Aktuális
Javaslat az építési (keret)törvényhez

Javaslat az építési (keret)törvényhez

A MÉK az építési és beruházási miniszter kérésére elkészítette és megküldte tartalomjegyzék javaslatát az építési törvényhez, amely alapvetően az Étv. jelenlegi struktúrájából indul ki. A részletesebb vélemény a MÉK tagozatok és a területi építész kamarák véleménye alapján kerül összeállításra.

A Preambulum a három felkért szervezet - az MMA, a MÉK és a MÉSZ - közreműködésével és egyetértésével született meg.

A Magyar Építész Kamara javaslata a készülő építési törvényhez
2022.11.07.

1.    Preambulum (MMA – MÉK – MÉSZ)

Az építés országépítő közügy. Minden épület, műtárgy, infrastruktúra az ország vagyonát gyarapítja, minősége, értékállósága, hagyományozhatósága a nemzet fizikai és kulturális értékét fejezi ki. A magán vagy közösségi tulajdon és használat tiszteletben tartása mellett, minden épített környezeti elem része az ország kulturális vagyonának, ezért közös felelősségünk annak gyarapítása. Az építészet keretét a helyi adottság és a kulturális hagyomány által meghatározott tájegységek, térségek, települések adják, ahol az épített- és a táji környezet alakításában az építészeti tevékenységek összessége, az építőművészet, urbanisztika, a terület- és településtervezés, a táj- és kertépítészet, az enteriőr tervezés és számos más mérnöki szakma, továbbá az örökségvédelem és művészeti ágak közös tevékenysége érvényesül.

Mérnöki megfelelősség, tartósság, praktikus és takarékos használat mellett épített környezetünk megváltoztatása egyben kulturális örökítés és közkincs is, így az építészet a továbbépítés (továbbteremtés) művészete. A természeti és a mesterséges környezet védelme, az értékmegőrzés és éltetés, az építés célja életterünk megteremtése, hogy mindenki emberhez méltó és lelket emelő esztétikus, használható és fenntartható környezetben élhessen. Az épített és a természeti környezet jelenti nemzeti kultúránk kézzelfogható, hétköznapjainkat meghatározó elemét. Ez a harmonikus környezet sajátos életterünket, a Kárpát medencét tükröző, szellemiségében magyar, hatásában európai kell, hogy legyen.

Természeti területeink megóvása és épített környezetünk megteremtése, hasznos és fenntartható működésének biztosítása alapvető kötelességünk, ez adja helyidentitásunkat. A helyet, mely megadja a hétköznapok élhetőségét, ünnepeinken, s vendégeink számára sugározza értékeinket, melyet eleink alkottak és éltettek.

Az építész mérnöki tudással felvértezett alkotóművész, a kultúra megragadója, értelmezője és továbbalkotója. Műve egyéni vonásokat tartalmazó tett, a hely, a kor, a társadalom és országunk impulzusának kifejezője, egy kultúra pontos közvetítője. Szakmagyakorlásának előfeltétele a környezetre kiterjedő arányérzék és egyensúly teremtő készség, a jelenlét képessége. A közös erővel megalkotott épületek, létesítmények és helyek egyben a kultúra befogadói és összművészeti alkotások lehetnek.

Az új Építési Törvénynek a korábbi törvények, rendeletek hasznos és gyakorolt tapasztalatait felhasználva javasolt megszületnie, képviselve a magyar társadalom, a közösségek és az egyén érdekeit, s azok kapcsolatát. A törvénynek szabályoznia kell az építési tevékenység teljes folyamatát a területrendezés, településfejlesztés és rendezéstől a tervezésen keresztül a megvalósult épített környezet fenntartásáig. Szabályoznia kell a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő (állam, önkormányzat, építtető, hatóság, szakhatóság, közműszolgáltató, tervező, kivitelező, használó, üzemeltető stb.) feladatát, kötelezettségét, jogait és felelősségét. Arányosan kell képviselnie az egyes csoportok és a társadalom egészének érdekrendszerét, de egyben az országépítés egységes értékrendjét tükröző irányba kell mutatnia.

