Fülöp Krisztinának ítélték Az év belsőépítésze 2017-2018 díjat az Örkény Színház nézőterének és kapcsolódó közlekedési tereinek belsőépítészeti kialakításáért.

Fülöp Krisztina 2000-ben szerzett diplomát a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében okleveles építész tervezőművészként, belsőépítészként. 2000 és 2002 a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda munkatársa volt, 2002-től önálló tervező, a Komp Design Stúdió megalapítója, vezető tervezője. 2015-től külsős óraadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetében. 2012-ben Glavanovics Orsolyával együtt elnyerte Az év belsőépítésze-díjat a Manninger Villa belsőépítészeti kialakításáért, 2017/2018-ban pedig önállóan az Örkény Színház nézőterének felújításáért. Jelenleg a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukcióján dolgozik.

Az Örkény Színházban végzett munkájáról így vall:

„Az Örkény Színház épületét Gerlóczy Gedeon tervezte az 1930-as évek végén, egy mozi számára, de hamarosan a Madách Színháznak, majd a Madách Kamarának adott helyet. Az épület több, kisebb-nagyobb belső átalakításon esett át, jelenlegi fő motivációja a komfort növelése volt, a hangosan nyikorgó székek cseréje, és a széksorok közötti beközlekedés normalizálása. Mivel épületszerkezeti következmények nélkül nem lehetett a székek távolságán változtatni, az átalakítás volumene megnőtt, és lehetőség nyílt nagyobb víziók megvalósítására is: a teljes alaprajzi rendszer átértelmezésére, valamint a láthatósági problémák és az akusztikai élmény javítására is (mindeközben visszatértünk a Gerlóczy-féle eredeti alaprajzhoz, a nézőtér és a közlekedők kapcsolatát tekintve). Az Örkény felvállaltan drámai, prózai színház. A közegében megnyilvánuló belsőépítészet sem lehet díszítő jelleggel jelen, kizárólag csak ennek az erős színházcsinálási ideológiának és kommunikációnak a támogatójaként. A varázslat úgyis a színpadon történik, „vagyis leginkább a nézők fejében”, ahogyan erre Mácsai Pál igazgató rávilágított a beszélgetéseink alkalmával. Ennélfogva tehát a tér, amelyben mindez történik, nem lehet több, mint egy semleges közeg, amely minden részletében „csak” funkcionális. Természetesen arra törekedtünk, hogy jól végezzük a dolgunkat, és én hiszek abban, hogy a jól működő dolgok szépek. A jól kigondolt csomópontnak esztétikai értéke is van, és a jó design elsősorban a gondolat minőségében rejlik. Az alázat, amivel a feladat teljesítéséhez fogtunk, nem zárja ki a játékosságot sem. A székek kárpitja pontosan megtervezett, finoman hangolt kompozíció, a bele hímzett széksorszámhoz a cérnákat hosszasan válogattuk, hogy azt, illetve azokat a tónusokat találjuk meg, melyek a három különböző tónusú kárpit színén azonosnak tűnik. Ehhez pedig különböző színű cérnákra volt szükség! Maga a szék is számos elemében személyre szabható volt, több körben készültek mintadarabok, míg a végleges állapotában megállapodtunk. A bejárati tér egy korábbi fázisban újult meg, az alapvetően letisztult, kortárs felütés és a nézőtéri átalakítás mozgatói azonosak. A megérkezés körülményei a napi rutinban többnyire a „beesés az utolsó pillanatban”, ezért a fogadó tér elsődleges feladata elszakítani bennünket a napi problémáinktól, hogy aztán a folyosókon végig vezetve, ahogy a fal fehér színe finoman átszíneződik sötétszürkévé, úgy érkezzünk meg mi is, készen az előadás befogadására. A nézőtér sötétszürkében tartott terében a színpadé a főszerep. Minden eszköz azt szolgálja, hogy az előadás olyan erővel tudjon hatni, ahogyan azt az alkotók eltervezték. A minőség közvetítésére az anyagok megjelenésének finomságát hívtuk: a pilléreken és a beközlekedő folyosókon a tapéta finom struktúrája nyers, szépen szőtt vásznat idéz, a közlekedő külső karéján a sötétedő színátmenet saját, egyedi tervezésű. A nézőtéri pilléreken megjelenő ezüst szín összecseng a székkárpitokon finoman megcsillanó hímzéssel (székszám) és a padlóba integrált acél számokkal. A fali panelek és a bejárati ajtók anyagában színezett fekete MDF-ből készültek, melyek 5 glossos fényezéssel nyerték el végső felületüket, így nagyon elegáns héjat képeznek a térben. Az akusztikai körülményeken sokat javított, hogy a korábbi padlószőnyeg helyett kemény felület (beton) lett a járófelület. A falburkolatokat is mi terveztük, az akusztikus követelményeknek megfelelően a perforációval operálva. Minden egyes panel egyedi. A kicsit kopoltyúszerűen nyíló panelek éleibe rejtett világítás olyan extra elem, amit a szcenika is használni tud. Az oldalfali panelek hangelnyelő felületek, míg a színpadnyílás mellettiek diffúzorok, ez az eltérő funkció teljesen új megjelenést kívánt. Egyik kedvenc részfeladatunk ennek a mintázatnak a megtervezése volt. Az anyaghasználat őszintén felvállalja a természetét: a közlekedők és a nézőtér lépcsőinek is fém homloklapja és fém lábazata van, de a beton minősége és a tapéta finomsága miatt mégsem indusztriális az összhatás, inkább friss, kortárs. A falakon megjelenő infografika is a lehető legegyértelműbb, legtömörebb jelekkel kommunikál. Ugyanazzal a betűtípussal éltünk, mint a székekbe hímzett számoké. A tér minden részletét igyekeztünk egységében megoldani, hogy a végeredmény egyszerűen „csak” szép lehessen.”

