Vezetői összefoglaló

Az elmúlt évtizedben a tűzvédelmi tervezés és a tűzvédelemmel kapcsolatos kivitelezés olyan lényeges építőipari technológiai szakággá vált, amely magas színvonalon végezve jelentős hozzáadott érték teremtésére képes a bekerülési költségek jelentős optimalizációja mellett. A megfelelő képzési, minőségbiztosítási, jogosultsági, kompetencia-fejlesztési, jogi-, illetve és eljárási környezet fokozatos és folyamatos korszerűsítésével ezen értékteremtő folyamatok tovább fejleszthetőek ezzel is biztosítva a létesítési költségek optimális szinten tartása mellett a tűzvédelem szempontjából is fenntartható épületek létesítését.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2012-ben döntött úgy hogy a korábbi, még az 1963-1965. évi előírások folyamatos fejlesztésén alapuló hazai tűzvédelmi szabályozást alapjaiban gondolja újra. Ennek eredményeképp az 2014. december 5-én megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat olyan jogi környezetet hozott létre, ami teret enged a magas színvonalú, teljesítmény alapú tűzvédelmi  tervezés minél szélesebb körű alkalmazhatóságának a preszkriptív előírások megtartása mellett.  Jelen dokumentum célja az elért eredmények elismerése mellett a megkezdett munka folytatásának elősegítése.

Fontos nemzetgazdasági cél a hazai építőipar nemzetközi versenyképességének további javítása, melynek egyik fontos feltétele a tűzmegelőzési környezet modernizációjának folytatása, a korszerű tűzvédelmi tervezés.

A modernizáció alapja a nemzetközi színvonalú szakember képzés, amit a tűzvédelmi területen együttműködők, a felsőoktatási intézmények, a tűzvédelmi hatóság, a jogalkotók, az ingatlanfejlesztési-, magasépítési-, üzemeltetői- piaci szereplők együttes igényeinek figyelembevételével, azok  támogatásával lehet megvalósítani.

A változások eléréséhez elengedhetetlen, hogy a folyamatosan fejlődő tűzvédelmi tudományok terén megismert új kutatási eredmények, az ezekből eredeztethető újszerű, illetve a regionális piaci versenytársaknál már elfogadott megoldások itthon is bekerüljenek a mindennapi gyakorlatba biztosítva ezzel az ország építőipari versenyképességét.

A tűzvédelem megkezdett modernizációjának fő lépései (amelyeket a továbbiakban részletezünk) az alábbiak:

• A felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzések erősítése, fejlesztése.
• Képzési célokat is szolgáló tűzvédelmi mérnöki kutatóhely, laboratórium létrehozása.
• A tűzvédelmi hatósági szerepkörök újragondolása a jelenkor kihívásaihoz igazítva.
• A tűzvédelmi jogszabályi és irányelvi környezet további fejlesztése.
• A jelenlegi jogosultsági és kompetencia környezet fejlesztése

A tűzvédelmi mérnökképzés, tudományos háttér

A magyarországi felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzések jelenlegi helyzete

Magyarországon 1980-ban indult felsőfokú tűzvédelmi üzemmérnök képzés az akkori Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, az első években nappali, majd levelező szakon, tűzvédelmi laboratóriumi háttérrel. 2005-ben az alapszakok csökkentésével az addigi önálló tűzvédelmi mérnökképzés megszűnt, így ettől kezdve felsőfokú tűzvédelmi mérnöki végzettséget építész- vagy építőmérnöki alapszakon szakirányként lehetett szerezni, illetve elindultak a posztgraduális, 4 féléves szakmérnök képzések is.

2000-ben indult a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen katasztrófavédelmi alapképzés (BA), amely jelenleg a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetemen több szakiránnyal folyik, katasztrófavédelmi szakirányon mester (MAA) képzéssel kiegészítve. Ezek azonban nem mérnökképzések és kizárólag hivatásos állományú vagy tisztjelölt hallgatókkal folynak. 2021–ben  elindult a katasztrófavédelmi összekötő képzés, civilek részére, akik a tervek szerint gördülékenyebben tudják biztosítani majd a civil és hivatásos együttműködést a kritikus infrastruktúra elemeknél. Hosszú előkészítést követően az NKE 2022. szeptemberi kezdéssel hirdette meg az önálló tűzvédelmi mérnöki alapképzést (BsC), aminek célközönsége a hivatásos állomány mellett a civil közönség is

2011-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán elindult a 4 féléves tűzvédelmi tervezési szakirányú továbbképzési szak, amely az Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó általános tűzvédelmi szakmérnöki képzéshez hasonlóan általános jellegű, de azon belül az épületek tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos tűzvédelmi feladatok hangsúlyosabb szerepet kapnak.

2020-ban a Széchenyi István Egyetemen Győrben is elindult a tűzvédelmi szakmérnök képzés, amely az Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó általános tűzvédelmi szakmérnöki képzésre alapuló tantervvel rendelkezik. Ugyanitt indítottak olyan szakképzéseket is, amelyek BsC alapdiplomák után adnak tűzvédelmi szakismereteket (tűzvédelmi szakember, tűzvédelmi szakmanager).

