Budapest, 2014. október 3.
A következő 10 napban Budapesten hódít a design. A Design Hét Budapest majd 250 programmal várja a nagyközönséget és a szakmát: hazai alkotók, innovatív sikerek, nemzetközi projektek, kiálíltások, bemutatók, konferenciák, színesebbnél színesebb események között válogathatunk. A fesztivál fókuszában a mindennapi életünket egyre inkább átható technológia, az internet, az okos eszközök használatának általános elterjedése és ezeknek a design számos területére gyakorolt hatása áll. Az Átvitt Értelem szlogen jegyében állt össze az idei nyitókiállítás is, mely mától egészen november 2-ig tekinthető meg a Várkert Bazárban.
ÁTVITT ÉRTELEM – FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNYEK, FELHASZNÁLÓI INTERAKCIÓK
A legújabb nemzetközi trendeket bemutató nyitókiállítás a design és a technológia közötti új kapcsolatrendszer sokféleségét, illetve az ezekkel kapcsolatos kihívásokat állítja a középpontba.
A technológia az elmúlt évtizedekben átvette az uralmat a tárgyi környezet kialakításának legfőbb szempontjai között – számos esetben megelőzve, vagy épp kiszorítva az olyan hagyományos fogalmakat és szempontokat, mint a forma vagy az ergonómia. Sok esetben a funkció már nem is igényel fizikai (formai) megvalósítást, hiszen maga a szolgáltatás, a termék kizárólag virtuális módon létezik (például az okostelefonok mára több hagyományos tárgy – karóra, ébresztőóra, hőmérő, naptár, és így tovább – szinte teljes eltűnését, átalakulását eredményezték).
Hol vannak ennek a változásnak a határai, és milyen következményekkel jár mindez a ma – és még inkább a jövő – designerei számára? Milyen új szempontoknak kell megfelelnie a jövő designerének, mit kell tanulnia, mire kell figyelnie, ha a szakmájában sikeres akar lenni? Milyen kihívásokkal néz szembe egy tervező akkor, amikor egyre több funkciót, feladatot átvesznek tőlünk a gépek, és amikor számos esetben maga a végfelhasználó alakítja ki az általa használni kívánt tárgyat (DIY logikára épülő, alakítható termékek, Arduino, 3D nyomtatás)? A technológia korában, amikor a legtöbb eszközünk csatlakozni fog az internetre, lehetővé téve az azonnali kommunikációt más gépekkel, más emberekkel (internet of things), milyen feladatai vannak, lehetnek egy designernek? Az egyre inkább szolgáltatás-intenzív, felhasználói élmény alapú piacon megtalálják-e a helyüket akkor is, amikor a tárgytervezést a folyamatok megtervezése előzi meg (service design)?
A Design Hét Budapest idei, szándékoltan provokatív nyitókiállítása a fenti kérdésekre kísérel meg elgondolkodtató, jövőbemutató, a design szakma és a nagyközönség számára egyaránt érthető, befogadható módon válaszokat, felvetéseket adni. A kiállításban bemutatott projektek, termékek, szolgáltatások jó például szolgálnak a felhasználói interakció (User Interaction Design) és felhasználói élmény (User Experience Design) vezérelte tervezői gondolkodásra. Több installációnál igyekeztünk bemutatni azt a folymatot is, ami a design gondolkodás általakulását szemlélteti egy-egy koncepció termékké válása során.
Az Átvitt értelem – felhasználói élmények és interakciók kiállítás kurátora Nemes Attila, a Kitchen Budapest alapító csapatának tagja, a KIBU Talent program vezetője, művészettörténész; tanulmányait a UC Berkeley-n és az ELTE-n végezte.
A kiállítás anyagára – melynek lényegi jellemzője, hogy a látogató alakítja, interakcióba lép vele – reflektálva az installáció és a grafikai arculat is szándékoltan befejezetlen, műhelyhangulatú, esetleges. A installációt a Studio Nomad építészei tervezték és építették, az arculatot a David Barath Design készítette.
