KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

A magyar építészetről szóló törvény jelentősége

Az Építési és Közlekedési Minisztérium – Építészeti Államtitkárság tájékoztatója

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”- írta Tamási Áron. De a szűken vett otthont fel kell építeni és ki kell alakítani. Egész életünkben születésünktől halálunkig épített vagy ember által formált környezet vesz körül minket, annak szinte minden percében. Mindez nem csak életünk díszletét adja, de hat ránk, meghatározza viszonyulásunkat, életminőségünket és személyiségünket, karakterünket egyaránt, legyen az személyes vagy akár közösségi jellemvonás. De nemcsak hat ránk, hanem ösztönöz arra, hogy visszahassunk a környezetünkre, hogy mi is alakítsuk a teret. Azért, hogy jól érezzük magunkat esetleg éppen kifejezzünk egy gondolatot, vagy reprezentáljuk kik is vagyunk. Az építés és a cselekvés által meghatározott eredmény, az építészet így létünk egyik fő alapvetése.

Egy építés mindig kifelé is szóló üzenet. Lehet ugyanis írni a fióknak vagy festeni a műterem magányában, de az építés mindig közügy, hiszen amit építünk megjelenik, látszik, szükségszerűen hat másokra és a környezetre is.

Ezért kell szabályozni, de éppen ezért nem lehet csupán keretekkel és korlátokkal a szokásos módon, hanem támogatással és egyeztetésekkel, hogy ne csupán szűrői, de elősegítői is lehessünk az alkotásoknak.

Legfontosabb célunk az Építészeti Államtitkárság létrejöttekor az volt, hogy felülvizsgáljuk az építésügy területét érintő szabályozási rendszereket. Ezek során kiderült, hogy alapjaiban kell új szabályozást bevezetni, amelyik egységesíti és egyben új alapokra helyezi a régi szétszabdalt jogalkotást. Emellett tartalmi célokat is kitűztünk. Olyan új építészeti törvényt kívántunk megalkotni, ami elősegíti a magyar, nemzeti építészet megújítását, kiszabadítja az építészeket a számok és szabályok fogságából, miközben lehetővé teszi a minőségi kontrollt. Elveket írtunk meg, melyek támogatják a minőséget, az élhetőséget, a kreativitást és védik a meglévő értékeket. Válaszolni kívántunk akartunk a kor kihívásaira és patrióta építésgazdasági szabályozást kívántunk bevezetni. Olyan törvény készült, mely a Kárpát-medencei történelmünk ezer évében jelenlévő minőséget és szellemiséget veszi alapul, mely visszaállítja az alkotás módját arra az útra, melyről a XX. század letaszította. Az elmúlt évtizedek módszerei, a kizárólag gazdasági számításoknak és kereteknek való megfelelés lelketlen épületeket, a Kádár-kockákat, OTÉK alakú házakat, paneleket, rideg, díszítetlen középületeket, középfolyosós, szűk erkélyes kényszerházakat eredményezett.  A pöffeszkedő vagy épp sematikus, nem a környezetbe illeszkedő épületek, a beépítés maximumát egyetlen célul kitűző megvalósítások mutatták hova vezet, ha a számok és szabályok kizárólagossága határozza meg az építési folyamatot.

Ezért ennek a törvénynek egészen másnak kellett lennie.

A Bibliából is tudjuk, hogy egy háznál a legfontosabb a szilárd alap. Ennek a törvénynek jelentősége, hogy van alapja, lelke és szellemisége. Az alapja az együttműködés, a lelke az értékvédelem és a szellemisége Lechner, Kós és Makovecz nemzeti öröksége.

A Törvény szellemisége mellett konkrét változtatásokat hoz el és megújítja a teljes építési folyamatot.

El kívántuk nyerni ehhez a szakma támogatását is. Ezért már a koncepciót is nyilvánosságra hoztuk és a végére több mint 7000 szakmai és nem szakmai javaslatot vizsgáltunk meg. Ennek eredményeként elkészült tervezetet támogatták a szakmai szervezetek és a parlament nagy többséggel megszavazta decemberben A magyar építészetről szóló törvényt. 

A Törvény egy kisebb, a kiemelt beruházásokra vonatkozó résszel lépett hatályba 2023. december 22-én. Az építészeti vonatkozású részek általános hatálybalépési időpontja 2024 október 1.

Az új jogszabály négy részből, 19 fejezetből, 288 §-ból áll. Terveink szerint idén 21 új kormányrendelet, 1 miniszteri rendelet, 14 kormányrendelet-módosítás, 2 miniszteri rendelet-módosítás készül hozzá.