2021-től a Miskolci Egyetemen hiánypótló jelleggel 2 féléves robbanásvédelmi szakmérnöki képzés indult, amelynek első ciklusa lezárult, a második ciklus is meghirdetésre került.

A  felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzések céljai

A felsőfokú tűzvédelmi képzések céljai az alábbiak:

• közszolgálati feladatok ellátása:
  • felsőfokú tűzvédelmi végzettségű szakemberek képzése a katasztrófavédelem számára (igazgatási, hatósági, tűzmegelőzési és tűzoltási feladatokhoz)
• civil feladatok ellátása:
  • tűzvédelmi tervezési, szakértési feladatok ellátására megfelelő szakemberek képzése, ezen belül általános tűzvédelmi tervezés mellett beépített tűzjelző berendezés és beépített oltóberendezések szaktervezési és szakkivitelezési feladatainak ellátásra, 
  • tűzvédelmi kivitelezési (irányítási, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, üzembehelyezői) feladatok ellátására megfelelő szakemberek képzése
  • tűzvédelmi üzemeltetési feladatok ellátására alkalmas szakemberek képzése

A jelenlegi tűzvédelmi képzések helyzete:

• A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) folyó korábbi képzések - 2022. szeptember előtt - nem adtak műszaki-tűzvédelmi alapismereteket, mérnöki végzettséget és ez a típusú képzés továbbra is párhuzamosan folyik a mérnökképzés mellett. Az itt végzettek egyre nagyobb számban jelentek meg a katasztrófavédelmi kirendeltségeken, azonban mérnöki kompetenciák hiányában az épületek tervezésénél szükséges szakhatósági egyeztetések, a szakhatósági engedélyek és a használatbavételi folyamatok során a tervezésben, kivitelezésben résztvevő mérnökökkel nehezen tudnak a feladatoknak megfelelően egyeztetni. Ez különösen igaz a katasztrófavédelmi vagy  iparbiztonsági szakirányon végzetteknél, akik a tanrendjük szerint minimális tűzvédelmi megelőzési, létesítési tantárggyal találkoznak, mégis általában a katasztrófavédelmi kirendeltségek integrált hatósági osztályára kerülnek.
• A szakmérnöki képzéseket elvégző és diplomázó hallgatók jellemzően már tervezési, kivitelezési szakmagyakorlóként érkeznek, ebből adódóan  jellemzően nem mennek hatósági pályára.
• A 2022. szeptemberben indult tűzvédelmi mérnöki alapszakot (BSc) megelőzően önálló tűzvédelmi mérnökképzés hiányában a mai napig nincs a tűzvédelem mérnöki szakterületen MSc képzés, emiatt tudományos fokozatot tűzvédelmi mérnökként nem lehet szerezni, csak tűzvédelmi szakmérnökként vagy más, nem mérnöki végzettség alapján, így a tűzvédelmi mérnöki területen viszonylag kevés a tudományos fokozattal rendelkezők száma.
  Az utóbbi években tűzvédelmi témájú doktori kutatást az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola és a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományos Doktori Iskola fogad be, azonban mindenhol csak mellékterületként jelenik meg.

Az NKE-n az új önálló tűzvédelmi mérnöki alapképzés (BSc) 2022. szeptemberi beindítása a fenti hiányosságok egy részét orvosolhatja. A képzést elvégző mérnökök megjelenése 2025. előtt nem várható, így a fentiekben változás csak középtávon várható.

További probléma, hogy jelenleg csak  korlátozottan van Magyarországon olyan, független felsőoktatási intézményhez kötött tűzvédelmi laboratórium, kutatóhely, ahol oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatokat, vizsgálatokat piaci szereplőktől függetlenül lehetne elvégezni. Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is rendelkezik tűzvédelmi laborral vagy tűzvédelmi laboratóriumi berendezésekkel, ezek azonban csak kisléptékű tesztek elvégzésére alkalmasak. A Soproni Egyetem Központi Vizsgálólaboratóriuma az Euroclass 5 szabványos tűzvizsgálataira akkreditált, a Miskolci Egyetemen működő Dustlab pedig robbanásvédelmi jellemzők szabványos vizsgálataira alkalmas. Az NKE területén tervezett - a többiekhez hasonló léptékű tűzvédelmi labor megvalósulási időpontja még nem ismert. Valós léptékű tűzteszteket jelenleg nem lehet a meglévő és tervezett kutató laboratóriumokban, piaci szereplőktől függetlenül elvégezni. Enélkül a korszerű tűzvédelmi mérnökképzés és a tudományos munka, a kutatások nem lehetnek teljeskörűek. Magyarországon jelenleg egyedül az ÉMI Nonprofit Kft. szentendrei telephelyén van valós léptékű tűztesztek elvégzésére alkalmas akkreditált tűzvizsgáló laboratórium, amely azonban elavult (fejlesztése emiatt tervben is van, de ennek időbeni megvalósítása bizonytalan), piaci szereplőként nyereségorientált, így felsőoktatási célokra a jelen körülmények között nem vagy csak erősen korlátozottan (eseti jelleggel), illetve kizárólag passzív tűzvédelmi sajátosságok vizsgálatára alkalmas.