Kiállításajánló
Az Átvitt értelem – felhasználói élmények és interakciók című kiállítás október 3. és november 2. között látogatható a Várkert Bazárban (1013 Budapest, Ybl Mikós tér 5., Déli Palota, jobb oldali bejárat). Nyitvatartás: K-V 10:00-18:00.
designhet.hu/2014/atvitt-ertelem-kiallitas
A Design Hét Budapest idén ősszel is a programok széles körével, október 3. és 12. között várja a nagyközönséget. A fesztivál védnöke és főszponzora a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, kiemelt szakmai partnere a Magyar Formatervezési Tanács és a Design Terminál, szervezője a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség.
További információ: designhet.hu, facebook.com/budapestdesignweek, instagram.com/budapestdesignweek
Időpont: 2014. október 7. du. 4 óra
Helyszín: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék (4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4.)
Időpont: 2014.10.09.
Helyszín: Zichy lieget és Vörösmarty színház (Székesfehérvár Fő utca 8.)
Energiatudatos településtervezés című workshop Debrecenben, amelynek keretében az energiatudatos városfejlesztésben rejlő piaci lehetőségeket és kapcsolódó jövőbeli kurzusaikat mutatják be. A workshopot a SPECIAL projekt keretében rendezik meg, melyben a TÖOSZ is részt vesz multiplier szervezetként.
Időpont: 2014. 10. 09. 14:00 - 17:00
Helyszín: Debrecen, Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Ótemető u. 2-4.
Bővebben: http://mut.hu/?module=news&action=show&nid=208719#MIDDLE
PROGRAM
14:00 - 14:10 Kovács Lajos elnök, Klímabarát Települések Szövetsége, Köszöntő (felkérve)
14:10 – 14:20 Bokor Katalin projekt munkatárs, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK), Nemzetközi tudás – hazai alkalmazás. Mi is a SPECIAL?
14:20 – 14:50 Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató, MUTK, Új piac: az energiatudatos városfejlesztés – Stratégia és megvalósítás.
14:50 – 15:00 Kérdések megvitatása
kávészünet
15:15 – 15:45 Dr. Zöld András egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Mit nyújt a SPECIAL a mérnököknek, gépészeknek és energetikusoknak? A tananyag bemutatása.
15:45 – 16:00 Paksi Adrienn kommunikációs munkatárs, MUTK, Városkommunikációs Mesterkurzus – avagy energiatudatos városfejlesztés az utánpótlás szemüvegén keresztül.
16:00 – 16:30 Kérdések megvitatása
A workshopot a Debreceni Egyetem Műszaki karával együttműködve a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szervezi a SPECIAL projekt keretében.
Legyen a művészet mindenkié! – vallotta Vasarely. Akkor miért ne lehetne az op-art a nem-látóké is? A Vasarely Múzeumban ősszel megrendezésre kerülő Nagy Rajzolás középpontjába idén a tér kerül. A művész messzi galaxisok titokzatos rendjét kutatva igyekezett azt számunkra is érthető formába; geometriai alakzatokba és színekbe sűríteni. Amilyen absztrakt valóságot jelent számunkra a világűr végtelensége, olyan elvont fogalommal találkoznak a nem-látók, ha az optikai művészetről van szó. De miért is ne lehetne ezt a távolságot áthidalni, és mindenki számára hozzáférhetővé tenni Vasarely műveinek üzenetét?
A program célja közelebb hozni egymáshoz látók és látássérültek világát, és közösen elkészíteni egy nagyméretű háromdimenziós alkotást. A festmények előtt térbeli modellek segítségével látássérültek tartanak majd rendkívüli tárlatvezetést, szabad utat engedve a műtárgyak közös értelmezése felé. A festmények előtt térbeli modellek szemléltetik majd a kép logikáját, és az origami-technikával készült, mozgatható térbeli alakzatokat a látogatók akár előre, a múzeum honlapjáról, akár a helyszínen is megtanulhatják és elkészíthetik. A közös alkotás pedig Vasarely változtatható térfelfogását tükrözi majd, melyben látók és látássérültek egyaránt részt vehetnek, így téve maradandóvá az egymás világaihoz való közelítés kísérletét.
A Vasarely Múzeumban 2014. október 4-én (szombaton) 10 és 13 óra között felnőtteket, kamaszokat, gyerekeket, látókat és látássérülteket egyaránt várnak. Előzetes jelentkezés nem szükséges.
