ké-szítője, hanem az építkezés irányítója és egyben műszaki ellenőre is volt, hiszen az ő aláírása nélkül a kivitelező nem kaphatta meg járandóságát. A tervező, mint hozzáértő szakember egyben a beruházó-építtető tanácsadója is volt. Az elszámolás szerint az épület 36 563,50 pengőből épült fel.
2. ábra – Árkay Bertalan jóváhagyása az épületasztalos- és a festő munkák kifizetéséhez
(Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény)
3. ábra – Árkay Bertalan ceruzás vázlata a tervezett épületről, amely a kert felől mutatja azt (Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, leltári szám: 68.139.3_2.)
Tudni kell, hogy az 1920-as, 30-as években Alsógöd sok értelmiségi család kedvelt nyaraló-helye volt. Ennek kialakulását Kornél bácsi és Édesapám visszaemlékezéseiből ismerem. Dr. Scholtz Kornél (1871-1962, szemorvos, egyetemi tanár, népjóléti államtitkár) a huszadik szá-zad elején már neves szemorvos volt, és hosszabb szemklinikai működés után 1907-ben lett egyetemi magántanár és a Belügyminisztérium trachoma-ügyi előadója is. Ebben az évben ezen elfoglaltságai miatt nem tudott rendesen szabadságra menni, és helyette kibérelt egy szo-bát az akkori Kisgödön, a jelenlegi Duna-villával szemközti üres présházban. A nyaralás any-nyira megtetszett neki, hogy később lakhelyéül is választotta azt a kertet, amit szülei az ő ja-vaslatára vásároltak meg 1907-ben.
Az egykor 2758 négyszögöles akácosból az évek során gyönyörű parkot, valóságos arborétu-mot varázsolt, amelybe növényritkaságokat, örökzöldeket, nyesett sövényeket, varázslatos sziklakerteket, kaktuszokat telepített. A több kisebb és egy nagyobb mesterséges tóban arany-halak úszkáltak, és télen két üvegház is gondoskodott a mediterrán és sivatagi növények átte-leltetéséről. Mindezt sajnos már csak a régi fényképek és az egyre halványuló családi emléke-zet őrzi. A kert lakóháza a jelenlegi Kodály Zoltán utca felőli oldalára került, amelyet Árkay Bertalan tervei alapján 1929-ben kezdtek el építeni, és az 1932-ben el is készült.
Az épület
Jellemző a korra, hogy az építészet formai elemei valóban úttörőnek számítottak, és Dr. Scholtz Kornél nemcsak a kortárs festészetnek, de a kortárs építészetnek is lelkes támogatója volt. Az újszerű műszaki megoldások és a kivitelező építőipar akkori színvonala sokszor még nem tették lehetővé a modern épületek megfelelő minőségű megépítését. Erre szintén a családi visszaemlékezésekből tudok következtetni, idézem Édesapám egyik írását:
„Kornél bácsi hatalmas könyvtárszobája ("stúdió") az épületnek majdnem teljes földszintjét elfoglalta, egy kis szoba kivételével; ez a nyugati sarokban volt. Az épület ablakai tolóablakok voltak, természetesen állandóan megvetemedve beszorultak, ami szintén örök vitára adott okot, mert Édesapám (a mi nagyapánk) kezdettől fogva ellenezte ezt a megoldást, de Árkay Berci bácsi győzött. A lapos tető hasonlóan téma volt, minthogy egy idő múlva kezdett beáz-ni, a párkányok megrepedezett betonvályújában.”
Az épület egy korábbi meglévő épület (öreg ház) mellé épült, magába foglalva a szintén meg-lévő, magastetős régi konyhaépületet. Mivel az öregház is a család tulajdonában volt, a két épületet 1932-35 között modernizálták, egy nyaktaggal összekötötték, és kibővítették az öreg házat is. A nyaktag földszintjén került elhelyezésre az öreg ház új fürdőszobája és egy össze-kötő folyosó, majd később az új épület lépcsőházából nyíló, fürdőszoba feletti vendégszoba. Ekkor nyerte el mostani alakját az öreg ház verandája is, és lett kisebb, hogy az egyik föld-szinti szobát ne sötétítse be. Az itt alkalmazott lapostetővel teremtette meg Árkay Bertalan az összhangot az egyszerű, magastetős uradalmi épület és a modern építészetű új épület között.