Végül a korszerű tűzvédelmi mérnökképzések hátteréhez a tűzvédelmi laboratórium mellett a nemzetközi beágyazottságú tűzvédelmi témájú kutatások is kiemelt fontosságúak, amelyek alapja lehet a bekövetkezett tűzeseti tapasztalatok közzététele, a tanulságok elemzése, következtetések levonása és a szabályozási környezetbe történő beépítése. Ez jelenleg nagyrészt hiányzik hazánkban és az egyetemi kutatóhelyek, alapkutatások hiánya ez tovább erősíti; egy független kutatólaboratórium létesítése ebből a szempontból is különösen fontos lenne.

A felsőfokú tűzvédelmi képzések fejlesztési feladatai, lehetőségei

Az önálló tűzvédelmi mérnöki alapszak (BsC) mellett elengedhetetlen egy tűzvédelmi MsC szak indítása, amelyet a tervek szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem indít majd be. Ezzel tovább csökkenthető az államapparátus számára szükséges szakemberek és a tűzvédelmi tervező mérnökök képzése közötti különbség. A szakmérnöki képzések ugyanis a főiskolai vagy BsC képzést nem emelik egyetemi vagy MsC szintre, és egyes kompetenciákhoz az egyetemi vagy MsC végzettség elengedhetetlen (pl. doktori képzésben részvétel vagy tudományos fokozatszerzés).

A tűzvédelmi szakmérnöki képzések - beleértve a robbanásvédelmi szakmérnöki képzést is - a tűzvédelmi, robbanásvédelmi tervezésben, kivitelezésben jelentkező igények lefedésére képesek.

Fontos cél az építőipar tűzvédelemmel kapcsolatos valós képzési igényeinek felmérése és az ezen alapuló felsőfokú szakirányú tovább- és átképzések rendszerének kialakítása. Az ilyen képzéseknek önállóan, vagy több egymásra épülve alkalmasnak kell lenniük kamarai jogosultságokhoz szükséges kreditek megszerzésére is.

A tűzvédelmi hatósági szerepkör

Tűzvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok jelenlegi rendszere

A tűzvédelmi hatósági feladatok a katasztrófavédelem szervezetrendszerében valósulnak meg. Ez alapvetően hatósági (engedélyezési, ellenőrzési, szankcionálási), tűzvédelmi szakhatósági (pl. az építésügyi engedélyezési eljárásban) és szolgáltatás felügyeleti (pl. piacfelügyeleti, tűzvédelmi szakvizsgáztatók, tűzvédelmi szakértők jogosultságának kiadása és nyilvántartásuk vezetése) feladatokat jelent. Az elsőfokú feladatokat alapvetően a 65 katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályai látják el.

• Az irányítási és koordinációs feladatokat országosan a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), területi szinten a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok (MKI) végzik.
• Nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben az MKI-k hatósági osztályai, egyes esetekben az OKF Tűzmegelőzési Főosztálya jár el.
• A tűzvédelmi jogszabályok előkészítésével és a tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásával, kiadásával kapcsolatos feladatokat is az OKF látja el.
• A tűzvédelmi jogszabályoktól való létesítési jellegű eltérési ügyekben, a TvMI-ben, szabványban foglalt megoldásokkal azonos műszaki biztonságot eredményező megoldások jóváhagyását, továbbá a hő-és füstterjedési, kiürítési szimulációk jóváhagyási ügyeiben országos illetékességgel az OKF jár el.
• Az OTSZ-től való használati jellegű eltérési ügyeket illetve a tűzvizsgálati hatósági eljárásokat az MKI-k folytatják le.

Az elmúlt 10 évben a tűzvédelmi hatóságtól jelentős kiáramlás volt a civil szakmagyakorlás irányába. Ezek a kollégák jellemzően műszaki mérnöki végzettséggel és több évtizedes tapasztalattal bírtak a szakterületükön. Utánpótlásuk eddig alapvetően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet markánsan rendészeti, közigazgatási ügyintézői képzéseiről valósul meg. A megmaradt kisszámú műszaki mérnöki végzettségű, tapasztalt hatósági kollégának helyi, területi és országos szinten is komoly leterheltséget jelent az új kollégák betanítása és felügyelete a konkrét hatósági, szakhatósági ügyintézés mellett, különös tekintettel arra, hogy a tűzvédelmi tervellenőri, felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jogosultságok hiánya jelentős többletterhelést okoz a tűzvédelmi hatóság tevékenységében. Ezen felül tovább kell erősíteni a hatósági szakemberek folyamatos továbbképzését a műszaki megoldások fejlődésével párhuzamosan.

A kamarák illetve a katasztrófavédelem közötti együttműködésre több olyan jó példa is található az országban, amire alapozva a tűzvédelem tovább fejleszthető (erre példa az évenként megrendezett Lakiteleki szakmai napok, illetve Tűzesetek tapasztalatai konferencia is, melyek mára hagyománnyá váltak).