A RÉSZVÉTEL INGYENES.
Kerekasztal beszélgetés az állami tervező vállalatok alapításáról 2014-ben
A BME Építészmérnöki Kar Építész Klubjának rendezvénye 2014. szeptember 23-án
Tegnap este 7 órára hirdette meg a BME Építészmérnöki Kar Építész Klubja a kerekasztal beszélgetést a 1731/2013 (X.11) számú kormányhatározatról, amely az állami tervező irodák létrehozását szorgalmazza. Az érdeklődés a vártnál nagyobb volt, ezért a meghirdetett helyszín helyett a kar legnagyobb előadótermében gyűltünk össze mintegy kétszázan.
Én egész nap otthon dolgoztam, csak erre a programra utaztam be este a városba, mivel három szinten is érintett, illetve érdekelt a meghirdetett téma: mint a kamarai vezetőség tagját, mint egyetemi oktatót, és nem utolsó sorban, mint építész tervező iroda vezetőjét. Abban reménykedtem, hogy Dr. Homolya Róbert közelmúltban kinevezett miniszteri biztos személyében első kézből kaphatunk törvényértelmezést, illetve választ azzal kapcsolatos kérdéseinkre.
Csalódnunk kellett, mert a miniszteri biztos úr egyéb elfoglaltságaira hivatkozva lemondta a részvételt, ami véleményem szerint nem csak udvariatlanság a kétszáz emberrel szemben, hanem egyértelmű üzenet arra is, hogy a politika továbbra sem kíván párbeszédbe kerülni az építészettel, az építészekkel és az építész oktatással. A Magyar Építész Kamara közel egy éve megválasztott új vezetősége folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét, mindeddig eredménytelenül. Ezért is reménykedtem abban, hogy ebben a közegben mégiscsak beindul valami. Csalódnom kellett, de a két órának mégis voltak tanulságai, amelyeket szeretnék az alábbiakban megosztani.
Csanády Pál helyettesítette Homolya Róbertet, de mint kiderült, csak létszámra, mert ő is csak hallomásból, baráti beszélgetései alapján tudott beszámolni az első nagy állami tervező irodáról, az ott dolgozó építészekről, munkájukról, egzisztenciális helyzetükről és a kormányhatározat feltételezett céljairól. Azon túl, hogy az állami tervező irodák több területre való kiterjesztését károsnak tartaná, a tudatos generációváltásban – Turi Attilával egyetértve - legnagyobb problémának a mesterek hiányát tartja, ami az építésszé válás szempontjából feltétlenül kezelendő. Véleményem szerint, érthető a korábban nagyvállalatoknál, igazi mesterek mellett felnőtt, aztán önálló cégeket alapító tervező építészek idegenkedése az újabb „államosítástól”, ami magyarázhatja a mesterek hiányát az állami tervező vállalatoknál. Buzdította az építész hallgatókat a minél alaposabb szakmai tudás megszerzésére, jelezve, hogy azt az egyetemet elvégzőknek csak töredéke fogja tudni tervezőként hasznosítani.
A törvény létrejöttének lehetséges indokaiból – számomra kissé meglepő módon – Turi Attilától, az Építész Kamara alelnökétől tudhattuk meg a legtöbbet. Például azt, hogy az építész tervezői gyakorlat a mai napig a „második háború után kialakult sztálinista modell szerint működik”, ami alatt az értendő, hogy a tervezők csak tervdokumentációkat gyártanak, de nem vállalnak felelősséget az építés teljes folyamatában. A meglehetősen sommás kijelentés mintha elfeledkezett volna arról, hogy a Kamara évek óta sikertelenül próbálkozik a nyugati mintákhoz hasonló tervezési díjszabás elfogadtatásával, amely az építész tevékenység teljes vertikumát lefedné, az első skiccektől a kulcsátadásig (tudomásom szerint egyébként Turi Attila tervezési gyakorlata is ilyen).
Sándor Gergely, mint gyakorló építész szólt hozzá és a kialakult helyzetben a MÉK felelősségét feszegette. Ezzel a kamara megfelelő kommunikációjának hiányára világított rá, hogy mint a kamarában aktívan tevékenykedő ember, mennyire nincs képben a politikával szorgalmazott párbeszéd kezdeményezéseinkkel és azok sikertelenségével.
