2026. június 30-án, életének 85. évében Budapesten elhunyt Tóth Tibor Pál Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész tervező művész

Kuba Gellért 1926. május 28-án született Rákospalotán. Végzős középiskolás leventeként besorozták, a fegyvert a németekkel együtt tette le Csehszlovákia területén, így szovjet hadifogságba került – innen csak 1948-ban jutott vissza Magyarországra. A Műegyetem Építészmérnöki Karát 1949-1953 között végezte el, és már hallgatóként bekapcsolódott az oktatásba. Első komolyabb megépült műve az ötvenes évek második felében emelt három kétlakásos ikerház Budán (Zsemle utca), Hofer Miklóssal közösen, amelyek a szocreál kényszeréből magához térő modern magyar építészet fontos emlékei.

Életének 87. évében elhunyt Bretz Gyula Imre, az UVATERV volt vezérigazgatója, tiszteletbeli építész kamarai tag. 
Temetésére 2026. július 2-án kerül sor Budapesten. 

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Csorba Zoltán László építészmérnök életének 90. évében, 2026. május 2-án, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Távozásával pótolhatatlan űrt hagyott maga után.
Búcsúztatására 2026. június 12-én, 11 óra 45 perckor kerül sor az újpesti Megyeri temető ravatalozójában, aznap este 18 órakor pedig gyászmistét mutatnak be a Budapesti-Krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomban.

Életének 65. évében május 29-én elhunyt Csernyus Lőrinc, Kós Károly- és Ybl-díjas építész, művészeti szakíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akinek a nevéhez egyebek között a 2021-es Dubaj Magyar Nemzeti Pavilon tervezése fűződik. Makovecz Imre tanítványaként újító módon vitte tovább mestere építészeti és szellemi örökségét. Egész munkássága a magyar építő hagyomány és építészeti ornamentika természetes és modern tovább művelésének kiemelkedő példája. Csernyus Lőrincet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Dóra Gábor a budapesti Csanádi utcai Általános Iskola után a Bólyai János Műszaki Szakközépiskolában érettségizett. Középiskolás korában ismerkedett meg a Hi-Fi rendszerekkel, később hobbi szinten foglalkozott hangfalak és erősítők építésével. Ebben az időszakban aktívan vízilabdázott a Honvéd sportegyesületben.

Kádár József belsőépítész
(Kőtelek, 1933. július 17. – Budapest, 2026. január 21.)

Tízéves koráig szülőfalujában, a Tisza menti Kőteleken élt.

Édesapja itt – családjukból sorban – már az ötödik kántortanító volt, aki feleségével négy gyermeket nevelt fel, a világtól távol eső faluban.

A középiskolai tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, amit a közbejött világháború ugyan megszakított, de az addig megismert, síkvidéki-alföldi eszmélés után Ausztria hegyes világa újabb, nagy élményt jelentett számára. Majd ismét Szeged, ahol a kollégiumban ugyanolyan visszahúzódó falusi fiú maradt, mint korábban volt. Tizenhetedik évét újra otthon töltötte asztalosinasként, majd 1950-ben Budapestre került, ahol 1953-ban faipari technikusi minősítést szerzett.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy elhunyt Vincze Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara volt titkára.

Búcsúztatása május 15-én 11.00 órától a Nyíregyházi Északi temető főbejárati Ravatalozóban.

Április 27-én elhunyt Sebő Ferenc, a BME Középülettervezési Tanszéken 1970-ben diplomázott építészmérnök, énekes, gitáros, zeneszerző, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett dalszerző és népzenekutató.

Váratlanul elhunyt Kovács Zoltán DLA, Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész

2026. január 22-én, csütörtökön 102 éves korábban elhunyt Dragonits Tamás Ybl-díjas építész, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszttel kitüntetett építész.

Szekér György az építészmérnöki diploma megszerzése (BME, 1983) után a FIMÜV Műemléki Osztályára került, mint tervező, majd ezt követően évekig az OMF Tudományos Osztályán dolgozott. Eközben művészettörténész végzettséget (ELTE, 1992) is szerzett. Munkássága során főként elméleti rekonstrukciókkal foglalkozott. Az utóbbi években magántervezői és műemléki szakértői munkát végzett.