KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

A felújított borsi Rákóczi-kastély

Június 19-én, szombaton adják át Borsiban a magyar kormány támogatásával felújított Rákóczi-kastélyt, II. Rákóczi Ferenc szülőházát.

A járványügyi intézkedések miatt a részvételhez regisztrálni kell. Ennek módjáról és határidejéről a Köztársasági Elnöki Hivatal mellékelt közleményében olvashat. Küldünk ezenkívül egy háttéranyagot a kastély és a mostani teljes felújítás történetéről, valamint forrásmegjelöléssel (Teleki László Alapítvány) szabadon felhasználható fényképeket.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha személyesen nincs módja jelen lenni, az átadót online is követheti szombaton 11.00 órától az alábbi linken: https://www.youtube.com/watch?v=1VxfIYQ9UTA

Várjuk szeretettel szombaton személyesen, vagy a képernyő előtt!

 

Letölthető tartalom:

Tájékoztatás


Borsi

Borsi 1200 lelkes, felerészben magyarok lakta település Sátoraljaújhelytől alig öt kilométerre. A Felső-Bodrogköz központja, Királyhelmec városa felé vezető úton, a Bodrog folyó jobb partján, a Zemplén-hegység déli lejtőinél fekszik. A trianoni békediktátum után Csehszlovákiához került, az első bécsi döntéssel 1938-ban visszatért Magyarországhoz, a második világháború után újra Csehszlovákiához csatolták. 1993 óta Szlovákia része.

Első említése 1067-ből származik; a százdi apátság alapító levelében olvasható „Terra Borsu” alakban. 1219-ben a falut már a pataki vár tartozékaként említik. Református temploma román stílusban épült a 13. században, később többször átépítették. Római katolikus temploma 1936-ban, görögkatolikus temploma 1998-ban épült.

A falu jelenlegi polgármestere Varga Anna Tünde.

 

A Rákóczi-kastély

Borsi fő nevezetessége, hogy itt, a faluban álló várkastélyban született II. Rákóczi Ferenc.

Az épületet 1559 táján kezdte építtetni Henyey Miklós ónodi, később füzéri várnagy. Henyey lányát, Margitot Zeleméri Kamarás Miklós tokaji várkapitány vette feleségül. A Henyey-féle épület mellé Zeleméri is reneszánsz kúriát építtetett, ez – egy kandallópárkány töredéken szereplő felirat alapján – 1579-ben már készen állhatott. A két kúria valamikor a 16. században épülhetett egybe.

Borsi a Rákóczi család tulajdonába Lorántffy Mihály lánya, Zsuzsanna és I. Rákóczi György 1616. április 18-án kötött házassága révén került. A frigy megkötésétől, Lorántffy Zsuzsanna tulajdonlásának idejére tehető a kastély igazi fénykora. Az uradalom gondoskodó kiépítése mellett, a kastély kinézetében is jelentős gyarapodáson ment keresztül.

A lakórészeket már az akkori kor igényeinek megfelelő komforttal látták el. Erre utal az, hogy 1631-ben már elkészültek a hálótermek közelében az árnyékszékek, a női szárnyban pedig faszerkezettel leválasztott, feltehetően fürdőhelyiséget alakítottak ki. Az 1638-ra megépített szárnyban az illemhelyeket már falba süllyesztették, bútorszerű faszerkezettel készítették. Az új termek mennyezetét festették, „aranyos gombokkal” díszítették. Az ajtók festettek, vagy berakásosak, a vasalatok ónozottak lehettek. A termekben zöld, később fehér, sárga és kék „lengyel” kályhák, a kevésbé jelentősebb termekben tapasztott lábas kemencék álltak. A kastélyt kiterjedt uradalom vette körül. A déli szárny előtt, az épület és a Bodrog folyó közötti területen reneszánsz elvek mentén telepített kétosztatú kert létezett: egyik oldalon gyümölcsösként hasznosítva és a másik részén lugaskertként kialakítva. Lorántffy Zsuzsanna maga is gondozta és irányította az uradalom kertjének művelését.

A kastélyt 1688-ig, Munkács elfoglalásáig három Rákóczi nemzedék is használta. Bátori Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és felesége Zrínyi Ilona több fontosabb levelét is innen keltezte. A források alapján feltételezhető, hogy Borsi a Rákóczi-birtokok más központjaihoz képest is kényelmes és otthonos várkastély volt.

A később vezérlő fejedelem 1676. március 27-én, a kastély fénykorában született. Míg korábban úgy hitték, erre Sárospatakról Munkácsra történő utazás, vagy menekülés közben került sor, az újabb kutatások kimutatták: édesanyja tudatosan itt, a Rákócziak által kedvelt, megerősített Borsi kastélyban adott életet fiának.

II. Rákóczi Ferenc születése után nem sokkal gyászos napok virradtak Borsira. A család harmadik gyermekeként, egyetlen életben maradt fiúként már néhány hónapos korában, 1676 júliusában, édesapja halála miatt árvaságra jutott. Örökségéhez tartozott szülőhelye, a borsi kastély is, melynek kényelmét és biztonságát összesen két évig élvezhette.

A borsi kastély Munkács várával együtt I. Lipót birtokába került, később a kurucok a faluval együtt feldúlták, felégették.

Közben a gyermek Rákóczi Bécsben nevelkedett egészen 1694-ben bekövetkezett hazatéréséig. A borsi kastély néhány éven keresztül pusztán állt addig, amíg az ifjú Rákóczi minden jogát visszanyerte örökségére. A várkastély II. Rákóczi Ferenc életében a javítási munkálatok ellenére sem tölthette be korábbi rendeltetését, legfeljebb az uradalmi gazdálkodás céljait szolgálta, ezért nem fordult meg itt a fejedelem oly gyakran, mint apja és nagyanyja. A szabadságharc időszakából egyetlen adat utal arra, hogy Rákóczi átutazóban megállt Borsiban: Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában feljegyezte, hogy „a fejedelem 1707. december 3-án, a Bodrogközből érkezve, szülőhelyén fogyasztotta el ebédjét”.