Wesselényi-Garay Andor imponáló módon vezette fel téziseivel a beszélgetést, tartotta végig kézben és vonta be egyre jobban a hallgatóságot. Nagyon tanulságosak voltak a feltett kérdéseire adott hallgatói válaszok, amelyekből kiderült, hogy az építész hallgatóknak csak töredéke tudja elképzelni a hazai pályakezdést, többségük külföldön szeretne tapasztalatokat gyűjteni, de ami pozitív, azt követően itthon szeretnék azokat hasznosítani. Az egyik felvezető tézis a társadalmi és gazdasági háttér és az építészet szoros összefüggéseiről szólt, és - Rimanóczy Gyula példáján keresztül - tanulságos párhuzamot hallhattunk az építészet és építészek 1951-es magyarországi helyzetéről. Mint egy, a rendszerváltáskor megalakult, tizenöt éven át egyre jobban működő és megerősödő, mára azonban egzisztenciális gondokkal küszködő, de mégis egyben tartott építész tervező cég vezetője, hasonló dilemmákkal kell szembesülnöm napjainkban, az állami tervező vállalatok koncepcióját hallva.
Homolya Róbert távollétében a kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a központosítás a beruházások előkészítésében és lebonyolításában valóban indokolható a gazdasági és időbeli tervezhetőség szempontjából. Ez nem csak magunkkal, hanem az EU-val szemben is – ahonnan a pénzek nagyobb része érkezik - kötelességünk. A tervezésben azonban ki kell aknázni a verseny adta lehetőségeket a minél magasabb építészeti minőség érdekében a megfelelően előkészített és lebonyolított tervpályázatokkal. E pályázatoknak a külföldi tapasztalatok alapján rendkívül sok típusa van, attól függően, hogy milyen feltett kérdésekre várnak, milyen mélységű szakmai válaszokat. És az ilyen versenyeken nem nagy állami tervező vállalatok, hanem néhány fős építész tervező team-ek szerepelhetnek nagy számban és sikeresen, minél több és minél jobb építészeti választ adva.
Turi Attila szívhez szólóan beszélt a pénzhez és pozícióhoz való ideális, bensőséges viszonyainkról és a folyamatos opponálás helyett az aktív tenni akarás fontosságára figyelmeztetett. Ilyen az általa is gyakorolt főépítészi tevékenység, vagy a kérdést feltevő tájépítész hallgatónak javasolt faültetés. Engem végig foglalkoztatott a gondolat, hogy mit mondhatnék, mint tanár bíztatót a 200 fős, várakozással teli hallgatóságnak, és nem jutott eszembe jobb a klasszikusnál: „Küzdj és bízva bízzál!” Megőrizve az érdeklődést és aktivitást, amit a rendezvény is jelzett, küzdeni az építészet és az építészek elfogadtatásáért, környezetünk élhetőbb, magasabb építészeti színvonaláért és reménykedni abban, hogy e küzdelem nem lesz hiábavaló.
A rendezvényen fényképezni, hang- és filmfelvételt készíteni nem szabadott (vajon miért?). Talán ezért is számíthat fokozott érdeklődésre a jelen beszámoló azon túl, hogy valóban az építész szakma egészét érintő, lényegi kérdésekről esett szó. Hogy valamilyen szempontból illegálisnak tekinthető eseménynek voltam részese, azt azért is érezhettem, mert elsők között kilépve a teremből, a fekete ruhás biztonsági személyzet nekem szögezte a kérdést, hogy „Ki engedélyezte a rendezvényt?” Mivel erre nem tudtam válaszolni, udvariasan megkérdezte a hölgy: „Látásból ugyan ismerem magát, de meg tudná mondani a nevét?”. Erre egy magam számára is váratlan, kissé indulatos „Nem”-mel válaszoltam, amiben – így utólag visszagondolva – egyben benne volt az elmúlt ötven évem, a tegnapi estével együtt.
Pálfy Sándor
2014.szeptember 24.
