A XVIII. századi egykori koronauradalmi épület a diósgyőri várhoz vezető sétány egyik első épülete, így az élmény megalapozásában a várhoz vezető úton fontos „kapu” szerepet tölt be. Hosszú évek méltatlan állapota után az épület rekonstrukciója pedig a Creaton Építész pályázata zsűrije szerint messze túlmutat egy épület újjáépítésén, egy műemlék felújításán: elhelyezkedése miatt környezetformáló erejét legalább ilyen fontosnak értékelték.
Az épület különlegességét, történelmi miliőjét romos állapota sem tudta leplezni. Az építtetőt is ez fogta meg, így mindenképpen meg akarta menteni az épületet. Az eredeti tervek szerint a történelmi épületrész megtartásával és jelentős mértékű bővítésével szállodává épült volna át, amely illeszkedett volna a vár és környéke turisztikai kínálatához. Mivel ez különböző okokból nem valósulhatott meg, de a leromlott épületet mindenképpen meg szerették volna menteni, a tulajdonosok rendbe hozták a történeti épületrészt, hasznosításként pedig lakások kialakítása lett a cél. Mára valószínűsíthető, hogy ez az ideiglenesnek szánt hasznosítás végleges marad, és a hosszas előkészítés után 2014-ben átadott mesebeli koronauradalmi épületből sosem lesz szálloda.
Ahogy az műemlék-felújítás esetén nem ritka, zökkenőkkel tarkított volt a munka, amit Szunyogh László, építész és csapata az épület körül végzett. Az épület maga helyileg védett, továbbá műemlékileg védett területen áll, így szorosan együtt kellett működni az érintett hatóságokkal. Lovász Emese, a diósgyőri vár vezető régésze által irányított régészeti érdekesség, hogy semmilyen érdemleges lelet nem került elő, annak ellenére, hogy mindig is ezen a területen volt a Szinva patakon átvezető rév.
A felújítás előtt az épületet védő tető nem volt túlságosan régi, körülbelül az 1950-60-as években kerülhetett fel, ráadásul fölhasználták az előző tető méretes faelemeit is másodlagosan beépítve. A tető hajlásszöge sem volt hasonló a korabeliekhez, illetve az eresz kiülése is szokatlanul kicsi volt, nem védte kellően a párkányokat, falakat. A korábbi állapotról fénykép, ábrázolás nem került elő, így az építészeknek építészettörténeti és műemléki szakmai ismereteik alapján alkották meg a tető jelenlegi geometriáját. Az új tetőszerkezet Creaton Hortobágy hornyolt, NUANCE rézvörös engóbozott kerámia tetőcseréppel készült, amelynek megjelenése nem ritka műemlék épületek felújítása során. „A történelmi környezet és az igényességre való törekvés adta, hogy jó minőségű, azaz Creaton gyártmányú hornyolt kerámiacserép, azon belül a barázdáltsága okán rusztikusabb hatást mutató Hortobágy mellett döntöttünk. Az elegáns engóbozott rézvörös színt a szép tagozatú fehér falak mellé választottuk.”
Az építész elmondása szerint a Creaton termékek alkalmazása számára nem volt újdonság, hiszen azok több, sőt díjnyertes munkáján is megjelentek már. „Ezek közül a legemlékezetesebb a Sátai kastély tetőfelújítása volt, ahol nagyon különleges együttműködés alakult ki az ács-tetőfedő, a statikus és az építész között, s ahol egy konkrét több hetes problémát fönn a tetőn, „brain-storming” keretén belül oldottuk meg. A megoldás során 1:1 arányú helyszíni modellezést is végeztünk.” – említette meg az építész. A Sátai kastély tetőfelújításáért Pahocsa Kálmán a Creaton 2012. évi Tetőszépségversenyének első díját is elnyerte.
„Csupán a véletlen műve, hogy én lehettem az a tervező, aki kiszolgálta az épületet, aki hozzájárulhatott munkájával, hogy ismét felújítva emeli a történelmi környezet fényét, gyönyörködteti az arra járókat.” – mondta Szunyogh László, aki ezzel a munkájával az Építész Pályázat egyik különdíját nyerte el.
Szerkezettervezői-statika: Nagy András
A tervezésben segített: Okrutay Miklós, az örökségvédelmi hivatal akkori munkatársa.
A Tájépítészet Hónapja keretében 2015. május 7. és 29. között kerül megrendezére a hazai tájépítész szakma legfontosabb seregszemléje. A 2015:TÁJODÜSSZEIA nagyszabású szakmai kiállítás, melyen mintegy 50 kiállító 180 munkája jelenik meg az elmúlt 5 év alatt megvalósult kert- és szabadtérépítészeti munkáinak, társadalmi és művészeti akcióinak, települési tájra és regionális léptékekre kiterjedő koncepcióinak, kutatási és design tevékenységének bemutatásával.
