2014. április 2-6. között kerül megrendezésre a Construma építőipari szakkiállítás A Magyar Építész Kamara és a Hungexpo Zrt. által kötött megállapodásnak köszönhetően az építész kamarai tagok idén is ingyenesen tekinthetik meg a szakmai napokon (április 2-4.) a kiállítást, amennyiben előzetesen regisztrálnak a mek.hu kamarai honlapon lévő regisztrációs linken keresztül.
http://www.construma.hu/mek
A kitöltött regisztrációs lap elküldése után érkező válasz
e-mailben lesz benne az egyszeri ingyenes belépésre jogosító vonalkód,
melyet kinyomtatva kell elvinni és a Hungexpo I., II. és III. kapuinál
üzemelő előregisztrációs pultoknál leadva jutnak a kamarai tagok
látogatói kitűzőjükhöz. Az on-line regisztráció április 3-án 18 óráig
működik!
Az építész kamarai tagok ezúttal is egy továbbképzési pontot kapnak a kiállítás megtekintéséért.
A
továbbképzési pontról az igazolást a MÉK standján lehet átvenni az A
pavilon 209A standon, melyet ebben az évben a MOME hallgatói terveztek
Göde András és Rex-Kiss Béla belsőépítészek irányításával. A standhoz a
világítást és a Barrisol anyagot a Rio Lámpastúdió Kft biztosítja.
A Rákos-patak menti terület megújítására az EUROPAN rendszerben kiírt pályázat a helyi lakosságot is inspirálta.A nyertes pályaművekből kiállítás nyílt.
A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont sajtóközleménye
Közösségi városfejlesztés a Rákos-patak mentén
A Rákos-patak menti terület megújítására az EUROPAN rendszerben kiírt pályázat a helyi lakosságot is inspirálta. A hosszú évek óta elhanyagolt, hasznosításra váró Rákos-patak menti területek most végre megújulhatnak. A nyertes pályaművekből új helyszínen nyílt kiállítás, március 31-én pedig megnyitják az első közösségi kertet a kerületben.
Az EUROPAN pályázatok célja a kontinens fiatal építészei számára lehetőséget teremteni saját városépítészeti és építészeti elképzeléseiket kifejtésére, és innovatív ötleteik megvalósításában való részvételre (bővebben a háttéranyagunkban olvashat erről). Zugló esetében az volt a cél, hogy a hosszú évek óta elhanyagolt, hasznosításra váró Rákos-patak menti területet megújíthassák. A pályázatnak köszönhetően a kerületben olyan egyedülálló kezdeményezés indult útjára, mely win-win szituációt teremt: fokozatosan épülő, a közösségi igényeket maximálisan szem előtt tartó megoldások létesülnek az Önkormányzat támogatásával. A nyertes pályázók a megvalósulás folyamatát a Rákos-patak környékén közösségi részvétellel tervezve segítik.
A nyertes pályázatokat a BME diákjai tanóra keretében tekintették át. A Lipták-villában rendezett, már lezárult kiállítást követően a nyertes pályaműveket a www.europan-hungary.hu weboldal mellett most 2014. március 25-ig a BME Urbanisztikai Tanszéke előtti folyosón tekinthetik meg az érdeklődők. A közösségi összefogás következő állomása a 2014. március 31-én nyíló első közösségi kert megnyitó ünnepsége, melyet 10 órakor a Zsálya utca és az Újváros park sétány sarkán tartanak meg. A kertet Zugló Önkormányzata építette és adja át.
Mit hoz a jövő?
Zugló az EUROPAN12 versennyel többet nyert, mint maguk a nyertes pályázók, hiszen lehetőség nyílik európai színvonalú patakmeder kialakítására. Olyan közösségi tér létesülhet a kerületben, mely az itt lakókkedvelt találkozóhelye és szabadidő eltöltésére alkalmas sport-, séta- és kerékpáros övezetévé válhat. A nyertes pályázókkal történt eddigi konzultációkból világosan látszik, hogy a helyi közösségek bevonásával kell folytatni a tervezést. Több változatban is elképzelhető a közösség kertek kialakítása, a játszóterek, sportpályák létesítése és az olyan utcabútorok, parkberendezések kivitelezése is, amelyeket a nyertes pályaművek eszköztárai is felsorolnak: mint például wifi-, kerékpáros-, vagy kilátópontok elhelyezése.
Mindezek a helyi lakosság tevőleges közreműködésével valósulhatnak meg, a helyi önkormányzat intézményi hátterének biztosítása mellett. A kialakított modellben olcsóbb megoldások születhetnek, másrészt a lakók jobban magukénak érezhetik a beruházásokat, mintha egy tervpályázat révén kizárólagprofi kivitelezőkkel dolgoztatna az Önkormányzat.