Időpont: 2014. október 7-én 18 órakor
Helyszín: HAP Galéria
Ebben az évben ünnepeljük Ybl Miklós (1814–1891) építész születésének kétszázadik évfordulóját. A mester korának egyik legkiemelkedőbb alakja volt, hatalmas életművet alkotott. Az Építészet évét 2014-ben az ő neve fémjelzi, rá emlékezünk szakmai sétákon műveinek bemutatásával, a tiszteletére rendezett számos konferencián, az Ybl Miklós öröksége című televíziós sorozatban, az épített kulturális emlékeket ünnepelve.
Ybl Miklós tervezett templomokat, kastélyokat, palotákat, bérházakat, villákat, lovardákat, fürdőket, síremlékeket, mauzóleumokat is. Korai épületei, például a fóti katolikus templom, a kecskeméti evangélikus templom, a ferencvárosi plébániatemplom vagy a Zichy-kastély Kálozon a hazai romantikus építészet kiemelkedő alkotásai. Később a neoreneszánsz stílusra tért át. E korszakának legismertebb művei a fővárosban az Operaház, a Várkert Bazár és a Várkert- kioszk a Fővámház, a Festetics-palota és a Károlyi-palota. Számos vidéki kastélyt is ebben a stílusban tervezett, különösen említésre méltó az ókígyósi Wenckheim-kastély, vagy a francia hatást mutató turai Schossberger-kastély. Ybl munkásságában stílusával kivételt képez a klasszicizáló lipótvárosi bazilika, amelynek építését Hild halála után vette át. (Forrás: Hild-Ybl Alapítvány: Ybl Miklós, 1991–1992.) Rendkívüli igényességgel kidolgozott terveit – a nem megvalósult munkákkal együtt – a Fővárosi Levéltár, az Országos Levéltár és a Kiscelli Múzeum őrzi. A Hegyvidéket is gazdagítja Ybl Miklós munkássága. Felfedező sétánkat kezdjük a Budakeszi úton! A 36/b számú, parkosított telken csodálhatjuk meg a helyreállított, romantikus, szabadon álló, magasföldszintes Rózsa- villát. Mivel nem maradt fenn eredeti terv és írásos anyag, az épület előtörténete csak feltételezhető a levéltári kutatások alapján: 1843–1854 között épülhetett, építtetője Rózsa Lajos ügyvéd vagy Oszvald Antal nagykereskedő volt, aki 1852- ben lett az ingatlan tulajdonosa. Tervezője lehetett Hild József, de stílusa alapján inkább Ybl Miklós vagy Feszl Frigyes. A téglalap alaprajzú villa főhomlokzatának középrészét három árkádnyílással megnyitott loggia hangsúlyozza, az oldalszárnyakon egy-egy félköríves záródású ikerablak nyílik. A loggiához teljes szélességben lépcsősor vezet fel. A hátsó homlokzat a főhomlokzat beosztását tükrözi, középen hármas vak ívezettel, bejárati ajtóval. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzat oldalszárnyainak architektúráját ismétlik meg. (Forrás: Komárik Dénes: Tudományos dokumentáció, 1970) Ybl Ervin stíluskritikai alapon feltételezi, hogy a szerző valószínűleg Ybl Miklós volt: „A Vendramin-ablakos villa kompozíciója olyan tömör, stílusa olyan fegyelmezett, hogy inkább lehetett Ybl a mestere, mint a szenvedélyesebb, önkényesebb Feszl. A belső megfelel a külsőnek. Ezenkívül a homlokzati loggia korinthusi oszlopainak fejezetét olyan quattrocentói bájjal formálták meg, hogy feltétlenül a reneszánszra hajlamosabb Yblt feltételezhetjük tervezőjének.” (Forrás: Ybl Ervin: Ybl Miklós, 1956) A villaépület évtizedeken keresztül pusztult, míg néhány esztendővel ezelőtt egy igazi műpártoló, Kovács Gábor tulajdonába került. Napjainkra kívül-belül megújult, korhű bútorok, a régi időket idéző színes tapéták és a magyar festészet remekei láthatók benne, s 2010 óta kibérelhető rendezvények céljára. Folytassuk a sétát a Béla király úton! A 30-as számú ingatlan ma kormányrezidencia, hajdan itt állt a Perger-villa, amely Perger Ferenc pesti kereskedő számára épült 1847–1848-ban Ybl terve szerint. A famunkákat Fleischinger ácsmester készítette. E romantikus, faverandás, fűrészelt fadíszítést alkalmazó, úgynevezett „svájci ház” típus az 1840-es években jelent