A 2010-es debütálása után második alkalommal bemutatkozó vándorkiállítás idén a Magyar Tájépítészek Szövetsége (MTSZ), a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata (MÉK-TKT), valamint a V4 országok tájépítész szövetségei együttműködésében valósul meg.
Az ünnepélyes megnyitón, 2015. május 7-én, csütörtökön a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítóterében köszöntőt mond Vincze Attila, az MTSZ elnöke, Schuchmann Péter, a MÉK-TKT elnöke, M. Szilágyi Kinga, a BCE Tájépítészeti Karának dékánja, valamint Ferencz István, az MMA Építőművészeti Tagozatának elnöke. A kiállítás nyílt, a budapesti helyszín után a következő hónapokban Pécsett, Győrben, Nyíregyházán, Debrecenben, Székesfehérváron és Békéscsabán tervezik bemutatását. A V4 országok sikeres közreműködésének köszönhetően Czech Landscape and Garden Society (SZKT) által további csehországi, a lengyel Landscape Architecture Association (SAK) által lengyelországi, a Slovak Association of Landscape Architects (SALA) valamint a Szlovákiai Kert-és Tájalkotók (SZKTE) együttműködésében pedig szlovákiai helyszínek vannak kilátásban.
A rendezvényt 2015. május 8-án, pénteken, 2015:TÁJODÜSSZEIA nemzetközi szakmai konferencia kíséri, amelynek a FUGA Kortárs Építészeti Központ ad helyet. A konferencián megjelennek a TÁJODÜSSZEIA hazai és külföldi kiállítói.
Megnyitó: 2015. május 7. 17:00
Helyszín: Pesti Vigadó, V. emeleti kiállítóterem, Budapest V. Vigadó tér 4.
A kiállítást megnyitja:
Vincze Attila, elnök, Magyar Tájépítészek Szövetsége
Schuchmann Péter, elnök, Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata
M. Szilágyi Kinga, dékán, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar
Ferencz István, tagozatvezető, Magyar Művészeti Akadémai Építőművészeti Tagozata
A kiállítás megtekinthető 2015. május 7-29-ig, minden nap 10-19 óra között. A kiállítás a megnyitó napján ingyenesen látogatható, azt követően a belépőjegy ára 800 Ft.
Nemzetközi szakmai konferencia: 2015. május 8. 10:00-15:00
Helyszín: FUGA Kortárs Építészeti Központ, Budapest V. Petőfi Sándor u. 5.
A konferencia angol nyelvű, a részvétel ingyenes.
További információk:
Jelentkezés a szakmai konferenciára és információk
A Tájépítészet Hónapja keretében további kísérő események az Év Tájépítésze és Junior Tájépítésze Díj díátadó gálaműsora, valamint a Landscape Architecture Europe 2015 évkönyv bemutatója.
Az MTA VI. Osztály Építészeti Tudományos Bizottsága szervezésében
Időpont: 2015.05.18. hétfő, 14:00 h
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó terme, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60.000 forintot ajánlotta fel a „Magyar Tudós Társaság” létrehozására. 1860-ban országos gyűjtés indult a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésére. Az Akadémia Georg Friedrich Stüler tervezte neoreneszánsz épületét 1865. december 11-én adták át.
A kivitelezés egyik vezetője Ybl Miklós volt, az épületben Schickedanz Albert és Lotz Károly alkotásai is helyet kaptak.
A székház épülete ez évben immár 150 éve szolgálja a magyar tudomány ügyét.
A jeles évfordulóra történő megemlékezésként az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága
– amely bizottságban a hazai építészeti tudományterületek legjelentősebb képviselői közül számosan reprezentálják magukat – kiskonferenciát szervezett.
A rendezvényen számot adnak az épület építéstörténetével kapcsolatos legújabb ismeretekről, a székházépületről, mint műemlékről, és a városszerkezetben elfoglalt szerepéről egyaránt. Szintúgy az Akadémia épületével kapcsolatos jelenkori teendőkről, azaz arról, hogy az ország egyik legjelentősebb középületét hogyan adhatjuk át utódainknak úgy, hogy az még hosszú időn keresztül állhasson a magyar tudomány szolgálatában. A tudományéban, amelynek szerepe ma fontosabb, mint bármikor korábban, hiszen a kutatás és a fejlesztés jövőnk valódi záloga.
A kiskonferencia valamennyi érdeklődő számára látogatható.
A Magyar Építész Kamara a rendezvényt 2015/131 bírálati sorszám alatt akkreditálta, így a MÉK tagjai a részvételért 1 kreditponthoz juthatnak.
Időpont és helyszín: 2015. május 11-12. Budapest, Várkert Bazár
Szervező: Miniszterelnökség; Parlamenti Államtitkárság
Társszervezők: Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, Magyar Építész Kamara (MÉK – MÉK Nonprofit Kft.);
Szervező partner: Metszet folyóirat (Artifex Kiadó Kft.)