 

A törvény legfőbb újításai

Alapelvek

A Törvény megjeleníti az egyes építészeti alapelveket:

Ezen alapelvek irányadóak a tervek készítése, azok engedélyeztetése, és az egész építési folyamat során. Kiemelten is jelzik az új Törvény irányultságát: a polgári jó ízlésre, az építészeti minőségre, a természeti környezet és a zöldfelületek védelmére, továbbá az épített környezet megóvására, valamint az építmények fenntarthatóságára helyezi a hangsúlyt. További újítás, hogy tételes jogi szabályozás hiányában, a főépítész és a tervtanács döntése az alapelvekre is alapítható.

A törvény a következő 10 alapelvet határozza meg:

  1. a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvét,
  2. a szükséges minimum elvét,
  3. a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elvét,
  4. a természeti környezet megőrzésének elvét,
  5. a barnamezős területek elsődlegességének elvét,
  6. az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét,
  7. az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elvét,
  8. a hazai ellátásbiztonság elvét,
  9. a digitalizáció elvét,
  10. a szabályozó felelősségének elvét.

A törvény megújítja a kamarai szabályokat:

A magyar építészetről szóló törvényen belül a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráival külön fejezet foglalkozik. A fejezet megszövegezésénél alapvető törekvés volt a kamarák kérésére, hogy a jelenlegi szabályozási koncepció ne változzon jelentősen.

A szabályozás változásai a következőkben foglalhatók össze:

A főépítészekről kamarai nyilvántartást kell vezetni, és a kötelezően létrehozandó kamarai tagozatok között megjelenik a főépítészek tagozata. A főtájépítészek a tájépítészeti tagozatba kapnak helyet.

A tervtanácsok rendszerének fejlesztése:

A törvény alapján 3 szintű szervezetrendszer jön létre:

  • Országos Építészeti Tervtanács (elnöke az országos főépítész),
  • A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működő területi építészeti és településrendezési tervtanács (elnöke az állami főépítész).
  • A településeken működő helyi építészeti tervtanács (elnöke az önkormányzati főépítész):
    • Ezen szervezetek felállítása 2024. október 1. napjától kötelező lesz a járásszékhely városokban (174 település) és a fővárosi kerületekben (23 kerület).

A szervezetrendszer újítása, hogy a vármegyei önkormányzat mellett a jövőben nem működik tervtanács, illetve bevezetésre kerül egy belső jogorvoslati rendszer. Ezáltal nemcsak a hatósági eljárás után lehet jogorvoslattal élni (jellemzően a bíróságon), hanem kifogással lehet élni a helyi tervtanácsi véleményekkel szemben a területi tervtanácsnál, a területi tervtanácsi véleményekkel szemben pedig az Országos Építészeti Tervtanácsnál.

A törvény megújítja és kiterjeszti a főépítészi rendszert:

A főépítészi rendszer tekintetében is újításokról beszélhetünk, a szervezet rendszer első szereplője az országos főépítész. Ezenkívül megkülönböztetett szerepe – az eddigiekhez képest erősebb – lesz a balatoni főépítésznek. Továbbá az előzőekben ismertetett tervtanácsi szinthez illeszkedve beszélhetünk a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalban működő állami főépítészekről, valamint az önkormányzati főépítészekről. Ezen túl:

  • kivezetésre kerül a vármegyei főépítészi tisztség.
  • Új feladatok jönnek létre az egyes főépítészek tekintetében, amelyek a következők: elősegíti a területrendezési követelmények érvényesítését, egyúttal településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi, műemlékvédelmi és az építészeti tervtanácson keresztül építészeti feladatokat lát el.
  • Valamennyi városi jogállású településnek kötelező lesz önkormányzati főépítészt alkalmaznia 2024. október 1. napjától.
  • A községek választhatnak: saját települési főépítészt alkalmaznak, vagy a szomszédos községekkel összefogva társulásban térségi főépítészt bíznak meg, vagy ha 2024. október 1. napjáig egyik kötelezettségüknek sem tesznek eleget, a település fekvése szerinti járásszékhely város települési főépítésze lesz az adott község vonatkozásában is a főépítész.

Főmérnöki és tájépítészi szervezetrendszer felállítása:

A főmérnöki szervezetrendszer két szintű lesz, ezáltal beszélhetünk országos főmérnökről (országos illetékességgel), valamint térségi főmérnökről a vármegyei önkormányzatoknál. A feladatkörük lesz az önkormányzati közlekedési- és közműfejlesztések koordinálására, az elkészült műtárgyak fenntartásának felügyelete.

