KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Új rendeletben az egyszerű bejelentés szabályai – megjelent az Étv. új salátarendelete

Az egyszerű bejelentés az építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg 2016. július 1-től. A bejelentés mellékleteként az építész tervezőnek speciális kivitelezési dokumentációt kell feltölteni az elektronikus építési naplóba.

Ennek lehetőségét teremtette meg - többek között - az egyszerű bejelentés szabályairól szóló 155/2016. (V.13.) Korm. rendelet, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó, az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI.13.) Korm. rendelet, amelyek a Magyar Közlöny 84. számában jelentek meg.

Ezek előzményeként 2016. május 13-án lépett hatályba az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) elsősorban az egyszerű bejelentés új jogintézménye miatti módosítása. A törvénymódosítással egyidejűleg sajnos még nem készültek el az annak végrehajtására szolgáló különböző kormányrendeletek. Nem sokkal azonban a törvény kihirdetését követően a szükséges rendeleteket elfogadta a kormány, a kihirdetésre hetekkel később, 2016. június 13-án került sor.

Az egyszerű bejelentés alá eső új lakóépületeknél törvényi szabályként került rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye. Bevezetésre kerül továbbá a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítás. A  szerződés tartalmi elemeire és annak meglétének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet még előkészítés alatt áll.

Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvény készült a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett került sor.

Mindezek mellett szigorodtak a helyi építési szabályzatok előírásaiból betartandó követelmények. Így például az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai is előírásra kerültek.

Helyi építési szabályok fokozottabb érvényesülése

Egyes önkormányzatok álláspontja szerint önigazgatási hatáskörük sérült akkor, amikor a január 1-jén megjelenő törvényi szabályozás szerint a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek

  1. megengedett legnagyobb beépítettségét,
  2. megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
  3. szabályozási vonalát és
  4. beépítési módját vagy építési helyét kellett figyelembe venni.

Ezzel többek között előidézhető lett volna a környezet túlterhelése, mivel az építési telken elhelyezhető épület, valamint önálló rendeltetési egység szám nem volt figyelembe vehető. Az elmúlt hetekben egyre nőtt az egyszerű bejelentések száma, amely országos szinten 8-9 ezerre becsülhető. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évben kiadott építési engedélyek száma jóval ez alatti volt.

A törvénymódosítással ez a lehetőség megszűnt, 2016. május 13-ától a feltöltött egyszerű bejelentéseknek az alábbi követelményeket kellett figyelembe vennie.

Az egyszerű bejelentés alá eső lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott

a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;

b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan

ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,

bb) a megengedett legnagyobb beépítettségét,

bc) a telken, az építési telken elhelyezkedő épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát,

bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,

be) a szabályozási vonalat,

bf) a beépítési módot, az építési helyet és

bg) a minimális zöldfelület mértékét;

c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot.

A fenti, pontosított előírással a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében egységes követelményrendszer került meghatározásra. Így a jövőben elkerülhetővé válik a környezet túlterhelése, ha továbbra is figyelembe kell venni a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számára vonatkozó, HÉSZ-ben foglalt előírásokat.

Szintén nóvum, hogy előírás lett a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve tisztítás szabályainak közegészségügyi szempont szerinti megfelelősége. Ezzel továbbra is biztosított lehet a települések helyi szabályozásában az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet- a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében előírt szabályok betartatása.

A módosítás alkalmazására vonatkozó szabályok

Nem kis problémát okozott a rendszerben, hogy a fenti előírások már hatályba léptek, míg az egyszerű bejelentés terveire vonatkozó új Korm. rendelet még kihirdetésre sem került. Ezt a helyzetet csak részben kezeli a június 14-én hatályba lépett saláta rendelet, amely a július1-ig terjedő, átmeneti időszakra is módosította a megszűnő 456/2015. (XII.29.) Korm. rendeletet, e szerint a kötelező tervezői művezetés szabályait kizárólag a 2016. június 14. napján hatályba lépő saláta rendeletet követően megtett bejelentés alapján megkezdett építési tevékenységekre kell alkalmazni. Mind a tervezői művezetés, mind a tervek részletes tartalmi követelményeire a Magyar Építész Kamara által kiadott szabályzat irányadó.

Kötelező tervezői művezetés

Az egyszerű bejelentés lehetővé tételével – az építésügyi hatósági, szakhatósági kontroll rendszerből történő kiemelésével – átrendeződik az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer. Bár a Kamara álláspontja szerint a fokozott tervezői felelősség mindig is benne volt a rendszerben, ez alól a hatósági engedély semmiféle felmentést nem adott.

Annak érdekében, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen, a törvény a Kamara egyetértése mellett előírta a kötelező tervezői művezetést. Ezzel növekszik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki munkáját nem a tervezőasztalnál fejezi be, hanem törvényszerűleg végig kíséri a megvalósítás folyamatát a műszaki átadás-átvételig.

A tervezői művezetés feltételeit a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint kell meghatározni. A TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI elnevezésű szabályzatot a MÉK Küldöttgyűlése elfogadta, a szöveg a salátarendelet hatálybalépésének napján került kihirdetésre az alábbi linken: https://mek.hu/index.php?id=43535

Ki végzi a tervezői művezetést?