Közösségi városfejlesztés – a módszer megszületik
A szervezők és a nyertes pályaművek készítői körében a nyári tábor indításának lehetősége is szóba került, ahol az arra vállalkozó egyetemisták a helyi lakossággal közösen kezdhetik el a munkát. A BME Városkommunikációs Műhelye, az Urbi:Comm projekt keretében pedig a téma széleskörű nyilvánosságának megteremtésén dolgozhatna. A projekthez szükséges feltételek biztosításához a következő hetekben a zuglói önkormányzat képviselőtestülete számára előterjesztés készül, amelynek
elfogadása után indulhat meg a fokozatos megvalósítás.
A szervezők egyidejűleg már a következő pályázati cikluson, az EUROPAN13 programon dolgoznak.
A legtöbb önkormányzatnál, kerületi főépítésznél élénk az érdeklődés a lehetőség iránt, hiszen Zugló kedvező példáján felbuzdulva többen látnak esélyt az elhanyagolt területeik megújítására, ráadásul rendkívül jó feltételek mellett. A szervezők így idén, az újabb kétéves ciklusra vonatkozóan több pályázatra számítanak, és mintegy 3-5 új helyszín indulását prognosztizálják.
2014. március 20.
2014 04 07 hétfő
képzés FUGA training
18:00 Szabad Szemmel Klub: Svájc
Az Építész Továbbképző programja
Előadó: GELESZ András
Időtartam: 2 óra, 0.5 pont, ingyenes.
További információ és regisztráció a www.epitesztovabbkepzo.hu oldalon.
képzőművészet FUGA fine arts
19:00 ÁT
BENE Tamás, MÁTÉ Tamás és GWIZDALA Dáriusz
Kiállításmegnyitó
Megnyitja: CSOMAY Zsófia
Facebook: https://www.facebook.com/events/729591310425481
A kiállítás csak ezen az estén tekinthető meg.
2014 04 08 kedd
képzés FUGA training
14:00 Mi a CPR? – tervezői termékkiírás az építészeti tervezésben
Az Építész Továbbképző programja
További információ és regisztráció a www.epitesztovabbkepzo.hu oldalon.
építészet FUGA architecture
17:30 Örök-Zöld-Klub
Kertépítészeti Örökségvédelem Belgiumban
Az ICOMOS MNB Történeti Kertek és Kertművészeti Együttesek Szakbizottságának programja
Előadó: TAKÁCS Katalin tájépítészmérnök
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft)
MÉK: 2014/84
2014 04 10 csütörtök
tudomány FUGA science
19:00 Rudolf KASSNER és a zene morálja
A Pesti Bölcsész Akadémia kihelyezett előadása
Előadó: RÁNKI András
BLOG: http://pestibolcseszakademia.blog.hu/
FACEBOOK: https://www.facebook.com/BolcseszAkademia
2014 04 13 vasárnap
komolyzene FUGA music
IDŐPONTVÁLTOZÁS! Tér/Zene
GE-ANT 2014 Actus Tragicus – Gyászzenék II.
A 2014. április 13-ára meghirdetett GE-ANT 2014 – Gyászzenék koncert technikai okok miatt 2014. szeptember 21-én kerül megrendezésre!
Megértésüket köszönjük.
Nyitva tartó kiállítások:
RÁKÓCZY Gizella
Megtekinthető: 2014 04 14
MEGA-PIXEL 2014
Megtekinthető: 2014 04 22
Urban Landscape No. 12.
Megtekinthető: 2014 04 13
Nemzetközi tudományos konferencia halálának századik évfordulója alkalmából
A konferencia időpontja és helyszíne:
Budapest, 2014. november 19-21.
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Szervező intézmények:
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet
Szervezőbizottság:
Csáki Tamás, Budapest Főváros Levéltára
Hadik András, művészettörténész, Budapest
Jékely Zsombor, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese
Keserü Katalin, ELTE Művészettörténeti Intézet, professzor emeritus
Lichner Magda, Iparművészeti Múzeum, művészettörténész
Sisa József, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének igazgatója
Bevezetés
A
konferencia célja, egyben feladata, Lechner Ödön építészeti elveinek,
valamint tervezői munkásságának elhelyezése a kortárs európai skálán, az
összehasonlítás lehetőségével, amely az ő, és az őt követő magyar
építészek tevékenységét tág horizonttal vizsgálva teret ad a legújabb
kutatásoknak.
