KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Szerzők feltüntetése és nyilvánosságra hozatal

Több területi építész kamarától kaptunk arról visszajelzést, hogy utóbbi időben különböző sajtó kiadványokban, főleg a napi- és időszakos folyóiratokban gyakorivá váltak azok az esetek, amikor a leközölt cikk az építész-tervező szerzői jogait sértő képeket, esetleg ábrákat jelentet meg, anélkül, hogy a szerző neve egyáltalán feltüntetésre kerülne.  Gyakori eset, hogy olyan tervezett beruházásokról közölnek cikkeket, melyek keretében látványterveket, egyéb terveket közölnek a tervező nevének feltüntetése nélkül. Azon építész-tervező, akinek szerzői jogát megsértik, önállóan jogosult fellépni a jogsértés megállapítása, illetőleg esetleges kártérítési igénye érvényesítése végett (sem az országos, sem a területi kamaráknak nincs ilyen felhatalmazása).

Az alábbi rövid szerzői jogi áttekintés, segítséget nyújthat az építész-tervezők számára, hogy milyen jogok illetik meg őket hasonló esetben. 

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1.§ (2) bekezdés k) pontja alapján, szerzői jogi védelem alá tartozik az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes terve.

A szerző az a természetes személy építész-tervező, aki a művet megalkotta és akit megillet a személyhez fűződő- és vagyoni jogok összessége (szerzői jog).

A személyhez fűződő jogok: a mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése, a mű egységé-nek, integritásának védelme.

Azokban az esetekben, amikor valamely sajtóorgánumban, tervezett építési beruházásról szóló cikkben látványterveket vagy terveket közölnek, vagy már megvalósult épület átadásáról tudósító cikkben közölnek fényképfelvételeket a megvalósult épületről, a szerző (építész-tervező) alábbi szerzői jogai sérülhetnek.

Az Szjt., az építészeti alkotás felhasználásaként nevesíti a többszörözést, ez alatt a kép-felvétel előállítása is értendő, másik felhasználási módnak pedig az ezzel szorosan összefüggő terjesztést. Terjesztésnek minősül a mű többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy erre történő felkínálással, így például a nyomtatott sajtóban történő megjelentetés.

Főszabályként a többszörözéshez a szerző hozzájárulása szükséges díjazás mellett, ugyanakkor fenti esetek a szabad felhasználás körébe esnek:

Az Szjt. 37. §-a szerint, az egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

Megilleti ugyanakkor minden esetben a szerzőt (tervezőt) a névfeltüntetés joga.

Névfeltüntetés, mint személyhez fűződő jog

Az Szjt. 12. § (1) bekezdése alapján, a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

A szerzői minőség elismerésének megjelenítési formája, hogy a művön, illetve az ahhoz kapcsolódó, nem szükségképpen műnek minősülő dolgokon megfelelő módon fel kell tüntetni a szerző nevét. A megfelelőség kritériumai az egyértelműség és az adott felhasználási ágban kialakult szokásoknak való megfelelés.  

A név feltüntetése a tervlapokon a gyakorlatban nem okoz gondot, annál inkább a megépült épületen, illetve sajtóhírekben közölt fényképeken, ábrákon.  

Az Szjt. 67.§ (2) bekezdése szerint, a tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.

Általános elvárásként érvényesül, hogy a szerzőt (tervezőt) feltüntető táblát megfelelően nagy, de nem hivalkodó méretben, a művel harmonizáló stílusban ott kell elhelyezni, ahol az építészetileg a legjelentősebb (pl. bejáratnál), illetve ahol az bárki számára jól látható.

A látképek esetében, az Szjt. 67.§ (3) bekezdése alapján a szerző nevét csak akkor kell feltüntetni, ha azon az alkotás önállóan szerepel, ezt meghaladóan a szabad felhasználás körébe utalja az Szjt.

Az Szjt. 67.§ (3) bekezdése szerint, a szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [33/A. § (1) bek. 1. pont] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.

Az épület képének közlése, például az épület átadásáról szóló tudósítás részeként, szerzői jogi értelemben felhasználásnak minősül, de a szabad felhasználás körébe esik – nem szükséges a szerző engedélye, és díjazás sem illeti –, mert a közvélemény tájékoztatását segíti elő, a névfeltüntetés viszont kötelező.

 

A mű nyilvánosságra hozatala

A „nyilvánosságra hozatal” egyrészt azt jelenti, hogy a mű elhagyja az alkotó (szerző) rendelkezési körét, másrészt, hogy más, meg nem határozott személyek számára hozzáférhetővé válik.  Magyarországon a kialakult gyakorlat szerint, a nyilvánosságra hozatal a megrendelőnek a felhasználás céljából való átadással, illetve folyóiratban való publikáció, vagy tervpályázatra történő benyújtás útján valósul meg. Kivételt képez ez alól a tervek tervzsűrin való bemutatása. Munkaviszonyban a tervek munkáltatónak való átadása esetén vélelmezni kell a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulást.

A megrendelővel kötött tervezési- és felhasználási szerződésben szükséges meghatározni azokat a felhasználási módokat, melyeket a megrendelő jogszerűen gyakorolhat. Így célszerű a felhasználás módját korlátozni, vagy külön díjazást kikötni arra az esetre, ha a megrendelő látványterveket, egyéb terveket kíván publikálni valamely sajtótermékben, mint jövőben megvalósítandó építési beruházás bemutatására, dokumentálására.

A Magyar Építész Kamara a honlapján közzétett szerződésmintákban, hamarosan kidolgozza az erre vonatkozó szövegjavaslatokat.

 

a Magyar Építész Kamara Elnöksége


Létrehozás időpontja: 2024-05-10 09:50:44
Utolsó módosítás időpontja: 2024-05-10 09:52:27
Cimkék: mék, kamara, szerző; Beküldő: Kovács Zsófia
Megtekintések száma: 208
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=47946