KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Ahol a modern tető és a múlt szelleme harmóniában él

Színnel lefelé forgatott Eternit szálcement tetőpala védi ezentúl a hatvani Grassalkovich-kastélyban helyett kapott Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum egyedi tárlatát. A kastély rekonstrukciójával Hatvan város arculata is megújul, új funkciója pedig a település gazdaságára is érezhető hatással lehet.

A 250 éves Grassalkovich kastély több mint harminc éven keresztül elhanyagolt, méltatlan állapotban állt a város főterén, amíg 2011-ben az önkormányzat által létrehozott, Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Beruházó Nonprofit Közhasznú Kft. a kastély rekonstrukciójába és turisztikai célú hasznosításba nem kezdett. A kivitelezés az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával az Új Széchenyi Terv keretében 2013. tavaszán vette kezdetét. A kastélyrekonstrukció építészeti terveit a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja készítette, Wittinger Zoltán és Albert Tamás építészmérnökök irányításával, akik a kastély első építészeit, Oraschek Ignác és Jung József építészt követően részévé váltak az épületegyüttes történelmének.

A munkálatok a rossz állapotú tartó- és válaszfalak lebontásával kezdődtek, ügyelve a történelmi jelentőségű falfestések megóvására, majd sor került az épület teljes tetőfedésének cseréjére is. A régi azbeszttartalmú palatető helyére modern, azbesztmentes Eternit szálcement síkpala került. A 3760 m²-nyi, vápákkal és élekkel tagolt, összetett tetőfelülethez, a műemlék jellegű megjelenés megtartása miatt esett a választás a 20x40 cm-es, téglalap alakú, Eternit síkpalára, amely angol fedésben került a tetőre.
A 20x40 cm-es téglalap vagy sarkított téglalap síkpalát gyakran "műemlék palának” hívják. Gyakori, hogy műemlékek felújításakor a kiírásba mindössze annyi szerepel „műemlék palával” kell az épületet helyreállítani, ilyenkor a műemléki szakértő vagy az építész általában erre a pala típusra gondol.

Az egykor fazsindellyel fedett kastélymúzeum patinás jellegéhez még inkább alkalmazkodva az anyagában színezett kékesfekete színű Eternit szálcement palát színével fejjel lefele forgatva beütő kampós rögzítéssel helyezték a deszkázatra. Az Eternit szálcement pala akril festékkel bevont hátoldala látványában csíkos, így kevésbé homogén benyomást kölcsönöz a felületnek, ezzel felidézi a zsindelyfedés színét és texturáját. Ezzel a szokatlan eljárással, a központi kupolával rendelkező főépület és a két szárnyépület teljes tetőfelülete színtónusában sötét, mégis mozgalmas maradt. A tetőfelületek széleit vörösréz bádogos szerkezettel zárták le mind az orom és él kialakításoknál, illetve az eresz és gerinc csomópontoknál. A tető tervezésénél és kialakításánál fontos szempontot töltött be a munkabiztonság, ezért minden tetőfelületen több tetőbiztonsági rögzítő kapó került elhelyezésre a palafedésbe. A pala szálcement anyaga és sík felülete egyébként lehetővé teszi, hogy akár színével lefelé fektetve kerüljenek a palák a tetőre, de ilyenkor, ahogy ebben az esetben is nagyon fontos a palák biztos rögzítése beütős rögzítő kampóval.
Nemcsak a tető, hanem az épület belső térkialakítása is különleges módon készült. „Maga az építészeti tervezés párhuzamosan folyt a múzeumi projekttervezéssel. Ez a nem átlagos együttműködés egyrészt megkönnyítette, másrészt elősegítette a funkcionalitásnak leginkább megfelelő tér kialakítását.” - emlékezett vissza Wittinger Zoltán építészmérnök a tervezés folyamatára. A Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Magyar Természettudományi Múzeum  közös szakértői munkájának eredménye a múzeum központi bemutató terme. A teljes földszint feletti födém elbontásával egy 11 méter belmagasságú tér jöhetett létre, ahol egy rámpán elindulva a síkvidéki élőhelyektől (földszint) a magashegyi rétekig (emeleti szint) juthat fel a látogató, miközben megtekintheti az egyes fajok élőhelyét, biológiai jellemzőit, szerepét az ökológiai rendszerekben, illetve természeti, vadászati értékeiket. A Kárpát-medence növény- és állatvilágát bemutató tárlatot fotóinstallációk, diorámák, természetfilmek és interaktív számítógépes játékok teszik egyedivé Magyarországon. A kastélymúzeumban a kiállító termeken kívül konferencia-, rendezvénytermeknek, oktatási központnak, és kalandparknak is otthont fog adni. A kívül belül megújult Grassalkovich-kastély 2014. tavaszán nyitja meg kapuit a közönség előtt. A 3,1 milliárd forint összköltségű beruházás településfejlesztési célokat is szolgál, hiszen amellett, hogy formálja és megújítja Hatvan belvárosának arculatát, évente 50-100 ezer hazai és külföldi látogatót várnak, amely érezhető hatással lehet a gazdaságra is.