Az alkotó korábban, 2012-ben először Glavanovics Orsolyával együtt nyerte el Az év belsőépítésze-díjat a Manninger Villa belsőépítészeti kialakításáért. A két alkotó együtt végzett a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében, és bár Glavanovics Orsolya építészettel, Fülöp Krisztina belsőépítészettel kezdett el foglalkozni, pályájuk a Manninger Villa kapcsán találkozott, Fülöp Krisztina belsőépítészként számított volt csoporttársa gondolataira. A Róth Zsigmond és Tauszig Béla által a harmincas években tervezett villa átalakításáról Fülöp Krisztina elmondta, hogy kifejezetten szeret egy történethez csatlakozni, folytatva, vagy teljesen újraírva azt. A megbízásról így fogalmazott: „A kreatív ügynökség saját székházának szánta a villát. Az alapvetésünk az volt, hogy előtérbe helyezzük az épület értékeit, ennek érdekében kutatómunkát folytattunk a levéltárban, és megtaláltunk olyan régi alaprajzokat, amelyekből kiviláglott, hogy az építés utáni átalakítások mi mindent rejtenek, ezáltal olyan térkapcsolatokat hoztunk létre, amelyekkel a ház eredetileg is rendelkezett. A gyönyörű tölgyfa lépcső linóleummal volt fedve és kábelcsatornák futottak rajta, amit fel kellett fejtenünk és óriási szerencsénkre a faanyagot remek állapotban találtuk. Szerettük volna helyreállítani a méltóságát, ezért a rajta lévő válaszfalakat kibontottuk és hátra vittük, így hirtelen kaptunk egy levegős teret, amelyben a szépen kimunkált részletekkel bíró lépcső központi szerepet tölthetett be. Mindemellett olyan funkciókkal láttuk el a házat, amelyet elbírt. Öt év telt el a munkák után, amikor a Manninger Villát beneveztük a díjra, és miután megkaptuk, rá két évre eladták a házat. Az új tulajdonos viszont ugyanannyi létszámú céget költöztetett a villába, mint ahány főre terveztük, így tovább működött a ház. Mostanában a villa kapcsán érdekes találkozásnak nézek elébe: néhány héttel ezelőtt felhívott egy idős hölgy azzal, hogy az interneten rátalált a Manninger Villára. Elmondta, hogy ott nőtt fel, és a családja jó kapcsolatot ápolt Tauszig Bélával, hiszen a tervező is a házban lakott. Nagyon várom, hogy megossza velem a Manninger Villában töltött gyermekkorának emlékeit és megmutathassam neki a villa jelenlegi belső tereit.” Az év belsőépítésze-díj kapcsán Fülöp Krisztina elmondta: fontosnak tartja, hogy minden évben tapasztalt és elismert szakemberek ítélik oda az elismerést az arra legérdemesebbnek tartott alkotó számára.