MÉK (2015/118): 6 továbbképzési pont
Jelentkezés: http://tervlap.hu/rendezveny/index/nev/a_budai_var
A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának és a Magyar Tájépítészek Szövetségének közös sajtóközleménye
2015 április 23-án mintegy 200 fős közönség előtt ünnepelte a magyar tájépítész szakma saját kiválóságait a FUGA Budapesti Építészeti Központban a Tájépítészet Hónapja rendezvénysorozat nyitó eseményeként. A negyedik alkalommal megrendezett díjátadó gálán Karádi Gábor (Táj-consult), a Grabner Balázs és Terhes Dénes alkotópáros (Korzó Stúdió), Szakács Barnabás (Lépték-terv), Szűcs Gábor (Szilszakállkert) és a Kovács Árpád, Orosz Orsolya, Szohr Gábor, Tihanyi Dominika alkotta tájépítész műhely (Újirány csoport) mérkőztek meg egymással a döntőben.
Az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJÉRT versengő 5 finalistát Götz Eszter (szabadúszó újságíró), Pásztor Erika Katalina (az epiteszforum.hu főszerkesztője), Ránki Júlia (rádiós szerkesztő-műsorvezető, Rádió Q), Sarkadi Péter (természetvédelmi szakújságíró, a greenfo.hu főszerkesztője) és Zsuppán András (a Heti Válasz szakújságírója) laudálta a szakmai zsűri, valamint az érdeklődő közönség előtt. Az elnöki különdíjast, a tájrendezési szakterületről érkező Auer Jolán tájépítész munkásságát Szalai Anna (a Népszabadság újságírója) méltatta.
A szakmai zsűri végül az Újirány csoport pályázatát értékelte a legmagasabbra, és nekik ítélték az 1.000.000 Ft pénzjutalommal járó rangos szakmai díjat. Az Újirány csoport, amely másfél évtizede a Millenáris parkkal került be a szélesebb köztudatba, tavaly a VIII. kerületi Teleki tér kísérleti részvételi tervezési folyamatával robbantott hatalmasat. E folyamat során a környék aktív lakóit civil egyesületbe szervezve vonta be a tervezés összes fontos lépésébe, ezzel bizonyítva, hogy Magyarországon is lehet létjoga a participáció kísérleti módszertanának, sőt számos olyan eredménnyel kecsegtet, amelyek a hagyományos tervezési eszközökkel nem elérhetőek.
Az ÉV JUNIOR TÁJÉPÍTÉPÍTÉSZE 2015-ben nagy versenyben végül Trásy Krisztina lett, aki a VIII. Kerületi Horváth Mihály térre kiírt junior ötletpályázatra benyújtott érzékeny tervével vívta ki a szakmai zsűri elismerését. A díjat a harmadik díjalapító Semmelrock Stein+Design Kft képviseletében Barcza Renáta, a cég marketing vezetője adta át.
Az epiteszforum.hu-n és a tajepiteszek.hu szakmai portálokon lebonyolított közönségszavazást Karádi Gábor nyerte óriási fölénnyel, akinek nevéhez többek között az Eiffel tér, a százhalombattai főtér és a Lágymányosi Infopark köztéri megformálásai kötődnek. Az idén harmadik alkalommal átadott, lassan vándordíjjá formálódó Tájműves Különdíjat a tavalyi díjazott Ilona Malom manufaktúra alkotói adták át egy hasonlóan kreatív és útkereső, a táj és az ember harmonikus kapcsolatát és a táji örökséget újító szellemmel ötvöző alkotónak: Szakács Barnabásnak. Minden döntőbe került jelölt átvehette az MMA Építőművész Kollégium, a Hauraton és a Mobilane különdíjait is.
Az ÉV JUNIOR TÁJÉPÍTÉSZE kategóriában a VIII. kerület különdíját Fernezely Gergely főépítésztől Varga István vehette át, aki később a MÖFÖSZ különdíját is besöpörhette. A BCE Tájépítészeti Kar különdíját Dr. M. Szilágyi Kinga dékántól Eszenyi Zsófia vehette át ötletpályázatra benyújtott pályaművének szakmai elismeréséért.
Az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ jelöltjeinek munkái, valamint a kilenc junior pályázó Horváth Mihály térre készült ötletpályázati anyaga két hétig megtekinthetőek a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Youtube video csatorna a jelöltek portfólióiról:
https://www.youtube.com/channel/UCjGHK-EPOVqK1oEXZ0VyguA?spfreload=10
További részletek:
www.evtajepitesze.hu
A Műemléki Világnap ünnepségére 2015. április 20-án, hétfőn került sor a Várkert Bazárban. Ennek keretén belül került sor a műemlékvédelem díjainak átadására. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk!
