Március 26-án elhunyt Wachsler Tamás politikus, építészmérnök, országgyűlési képviselő
 (Miskolc 1965. 11.10. – Budapest, 2025. 03.26.)

Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
1988 áprilisában elsők között lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a műegyetemi csoport alapító tagja és vezetője volt. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott antikommunista tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a résztvevő magyar fiatalok őrizetbevétele ellen.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alakuló ülésén korjegyző volt. A honvédelmi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt. Tagja volt az Észak-atlanti Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegációnak, ahol részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, majd az Észak-atlanti Közgyűlés akkori egyetlen kelet - európai jelentéstevője lett.
1993-ban a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé választották. Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról jutott a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt. 1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd visszatért eredeti szakmájához, és a Budapest Aréna projektigazgatója lett. A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától és építészmérnökként dolgozott.
Wachsler Tamás 2012-től előbb az Országgyűlés Hivatalának munkatársaként, majd 2017-től a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként irányította a Kossuth Lajos tér, majd az Országház tágabb környezetének építészeti megújítását. A Nemzet Főterének és az Országház látogatóközpontjának átadása után a Wellisch-palota és a Balassi Bálint utcai Tisza Lajos irodaház rekonstrukcióját, majd a Szabad György Irodaház megépítését irányította. Nevéhez fűződik a Vértanúk tere helyreállításának irányítása, valamint építészeti ötletgazdája volt a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének.
Szenvedélyesen szerette az Országház épületét, társszerzője volt a „A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll” című könyvnek. Szívügye volt az Országház tervezett belsőépítészeti újjászületése, valamint a Kossuth téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületeinek folyamatban lévő megújulása. Munkáját mindig a felelősségtudat és a minőség eszménye vezérelte.
2025. március 15. alkalmából az első demokratikusan választott országgyűlésben végzett munkája, valamint a Kossuth Lajos tér és környéke rekonstrukciójának előkészítése és megvalósítása érdekében folytatott kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend polgári tagozat kitüntetésben részesült.
Wachsler Tamást az Országgyűlés Hivatala saját halottjának tekinti

források: https://www.parlament.hu/elhunytwachslertamas
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2025/03/wachsler-tamas-elhunyt-volt-orszaggyulesi-kepviselo