---

Az év belsőépítésze-díjról:

2019-ben húszéves a magyar belsőépítész közösség szakmai elismerése, Az év belsőépítésze-díj. A díjat Laki Péter alapította 1998-ban, magánkezdeményezésként, a magyar belsőépítészet támogatására, azzal a céllal, hogy a szakmai zsűri döntése alapján elismerje az adott évben megvalósult belsőépítészeti munkák közül arra legérdemesebbnek tartott szakmai értékét, különlegességét. A díj bármely magyar okleveles belsőépítész részére adományozható. A díjra bárki és bármilyen szakmai szervezet, írásban küldhet jelölést. A felterjesztést követően beérkezett pályázatokat független szakmai zsűri bírálja el. A zsűri a pályázati munkák elbírálása során vizsgálja a megvalósult művek eredetiségét, a részletek összehangoltságát és az elkészült alkotás művészeti értékeit. A díjat évente a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata adományozza kiemelkedően magas vagy különös tervezői értékekkel rendelkező belsőépítészeti munkáért. A díj arannyal befuttatott emléktábla, amelyen Az építészet apotheozisa felirat látható. A díjjal nettó másfélmillió forint ját. A díj átadására minden évben ünnepélyes keretek között kerül sor. A díjátadó ünnepség az elmúlt évek során állandó találkozóponttá vált az építész szakma és az építőiparban tevékenykedő beruházói és kivitelezői kör képviselőinek életében.

 

A zsűri:

Elnök:

dr. Finta József, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett építész

(minden évben a MÉK Belsőépítészeti Tagozatának mindenkori elnöke kéri fel)

Tagok:

a MÉK Belsőépítészet Tagozatának mindenkori elnöke – társelnök, jelenleg:

O. Ecker Judit Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész

prof. em. Fekete György Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas,

a Nemzet Művésze címmel kitüntetett belsőépítész, az MMA tiszteletbeli elnöke

az MKISZ Belsőépítészeti Szakosztályának mindenkori elnöke, jelenleg:

Schinagl Gábor Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész

a MAOE Belsőépítészeti Választmányának mindenkori vezetője, jelenleg:

Tóth Tibor Pál Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, érdemes művész

a MABE mindenkori elnöke, jelenleg:

Láng Judit Patronus Arts-díjas belsőépítész

a MÉK Belsőépítészeti Tagozat által delegált két fő belsőépítész

Laki Péter, a LAKI Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatója

(megfigyelőként, a zsűri munkájában nem vesz részt)

 

Az év belsőépítésze pályázat díjazottjai:

 

2017–2018: Fülöp Krisztina

Örkény Színház

 

2016: Kéry Balázs

Kaposvár – Vasútállomás

 

2015: Lőrincz Szilvia és Mikics András

Kreinbacher Tasting Salon, Kreinbacher Birtok – Somlóvásárhely borászat

 

2014: Somogyi Pál

Székesfehérvár Szent Gellért Hotel és Tanulmányi Ház

 

2013: Gothárd Erzsébet és Magyari Éva

Pesti Vigadó és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

 

2012: Fülöp Krisztina és Glavanovics Orsolya

Manninger Villa

 

2011: Csavarga Rózsa

MOM Kulturális Központ

 

2010: Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt István

Kodály Központ

 