Egy Lechner Ödön (1845 – 1914) életművének szentelt,
nemzetközi konferenciára első sorban az építész halálának centenáriuma
ad alkalmat. 2014-ben, az Iparművészeti Múzeum történetében igen
jelentős esemény is időszerűvé teszi a legújabb kutatások ismertetését.
Az épület a világörökség cím várományosa, állapota miatt a teljes
rekonstrukciója, bővítése tovább már nem halasztható, és ez
összekapcsolódik az intézmény korszerűsítésének programjával. A műemléki
feltárás, az építészeti terv részét képező restaurálási és
művészettörténeti szakvélemény, valamint dokumentáció elkészítéséhez
szükséges vizsgálatok számos új, gyakran meglepő eredménnyel jártak.
Ezek inspirálták Lechner kinyilvánított elveinek, építészetének
újragondolását.
A múzeum Adattár gyűjteménye őrzi az 1892 és 1898
közötti építkezés dokumentumait, az eredeti terveket, az építési
bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, az építési naplót,
munkajelentéseket, számlákat, s nem utolsó sorban az állami mecenatúra
levelezését, iratait. A kéziratok és tervek mellett az archív fotók és
negatívok alkotják azt a párját ritkítóan gazdag forrásanyagot, amelynek
segítségével a feltárás értelmezhető volt, és a jövendő rekonstrukció
hiteles lehet. Lechner munkásságát korábban sokan nevezték
eklektikusnak, mivel a stílustörténet különböző korszakaira jellemző
elemek használt, de leginkább a „szinkretizmus”, az együtt élő
felfogások egységbe ötvözése a megfelelő minősítés. Az alkalmazott
plasztikus dekorációt, síkornamentikát előtérbe helyezve többen tartják
őt a magyar szecesszió korai képviselőjének. Legutóbb a nemzeti
romantika szemléletét tükröző vonásait emelték ki: jellegzetes magyar
építészeti stílus alkotására törekedett.
Az intézmény
korszerűsítésének programja természetesen támaszkodik az elmúlt
évtizedekben a művészettörténet egyik központi témájának, paradigmának
bizonyuló „muzealizáció” jelenségeinek kutatására. Az Iparművészeti
Múzeum épülete, mint Lechner Ödön eszméinek emblematikus megtestesülése,
ebből a szempontból is kiemelkedő mű. A rekonstrukciót előkészítő munka
során az eddig kevésbé értékelt szempontok is érvényesültek. Lechner
tervezői gyakorlatában a mérnöképítészet, korának legújabb vas
struktúrái, tégla és beton használata jelentős helyet foglalt el. Az új
matériák és szerkezetek használatával típusba sorolta, de egyedivé is
tette a múzeum épületét. Ebben a rá jellemző stílusban Lechner
harmonikusan ötvözte az őt ért hatásokat, a Berlinben, Rómában,
Párizsban, Londonban tapasztaltakat és a hazai vágyakat: a magyarság
eredetének 19. századi képében hangsúlyozott vonást, a karakteres keleti
hagyományt. Iskolázottsága, a kortárs európai és magyar jelenségek
felismerése, nyitottsága a legújabb építési tendenciák felé, valamint
korának művészeti és elméleti nyilvánossága lehetővé tették, hogy -
szándéka szerint - stílust hozzon létre, követőiből, tanítványaiból
’iskolát’ képezzen. A konferencia szekcióinak kiválasztásában ezek a
szempontok játszottak szerepet.
Előzetes program
I. szekció – Sisa József
Iparművészet – iparművészeti múzeumok
Ebben
a szekcióban több, egymással összefüggő kérdésre keresünk választ. Az
egyik az iparművészet fogalmának kialakulása, a tárgyi kultúra
újraértékelése, a tárgyak esztétikai, és használati értékének percepció
változása, különös tekintettel a kézművesség és az ipar szétválására.
Vizsgálat tárgyát képezi továbbá a tárlatok, a világkiállítások, a
különféle publikációk (könyvek, folyóiratok) szerepe. Ehhez illeszkedik
az állandó tárlatok, majd az iparművészeti profilú múzeumok megjelenése,
alapítása, intézményes alakulása, nemzeti szerepe, viszonya a többi,
hagyományos (történeti, képzőművészeti) profilú múzeumokhoz. A
szekcióban megkíséreljük ezeket a szempontokat megvizsgálni általában,
illetve az egyes jelentősebb európai iparművészeti múzeumokra
vonatkozóan. Az utóbbiaknál az intézményesülés, a gyűjtőkör kialakulása,
illetve az épület létrejötte és működése egyaránt a vizsgálat tárgyát
képezi. Ebben a folyamatban illesztjük bele a budapesti Iparművészeti
Múzeumot is.
