Kedves Olvasók, Tisztelt Kollégák!
Tombol a nyár, mindannyian a tengerparton lennénk inkább, mint az irodában. A hőségnek és az ennek okán még türelmetlenebb építtetőknek köszönhetően, sokszor érezzük kilátástalannak a holnapot... Ilyenkor jut eszünkbe néha, hogy itt már csak az ima segít... Ez a mottója az aktuális számunknak, amit a szakrális terek építészetének szenteltünk. Arra bíztatunk Mindenkit, hogy találja meg a szépséget a nyárban, élvezze azt, próbáljon némileg kikapcsolódni, és ennek keretében lapozgassa a Közlönyt, merengjen el mindazon, hogy mit jelent számára belépni egy templomba, legyen az valóságban, vagy csak a lélekben felépült!
Erre kiváló alkalom a Közlönyben ajánlott esemény, a Nyitott templomok 2021. A templomok elvileg mindig nyitottak az odaigyekvők számára, de a valóságban mégis van olyan hely, ahová nem könnyű bejutni. Aki teheti, használja ki az alkalmat!
A MÉK hírek rovatban beszámolunk a MÉK elnökségének határozatairól, a szakmai hozzájárulási alap pályázati határidő módosításáról, valamint nagyobb terjedelemben a MÉK elnökségének 2020. évi munkájáról és 2021-es terveiről. A veszélyhelyzet kapcsán májusban ismételten az Elnökség tudta csak tárgyalni és elfogadni a különböző beszámolókat. Ugyanezen okból a korábban júniusra tervezett küldöttgyűlés időpontja is szeptemberre módosul, és összevonva az őszi küldöttgyűléssel, szeptember 30-án kerül megrendezésre, mely egyben tisztújító küldöttgyűlés is lesz.
A Közlönyből tájékozódhatunk a MÉK 2021-es diplomadíj pályázati felhívásáról, valamint a Budapesti Építész Kamara Budapest Építészeti Nívódíjának 2021-es felhívásáról.
Bemutatjuk a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíj programját, és a 2021-ben ösztöndíjat nyerteket.
Beszámolunk a MÉK által kiírt, "Az épített környezet szépségei" című fotópályázatról, bemutatva a nyertes alkotásokat. Köszönjük minden résztvevő munkáját, gratulálunk minden díjazottnak, és külön üdvözöljük Manninger Dánielt, aki "Kápolna" című fotójával elnyerte a fődíjat ( a fotón a Pannonhalma-Cseider völgyben lévő Zarándokházhoz kapcsolódó kápolna látható, melyet Czigány Tamás, Papp Róbert és Cseh András tervezett).
Beszámolunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Építész Kamara által szervezett, a Nyíregyháza-Jósavárosban az Építők Napja alkalmából lezajlott emléktábla avatásról.
Jelen Közlöny Fókusztémája a szakrális terek építészete. Célunk, hogy olyan épületeket mutassunk be, amelyek méretüktől függetlenül, megjelenésükkel, építészeti minőségükkel közvetítik mindazt a tartalmat, ami a funkciójukból fakad, és bár a lélek találkozása a feljebbvalóval független a környezettől, mégis olyan teret biztosít, amely segíti, inspirálja ezt a spirituális "randevút". Hinni valamiben, hinni egy feljebb valóban, hinni a megfoghatatlanban az ember legszemélyesebb, legmagasztosabb ügye. Az építész legnemesebb feladata ezt a folyamatot kiszolgálni, megteremteni azt a teret, ahol az embernek lehetősége van megélni ezt a csodát. Talán erről szólnak a templomok, ezért a legnagyobb kihívás egy építész számára a templom tervezése. Az a közösség, amely templomot épít, a legnagyobbat, a legtöbb erőfeszítést igénylőt teszi önmagáért. A templomépítés jellemzően az adott társadalom viszonyát fejezi ki a feljebbvalóhoz, azzal együtt, hogy a társadalom, és azon belül az egyén viszonya a feljebbvalóhoz is változik. Változik a tartalma és változik a módja is, ahogy, ahol ezt a kapcsolatot megéli.
Megismerkedhetünk a Makovecz Imre által 2009-ben készített vázlatterve alapján elkészült Boldogasszony Kápolnával, amely Zalaegerszegen a Gébárti-tó mellett található. A kápolna bár méretét tekintve kicsi, mégis végtelenül mély, és nagy spirituális tartalommal bír. Az ember lelkét érinti meg a hely, és ismételten elmerenghetünk azon, hogy milyen, sokunk számára nehezen felfogható kapcsolat lehetett az alkotó és az égiek között.