Összhangba kell hozni a fejlesztés és –rendezés, az építés, a műemlék és egyéb épített örökség védelem/éltetés, az országkép és településkép rendszerét, s ennek fenntartására az építésügy rendszerébe szükséges integrálni a „gazda szemléletű” főépítész-főmérnök-főkertész rendszert, biztosítani a szakmai köztestületek aktív bevonását a képzés és továbbképzés, a szakmagyakorlás, kiválasztás, monitoring rendszerébe. Az új törvény hierarchikus rendszerben segítheti az építés technikai, jogi és kulturális kiteljesedését a törvény és rendeletalkotástól a szakmai szervezetekhez delegált feladatokig.

Az Építési és Beruházási Miniszter, az Országos Főépítész felkérésére az építésügyben érintett Magyar Építész Kamara, mint köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia, mint alkotmányos köztestület és a Magyar Építőművészek Szövetsége, mint közfeladatot ellátó szervezet, egyeztetett, az építészet és az építés területén betöltött szerepének megfelelő javaslatokat tesz az új Építési Törvényhez.

 

ELSŐ RÉSZ

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK FELADATAI
  • I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 
  1. A törvény célja
  2. A törvény hatálya
  • II. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGYSÉGES FOGALOMTÁR
  • III. FEJEZET

AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZAT, A SZAKMAI KAMARÁK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE

 
  1. Állami feladatok, felelősségek és eszközök
  2. Önkormányzati feladatok, felelősségek és eszközök
  3. Szakmai kamarai feladatok, felelősségek és eszközök
  4. Állampolgári, tulajdonosi, beruházói, építtetői feladatok, felelősségek és eszközök
  5. Együttműködési rendszerek
  6. Adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek és joghatásuk
  • IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK

 
  1. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás
  2. A településtervek nyilvántartása
  3. Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer(E-TÉR)
  4. Az építésügyi hatóság nyilvántartásai
  5. Az örökségvédelmi hatóság nyilvántartásai
  6. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR)
  7. Szakmai kamarák nyilvántartásai
  8. Az önkormányzatok nyilvántartásai

MÁSODIK RÉSZ

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA
  • V. FEJEZET

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM

 
  1. A településfejlesztés, a településrendezés és a településkép védelmének célja és alapvető követelményei
  2. A településfejlesztés, a településrendezés és a településkép védelmének általános szabályai
  3. A településfejlesztés feladata
  4. A településfejlesztési terv
  5. A településrendezés és a településkép védelmének feladata
  6. Településképi arculati kézikönyv
  7. Országos jelentőségű terület települési arculati kézikönyve
  8. A településrendezési terv
  9. A helyi építési szabályzat
  10. Az illeszkedés fogalma, szabályozása
  11. A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések
  12. Településképi és településrendezési szempontból kiemelt jelentőségű területek építési szabályzatai
  13. Több település építésügyi feladatainak közös ellátása
  14. A településtervezés és szakértés
  15. Települési örökségvédelmi hatástanulmány
  • VI. FEJEZET

A FŐÉPÍTÉSZI RENDSZER ÉS A TERVTANÁCS

 
  1. A főépítészi rendszer
  2. Az országos, az állami és az önkormányzati tervtanács
  • VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA

 
  1. Országos településkép védelem és követelményei
  2. Helyi településképi követelmények
  3. A településképi véleményezés
  4. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök
  5. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
  6. Speciális szabályok
  7. Településképi bírság
  • VIII. FEJEZET

A KÖRNYEZETI-, TERMÉSZETI- ÉS TÁJI ÉRTÉKEK ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KAPCSOLATA
 
  1. A környezettudatosság érvényesítése
  2. Új beépítésre szánt területek
  3. Barnamezős területek
  • IX. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

 
  1. Építésjogi követelmények
  2. Tilalmak
  3. Telekalakítás
  4. Elővásárlási jog
  5. Kisajátítás
  6. Helyi közút céljára történő lejegyzés
  7. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
  8. Településrendezési kötelezések
  9. Kártalanítási szabályok
  10. Településrendezési szerződés
  11. Összevont telepítési eljárás
  12. Közterület-alakítás