A szabadságharc végét jelentő szatmári béke megkötése után Rákóczi Ferenc és vele emigrációba vonult társai száműzöttek lettek, uradalmait a kincstár elkobozta. A szerencsi uradalom felét, magába foglalva Borsit is, Rákóczi testvérének, Aspremont grófnénak sikerült a maga számára biztosítania, az uradalom másik felének ugyanakkor több tulajdonosa volt.

A fejedelem szülőháza már a 19. század elején is meglehetősen elhanyagolt állapotban lehetett; a Pesti Napló 1862-ben például így írt róla: „a borsi kastély, melyben Rákóczi született, a kegyelet hiányának nyomait viseli magán; nagy részben gazdasági czélokra lévén fordítva, még azon szobát sem jelöli egy egyszerű kőlap sem, hol született”.

1882-ben emléktáblát avattak a kastély falán, ez ma is látható az épület udvari frontján. Az emléktábla fekete márványból, díszes oszlopos kőkerettel és a következő felirattal készült: „Itt született II. Rákóczy Ferencz 1676. év márczius 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoraljaujhelyi touristák 1881. évben”.

A kastély helyzete azonban ezután sem változott, sőt tovább romlott. Az 1890-es évek közepétől az első világháború végéig a kastély a herceg Windischgrätz család tulajdonában volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia leírását tartalmazó sorozatban a Magyarország VI. kötete, Felső-Magyarország II. része néhány sorban emlékezett meg Rákóczi szülőházáról. A borsi kastély továbbra is létezett, de „külső díszétől megfosztva gazdatiszti lakásúl s gazdasági raktárúl” szolgált.

A helyzet érdemben egészen Trianonig nem változott, és, elkerülve Magyarországtól, azután sem. Az épületet egy időben lebontás fenyegette, pozitív változás csak az 1940-es években következett, amikor a magyar műemlékvédelmi hatóság Lux Kálmán vezetésével végzett itt restaurálást és bővítést – a ma a szállodának helyet adó épületszárny ekkor keletkezett.

A második világháború után szolgált laktanyaként, a helyi termelőszövetkezet termény-, majd vegyes áruraktáraként, de iskola és óvoda is helyet kapott benne. Volt itt múzeumi raktár. 1961-ben a CSEMADOK kezdeményezésére helyezték el az épület előtt a ma is látható Rákóczi-szobrot. Felújítások, állagmegóvási munkák kezdődtek a kastélyon az 1980-as években, ezek azonban 1989-ben leálltak. 1990-től Borsi község tulajdonába került Rákóczi szülőháza. Kisebb javítások ettől fogva is történtek a kastélyon, ám az egész épület állapota kifejezetten rossznak számított.

A szlovák és magyar műemlékvédelmi szervezetek a 2000-es években újra nekirugaszkodtak a felújításnak, ám a 2000-es évek közepére forráshiány miatt ismét leálltak a munkálatok.

A várkastély felújításának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban történt találkozója adott újabb lendületet, melynek során a felek megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület renoválásában.

 

A teljes felújítás

Magyarország kormánya 2017-ben 805 millió Ft (2500000 EUR) támogatást nyújtott a felújítás első ütemének megvalósítására, ami a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítását, valamint a kő- és falkép-restaurátori munkálatok elvégzését biztosította. 2018 februárjában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a munkálatok második ütemének megvalósítására 1250 millió Ft (3470000 euró) támogatásról döntött. A helyreállítást a Teleki László Alapítvány és a Borsi Önkormányzat által alapított II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet koordinálta.

A II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet az építészeti kiviteli munkálatok elvégzésére a sárospataki ÉPSZER Zrt-vel kötött szerződést, a restaurátori munkákat a pozsonyi Villard cég végezte. A Rákóczi-kastély felújítási munkálatai 2018. szeptember 26-án indultak meg. A felújítási munkálatok harmadik, befejező ütemében a kastély szűk környezetének tájépítészeti munkálatai, a beruházás fenntarthatóságát biztosító turizmus attrakciók létrehozása és a II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató állandó kiállítás felépítése valósult meg.

A teljes felújításra Magyarország kormánya majdnem 3 milliárd forintot biztosított. 2021 júniusára a magyar reneszánsz építészet hányatott sorsú gyöngyszeme gyönyörű állapotban, a látogatókat turisztikai attrakciókkal – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által tervezett kiállítással, virtuálisvalóság-játékkal, szabadulószobával, panorámavetítéssel, szállodával, étteremmel – is vonzó helyszínként várja II. Rákóczi Ferenc tisztelőit, a magyarországi és Kárpát-medencei turistákat.

És ez még nem minden: a területen további fejlesztések várhatók. Egy Interreg-pályázat keretében a kastély tágabb környezetének rehabilitációja történik meg, a védett erdőn keresztülhaladó tanösvénnyel, tematikus játszótérrel és egy fűszerkerttel. A beruházást megvalósító II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet további fejlesztéseket is végrehajt. A Bodrog-parton kikötő épül, Borsi és Sárospatak között rendszeres kishajójárat fog közlekedni, a Kassa megyei önkormányzat 100000 eurós támogatásával hamarosan vízi és kerékpáros táborozóközpont létesül.


Létrehozás időpontja: 2021-06-17 16:07:32
Utolsó módosítás időpontja: 2021-06-17 16:07:32
Cimkék: borsi, kastély, felújítás; Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 2226
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=46565