A 2024. október 1. napjával hatályba lépő jogszabályok megváltoztatták a tervezői felelősségbiztosítás követelményeit:

2023. évi C. törvény a magyar építészetről
68. § (8) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő.
68. § (5) e) A tervező a feladatellátása során felelős kormányrendeletben meghatározott esetben felelősségbiztosításának meglétéért.

2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházások rendjéről
19. § (7) A tervező az állami építési beruházás teljes tartama alatt – a tervezési szerződéstől az abban meghatározott időpontig, legkésőbb a projekt műszaki átadásáig – az adott állami építési beruházásra, az általa bevont szakági tervezők felelősségére is kiterjedő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik, amely fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja.

59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a tervezői tevékenységhez szükséges felelősségbiztosításra vonatkozó részletes szabályokat.

266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet

15/F. § (1) A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.

15/G. § (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
(2) A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

15/H. § (1) A felelősségbiztosításnak
a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,
b) 20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,
c) 100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
d) 1 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig
kell fedezetet biztosítania.
(2) Éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet. Ha a tervező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, rá az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.
(3) A tervező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

15/I. § A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

15/J. § (1) A tervező a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – a tervezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.
(3) Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Építész Kamarának vagy a Magyar Mérnöki Kamarának, amely erről tájékoztatja a szakmagyakorlót nyilvántartó területi kamarát.

15/K. § (1) A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.
(2) A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.
(3) Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.

15/L. § A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatban rögzíti a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet.

44.§ (4) h) A területi kamara titkára a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, ha megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.

Az állami építési beruházásokhoz köthető kötelező felelősségbiztosítást szabályozó rendelet még nem jelent meg.

A Magyar Építész Kamara szakjogászok és biztosító társaságok bevonásával vizsgálja, hogy a szakmagyakorló milyen módon tud a jogszabályi előírásoknak legkedvezőbben megfelelni, azonban néhány tény, már egyértelműen rögzíthető:

1.  A tervezői jogosultság feltétele 2025. január 15. napját követően a jogszabályokban előírt érvényes tervezői felelősségbiztosítás megléte.
2. Az átmeneti rendelkezések szerint 2025. január 15. napját követően a kamarák tervezői jogosultságot csak akkor adhatnak ki, ha a kérelmező már rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással.
3. A kamaráknak évente minimum egyszer ellenőrizniük kell, hogy a tervezői jogosultsággal rendelkező tagjuknak van-e érvényes, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tervezői felelősségbiztosítása.
4. A tervezőnek a tervezői felelősségbiztosítását évente meg kell újítania, A biztosítási összegnek követnie kell a tervező jövedelmét, a biztosítási összeget mindig a tervező előző évi nettó jövedelméhez kell igazítani. A jövedelméből le kell vonni az állami építési beruházásokkal kapcsolatos jövedelmét.
5. Az állami építési beruházások tervezésében közreműködő tervezőknek nem elegendő egy általános tervezői felelősségbiztosítással rendelkezni, külön felelősségbiztosítást kell kötniük kizárólag az adott állami építési beruházás tervezésére (projektbiztosítás).

Tisztázandó kérdések:

1. A jogszabály egyértelműen a tervezői felelősségbiztosítást a kamarai tag tervezői jogosultságához, azaz a természetes személyhez köti. Ezt támasztja alá az is, hogy a biztosítási fedezetösszeg meghatározásánál a tervező jövedelmét veszi figyelembe, nem a tervező vállalkozásából származó bevételt. A tervező jövedelme nem azonos a vállalkozása árbevételével. Keressük erre a problémára a megoldást.
2. A jogszabály szerint a biztosítottnak a tervező természetes személynek kell lennie. A tervező javára a felelősségbiztosítást, a tervezőt foglalkoztató vállalkozás, cég, vagy más természetes személy is megkötheti. Ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni. Ez azt jelenti, hogy egy tervező iroda tervezői felelősségbiztosítási szerződésében nevesíteni kell minden tervező tulajdonost, alkalmazottat, akik javára az iroda biztosítást köt. Így a biztosítási szerződést minden alkalmazotti változás esetén módosítani kell. Ez megoldható, csak a tervező vállalkozásokra jelentős többlet terhet ró.
3. A tervezői felelősségbiztosítási kötelezettség a jogszabály szerint a tervezőre, magánszemélyre vonatkozik, hiszen a jogosultsághoz kötött. Előírja azonban a jogszabály, hogy ennek a biztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységére. Természetes személlyel ilyen jogviszonyok nem jöhetnek létre. Keressük erre a megoldást.
4. A jogszabály szerint a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervező tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra. A kamarai tag tervező természetes személy, a tervezési szerződést nem ő, hanem a vállalkozása köti, így a kárt is a vállalkozása okozza. A vállalkozás által okozott kárt a természetes személy tervező felelősségbiztosítása nem fedezheti. Ez az ellentmondás egyeztetendő a biztosító társaságokkal.
5. A jogszabály szerint a tervezői jogosultság feltétele a tervezői felelősségbiztosítás. A tervezői jogosultságra a kamarai tagnak akkor is szüksége lehet, ha nem végez tervezői munkát, ilyen a tervtanácsokban, pályázati zsűrizésben való részvétel. Feleslegesen kötelezett a tag felelősségbiztosítás kötésére, hiszen kárt nem tud okozni, mivel tervezői tevékenységet nem végez.

A Magyar Építész Kamara prioritásként keresi a lehetőséget a tisztázandó kérdések megoldására, az ellentmondások feloldására. Minden eredményről haladéktalanul tájékoztatja a tagságot.

Budapest, 2024. október 10.

A Magyar Építész Kamara Elnöksége