meg a nyaralóépítészetben. Alaprajza, tömegformálása hasonló a korábbi klasszicista villákéhoz, a téglalap alakú épülettömb főhomlokzatát timpanonnal záródó oszlopos tornác hangsúlyozta. A villához tartozó angolkert és gyümölcsös is igen figyelemreméltó volt. (Forrás: Branczik Márta: Magánpaloták, magánvillák) A villát valószínűleg az 1950-es években zajló építkezések során bontották le. A Vasárnapi Újság 1865-ös számait fellapozva az ingatlanhirdetések között ezt találjuk: „A legszebb villa eladása a Svábhegyen. A tájékilag pompásan fekvő, néhai Perger Ferenc villája a budai hegyekben, tekintve annak pazar építési modorát s mesterkezek által készített elődíszítését, e hirdetményünk bevezető föliratát tökéletesen igazolja.” A Diana utcára érkezve a Templom téren magasodik az Istenhegyi Szent László-templom. Az 1850-es évek elején a Svábhegyen lakó neves közéleti személyiségek – báró Eötvös József, Jókai Mór, Döbrentey Gábor – kápolnaépítés igényével választmányt alapítottak és gyűjtést kezdeményeztek. A tervet a divatos bécsi építész, Romano von Ringe (1818–1882) készítette. Egyes források és a bejárat melletti tábla felirata szerint a kápolnát Ybl Miklós építette, aki ekkor már népszerű és sokat foglalkoztatott szakember volt. A mintegy harminc évig létező kápolna romantikus stílusban, a környéken álló „svájci házak” mintájára készült, díszes faoromzattal, középkorias, bélletes kapuval, egyteres belső térrel, nyeregtetővel. A bejárat felett karcsú fatorony emelkedett – írja 1855- ben a Vasárnapi Újság. Ekkor a kápolna már tető alatt volt, az építési munkák lelassultak, a belső kialakítás még hiányzott. 1857 májusában a választmány a császárhoz fordult támogatásért. A másik feltételezés szerint ekkor került kapcsolatba az építőkkel Ybl Miklós, az épület befejezéséhez így ő csak részletmegoldásokat adott. A kápolnát 1860-ban szentelték fel, 1884-ig állt fenn eredeti állapotában. A torony faszerkezetének tönkremenetele miatt 1866-ban restaurálták, átalakították, a főhomlokzat díszesen faragott faoromzatát a toronnyal együtt elbontották. A bejárat elé kőből és téglából támpillérekkel gyámolított, karcsú torony épült, tűszerű toronysisakkal. A korábbi kápolna templommá alakult át, ekkor készült belül a faanyagú kórus, a mennyezetre pedig álboltozat került. Az időközben elkallódott oltárkép helyére Stetka Gyula ma is látható, Szent Lászlót ábrázoló képét helyezték ki. (Forrás: szlp.hu) Képzeletbeli sétánk befejezéseként a Széchenyi-emlék úton, a Rege út torkolatánál lévő Széchenyi- kilátóhoz érkeztünk. Az Ybl Miklós tervei alapján készült egykori gloriettet 1898-ban hozták ide, eredetileg a Városligetben, a Hősök terén 1868-ban fúrt artézi kút fölött állt. Ma a Hegyvidék közismert emlékműve. A nyolcszög alaprajzra szerkesztett, rusztikus falazatú alépítmény feletti teraszra kétoldalt széles, balusztrádos korlátú lépcső vezet fel. A lépcsők indításánál álló oszlopokat Budapest címere díszíti. Az alépítmény tengelyében a hármas ablaknyílást félköríves párkány zárja. A terasz közepén magasodik a kőből falazott, henger alakú, lépcsőzetes kupolával fedett felépítmény, amelynek tetején emelkedik a harang formájú, gazdagon díszített fém zászlórúdtartó. A homlokfal előtt, a lépcsőkarok között ívelő egykori medence ma virágágy, közepén, az 1860-as emlékkő tetején Széchenyi 2004- ben felállított bronz mellvédszobra látható. A túloldalon a lejtő felől lépcsősor vezet a kútház kétszárnyú, csillagdíszes bronzajtajához. Az előtte kialakított, támfallal övezett platón állt az eredeti szobor, amelyet 1891-ben Stróbl Alajos készített, és 1977-ben nyoma veszett. A főhomlokzaton, a félköríves orommezőben felirat olvasható: „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében.”