A hatósági feladatok optimalizálásával kapcsolatos modernizációs lehetőségek

A tűzvédelmi hatóság szerepe alapvető a hazai tűz elleni védekezésben, különös tekintettel az életvédelemre, továbbá a létfontosságú rendszerek és létesítmények, egyes állami, önkormányzati intézmények, illetve egyéb nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú létesítmények, kritikus infrastruktúra tűzvédelmi üzemfolytonosságára, üzembiztonságára.  Nagyon fontos, hogy bármilyen hatósági feladatköri változtatást a megkezdett kooperatív módon egyeztetve, alapos megvalósulási és hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük, és megfelelő felkészülési időt biztosító nyilvános tervekben javasolt a tervezett változtatásokat közzétenni.

A jelen anyagban részletezett - tervellenőrzési, felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri, szakértői és akkreditált szakintézetek (mérnökirodák) - "civil" oldali szakmagyakorlást fejlesztő lehetőségek megvalósulása, a tűzvédelmi hatóság eljárásrendjeinek párhuzamos optimalizálásával jelentősen erősíthetné a hazai tűz elleni védekezés rendszerét. A tűzvédelmi hatóság operatív leterheltsége az új szakmagyakorlási folyamatok felügyelete mellett is csökkenhetne, így a felszabadult erőforrásait optimálisabban használhatná fel, pl. a közösségi életvédelmi célú hatósági ellenőrzési tevékenysége során.

Javaslatok a hatósági feladatok optimalizálására

1. A tűzvédelmi hatósági feladatok optimalizálására, fejlesztésére rövid-, közép- és hosszútávú terv összeállítása.
2. A "civil" oldali szakmagyakorlást fejlesztő lehetőségek hatósági felügyeleti alternatíváinak elemzése, illetve az esetleges megvalósulásukkal párhuzamosan a tűzvédelmi hatósági eljárásrendek optimalizálási lehetőségeinek és az optimalizálás potenciális hatásainak vizsgálata.
3. A hites, hiteles és akkreditált mérnökirodák lehetséges feladatkörének, működési feltételeinek, jogi környezetének meghatározása összefüggően az új tűzvédelmi jogosultságokkal (kezdetben alternatív tervjóváhagyási lehetőségként, például tűz- és füstterjedési és kiürítési szimulációk jóváhagyási lehetőségként).
4. Valós tűzeseti tapasztalatok szakmai kamarákkal közös feldolgozási lehetőségeinek vizsgálata, egységes adatgyűjtési és kiértékelési módszertan alkalmazása, az összegyűjtött adatok, feldolgozott vizsgálati eredmények közzététele, különös tekintettel az épületek tűzvédelmi tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésre.
5. Meglévő hazai jó gyakorlatok felmérése és kiterjesztése a képzések, szaktanfolyamok, továbbképzések területén. Ennek során megfontolandónak tartjuk a hatósági képzésekbe rendszeresen bevonni a szakmagyakorló mérnököket is (például épületszerkezeti,  tartószerkezeti, tűz - és kiürítési modellezési szaktervezési kérdések ismertetésével, és a gyakorlatban megvalósult létesítmények tapasztalatainak kiértékelésével).
6. Nemzetközi jó gyakorlatok vizsgálatának és hazai adaptálás folytatása.
7. A tűzvédelmi hatósági, szakhatósági szakterületen a képesítési követelmények műszaki mérnöki szempontú felülvizsgálata, a megmaradt mérnöki végzettségű hatósági kollégák megtartásának vizsgálata.
8. A tűzvédelmi hatósági területen a mérnöki szakmai gyakorlatszerzés lehetőségeinek vizsgálata és lehetőség szerinti bevezetése.

Tűzvédelmi mérnöki szerepkör

A tűzvédelmi tervezés jelenlegi helyzete

Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán 1980-ban indult önálló tűzvédelmi mérnökképzés ellenére az épületek tűzvédelmi tervezése egészen 2008-ig, a 9/2008 (II.22.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat megjelenéséig nem volt végzettséghez, jogosultsághoz kötve. A 9/2008 (II.22.) BM rendelettel kiadott OTSZ (OTSZ 3.0) azon esetekben, ahol az építési engedélyezési eljárásban a tűzvédelmi hatóság szakhatóságként részt vesz, tűzvédelmi szakértő bevonását írta elő. A tűzvédelmi szakértők listáját a mai napig az OKF vezeti, amelyre felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel és szakértői vizsgával lehet bekerülni; a tűzvédelmi szakértők között azonban szép számmal vannak nem mérnöki alapvégzettségű kollégák, akik létszáma az OTSZ 3.0 hatályba lépésével rövid idő alatt 200 fő fölé növekedett. A szakértőkkel kapcsolatos problémák - nem mérnöki végzettség miatti kompetencia hiányok, a tervezői felelősség vállalásának hiánya - mellett a szakma fejlődése és a piaci igények együttesen vezettek 2011-ben a Tűzvédelmi Törvény módosításához, amely a kamarák részére előírta tűzvédelmi tagozatok létrehozását. Ennek megfelelően megalakultak a tűzvédelmi tagozatok: 2011. decemberében a Magyar Mérnöki Kamara, 2012. júliusában pedig a Magyar Építész Kamara keretén belül.

