KD_LAUDÁCIÓ

A díjakról úgy általában.
Nem érthetjük meg egyhamar mi történt velünk az elmúlt másfél évtizedben. Mármint mi, emberek. Ellenben lehet, hogy a díjak értik. Elképzelhető, hogy van olyan díj, mely úgy tekint magára, mintegy gazdagon formált, a geometria alapfogalmaival nehezen leírható darab szarra (ürülékre). Nem tudjuk, feltételezzük.
A mi díjunk, emlékezetünk önképéről is csak feltételezésekkel bírunk, azonban, ha számba vesszük az eddigi névsort, emlékezve rájuk, s névadójára, akkor a fent említett nem túl ízléses kép felvillanása egy önvizsgálat során lehetetlennek tűnik. 

Nyilvánvalóan manipuláció e pár sor, szándékosan az emlékezést használom, bízva abban, hogy a fogalmak ártatlan cseréje később értelmet nyer.

Nincs szó életműről, mint ahogy a korábbi szeptemberek egyikén sem volt.

Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy az életművekhez nagy történetek kellenek, s ezeket mozaikként az idő és a volumen együttes absztrakciója rakosgatja egymás mellé. És mivel ez egy vidám nap, hovatovább ünnepelni jöttünk össze, bele kell férjen egy csöppnyi szomorúság. Egy nagy mesélő a közelmúltban távozott az árnyékvilágból. Az egyik korszakos, gigantikus műve, mintegy 1644 oldal. A volumen lenyűgöző, pontosan 102,75 nyomdai ív, plusz borító, plusz satöbbi. Ezerhatszázötven gramm kiadástól függően. Egy korábban eltávozott nagy mesélő, egy harmadik, szintén halott nagy mesélő korszakos művét, egyetlen A4-es papírra vetette, melynek súlya mindössze 4,99 gramm. Két nagyságrend! Mi következik ebből? Elsősorban az, hogy a volumen valójában egy olyan fenomén, ami nem köthető kizárólag a gravitáció által formált súlyegységhez, fizikai fogalmainkkal leírni értelmetlen.

Mi a helyzet az idővel?
31191 nap elmúltával bizonyossá vált, hogy valaki elég súlyos nyomott hagyott a komédiások, csepűrágók, histriónusok világában és thália örökemlékezetű papnőjévé szenteltetett.
Egy másik embertársunknak 15969 nap jutott. Mondhatnánk, hogy ez csak fele annyi! De mi van akkor, ha felszorozzuk ezt a számot 1000, a gázkamrák mindent felemésztő tüzétől megmentett ember életével. Akkor majd három nagyságrendnyi különbség keletkezik, aminek valójában a történet és az emlékezet szempontjából semmi, de semmi jelentősége nincs.

Ez a laudációnak induló, végül egy nagyon komoly akadémiai, tudományos bizonyításba forduló rövid írásnak sikerült bebizonyítania, hogy a volumenhez és az időhöz köthető absztrakt fogalmaink, önmagunkban nem elegendőek ahhoz, hogy életműveket írjunk körül, azonban ez a sok zagyvaság arra mindenképp alkalmas lehet, hogy az emlékezés magját elültesse. Én ennyire voltam képes, Díjazottunk sokkal többre. Ha az életmű még nem is, de a biztos alapok már rég elkészültek, úgyhogy éppen ideje volt, hogy a 2026-os Szendrői-díj Kálna Dávid kezeibe kerüljön.

Pethő László

Bukarest, Sera Eden, 2026. szeptember 23.