4. és 5. ábra: Az öreg ház képe 1907-ben, majd az átalakítás után a 30-as évek végén
6. ábra: A lapostetős veranda korabeli képe
Atyai nagyanyánk visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az új épület emeletén volt a háló, a dol-gozó és fürdőszoba. A félemeleten – a nyaktagban – volt a vendégszoba a földszinten pedig egy nagy könyvtárszoba: a stúdió. Ehhez kapcsolódott széttolható üvegajtóval a télikert. A stúdióban két falat befedő könyvespolc és kandalló is volt.
7. ábra: Az új épület 1:100 léptékű tervei
(Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, leltári szám: 68.139.3_1.)
Az épületegyüttest a II. világháború után államosították és több lakásra osztották. Ennek kö-vetkeztében az évek során sok átalakításon, toldozáson-foltozáson ment keresztül, így mára már alig felismerhető az eredeti állapot. Sajnos az épületről kevés fotó készült, inkább a dísz-kertről maradtak fenn képek. Megmaradtak azonban az Árkay Bertalan által készített tervek, melyeket a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményében őriznek, és a közelmúltban dolgoztak fel és vált kutathatóvá. Az 1:100 léptékű terveken láthatók az alaprajzok, a délkeleti homlok-zat és egy keresztmetszet. Egy korabeli, rossz minőségű fotón látható a könyvtárszobához belső tolóajtóval és összehúzható vasráccsal kapcsolódó kiugró-télikert, amelynek magas ab-lakai biztosították télen az áttelelő növények számára a benapozást.
8. ábra: A „stúdióhoz” kapcsolódó, délkeleti tájolású télikert magas ablakai
Az épülettel kapcsolatban néhány műszaki érdekességre is felhívnám a Tisztelt Olvasók fi-gyelmét. A lépcsőházként funkcionáló torony egyben a víztorony szerepét is betöltötte, amelynek felső része egy kb. 1,5 m3-es víztartályt is magába foglalt. A kertben lévő – akkor még iható vizű – kútból elektromos szivattyú nyomta fel a vizet a tartályba. A túltöltés elkerü-lését az épület külső oldalán elhelyezett, kb. 1 m hosszú vízszintmutató tette lehetővé. Persze a szivattyú kezelőjének figyelnie kellett a mutatót. Bátyámmal visszaemlékeztünk arra, hogy gyerekkorunkban ez a házi vízmű még működött, és többször túl is töltötték a tartályt, minek következtében sokszor elöntötte a víz a lépcsőházat. A házi vízmű kiépítésére kb. 6 évvel az-után került sor, hogy 1924-ben bevezették a villanyt Alsógödre.
Az épület laposteteje egyben tetőteraszként is szolgált, ahonnan – a régi fotók tanúsága szerint – gyönyörű kilátás nyílt abban az időben a Dunára és a Pilisre. Tiszta időben még a Börzsöny hegyeit is látni lehetett. Ezt az adottságot használta ki a megszálló katonaság is a II. világhá-ború alatt, mert a torony tetején katonai megfigyelőpontot létesített, egy deszkatoronnyal megmagasítva azt. Az egyik további fotón a nyaktag földszintjén elhelyezkedő fürdőszoba míves vasrácsát tanulmányozhatjuk. Ez is és az ehhez – stílusban illeszkedő – korabeli vas-rácsok legtöbbje még ma is megvan.
9. ábra: A nyaktag földszintjén elhelyezkedő fürdőszoba ablak míves vasrácsa
A díszkert és annak maradványai a korabeli parképítészet számos tárgyi emlékét őrzi. Dr. Scholtz Kornél – nem lévén saját családja – szenvedélyes kertész és botanikus is volt. Szabad idejében a park díszítésére helyben készített műkőből és betonból csinált/csináltatott számtalan virágtartót és más kertépítészeti elemet. A tavak alsó, vízzáró része is bitumenes szigetelésű, hálós vasalású beton lemezből készült, de az 5. ábrán látható szökőkutat díszítő, kisfiút ábrázoló szobrot is betonból öntötték. A kisfiú a karján egy halat tartott, aminek a szájából spriccelt ki a víz, ha megnyitották a csapot.