(Forrás: muemlekem.hu, Salamin András: Hegyvidéki utcanév-lexikon) Ybl Miklós korának újító mestere volt, nem tett különbséget kis és nagy feladat között. Munkássága napjainkban is meghatározó nemzeti és európai kincs.
Összeállította: Beöthy Mária építész
Eredeti cikk illlusztrációkkal (PDF)
Forrás: www.hegyvidekujsag.eu
A BKIK Lakásügyi Kerekasztal konferenciája – 2014.09.25.
A mindenki számára méltó lakhatás gazdaságos és fenntartható megteremtésének egyik fontos pillére a megfizethető, energiatakarékos bérházrendszer. Ennek megteremtéséhez átfogó, hosszú távú bérházprogramra van szükség. Ez olyan elérhető és vonzó lakhatási lehetőséget teremthet, amelyet szívesen választanának a magyar fiatalok, a családok, akár a nyugdíjasok is a saját tulajdon alternatívájaként.
A Lakásügyi Kerekasztal Fórumot alkotó 16 szakmai szervezet, a lakhatás, lakásmobilitás, a nemzeti otthonteremtés ügyét szolgáló koncepciót alkotott. Ennek célja egyrészt, hogy az széles réteg, amely nem tudja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatáshoz jusson, másrészt olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.
Magyarországon minőségi lakáshiány van, s Európában hazánkban az egyik legalacsonyabb a bérlakások aránya. E helyzet kihívása nemcsak a meglévő lakásvagyon kezelése, hanem a bérlakásállomány minőségi, mennyiségi és szerkezeti megújítása korszerűsítéssel és új építéssel.
A Lakásügyi Kerekasztal Fórum mai konferenciáján az NGM államtitkára Dr. Lenner Áron Márk az állam lehetőségeiről a lakásépítésben.
Szatmáry Kristóf a BKIK elnökeként ugyanakkor a vállalkozói szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a szükséglet vezérelte bérházkoncepció megalkotásának szükségességét.
A Lakásügyi Kerekasztal Fórum munkacsoportjaiban kidolgozott programelemek mind egy a keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérházrendszer kialakítását célozzák, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben hozzájárulna a 2014-2020 közötti uniós célok megvalósításához is.
Egy bérházrendszer kialakítható használt lakások bevonásával, illetve építéssel is. Az építés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása; a lakások egy helyen, bérházakban vannak; egy ilyen program hozzájárulhat városrehabilitációhoz; valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.
Ács Érmes Károly, az EMBK FB képviselője, a Kerekasztal műszaki munkacsoportjának vezetője bemutatta azokat a kereteket, amelyek egy korszerű, energiahatékony bérházrendszer kialakításához kötelezően hozzátartoznak. A jelenlegi állomány felmérése után következhet annak felújítása, korszerűsítése, avagy bontása és az új bérházépítések. A fenntarthatóság, a gazdasági és energetikai hatékonyság szem előtt tartásával jártakörül a munkacsoport, hogy hol, milyen formában, milyen technológiával és anyagokból épülhetnének meg a jövő bérházai.
Kiemelt szempontként szerepel a programban a hazai kkv-k innovációinak alkalmazása, fejlett építési technológiák használata, megújuló energiák felhasználásának biztosítása, megfelelés az egyre szigorodó EU-s követelményeknek, valamint a minőségi garancia, amelynek biztosítására Garanciaalap létrehozását is javasolja a munkacsoport.
Egy bérházépítési program beindítását alapvetően befolyásolja, hogy milyen finanszírozási modellek merülnek fel. Keszthelyi Péter, a BKIK Bank- és Biztosítási Osztályának alelnöke mindenekelőtt arról beszélt, hogy mitől érdemes egy bérházprogramot finanszírozni. Itt főképpen a program gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és energiamegtakarítási hatásait mutatta be, nem kifelejtve a „hitelválságmentes” lakhatás szempontjait.