A következő bemutatott épület máshogy, más nyelven szól hozzánk, de nem kevésbé értékes, szintén megérinti a lelket. Krizsán András Kastélydombi Luther-kápolnája hordozza mindazt a többletet, amit ma egy ilyen funkciónak "tudnia kell". Szakrális tér és közösségi tér is egyben, és mindez magas színvonalú építészeti megjelenéssel.
Czigány Tamás Újrónafőn megvalósult római katolikus temploma a téglába és betonba öntött alázat, egyszerűség, és végtelen emelkedettség. Az épület tisztasága, nagyon finom részletei mind arról szólnak, hogy a lényeg nem a külsőség, a tér arra szolgál, hogy az égiekkel beszélgessünk, és semmi ne vonja el a figyelmünket. Az égiek valószínűleg értékelik ezt az építészi magatartást, Tamás jó pozíciókkal indul majd a végső elszámolásnál!
A szakrális terek nemcsak az életről, hanem a halálról is, illetve a földi utazásunk utolsó állomásáról is szólnak. Az ilyen terek esetében talán az előzőeknél is fontosabb a csend, a nyugalom, a külső körülmények kizárása, ugyanakkor az emelkedettség, és fájdalmas ünnepélyesség. Mindezeket sikerült megvalósítania Kiss Zsombornak, a Váci Ravatalozó belső terének átalakítása során. Tiszta részletek, szépség és egyszerűség jellemzi a kialakult teret és a hozzá kapcsolódó designt. Tiszteletre méltó alkotás, köszönjük az alkotónak!
Mint azt már talán megszokhatták az olvasók, a Közlönyben igyekszünk több oldalról körüljárni a fókusztémánkat. Ebben a számban is így van ez, nem is akármilyen módon és megközelítésben. 2 egyházi embert szólaltatunk meg, akik más felekezetben, más élethelyzetben, de mégis hasonló indíttatásból osztják meg velünk a gondolataikat, hiszen mindketten elkötelezettek az égiek felé.
Wagner Tamás református lelkész Győrben. Adott egy fiatal, agilis, a gyülekezetéért mindent megtevő lelkész, aki tisztában van azzal, hogy 2021-ben élünk, és ennek megfelelően lehet csak megszólítani az embereket. A felkérés apropóját az adta, hogy a győri "Öt templom fesztivál" egyik helyszíne a Kossuth utcai református templom, és így fordulhat elő, hogy a templomban 30Y vagy Lovasi András koncert is megtekinthető. Vajon hogy viszonyul ehhez a gyülekezet? Miről szól ma egy templom? Mindezekről szól, beszél, ír a Lelkész Úr, érintve építészetet, lelket egyaránt, és felvillantva a Kossuth utcai Református Templom részleteit. Értékes olvasnivaló!
A másik meglepetés szerzőnk Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök. A Püspök Úr számszerűen már a meglett papok közé tartozik, de világlátását, tájékozottságát, gondolatiságát tekintve végtelenül sokakat meghazudtolóan friss és fiatal. Annak ellenére, hogy életművével már biztos bebocsátást nyert a Mennyekbe, ma is aktív, a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány keretében pedig olyan karitatív munkát végez, ami mindenki számára követendő, aki nemcsak szavakban szociálisan érzékeny! A mostani cikkben nagyon izgalmasan elemzi a templomépítészet fejlődését egy pap szemével, beszél mindarról, hogy vajon mi a szerepe ma egy templomnak, milyenek is a templomaink. Ha minden építész ennyire "otthon lenne" a szakrális terekkel kapcsolatos gondolatokban, mint amennyire a Püspök Úr az építészetben, akkor sokkal jobb lenne a világ! A cikk illusztrációi a Püspök Úr papi hivatásához kapcsolódó templomokról szólnak, kiemelve a veresegyházi Szentlélek templomot, amely Nagy László építész alkotása.
Az Új technológia rovatunkban néhány aktuális épületszerkezeti újdonságról számolunk be, köztük a homlokzati hőszigetelések rejtelmeiről.
Illetlenség lenne, ha én dícsérném a Közlöny ezen számát, de - illeszkedve a fókusztémához - Isten látja a lelkemet, én nagyon szeretem! :) Jó volt elkészíteni, és remélem szívesen olvassák majd, és méginkább remélem, hogy elgondolkoznak mindazon, ami nem csak evilágról szól!
Tutervai Mátyás
MÉK alelnök, főszerkesztő