2009: Tardos Tibor

24 tantermes általános iskola

 

2008: Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár

Szentendrei Evangélikus Templom és Parókia

 

2007: B. Soós Klára

Cella Septichora Látogatóközpont

 

2006: Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt István

Hajdú-Bihar Megyei Ítélőtábla és Fellebbviteli Főügyészség, és a Baranya Megyei Bíróság és Pécsi Ítélőtábla

 

2005: Görgényi Judit

Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, és a Helikon Könyvesház

 

2004: Dragonits Márta

Mátyás-templom

2003: Somogyi Pál és Makk Attila

Aranytíz Művelődési Központ

 

2002: Csavarga Rózsa

Volán Tefu Rt. Cserje utcai székháza és a Művész utcai, volt Karády-villa

 

2001: Hefkó Mihály és Jakab Csaba

a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

 

2000: Pataky Dóra és Iványi Mónika

Centrál Kávéház

1999: Gergely László és Szenes István

MATÁV Székház

 

1999: Göde András

Pilisi Erdei Iskola

---

Mindmáig megmaradt független és szakmai alapon működő elismerésnek

Beszélgetés Laki Péterrel, a Laki Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatójával

Az év belsőépítésze-díjról

 

Idén húszéves Az év belsőépítésze-díj. Mi volt a célja a díj megalapításával és milyen előzmények után jött létre a szakmai elismerés?

A díj alapításának évében, 1998-ban már közel tizenöt éve az építőipar határozta meg a mindennapjaimat és a munkám is. Sokszor találkoztam belsőépítészekkel és tapasztaltam, hogy az akkoriban még szűkös építőipari kínálat ellenére is milyen odaadó és minőségi munkát végeznek. Egyértelművé vált számomra, hogy az építészekkel szemben, akik az Ybl Miklós-díjjal időről időre megkapják elismerésüket, a belsőépítészeket sem az állami, sem pedig a magánszféra nem díjazta akkoriban. Ezek a felismerések vezettek engem és édesapámat arra, hogy megalapítsuk Az év belsőépítésze-díjat, amely kifejezetten a belsőépítészek szakmai elismerése. Az elmúlt húsz év eseményei és visszajelzései alapján úgy gondolom, hogy jobbat nem is tehettünk volna.

 

Milyen szempontok vezérelték, amikor megbízták a szakmai zsűrit a benyújtott pályaművek értékelésével?

Már az alapítás teendőit és a szakmai zsűri kijelölését is a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozatával együttműködve végeztük. Fontos volt számunkra, hogy minden évben átlátható feltételek mellett és szigorúan szakmai alapon mérlegelve ítéljük oda az adott év nyertesének. Arra is figyeltünk, hogy a zsűriben ne kizárólag belsőépítészek kapjanak helyet, hanem építész is részt vegyen a közös elbírálási folyamatban, illetve lehetőleg a zsűri elnöke is az építész szakmából érkezzen. Finta József elnökként az első évtől, húsz esztendő óta vezeti a zsűri szakmai közösségét és példás odaadással, magabiztossággal és bölcsességgel irányítja az értékelést.

 

Hogyan vesz részt a Laki Épületszobrász Zrt. a díjátadás megszervezésében, lebonyolításában és mely szakmai szervezetek a főbb partnerei?

Cégünkkel, a Laki Épületszobrász Zrt.-vel a díjátadók rendezvényszervezési feladataiban történő részvétellel és a díj szponzorálásával hozzájárulunk az átadásához, hiszen előfordul, hogy az általunk épített épületek is versenyeznek, így nem volna helyénvaló, ha beleszólnánk a szakmai értékelésbe is. Erre nincs is szükség, hiszen a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Belsőépítész Egyesület szakemberei kiváló szakmai munkát végeznek.

 

Véleménye szerint milyen szerepet tölt be Az év belsőépítésze-díj a hazai szakmai közéletben?