A Kerekasztal egy non-profit vagy közhasznú, speciálisan támogatott finanszírozási modellt dolgozott ki, amely a projekt oldalról támogatná bérházak építését, s a piaci szabályokat kizárólag a működtetésre alkalmazza a hosszú távú értékmegőrzést elősegítő közhasznú elemek bevonásával. Fontos kiemelni, hogy a modell a bérleti díjakat gazdasági és szociális szempontok együttes figyelembe vételével határozza meg.
A finanszírozási konstrukció az MNB- és FHB-közreműködés mellett számol a kereskedelmi banki hitelek bevonásával, valamint európai uniós, illetve állami és önkormányzati pályázati források felhasználásával.
A bérházprogram a műszaki-építészeti és finanszírozási szempontok mellett ki kell, hogy térjen a jogi, szervezeti és üzemeltetési területekre is. Dr. Bék Ágnes, a TTOE elnöke a bérlakás-szabályozás jogi és üzemeltetési viszonyainak átgondolására hívta fel a figyelmet.
Az általa vezetett munkacsoport javaslatokat test törvény- (Lakástörvény) és jogszabály (pl. adózási) -módosításokra, valamint Garancialap létrehozására, amelyek biztonságosabb környezetet nyújtanának mind a bérbeadóknak, mind a lakásbérlőknek. Előadásában kitekintés adott olyan kapcsolódó területekre is, mint a házkezelés, a hátralékok behajtásának rendszere, illetve etikai kódex megalkotása a lakóközösségeken belül.
A bérházrendszer kialakításakor érdemes figyelembe venni a jól működő európai megoldásokat, például az Ausztriában működő modellt, ahol tartósan évi 10 ezer feletti bérlakás épül. A kontinens nyugati és északi országaiban nemcsak több bérlakás van, de a lakosság, különösen a fiatal otthonteremtők szívesen is választják ezt a rugalmas és költséghatékony lakhatási formát. Fegyverneky Sándor építész, kormánytisztviselő olyan nemzetközi példákkal szolgált, amelyek a hazai viszonyokra alkalmazva adhatnak lendületet az otthonteremtés támogatásának.
Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke azokról a társadalmi és gazdasági hatásokról beszélt, amelyek egy jó bérházprogram hozadékai lehetnek.
Egy átfogó bérházépítési program több tízezer ember számára teremt munkalehetőséget, mégpedig a legveszélyeztetettebb társadalmi szférában. A program megvalósításában résztvevő vállalkozások kizárólag a fehér gazdaságban működhetnek, hiszen a kifizetések az állam által ellenőrzött módon történnek. Ez felfogható a gazdaságélénkítési program részeként is.
Az elkövetkezendő évtized alatt látványos és kézzelfogható eredmény jöhet létre: az épített minőség és környezet magasabb szinten valósul meg. A fenntarthatóság komplex módon értelmezendő, nemcsak egy-egy épület energetikai mutatói javulnának, hanem a fejlesztési munkálatokkal érintett terület válna élhetőbbé, átfogó hulladék-, víz, zöldfelület-gazdálkodási és közlekedési koncepciója révén.
A rövid távú haszonra koncentráló, piaci preferenciákat hosszú távú gondolkozásmód, nemzeti perfekcionizmus váltaná fel. Cél olyan folyamat beindítása, amely a lakókörnyezetet, a társadalmat és a gazdaságot komplex módon kívánja szolgálni. Ennek eszköze a „közpénzből csak minőségi és hatékonyan fenntartható lakásokat” elve.
Az állami bérházépítési program megvalósításával tartós értéket hozunk létre, s ezzel emeljük az alacsony műszaki színvonalú nemzeti lakásállomány összesített minőséget.
A következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Ezt indokolja a hazai bérházrendszer hiánya, amit hatékonyan kialakítani és működtetni építésekkel lehet. Indokolja továbbá, hogy a hazai lakásépítési ágazatban bekövetkezett negatív konjunktúraciklus részleges korrigálására egy állami, önkormányzati és vállalkozói részvétellel, támogatással működő bérházépítési rendszer lehet alkalmas.