II. szekció – Hadik András
Építészet, építőművészet, mérnöképítészet.
Az
elnevezések sora részben időrendet tükröz, de az egyes fogalmak
leginkább az eltérő szemléletet jelentik, jelzik. Gyakorlati mesterség,
alkotó művészet, elméleti tervezés kérdései szorosan összefüggenek a 19.
századi oktatás változásaival, s egyben a művészetről alkotott nézetek
nyilvánosságával. A magyar fővárosban elsajátított alapok után Lechner
Berlinben kapta meg az építészeti stílustant, a tervezői és mérnöki
ismereteket, majd az utazásai során és a Párizsban eltöltött évek alatt
gyarapította tudását. Romantikus felfogásban az építészet alkotó
művészet posztot nyert, így az építészeket feljogosította a művészi
öntudatra. A szekció egyrészt az építészképzés és az építész státusának
kapcsolataival foglalkozik, másrészt a 19. században igényelt építési
feladatok megvalósításának összefüggéseivel, műfajaival: ipari épületek,
hidak, pályaudvarok, vásárcsarnokok, világkiállítások tereivel,
funkcionális és emblematikus épületek alkotóival foglalkozik.
III. szekció – Keserű Katalin
Orientalizmus és ornamentika
A
19. századi „orientalizmus” – az Európában feltűnő érdeklődés a Közel-,
Közép-, és Távol-Kelet kultúrája iránt – több gyökérből nőtt ki, és
mondhatjuk azt, hogy sok ága volt. Egyik gyökér az angol építészek
figyelme az indiai gyarmatok mogul műemlékei iránt. Másik a
közel-keleti, az iszlám-arab térség és az iráni fennsík uralására tett
kísérletek „melléktermékeként”az európai, elsősorban az angol, német,
francia, valamint orosz múzeumokba vitt régészeti és kulturális javak
látványa. További minta lehetett a Pireneusi félsziget mór építészetét
felidéző zsinagógák sora. A közízlés és közérdeklődés irányítója volt a
század második felében rendezett világkiállításokon látott árubemutató, a
keleti kultúrák tárgyainak, „karakterének” megismerése, a népszerűség
oka feltehetően ez utóbbira vezethető vissza. Közép-Európa régióinak
tudósai, és amatőr kutatói szintén kelet felé fordultak, bár más-más
okból. A nemzet mitikus történelmének, így a „nép” eredetének romantikus
legendája például a lengyeleknél a „szarmatizmus” feltámasztásában,
másutt a pánszlávizmus eszméje és a bizánci hagyományoknak az
összekapcsolásában jelent meg. Magyarországon az eredetkutatás
hipotéziseinek leegyszerűsítésével, a populáris történelemképben az
iráni és „turáni”(az Iráni hegységtől északra vándorló, sztyeppei
törzsek közös megnevezése) rokonság kapott hangsúlyt. Ezekben az
országokban sajátos árnyalatot kapott a „nemzeti karakter” képviselete,
amely leginkább az ornamentika példáival élt. A nyelvkutatás után a
tárgyi kultúra felé forduló tudomány, a népvándorlás kori régészet vitái
az „Orient oder Rome” tematikájához kötődtek. A szekció e jelenségeket
az ornamentika példáival illusztrálja, vizsgálja.
IV. szekció - Csáki Tamás
Lechner Ödön – a modern magyar építészet „apafigurája” – Lechner követői, kritikusai, recepciója a 20. század első felében
Lechner
Ödön volt az első olyan személyiség a magyar építészettörténetben –
később sem volt sok ilyen – akinek „iskolája” volt, akinek „követői”
voltak. A huszadik század első évtizedében egyetemi katedra, hivatalos
stallum, intézményes hatalmi pozíció nélkül vált igazodási ponttá az őt
követő generáció egy jelentős csoportja számára. E fiatal építészek
számára Lechner művei, az ekkoriban közzétett programadó írásai és a
katedra híján a Japán kávéház asztalánál előadott „tanítása” elsősorban a
bevett historizáló építészet kötöttségei alóli felszabadulást, egy
korszerű és egyúttal sajátosan nemzeti jellegű építészeti nyelvezet
megteremtésének lehetőségét mutatta meg. A „Lechner-követők” tábora a
legkevésbé sem volt homogén: sok építész volt, aki néhány évig pusztán a
mester formai megoldásait vette át, de nem állt vele személyes
kapcsolatban, mások önálló „lechneres” munkáik mellett pályatervek
kidolgozásában működtek vele együtt. Néhányan viszont – mivel a bohém
Lechner a Pártos Gyula építésszel való társulásának 1896-os
megszüntetése után nem tartott fenn saját irodát – nemcsak irodáikat
bocsátották a rendelkezésére, de lapjaikban, szervezőmunkájukkal is
küzdöttek nesztoruk elismertetéséért. Utóbbi csoportban, Lechner
legbelső követői között a magyar szecessziós építészet kiemelkedő
képviselői is ott voltak, így például Komor Marcell, Vágó József, Lajta
Béla vagy Málnai Béla.