A díj az elmúlt húsz év alatt komoly elismerést vívott ki magának a hazai szakmai közéletben, amelyet a benyújtott pályázatok évről évre növekedő, kiemelkedően magas mennyisége és a díjátadókon részt vevő szakmai és érdeklődő közönség létszáma is igazolnak. Hiteles visszajelzés számunkra, hogy a nyertesek elismerésüket névjegykártyáikon, honlapjaikon, referenciáik között is rendszeresen feltüntetik. Személy szerint fontosnak tartom a díj társadalmi ismertségét és elismertségét annak érdekében, hogy a jövőben még többen pályázzanak a díjra. A belsőépítészek alkotásai nem csupán azért fontosak, mert szép, harmonikus és szerethető belső tereket hoznak létre épületekben, hanem azért is, mert munkájukkal kiteljesítik az építész koncepcióját. Ahogyan az orvoslás, vagy a jogászkodás, úgy a belsőépítészet is egy külön szakma, amely ráadásul a bennünket körülvevő tereket teremti meg számunkra, és ezek a terek minden nap közvetlen vizuális hatást gyakorolnak ránk.

Melyek voltak az elmúlt húsz év az Ön számára legkiemelkedőbb szakmai együttműködései, eseményei, élményei a díjátadók kapcsán?

Legnagyobb élményem és a munkánkat illető visszaigazolás is számomra, hogy Az év belsőépítésze-díj mindmáig megmaradt független és szakmai alapon működő elismerésnek, amelyet a szakmai szervezetek képviselői, és a mindenkori állami kulturális vezetők is lehetőségükhöz mérten támogatnak. Az elmúlt húsz év legmeghatározóbb élményei közé tartozik, hogy a legutóbbi gazdasági válság idején módómban állt megfigyelni a belsőépítész társadalom tagjainak egymáshoz fűződő viszonyát. Abban az időben nem csak a belsőépítészek, de az építész stúdiók is alig-alig kaptak megbízást. A belsőépítészek ennek ellenére örömmel értékelték egymás munkáit, őszinte lelkesedéssel vettek részt a díjátadókon. Példamutatónak értékelem az összetartást, amelyben az irigység legkisebb jele sem merül fel.

 

Lehet-e már tudni arról, hogy mik a további terveik a díj kapcsán?

Az alapító gondosságával folyamatosan figyelemmel kísérjük a díj sorsát és segítünk a fejlesztésben, amely a még szélesebb körű társadalmi elismertség szándékával azt a célt is szolgálja, hogy a hazai alkotók és a Magyarországon elkészült belsőépítészeti alkotások minél könnyebben megtalálják a felterjesztéshez, az értékeléshez és az elismeréshez vezető utat. Fontos célunk, hogy nemrég végzett belsőépítészek is érdeklődjenek és bátran vállalják a megmérettetést.

 

Mit jelent Önnek személyesen Az év belsőépítésze-díj?

Édesapám emlékét. Örömmel elmesélném neki, hogy mi minden történt velünk, a szakmai közösséggel a díj megalapítása óta. Akkor nem gondoltunk arra, hogy az elkészült belsőépítészeti munkák lehet, hogy öt, tíz, vagy tizenöt év múlva elbontásra kerülnek, mert a helyükre a belsőépítész új enteriőrt tervez. Tudomásul veszem, hogy ez az építőipar bevált és helyes rendje, és ezen nem is szükséges változtatni. Az alkotásokat azonban fontos dokumentálnunk, nem csupán azért, mert a kiemelkedő művészek gondolatainak lenyomatai, hanem azért is, mert a díjhoz kapcsolódó pályázati anyagok, a benyújtott tablók és az időről időre kiadott kötetek ragyogóan dokumentálják az adott kor magyarországi belsőépítészetének stílusait, minőségét és értékeit.

 

 

Sajtókapcsolat:

 

Oláh Zsolt

Magyar Belsőépítész Egyesület

Mobil: +36 70 216 5510

E-mail: zsolt.olahzsolt@gmail.com

Web: www.mabe.hu

Galéria

Örkény Színház - Fotó: Barakonyi Szabolcs - Forrás: LakiZrt.