Az elfogadott törvényszöveg nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy külön kormányrendelet – az eddigi szabályoktól eltérően – azt is lehetővé tegye, hogy a tervezői művezetést bizonyos esetekben ne az eredeti bejelentési dokumentációt készítő tervező végezze.

„Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.”

A szakmában igen gyakori ugyanis, hogy egyes tervezők nem szoktak és nem is kívánnak művezetőként részt venni az általuk tervezett ház megvalósításában. Persze előfordulhat vis maior eset is, amikor az eredeti tervező akadályoztatva van, hogy a későbbiek során művezetést végezzen, akár egészségi állapota, akár kamarai bejegyzésének megszűnése vagy más ok miatt. Nem kizárt, hogy szerződéses vitába keveredhet építtető az eredeti tervezővel, amely ellehetetlenítené a kivitelezés közbeni együttműködésüket. A tervezői művezető ugyanis az építtető megbízásából a szakma szabályai szerint bizalmi viszonyban vállalja és végzi – megfelelő gondosság mellett – tervezői művezetői feladatait.

Ezt a kérdést a Magyar Építész Kamara szabályzata az alábbiak szerint rendezi:

„ a) Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel.

b) Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.”

Ezzel rendezve látszik a tervezői felelősség, ezzel együtt a felelősségbiztosítás későbbi kérdése is, hiszen az továbbra is a tervezést megkötő tervezőnél marad.

Tervezői művezetés díjazása

A rendelet minimum 6 alkalom kötelező megrendelését írja elő, amelynek összege Korm. rendeletben meghatározott mértékű. Ez az összeg a szerződéskötés időpontjában irányadó külön Korm. rendeletben megszabott, a legkisebb munkabér másfélszeresének megfelelő összeg. Ez a mérték havi bér és legalább középfokú végzettségű munkavállaló esetére előirányzott havi 129.000,- Ft másfélszerese. [1] A kötelezően előírt 6 alkalmon felüli tervezői művezetések díja, valamint a helyszínen történő megjelenés költsége a szerződésben a felek szabad megállapodásának tárgya. Ugyanakkor ezen 6 alkalomba beletartoznak a generál építész tervező szakági tervezőinek művezetési alkalmai is a szabályzat szerint.

Milyen esetekben kötelező a tervezői művezető jelenléte?

Nagy volt a várakozás szakmai körökben, mely esetekben kell majd a tervezői művezetőt a helyszínre hívni. Szakmai szempontból elengedhetetlen az épület kitűzése, az alapozás megkezdése, a födémek, majd a műszaki átadás-átvétel időpontjában történő jelenlét.

A Magyar Építész Kamara szabályzatában  nem határozta meg, hogy melyek azok a kivitelezési mérföldkövek, amikor a tervezőnek feltétlenül jelen kell lennie. Úgy tűnik, ez továbbra is a felek szerződéses megállapodására van bízva. A kamara ekörben ugyanis csak ajánlást tett, vagyis a felsorolt alkalmak bármelyike elhagyható jelenleg. Kiindulva azonban az építőipari résztvevők feladataiból és felelősségi köréből, javaslom, hogy a felek ragaszkodjanak legalább a fenti fázisoknál a tervezői művezető jelenlétéhez, az építési naplóba való eseti bejegyzésének megtételéhez. A tervezők lehetőleg kössék ki a szerződésben, és külön a tervezői nyilatkozatban is, mely alkalmak elmaradása esetén nem szavatolják a tervben rögzítettek szerinti megvalósulás igazolását.

Szükségtelenné válnak a műszaki ellenőrök?

Mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó körében felmerült, szükségtelenné válik-e a műszaki ellenőr kötelező igénybe vétele, ha a folyamatot a tervezői művezető végigkíséri. E tekintetben bizonyára megoszlanak a szakmai vélemények, hiszen a tervezői művezetésben ellátott feladatok a műszaki ellenőr feladatkörének csupán egy részét képezik. A műszaki ellenőr kötelező igénybevételének eltörlésével építtető védtelenné válhat a különböző, egymást követő kivitelezőkkel szemben a teljesítési igazolások kiállításakor, az elszámolási viták kezelésénél, vagy az eltakarásra váró munkarészek esetleges ellenőrzésénél.

Ez utóbbi álláspontot követve a jelenlegi jogszabály nem törölte el és nem módosította a műszaki ellenőr igénybevételének kötelező eseteit. Vagyis az építtetővel szerződést kötő több fővállalkozó kivitelező jelenléte esetén továbbra is kötelező építési műszaki ellenőr megbízása. Természetesen a jogszabály nem zárja ki, hogy ezen feladatot műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkező tervezők a tervezői művezetés mellett is ellássák.

[1] 454/2015. (XII.29.) Korm. rendelet

Dr. Gáts Andrea

A cikk az Epítési Hibák Magazin következő számában jelenik meg.


Létrehozás időpontja: 2016-06-14 21:44:36
Utolsó módosítás időpontja: 2016-09-13 18:02:20
Beküldő: Dr. Gáts Andrea
Megtekintések száma: 35617
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=43538