Amiről a kastélymúzeum falai mesélnek…
A hatvani Grassalkovich - kastélyt Grassalkovich I. Antal két ütemben, először Oraschek Ignác, majd Jung József építészek tervei alapján építtette, amelyhez felhasználták a középkori hatvani vár néhány megmaradt épületrészét is. Bár a település uradalmi székhely volt, mégsem szolgált a Grassalkovichok rezidenciájaként. A család leginkább a gödöllői kastélyt használta, a hatvani kastélykert ellenben gazdasági központ és feltehetően a vadászat céljait szolgálta. A kiegyezést követően, 1867-ben a kastélyt megvásárolta a Hatvany-Deutsch család, aki neobarokk stílusban felújította és lakóépületté alakította a középső épületrészt. 1944-ben a Hatvany- Deutsch családot zsidó származásukra hivatkozva megfosztották vagyonuktól, a II. világháborút követően az udvarház állami kézbe került, berendezését széthordták, ősfáit kivágták. A háború utáni jelentős átalakítások és rombolások közepette középiskolává, majd kórházzá alakították. 1979-ben a hatvani Grassalkovich-kastélyt életveszélyessé nyilvánították és lezárták. Az 1980-as években bal szárnyát használható állapotba hozták és a Grassalkovich Művelődési Központ működött falai között. Az épület teljes rekonstrukciója 2013-ban kezdődött meg.

Angolfedés síkpalával
Több mint 30 féle színvariációjából válogathatunk, ha szálcement palával angolfedést készítünk. Elegáns, ízléses tetőfelületet eredményez a 20x40 cm méretű, téglalap alakú szálcement pala angol vagy más néven duplafedéssel. A természetes alapanyagú szálcement síkpala nem csupán műemléki épületek felújításakor alkalmazható, de modern épületek tetőmegoldásaként is látványos építészeti megoldásokat eredményez. A szabályosan vízszintes és feles eltolású függőleges vonalvezetésű fedéskép modern, letisztult megjelenést, az angol fedés komoly, elegáns arculatot kölcsönöz az épületnek.
A fedés iránya a duplafedés esetén nem játszik olyan nagy szerepet, mint a svájcifedésnél. Angolfedés esetén az alátétszerkezet készülhet tetőlécezéssel, teljes felületű deszkázattal, vagy költséghatékonyabb ritkított deszkázattal is.
Munkabiztonsági szempontból a palák rögzítése fokozott figyelmet igényel. A lábvonalban való rögzítéskor a szálcement pala nem emelkedik ki a tetősíkból. A pala szálcement anyaga és sík felülete, ahogy a hatvani Grassalkovich-kastély példáján is láthattuk, lehetővé teszi, hogy akár színével lefelé készítsük el az angolfedést, de ebben az esetben nagyon fontos, hogy a palák beütős rögzítő kampóval kerüljenek rögzítésre.

www.eternit.hu
www.akcio.eternit.hu

 

 


Létrehozás időpontja: 2014-05-21 16:24:08
Utolsó módosítás időpontja: 2014-05-21 16:24:08
Cimkék: creaton, tető;
Megtekintések száma: 8290
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=41994

PDKS elitbahis http://www.escortbayanlariz.net http://www.sahipleniyorum.com 100 tl deneme bonusu veren siteler airsoft malzemeleri