Egy másik műszaki érdekesség, amelyet a hazai szakirodalom is nyilvántart , a ma is meglévő kerti napóra, amelynek talapzata szintén betonból készült. A hengeres beton oszlopon lévő, berakott dunai kavics-díszítés napsugarat mintáz. Magát a napórát atyai nagyapánk, Asztalos Sándor (született Pfeiffer Sándor) okl. gépészmérnök tervezte Kornél bácsi számára 1936-ban, és csak nyáron használjuk, mivel megóvása érdekében télire leszereljük. A beton oszlop azonban, amely az abban az időben szokásos alig földnedves betonból, kézi erővel készült, télen is a kertben marad, bizonyítva annak fagyállóságát immár 77 éve. A horizontális elren-dezésű, feltüntetett földrajzi koordinátákhoz – É.sz.: 47°42´, K.h.: 19°4´ – kötött napóra há-romszögletű, rozsdamentes acél árnyékvető éle a föld forgástengelyének csillagászati pólusára mutat. Vízszintes számlapja 30 cm átmérőjű, nyolcszög alakú bronzlap. Ebbe vannak bele-vésve az egész, és negyed órát jelző, valamint az évszaktól függő hosszúságú árnyék-hegy vonalak. A pontos időmeghatározást egy táblázat segíti. A vésnökmester által bevésett arab számok az egész órákat mutatják, latin felirata – NON NUMERO HORAS NISI SERENAS – szerint pedig csak a napos órákat számolja.
10. ábra: Az épület-együttes mai képe a kert felől (balra az új épület, jobbra az öreg ház)
11. ábra: Az épület-együttes mai képe az utca felől (balra a magastetős régi konyhaépület)
Sárneczky Krisztián találta meg 2003. augusztus 23-án ezt a 19,5 magnitúdós kisbolygót, amelyet egy hónappal korábban már észleltek egy amerikai obszervatóriumból, ám a felfedezés végül nálunk maradt, mert szeptember közepéig folyamatosan tudtuk követni a halványuló kisbolygót. Az 1-2 km átmérőjű, 3,81 éves keringési idejű aszteroidát később 2002-es archív képeken is azonosítottuk, majd további követése után 2007 őszén megkapta sorszámát. Nevét a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC-távcsövének épületét tervező Csontos Csaba (1940-2013) Ybl-díjas építészről kapta, aki többek között a budapesti Korona Szállót és a keszthelyi Balaton Színházat tervezte.
Csontos Csabáról elnevezett kisbolygó regisztrált jele:
(167018) Csontoscsaba = 2003 QS29
A Csontos Csaba által tervezett épület és kupola ad otthont hazánk legnagyobb, 1 méter átmérőjű távcsövének (jobb oldali kép - Rácz Miklós felvétele)
Tavaly tovább folytatódott a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett kisbolygók elnevezése, így a mögöttünk hagyott esztendőben 14 számozott aszteroida kapott magyar vonatkozású nevet.
A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. A szabályozás is jelentősen megváltozott az elmúlt években, de általánosságban elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben később találnak a mienknél korábbi megfigyelést az archívumokban, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben megfigyelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut (ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll), már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek.
A felfedezések ezreit szállító piszkéstetői Schmidt-távcső (Rácz Miklós felvétele)
forrás:
Magyar Csillagászati Egyesület, 2014. máj. 26-i cikke
http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-kisbolygok/ujabb-magyar-nevu-kisbolygok-papp-laszlo-gobbi-hilda-es-eross-zsolt-is-az-egre-kerult/
további információk:
http://www.minorplanetcenter.net/iau/lists/NumberedMPs165001.html
http://scully.cfa.harvard.edu/cgi-bin/showcitation.cgi?num=167018
http://hu.wikipedia.org/wiki/167018_Csontoscsaba
http://en.wikipedia.org/wiki/Meanings_of_minor_planet_names:_167001%E2%80%93168000
http://en.wikipedia.org/wiki/167018_Csontoscsaba
http://www.wikidata.org/wiki/Q1481433
(összeállította: Dulácska Zsolt, 2014. június 18.)
Ezúton tudatom a Tagsággal, hogy társam mindenben Sattler Anna okleveles építészmérnök 1951. október 22-én született 2014. május 23-án meghalt.
Anna 1976-ban diplomázott. 1976-ban a MÁV Tervező Vállalatnál kezdett, 1977-től 1987-ig a BME Építészmérnöki Kar Lakóépület Tervezési tanszékén egyetemi tanársegéd volt. 1982. szeptember 12-től mindvégig a Gergely és Sattler Építészirodában közös megbízásokon partnerként dolgozott.
Kérem, őrizzék meg jó szívvel emlékét!
Gergely Zsolt
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 70. életévében elhunyt Dr. Balogh Ákos.
Megrendült szívvel tudatjuk, hogy Dr. Czétényi Piroska, a Műemlékvédelmi Tagozat elnöke 2014. június 3-án váratlanul csendesen elhunyt. Temetéséről, búcsuztatásáról késöbb adunk értesítést.
Műemlékvédelmi Tagozat
A régebbi cikkek az alábbi linken elérhetőek:
http://archiv.mek.hu/index.php?option=com_content&task=category§ionid=16&id=96&Itemid=158