A tájépítészeti rendszerben nem beszélhetünk két szintről, azonban két tájépítész szerepkör jön létre. Az országos tájépítész, aki az országos főépítész munkáját segíti, illetve a balatoni főtájépítész, aki a balatoni főépítész munkáját segíti.

Az építési folyamat szabályozásának megújítása:

A Törvény újítása, hogy az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság egy hatósággá olvad össze. A Törvény hatályba lépésével megszűnik az építésfelügyeleti hatáskör, feladatai az építésügyi hatóság feladatkörébe integrálódnak

Szintén új elem a tervezői nyilatkozatok és hozzájárulások követelménye. A beruházások építészeti minőségének, esztétikai megjelenésének megóvása céljából a tervező számára biztosítja, hogy az általa tervezett épület megvalósítása során a tervektől való eltéréshez, valamint az építmény használatbavételi eljárása során - megelőzve, hogy az építési engedély nélkül végezhető eltérésekkel hátrányosan változzon az építmény megjelenése - a hozzájárulása szükséges.

Új szabály, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásához a törvény kötelező felelősségbiztosítást és alkalmasságot igazoló minősítést írhat elő, amely részletszabályokról végrehajtási rendelet fog rendelkezni.

A településfejlesztés és a településrendezés megújítása

A települési önkormányzatok az épített környezet tervszerű védelme és alakítása érdekében továbbra is, önkormányzati alapjogként és a helyi közügy részeként településfejlesztési és településrendezési feladatokat látnak el. Ezt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közfeladatok között elsőként említi.

A Törvény által bevezetett változtatások a következők:

  • egyesíti a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet, amivel az egységes szabályozás átláthatóbb lesz,
  • az 5000 lakos alatti településeknél (amennyiben nem járásszékhely városok, nem az agglomerációban vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fekszenek) jelentősen csökkenti a helyi építési szabályzat kötelező tartalmi elemeit,
  • olyan szabályozást vezet be, amely nem engedi meg, hogy a településen élők tájékoztatása és jóváhagyása nélkül elfogadható legyen egy építésügyi tárgyú jogszabály,
  • szigorítja az új beépítésre szánt területek kijelölésének szabályait a barnamezős területek igénybevételének ösztönzése céljából,
  • törvényi szinten garanciális parkolási szabályokat állapít meg.

Minden önkormányzat fog készíteni továbbra is településtervet, amely településfejlesztési tervből és HÉSZ-ből áll. A HÉSZ a településfejlesztési tervvel összhangban, annak figyelembe vételével készül. A HÉSZ a Törvény rendelkezése alapján tartalmazza majd a településképi követelményeket is, így az önkormányzatoknak a külön településképi rendeletüket 2027. június 30-ig bele kell építeniük a HÉSZ-be.

A tájképvédelmi szempontok érvényesülése és a településképi követelmények biztosítása érdekében a külterületi magasépítmények elhelyezését szigorú korlátok közé szorítja a törvény, és ebben a települési önkormányzatoknak is fontos szerepet szán. Ezért kimondásra kerül, hogy külterületen 65 méteres magasságot meghaladó építményt csak akkor lehet elhelyezni, ha azt az építmény fekvése szerinti települési önkormányzat helyi építési szabályzata kifejezetten megengedi, jogszabály nem tiltja, és a helyi építési szabályzat készítése, módosítása során az országos főépítész szakmai nyilatkozatában ezeknek a magasépítményeknek az elhelyezését támogatja. Ilyen esetekben is meghatározásra kerül egy felső korlát, amely szerint 130 méteresnél magasabb magasépítmény nem építhető.

A reklámeszközök elhelyezésének korlátozása:

A Törvény településkép-védelmi fejezete kívánja szabályozni a reklámeszközök elhelyezhetőségének szabályait. A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók levételre kerüljenek. Továbbra sem terjed ki a Törvény hatálya a kampányeszköznek minősülő politikai reklámokra és a cégtáblákon, üzlethelységek kirakatában elhelyezett gazdasági reklámokra, ugyanakkor a közlekedési területek mentén (akár a közút részeként, akár az ennek szomszédságában lévő telken) elhelyezett reklámokra – ellentétben az eddig hatályos törvénnyel – kiterjed az új Törvényi szabályozás.