HARMADIK RÉSZ

MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME
  • X. FEJEZET

A MŰEMLÉKVÉDELEM FELADATAI

 
  1. A műemlékvédelem általános feladatai
  2. Általános védelem
  3. Védetté nyilvánítás
  4. Az ideiglenes műemléki védettség
  5. A műemléki védettség létrejötte
  6. A védettség megszüntetése
  7. A műemlékek kategóriába sorolása
  8. Az örökségvédelmi hatástanulmány
  • XI. FEJEZET

A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI

 
  1. Építmények, építményrészek
  2. Történeti kertek
  3. Történeti temetkezési helyek
  4. Műemléki területek
  5. Magyar népi építészet
  • XII. FEJEZET

A VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

 
  1. A védett műemléki értékek fenntartása
  2. A védett műemléki értékek méltó használata és helyreállítása
  3. A műemlékek hasznosítására és tulajdonjogának átruházására irányuló jogügyletek
  • XIII. FEJEZET

AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME 

 
  1. Általános rendelkezések
  2. Az emlékhellyé nyilvánítás és az emlékhelyek kezelése
  3. A kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó különleges szabályok
  • XIV. FEJEZET

AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM EGYÉB FELADATAI

 
  1. A kulturális örökség elemeinek hozzáférhetővé tétele
  2. Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE

  • XV. FEJEZET

AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

 
  1. Az építmények elhelyezése
  2. Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények
  3. Sajátos építmények
  4. Épületenergetika, megújuló energia hasznosítás
  • XVI. FEJEZET

A TERVEZÉS ÉS A SZAKÉRTÉS

 
  1. A településtervezés, az építészeti-műszaki tervezés és szakértés
  2. A generáltervezés fogalma, szabályozása
  3. Épületinformációs menedzsment alapú műszaki megvalósítás (BIM) szabályozása
  • XVII. FEJEZET

A TERVEZTETÉS, TERVPÁLYÁZAT, MUNKÁBA ADÁS

 
  1. A tervpályázat
  2. A közbeszerzés kiváltása tervpályázattal
  3. Országos érdekű nagyberuházások terveztetése

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
  • VIII. FEJEZET

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT ELJÁRÁSOK

 
  1. Településképi bejelentési eljárás
  2. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
  3. Településképi véleményezési eljárás
  • IXX. FEJEZET

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ELJÁRÁSOK

 
  1. Építésügyi engedélyezési eljárás
  2. Összevont telepítési eljárás
  3. Használatbavételi eljárás
  4. Építésfelügyeleti hatósági eljárás
  5. Szakhatósági közreműködés
  • XX. FEJEZET

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK ÉS ELJÁRÁSOK

 
  1. Az örökségvédelmi hatóság feladatai
  2. Előzetes tájékoztatás, a hatóság jogszerű hallgatása
  3. Hatósági kötelezés
  4. A tűrési kötelezettség
  5. A hatósági eljárás
  6. Örökségvédelmi bírság

HATODIK RÉSZ

AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA
  • XXI. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉS

 
  1. Az építés
  2. Az építési folyamat résztvevői
  3. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei
  4. Építtetői fedezetkezelés
  • XXII. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI KÖTELEZÉS, SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉGEK

 
  1. Az építésügyi hatósági kötelezés
  2. Szabálytalan tevékenység és jogkövetkezményei

HETEDIK RÉSZ

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA

 
  1. Az épített környezet fenntartása és használata
  2. Fenntarthatósági szempontok érvényesítése
  3. A településüzemeltetés alapvető feladatai
  4. A településüzemeltetés szervezetei
  5. A közszolgáltatási szerződés
  6. A közszolgáltatások tulajdoni alapjai

NYOLCADIK RÉSZ

OKTATÁS, KÉPZÉS, KUTATÁS, ELISMERÉS
  • XXIII. FEJEZET
  1. Alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés
  2. Felsőoktatási feladatok
  3. Kutatási és támogatási feladatok
  4. Díjak

KILENCEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
  • XXIV. FEJEZET
  1. Hatálybalépés
  2. Átmeneti rendelkezések
  3. Felhatalmazások
  4. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
  5. Az Európai Unió jogának való megfelelés
  • 744
  • 8140