A tűzvédelmi tervezéshez jelenleg háromféle jogosultság tartozik:

• TUÉ: építésügyi (általános) tűzvédelmi tervezés (mind a MÉK, mind a MMK keretén belül)
• TUJ: beépített tűzjelző berendezés tervezése (csak MMK TT keretén belül)
• TUO: beépített tűzoltó berendezés tervezése (csak MMK TT keretén belül)

Az immár 10 éves kamarai tagozatok együttesen többszáz fős, folyamatosan növekvő tagsággal rendelkeznek. Az MMK-n és a MÉK-en belüli tűzvédelmi tagozatok megalapításával a tűzvédelmi szakértő bevonása helyett a tűzvédelmi tervezés önálló tervezési tevékenységgé lépett elő, ezzel a tűzvédelmi mérnöki szakma mérnöktársadalmi elismertsége véglegessé vált.

Az általános építésügyi tervezők jelenleg tűzvédelmi mérnökök vagy tűzvédelmi szakmérnökök. A tűzvédelmi szakterület sajátossága ugyanakkor, hogy a beépített tűzjelző berendezéseket nemcsak tűzvédelmi mérnökök vagy tűzvédelmi szakmérnökök, hanem főleg villamosmérnökök, biztonságtechnikai mérnökök tervezik, tűzvédelmi szakvizsgával; a beépített oltóberendezéseket pedig főleg gépészmérnökök tervezik, tűzvédelmi szakvizsgával.

Az elmúlt 10 évben jelentősen átalakult a tűzvédelmi tervezés gyakorlata. A jogosultság megjelenésekor még általános volt, hogy a tűzvédelmi tervfejezet csak egy műszaki leírás volt. Ma már általánossá vált a tűzvédelmi tervlapok, háromdimenziós modellek készítése, illetve megtörténtek az első próbálkozások a tűzvédelmi követelmények és teljesítmények integrálására a BIM modellekbe. Még jelentősebb előrelépés az előre meghatározott modelleken alapuló (determinisztikus) és valószínűség alapú (probabilisztikus) mérnöki módszerek, főleg a tűzszimulációk és kiürítési szimulációk egyre elterjedtebb alkalmazása a nagyméretű, vagy bonyolult, hagyományos módszerekkel nem, vagy csak gazdaságtalanul tervezhető épületek esetén.

A tűzvédelmi tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatos problémák

A tűzvédelmi tervezési tevékenységhez kapcsolódó jelenlegi problémák az alábbiak:

• A tűzvédelmi szakértőket az OKF, a tűzvédelmi tervezőket a kamarák (MÉK és MMK) tartják nyilván. Ezek különböző megnevezésük ellenére azonos jogosultságokat jelentenek, azonban a kötelezettségek különbözők: a MMK és MÉK tagjainak szakmagyakorlására nézve érvényesek a kamarák szabályzatai (pl. a MMK Tervtartalmi Szabályzata), ezt azonban az OKF által nyilvántartott szakértők nagy része nem tartja be. Ugyan 2012 óta gyakorlat az OKF-en hogy tűzvédelmi szakértő a felsőfokú tűzvédelmi végzettség mellett csak mérnöki alapvégzettséggel válhat, azonban egyes esetekben jelentős a különbség az építésügyi tűzvédelmi tervezők és az építész tűzvédelmi szakértők által készített tűzvédelmi dokumentációk között.
• Az építészeti és egyéb szakági területek szakmagyakorlását a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet (ún. szakmagyakorlási kódex), a tűzvédelmi tervezést viszont a 375/2011 (XII.31.) Korm. rendelet szabályozza, azaz a tűzvédelmi tervezés nincs integrálva a többi tervezési diszciplínát szabályozó szakmagyakorlási kódexbe. A 375/2011 (XII.31.) Korm. rendelet elavult, a három tűzvédelmi tervezési szakterület (TUÉ, TUJ, TUO) mellett hiányzik a tűzvédelmi tervellenőri, a tűzvédelmi műszaki ellenőri és a tűzvédelmi felelős műszaki vezetői jogosultság, különösen a beépített tűzjelző berendezések és beépített oltóberendezések területén. Hiányzik a tűzvédelmi szakértői jogosultság a szakmagyakorlási kódex és a kamarák kialakult gyakorlata alapján; a tűzvédelmi szakértő jelenleg a tűzvédelmi tervezővel azonos jogokkal rendelkező, tulajdonképpen tűzvédelmi tervezői jogosultság. Ez a megrendelők, szakmai szereplők, de a lakosság felé is sokszor megtévesztő helyzeteket okoz, hiszen a köznyelvben a szakértő magasabb tudása feltételezett.
• A beépített tűzjelző berendezéseket tervező, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező villamosmérnökök, biztonságtechnikai mérnökök, illetve a beépített oltóberendezéseket tervező, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező gépészmérnökök az általános tűzvédelmi mérnökökhöz képest kevesebb tűzvédelmi mérnöki kompetenciával rendelkeznek. További probléma, hogy a tűzvédelmi szakvizsga rendelet alapján nemcsak villamosmérnök, biztonságtechnikai mérnök, illetve gépészmérnök tehet szakvizsgát, hanem egyéb, a beépített tűzjelző berendezések vagy beépített oltóberendezések tervezéséhez szükséges kompetenciáktól távolabb eső végzettségű mérnök is.

A kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi problémák:

• Míg 2011-2012-től kezdve a tűzvédelmi tervezés önálló diszciplínává vált a tervezési szakágak között, a beruházások előkészítésben, a kivitelezésben kevés tűzvédelmi mérnök dolgozik, így az épületek számos tűzvédelmi hibával valósulnak meg, ami a használatbavételi eljárások és az üzemeltetés során súlyos károkat eredményez.
• Beépített tűzjelző berendezések és beépített oltóberendezések esetén napi problémát okoz a szakterületen kompetens, hiányzó felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jogosultságok.
• A hő-és füstelvezető rendszerek is beépített tűzvédelmi berendezések, amelyekhez önálló tervezési jogosultság nem kapcsolódik, továbbá kivitelezésük során szintén napi probléma a felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jogosultságok hiánya.

A létesítmények, épületek üzemeltetésével kapcsolatos tűzvédelmi problémák:

• Az OTSZ a 2.000 m² alapterület fölötti épületek esetén előírja a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) elkészítését a használatbavételt követő 60. napig, ami kedvező irány az épületek tűzvédelmi sajátosságainak dokumentálására és naprakészen tartására. Ugyanakkor TMMK-k gyakran évekkel a használatbavételt követően, illetve előírt időszakos felülvizsgálatai sem készülnek el. Az elkészült TMMK-k további problémája - főleg az üzemeltetők tűzvédelmi kompetencia hiányosságai miatt - hogy az üzemeltetés során nem használják fel, nem tartják és nem tartatják be a benne foglaltakat.
• A TMMK része a létesítmény tényleges tűzvédelmi műszaki megoldásainak rögzítése (pl. a megvalósult építési termékek, építményszerkezeteinek megfelelőségi igazolásai). Mivel a TMMK-t a létesítmény használatbavételét követő 60. nap leteltéig elegendő elkészíteni, gyakori hogy az épületben az építési engedélyezési tervben rögzített követelményeknek nem megfelelő műszaki megoldások is kiderülnek, amelyeket a használatbavételi eljárás során nem derül ki. Így a TMMK vagy nem megfelelően kerül kiadásra, vagy a kiadott TMMK nem felel meg az épület tényleges kialakításának. Ritka, hogy egy építési (tervezési vagy kivitelezési) hibát a TMMK kiadását megelőzően, a használatbavételi engedély kiadását követően javítanak.
• Az épületek átalakításai gyakran nem felelnek meg a hatályos előírásoknak, vagy az épület jóváhagyott terveiben rögzített elvárt műszaki biztonsági szintnek, sőt gyakran az alapvető tűzbiztonsági feltételeknek sem.
• Az épületek üzemeltetése során gyakoriak a használati szabálytalanságok is, amelyek szintén  súlyosan veszélyeztetik a tűzbiztonságot (lezárt vészkijáratok, szabálytalan tárolások a menekülési útvonalakon stb.).
• Az üzemeltetésben résztvevő kollégák szakmai tudása sokszor jelentősen elmarad az elvárt szinttől, elsősorban azoknál, akik “csak” tűzvédelmi előadói, főelőadói képesítéssel dolgoznak. Az évtizedes, sokszor elavult gyakorlatok alapján végzett munka, amely inkább a jogi értelmezések és nem a műszaki megoldások felé megy, nem erősíti a létesítmények tűzbiztonságát. Célszerű lenne számukra is rendszeres, kompetencia alapú továbbképzési követelmények meghatározása. Természetesen sok olyan kolléga is dolgozik ezen a területen, akik megfelelő naprakész tudással és gyakorlattal rendelkeznek.

Javaslatok a tűzvédelmi mérnöki jogosultságok fejlesztésére

A tűzvédelmi mérnöki jogosultságok fejlesztését - a tűzvédelmi tervezési, kivitelezési, üzemeltetési célokat együttesen értékelve - az alábbiak mentén javasoljuk:

1. A beépített tűzjelző berendezések és a beépített oltóberendezések tervezési jogosultságának kiadásához jelenleg szükséges a tűzvédelmi szakvizsga kiváltása megfelelő kreditek teljesítésével jellemzett tűzvédelmi mérnöki kompetenciákkal vagy szakmai kamarákon belüli szaktanfolyami végzettséggel, rendszeres mérnöki kamarai szakmai továbbképzéssel.
2. Egyedi, nem hagyományos beépített tűzjelző berendezések és beépített oltóberendezések (pl. gázzal oltók, vízköddel oltók) esetén berendezés specifikus, tűzvédelmi mérnökök számára hozzáférhető gyártói kompetenciák meghatározása és számonkérése a tervek jóváhagyásánál, tervellenőrzésnél, szakkivitelezésnél, műszaki ellenőrzésnél.
3. A TMMK a használatbavételt megelőzően, annak előkészítéseképp készüljön el, ne a használatbavételt követő 60. napon. Ez megfelelő szervezéssel nemcsak a létesítmények nem megfelelő kialakításából fakadó károkat csökkentené, hanem a használatbavételt előkészítő munkák, illetve a TMMK készítés együttes költségeit is, a tűzbiztonság mellett a hatósági munka segítését, végső soron a beruházó, a tulajdonos alapvető érdekeit szolgálva.
4. A tűzvédelmi tervezésről szóló 375/2011 (XII.31.) Korm. rendelet elkerülhetetlen korszerűsítése helyett a tűzvédelmi tervezési jogosultság integrálása a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendeletbe (ún. szakmagyakorlási kódex).
5. Meglévő kamarai jogosultságok fejlesztése, új jogosultságok létrehozása:
   1. A 266/2013 (VII.11.) Korm. rendeletben javasoljuk létrehozni a kamarai törvény hatálya alá eső, tűzvédelmi tervezési jogosultságokhoz kapcsolódó tűzvédelmi szakértői jogosultságokat is az építésügyi és egyéb szakági szakértői jogosultságok mintájára.
   2. A műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők részére tűzvédelmi ismeretek kötelezővé tétele, az ehhez szükséges tűzvédelmi képzések létrehozása, beleértve a hő-és füstelvezető rendszerek megvalósításához szükséges kompetenciákat is.
   3. Építésügyi tűzvédelmi tervezési szakterület mellett a szakmai kamarák által nyilvántartott építésügyi tűzvédelmi szakértői, tűzvédelmi tervellenőri és önálló tűzvédelmi műszaki ellenőri jogosultságok létrehozása.
   4. Beépített tűzjelző berendezés és beépített oltóberendezés szakterületeken a szakmai kamarák által nyilvántartott tűzvédelmi szakértői, tűzvédelmi tervellenőri, tűzvédelmi műszaki ellenőri, tűzvédelmi felelős műszaki vezetői kamarai jogosultságok megteremtése.

Jogi környezet

A jogi környezet és rendszer jelenlegi helyzete

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2012-ben döntött úgy hogy a korábbi, még az 1963-1965. évi előírások folyamatos fejlesztésén alapuló hazai tűzvédelmi szabályozást alapjaiban gondolja újra. Ennek eredményeképp 2014. december 5-én jelent meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0), amely olyan jogi környezetet hozott létre, ami teret enged a magas színvonalú, teljesítmény alapú tűzvédelmi  tervezés minél szélesebb körű alkalmazhatóságának a preszkriptív előírások megtartása mellett. Az OTSZ elődeinél rövidebbé vált, kiemelt cél volt, hogy a jogszabályban csak az elvárt biztonsági szint jelenjen meg, az ennek megfelelő műszaki megoldások Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe (TvMI) kerültek. A tűzvédelmi műszaki irányelvek olyan szabványszerű dokumentumok, amelyek törzsszövegétől jóváhagyással lehet eltérni, míg a mellékletek tájékoztató (informatív) jellegűek, az azokban foglalt műszaki megoldásoktól jóváhagyás nélkül el lehet térni. Az irányelvek módosítása könnyebb, egyszerűbb a jogszabályoknál, a szabványoktól eltérően ingyenesen, szabadon letölthetők. A szakmai szervezetek, szakmagyakorlók önkéntes bevonásával eddig összesen 14 TvMI készült el:

1. Tűzterjedés elleni védelem
2. Kiürítés
3. Hő- és füst elleni védelem
4. Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosítása
5. Beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése
6. Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése
7. Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
8. Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési  szimuláció
9. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
10. Szabadtéri rendezvények
11. Építményszerkezetek tűzvédelmi megfelelősége
12. Felülvizsgálat és karbantartás
13. Robbanás elleni védelem
14. Kockázati osztályba sorolás

Az új alapokra helyezett OTSZ beválásvizsgálata és a tapasztalatok értékelése 2019-re készült el, ekkor jelent meg az OTSZ módosítása, a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelettel (OTSZ 5.1.). Ezzel a TvMI-k is átdolgozásra kerültek.

Az OTSZ legújabb, 5.2. módosítása 2022. április 8-án, a 8/2022 (IV.14). BM rendelettel jelent meg és 2022. június 13-tól hatályos. A TvMI-ket ezen módosítás alapján is jelentősen át kellett dolgozni.

Általánosságban jellemző, hogy a TvMI-k az OTSZ  módosításoktól gyakrabban, 3-5 alkalommal változtak, illetve inkább bővültek az elmúlt 8 évben, kihasználva és egyben igazolva az irányelvek rugalmasságának előnyeit. A TvMI-k szerepe az OTSZ-ben szereplő követelményeknek és a vonatkozó európai tűzvédelmi szabványoknak egyaránt megfelelő megoldások ismertetésén túl az előírások és a megfelelő műszaki megoldások hátterének feltárása, magyarázata, a sokszor magyar nyelvre le sem fordított európai szabványok alkalmazásának támogatása. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek ugyanakkor nincsenek angol nyelvre lefordítva, ami jelentős hátrányt jelent a külföldi beruházókkal történő együttműködésben, kapcsolattartásban. Az angol nyelvű fordítások jövőbeni elkészítése a szomszédos országokban Magyarország számára piaci előnyt is jelenthet.