A Törvény meghatározza azokat a területeket, ahol reklámeszközt nem lehet elhelyezni, és az országos tiltással nem érintett területeken is csak keretek között lehet reklámot elhelyezni – így utcabútoron, hirdetőoszlopon és villanyoszlopon, reklámhordozót tartó berendezésen, valamint épületekhez kapcsolódva (reklámhálón, építési hálón, tűzfalon és tetőreklámként) – minden esetben a Törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott méretmegkötéssel. Mindezek mellett a Törvény az elaprózott, tömeges reklámelhelyezésekkel szemben is fel kíván lépni olyan módon, hogy az úgynevezett citylight reklámeszköz méreténél kisebb felülettel rendelkező reklámhordozók (tehát nem a plakátok) elhelyezését megtiltja.

A Törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő reklám-kormányrendelet meghatározza a reklámeszközök méretét és az elhelyezhetőség időtartamát, az alkalmazható technológiát, továbbá a kérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyekkel a reklámeszközök (reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések) tudomásulvételét kezdeményezni lehet a járási hivatalnál, fővárosban a kerületi hivatalnál.

Az új reklámügyi tilalmak és korlátozások bevezetését a szükségesség és arányosság szempontjából az előterjesztő megvizsgálta. A közutak melletti reklámelhelyezések ma gyakorlatilag nem ellenőrizettek, míg a másutt elhelyezett reklámhordozóknál eleve bejelentési eljárás van, és csak ez alapján lehet a reklámeszközt kihelyezni. Ezt a kétféle szabályozást kívánjuk megszűntetni, az országosan egységes előírások bevezetésének szükségességével. A főközlekedési útvonalak mellett elhelyezett reklámeszközök elterelik a figyelmet, így közlekedésbiztonsági szempontból is szükséges a szigorítás. Másrészt az országkép rendbetétele érdekében meg kell szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy például világörökségi tájképet vagy nemzeti emléknek minősülő műemléket takarjanak el kihelyezett óriásplakátok.

A műemlékvédelem megújítása

A Törvény a műemlékvédelem területén új irányt jelöl ki. A korábbi, sok esetben eredménytelen gyakorlat helyett elő kívánja segíteni a műemlékek méltó hasznosítását és ezáltal fennmaradását.

A Törvény a műemlékvédelem területén is jelentős újításokat vezet be. A Törvény elismeri, hogy a műemlékek fenntartása és megóvása többletköltséggel jár, amelyet nem lehet egyoldalúan áthárítani. Ha az állam egy adott építményt műemléki védelem alá helyez, akkor a műemlék tulajdonosainak, használóinak nemcsak többletkötelezettséget kell előírni (örökségvédelmi szabályok betartása), hanem azzal egyidejűleg az érintettek számára jogosultságot (adó- és illetékkedvezmény) is biztosítani kell.

A Törvény elrendeli a műemlékállomány felülvizsgálatát 2025. december 31-ig olyan módon, hogy a jelenlegi helyi egyedi és területi védett értékek a szükséges értékvizsgálat elvégzése alapján az egységes műemlékvédelem részét képezik.

Fontos kiemelni, hogy a hazai műemlékállomány felülvizsgálatára vonatkozóan a Törvény egyértelműen meghatározza, hogy egy adott építmény vagy egyéb érték milyen feltételekkel kerülhet védettség alá, valamint a műemléki értékkel már nem rendelkező emlékek miként kerülhetnek ki a védelem alól.

Műemlékeink összessége a magyar építészeti kultúra magas minőségi színvonalat képező alkotásain keresztül nemzeti identitásunk reprezentatív kifejeződését biztosítják. A történetivé váló építészeti értékeinken keresztül folytonosságról adnak tanúbizonyságot.

A Törvény azt is rögzíti, hogy a 2025. év végére elvégzett műemléki kategóriába sorolás után 15 évente el kell végezni a műemléki revíziót.

A Törvény kiemelten támogatja a határon túli magyar nemzeti vonatkozású épített örökség elemeinek felkutatását, feltárását és értékeinek jegyzékben történő rögzítését, és felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a számbavétel eljárásrendjét és a jegyzék tartalmát rendeletben határozza meg.

A hatósági eljárások egyszerűsítése

A Törvény a jelenlegi hatósági rendszert átalakítja, az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság összevonásával „új” építésügyi hatóságot hoz létre.

A hatósági rendszer átalakításával egyidejűleg a hatósági eljárások vonatkozásában is több egyszerűsítést hajtunk végre: Kétféle eljárástípusban lehet majd a tervezett építési tevékenység jóváhagyását kérelmezni, az egyik az építési engedélyezési eljárás, a másik az egyszerű bejelentés. Az egyszerű bejelentés eljárási szabályai átalakulnak tudomásulvételi eljárássá. A tudomásulvételi eljárás során az építészeti-műszaki dokumentáció építésügyi előírásoknak való megfelelését az építésügyi hatóság 15 napon belül ellenőrzi. Ha a tervezett építési tevékenység a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, annak végzését a hatóság megtiltja.

