Aktuális
Felelősségi károk valós példákkal, avagy, mikor fizet a biztosító? - 1

Felelősségi károk valós példákkal, avagy, mikor fizet a biztosító? - 1

Ki a hibás és kártérítésre kötelezett? A kivitelező vagy a tervező?

A megtörtént esetben mind a tervező, mind a kivitelező cég rendelkezett felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a biztosítás megkötésére nem állt fent, mert nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó tevékenységet végeztek az eset szereplői.

A tervezői felelősségbiztosítás alapján a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a biztosított tervezőnek kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a feltételeiben meghatározottak szerint mentesíti.

A kivitelezői felelősségbiztosításnál a biztosítási esemény a biztosított (kivitelező), tevékenységgel összefüggésben, a tevékenységére irányadó jogszabályok megszegése folytán a magyar jog szabályai szerinti felelősségen alapuló kártérítési kötelezettsége, és amelynek teljesítése alól a Biztosítottat (a kivitelezőt) a Biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – a feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Miért kell fizetnie a tervezőnek és a kivitelezőnek?

Mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:518 § - ban tiltja a jogellenes károkozást. A 6:519 § értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni!

Milyen károkat okozhat egy tervező vagy egy kivitelező?

A potenciálisan bekövetkezhető károk nagyon változatosak és egyáltalán nem ritkák! Sérülhetnek vagy semmisülhetnek meg dolgok, tárgyak, személyi sérülés keletkezhet és keletkezhet tisztán pénzügyi veszteség is, mely nem sorolható sem a dologi kár sem a személyi sérülés körébe

A konkrét eset:

A biztosított tervező egy logisztikai csarnok tervezését végezte. Megtörtént a rendelkezésre bocsátott tervek alapján a csarnok kivitelezése. A kivitelezést követően azonban kártérítési igényt jelentettek be, mivel az épületbe tervezett aljzatbeton keménysége nem volt megfelelő, ezért az ott alkalmazott polc rendszereket, gépeket nem bírta el megfelelően. A károsult, úgy ítélte meg, hogy kivitelezési hiba történhetett és a kivitelező ellen jelezte kárigényét. A kivitelező jelezte a kárt a felelősségbiztosítójának és a felelősségét nem ismerte el.

Fontos megjegyezni, hogy a felelősség kérdésének megállapítása szinte minden esetben jogi és műszaki szakkérdés! A kivitelező felelősségbiztosítója szakértői vizsgálatot kezdeményezett.

A szakértői megállapítások szerint a tervezés során történt a hiba, mivel nem megfelelő sűrűségű és keménységű betont terveztek az épületbe. A betonréteg kijavításával járó költségek téríthetőek voltak a tervezői felelősségbiztosítás terhére.

Amennyiben a tervező nem rendelkezett volna felelősségbiztosítási szerződéssel, a milliós nagyságendű kárt neki kellett volna megtéríteni!

Dr. Püski András, biztosítási szakjogász

Magyar Építész Kamara egyedi felelősségbiztosítás: https://mek.hu/index.php?link=biztositas