Az egyre gyorsuló műszaki fejlődés miatt továbbra is jelentős az OTSZ követelményei alóli eltérések, illetve szabványos vagy irányelvi megoldással egyenértékű műszaki megoldások jóváhagyásainak száma annak ellenére, hogy már az OTSZ 5.0. fejlesztésénél is az eltérési engedélyek számának csökkentése volt az egyik fő cél.

A jogi környezet modernizációjának lehetőségei

A jogi környezet alapvetően megfelelő, az OTSZ és a TvMI-k együttese megfelelő keretet ad a szakmagyakorláshoz és a fejlődéshez. Kívánatos azonban az OTSZ további optimalizálása, akár jelentős rövidítése, és minél több tényleges műszaki megoldás kiszervezése a tűzvédelmi műszaki irányelvekbe. Kívánatos lenne továbbá a szabályozási rendszer olyan módosítása, amely kevesebb jogszabály alóli eltérési engedélyt, illetve kevesebb szabványban rögzített vagy irányelvben rögzített műszaki megoldással egyenértékű műszaki megoldás jóváhagyási eljárást eredményezne.

Az elmúlt években számos, jogszabályokban használt fogalom került egységesítésre, azonban a korábbi törekvések ellenére nem jelent meg az egységes, minden szabályozási elemben alkalmazott fogalmak gyűjteménye, az Egységes Építészeti és Építőipari Fogalomtár. Kívánatos lenne a tűzvédelmi szabályozásban (OTSZ, szabványok és TvMI-k), valamint az építésügy általános szabályozásában használt fogalmak egységesítése és következetes alkalmazása. A 375/2011 (XII.31.) Korm. rendelet megszüntetése és a tűzvédelmi szakág 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet hatálya alá vonása egyben jelentheti az OTSZ már rövid távon történő szétválasztását és a tűzvédelmi tervezést szabályozó fogalmak és általános követelmények OTÉK alá vitelét (ez ténylegesen egységesítené a terminológiát). A többi tűzmegelőzési részletet a TVMI-kbe kell átemelni. Fontos a TVMI-k egységes szerkezetbe hozása (pl. „Approved Document B” mintájára.)

Az OTSZ és a TvMI-k együttes alkalmazása a jelenlegi tűzvédelmi tervezési gyakorlatban - a tűzvédelemben alkalmazott mérnöki módszereket (szimulációkat, számításokat, kísérleteket) ide nem értve - nem, illetve csak nagyon szűk területen kínál alternatívákat. Szükséges volna olyan alternatív tűzvédelmi tervezési módszerek kifejlesztése, amely teljesítményelvű, az adott kockázatnak megfelelő műszaki megoldásokat tartalmaz, többlet mérnöki munka befektetésével az adott tűzvédelmi helyzetre pontosabb, gazdaságosabb megoldást ajánlva. Ilyen lehetne például egy valódi, mérnöki számításokon alapuló kockázatelemzésen és a számított kockázatoknak megfeleltetett védelmi tényezőkön alapuló alternatív tűzvédelmi tervezési módszer létrehozása és önálló irányelvként történő megjelentetése.

Javaslatok a jogi környezet fejlesztésére

A jogi környezet további fejlesztését rövidtávú, középtávú és hosszútávú fejlesztési lehetőségekre osztottuk.

1. Rövidtávú fejlesztési lehetőségek, elemek:
   1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat idegennyelvű (angol, német, francia) változatának egybeszerkesztett, szaknyelvi lektorálással ellátott változatának közzététele
   2. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek közzététele legalább angol (opcionálisan német, francia) nyelven
   3. Az elmúlt években az építésügyi és tűzvédelmi fogalmak egységesítése részben megtörtént az Építési Törvény, az OTÉK, az OTSZ és a TvMI-k esetében. A megkezdett munka folytatásaként javasoljuk a jogszabályoktól, irányelvektől független, egységes építészeti és építőipari fogalomtár alkalmazását minden szabályozásban.
2. Középtávú fejlesztési lehetőségek, elemek:
   1. A jelenleginél tovább rövidített OTSZ megalkotása és az OTSZ-ben még fellelhető műszaki megoldás kiszervezése a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe, az eseti eltérések és a jóváhagyások tapasztalatainak figyelembevételével
   2. Újabb tűzvédelmi műszaki irányelvek fejlesztése (pl. üzemeltetés, kockázatelemzés, egyes rendeltetésekhez tartozó irányelvek - kórházak, színházak, gépkocsitárolók, erőművek stb.)
   3. A tűzvédelmi műszaki irányelvek mellett a jó tervezési gyakorlat egyes tipikus példáinak részletes bemutatása önálló kiadványokban (ún. best practice példák összegyűjtése)
3. Hosszútávú fejlesztési lehetőségek, elemek:
   1. Az elvárt biztonsági szint magyarországi viszonyoknak megfelelő számszerűsítése, az ehhez szükséges adatgyűjtésekkel és az adatok megfelelő rendszerezésével és közzétételével.
   2. Számított kockázatokon alapuló alternatív tűzvédelmi tervezési módszer létrehozása és önálló irányelvként történő megjelentetése.