Átalakulnak a használatbavételi eljárás szabályai, így meghatározott rendeltetésű épületek esetében (iroda, raktár) lehetőség lesz az épület használatát meghatározott készültségi fokkal is engedélyezni.

Az akadálymentességre vonatkozó szabályok erősebb érvényesítése valósul meg az engedélyezési eljárásokban és a kivitelezés során, így a közhasználatú épületek esetében az építészeti-műszaki dokumentációk része lesz a rehabilitációs szakmérnök bevonásával készített tervfejezet, valamint közhasználatú épületek esetében a fővállalkozói nyilatkozat kiállításához a rehabilitációs szakmérnök nyilatkozata is szükséges lesz.

Új eleme a Törvénynek, hogy a tíz éven túl épített vagy használatba vett, építési engedély nélkül vagy attól eltérően épített kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, szakszerű építményre nem kell fennmaradási engedélyt kérni, annak megléte hatósági bizonyítvánnyal is igazolható lesz. Ez a szabályozás elősegíti a természetben meglévő állapot és az ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot összhangjának egyszerűbb és gyorsabb megteremtését, ami a jogbiztonságot erősíti.

Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának garanciális szabályai, a felelős műszaki vezető közvetlen szakmai irányítási szerepe úgy valósulhat meg, ha a munkavállalókat közvetlenül irányítja. A felelős műszaki vezető foglalkoztatására vonatkozó szabályokat kormányrendelet határozza meg.

Az építési anyag ellátásbiztonságának garantálása.

A magyar építési anyagellátási lánc biztosítása érdekében az építési anyagok közül jogszabályban meghatározott szempontok és feltételek fennállása esetén stratégiai jelentőségű építési anyagokat lehet meghatározni, melyek körét szükség esetén, időszakonként felül kell vizsgálni.

A magyar államot elővásárlási jog illeti meg jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben az építési anyag hazai felhasználása jogszabályban megjelölt közfeladat ellátásához, közszolgáltatás nyújtásához vagy közérdekű cél megvalósításához továbbá közbiztonság megteremtéséhez szükséges.

A hazai építési anyag ellátásbiztonsága érdekében az építésgazdaságért felelős miniszter Nemzeti Építési-anyag Kereskedelmi Hálózatot hozhat létre a meglévő építési anyag-kereskedelmi hálózatok közreműködésével.

Az építésgazdaságért felelős miniszter a fentiek figyelembevételével mérlegelési jogkörében a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitelét az ellátásbiztonság garantálásához feltétlenül szükséges időtartamra, de legfeljebb egy évre megtilthatja. Ha a legalább 20 százalékos piaci részesedésű gyártó leállítaná a termelést, az építésgazdaságért felelős miniszter a gyártót a minimális termelés fenntartására kötelezheti kompenzáció biztosításával, feltéve, ha a termelés elmaradása ellehetetleníti az állami vagy a kiemelt közérdekű, biztonságvédelmi és veszélyhelyzeti építési beruházások határidőben történő megvalósítását.

Létrejön az építésgazdasági nyilvántartás

2026. január 1-jével feláll a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY). A NÉNY egy olyan komplex nyilvántartási rendszer, amely az építésgazdaság, építésügy körébe tartozó építési gazdaságvédelmi és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere. Elindulásához a teljes rendszer szabályozási környezetének részletes kidolgozása, a rendszer ütemezett megtervezése és fejlesztésének megkezdése szükséges, ez indokolja a vonatkozó szabályok későbbi hatálybaléptetését.

Építészeti reformkor

A magyar építészetről szóló törvény  jelentőségének és legfontosabb újításainak számbavétele után talán nem tűnik túlzásnak, amit mondunk, miszerint építészeti reformkor, a minőség és a kreativitás korszaka köszönthet be. Idén megalkotjuk a kapcsolódó rendeleteket, de utána az építészeken a sor, hogy tartalommal töltsék meg a kereteket.


2024. február 9.


Létrehozás időpontja: 2024-02-22 17:38:18
Utolsó módosítás időpontja: 2024-02-22 17:44:38
Cimkék: kamara, mék, minisztérium, építés, közlekedés; Beküldő: Dér Andrea
Megtekintések száma: 1352
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=47858