A Forster-díj kitüntetettjei:
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréséül a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat adományozta és jutalomban részesítette
Németh Katalin asszonyt, okleveles építészmérnököt, Veszprém megye és Pannonhalma közel két évtizeden át működő műemlék felügyelőjét és
Sebestyén József urat, okleveles építészmérnököt, műemlékvédelmi szakmérnököt.
ICOMOS-díjas épületek:
Sárospataki Ágyúöntő műhely maradványainak megőrzése és bemutatása
A Fertőszentmiklósi római katolikus templom barokk faberendezéseinek restaurálása
A hatvani Grassalkovich-kastély és kert
Budapest, Víziváros, Kapucinus utca 9.
Példaadó Műemlékgondozás-díj:
Budapest II. kerület, Napraforgó utca 13.
Város- és Faluvédő Szövetség
Hild József Építőipari Szakközépiskola, Győr
Forrás: http://www.koh.hu/hirek/kiemelt-hirek/muemleki-vilagnap-2015/812
Hagyományosan minden évben átadásra kerültek az egyéni Hild János-díjak. A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről nevezte el az (egyéni) Hild János-díjat, amelyet az urbanisztika terén elért kimagasló elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerése érdekében adományoz. Hild János-díj adományozható annak a természetes személynek, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén, a területfejlesztésben, területrendezésben, a település-fejlesztésben, település-rendezésben, a települési értékek védelmében, a települések igazgatásában, üzemeltetésében kiemelkedő tudományos, tervező vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el.
Ez évben Lantay Attila (Székesfehérvár főépítésze), Philipp Frigyes (Hatvan főépítésze) és Schneller István (a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának Településépítészeti Tanszékének vezetője) érdemelték ki a rangos elismerést, amellyel MUT 1968 óta ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő személyek munkásságát.
A munkalehetőség és a lakhatás támogatása a kulcsa annak, hogy magyar fiatalok itthon képzeljék el a jövőjüket. A Nemzetgazdasági Minisztérium is ezeket tűzte a zászlajára a külföldön dolgozó fiatalok hazatérését segítő új programjában. A bérlakásépítések támogatása jelentősen ösztönözné a külföldön dolgozók hazaköltözését, illetve az ország elhagyását tervezők itthon maradását.
A Gyere haza fiatal elnevezésű program első körében a 100 millió forintból 50 fiatal szeretne hazahozni a kormány Londonból. Ez csepp a tengerben ahhoz képest, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint évente mintegy 100 ezer fő a külföldön munkát vállalók száma, bár legalább 50 százalékuk egy éven belül visszatér. A programot beharangozó államtitkár közölte, hogy a megkérdezettek többsége szívesen hazatérne, amennyiben segítséget kap a lakhatásban és olyan munkáltatót talál, amely stabil, biztos anyagi hátteret biztosít számukra. Együttműködő partnerként jelöltek meg nagy hazai és multi cégeket, akik nyilván a munkahely megtalálásában közreműködnének.
A lakhatást olyan módon segíti a program, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakóhelytől távol munkahelyet találók számára utazási költségtérítés, illetve lakbér- vagy közüzemi díjfizetési támogatás formájában egy éven keresztül.
Kérdés, hogy lesz-e elég és megfelelő minőségű bérlakás a hazaköltöző fiatalok számára éppen ott, ahol dolgozni tudnának.
Ami biztos, hogy 100 millió forintból felépíthető lenne 5 olyan minőségi bérlakás, amely 100 éven át legalább 50 fiatal családnak nyújthatna otthont, megalapozva magyarországi jövőképüket.
A fiatalok körében tavaly végzett kutatásaink megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez. (részletek itt)
A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.
A 2014. évi lakásépítésekől szóló elemzésünk itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/hirek/item/558-legyen-a-lakasepitesek-szama-a-mindenkori-kormany-teljesitmenyenek-egyik-fokmeroje .
Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
Látogassa meg a www.igylakunk.hu oldalunkat!
Kövesse a https://www.facebook.com/igylakunk.hu közösségi híreit!
Időpont: Május 4., hétfő 18.00
Helyszín: Budapesti Francia Intézet (1. ker. Fő utca 17.)
Nemzetállam és főváros: Athén példája
Athén 1833-ban lett a Görög Királyság fővárosa. Azóta Európa kulturális kapcsolódási pontja Németország, Franciaország és Görögország között - Yannis Tsiomis, a Társadalomtudományi Egyetem (EHESS) tanulmányi igazgatója, a Paris Villette Építész Iskola tanára, a kortárs várostervezés és a fővárosok 19-20. századi történelmének szakértője előadása.
Dr. Benkő Melinda a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének tanszékvezetője részvételével.
Az ELTE Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszékkel közös szervezésben. Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.
AUDITÓRIUM