Lechner építészeti pályája a
Postatakarékpénztár felépülte, 1902 után megtört, elesett a jelentősebb
közmegbízásoktól és a tanításának – a bécsi Wagnerschule mintájára –
helyt adó építészeti mesteriskola felállítására irányuló kezdeményezés
sem nyerte el a kormányzat támogatását. Követőinek, munkatársainak
munkássága révén ezekben az években azonban a lechneri „nemzeti
szecesszió” széles körben elterjedt: a fővárosban főként magánépületek,
vidéken azonban számos középület is megvalósult e stílusban, amely a
magyar szecessziós építészet legfontosabb áramlatát jelentette.
Tanítványainak jelentős része néhány év elteltével (1905–1908 között),
az európai szecessziós irányzat lecsengése, a magyar építészeti szcéna
átrendeződése hatására eltávolodott Lechner formanyelvétől, ami azonban
nem jelentette a személyes kapcsolatok elhalványulását. A
Lechner-követők szűkebb tábora még az 1910-es években is összetartott,
saját intézmények, orgánumok megszervezésével próbálkozott és törekedett
a nemzetközi kapcsolatok felvételére is: ők kerestek kapcsolatot Otto
Wagner és Josef Hoffmann bécsi környezetével vagy a Deutscher
Werkbunddal.
Lechner munkássága és személye megosztotta a magyar
építészeti társadalmat, a 20. század első éveiben az építészeti sajtó
legfontosabb vitái körülötte alakultak ki. Nemcsak a Műegyetem
konzervatív, akadémikus építészeinek irányából érte erős kritika, de
például 1908 körül az előző évek szecessziós irányzataitól elkülönülő
neo-vernakuláris mozgalom (a „Fiatalok”) is vele és követőivel szemben
határozta meg magát. Az 1910-as évektől kezdve minden kritika, amely az
építészeti szecesszióval szemben akár konzervatív, akár modernista
irányból megfogalmazódott, alapvetően az ő követőinek építészete ellen
irányult, az ő ornamentális modernizmusuk lett az a bűnbak, amelynek
fejére a századelő összes „tévelygését” ráolvasták.
A jubileumi
Lechner Ödön konferencia jelen szekciójába az építésszel és követőivel,
kritikusaival foglalkozó előadások mellett a 20. századelő négy
meghatározó, saját országuk építészeti kultúrájában, közéletében is
központi szerepet játszó alkotójáról is fel kívánunk kérni előadásokat.
Otto Wagner, Henrik Petrus Berlage, Jan Kotĕra és Antoni Gaudi példája
révén a lechneri személyiség, szerep elemzése mellé oda szeretnénk
állítani a 20. századi építészet különféle „apa-figuráinak” a
bemutatását is. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adott építészeti
közösségen belül ezek az építészek milyen szerepet játszottak, mi volt a
kapcsolatuk a „akadémiával”, a hivatalos tekintélyekkel, oktatási
intézményekkel, a kormányzattal. Szerveződött-e köréjük iskola, az
hogyan működött, sikerült-e önálló, alternatív intézményeket,
orgánumokat létrehozniuk, hogyan alakult a kapcsolatuk az őket követő
generáció építészeivel? Kik voltak a megrendelőik és ez hogyan
befolyásolta a szakmai közösségen belül elfoglalt helyzetüket?
Szervezőiroda:
Iparművészeti Múzeum
1091 Budapest, Üllői út 33-37.
postacím: 1450 Budapest, Pf. 3.
tel.: +36-1-456-5135
fax: +36-1-217-5838
email: e-mail küldés
www.imm.hu/lechner2014
MATÉSZ Konferencia, 2014. április 4.
A Magyar Téglás Szövetség „Fenntartható építészet – égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén” címmel konferenciát szervez a CONSTRUMA Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon, 2014. április 4-én.
Helyszín: Expo Congress Hotel (1101 Budapest, Expo tér 2), SKY terem
Akkreditáció: Magyar Építész Kamara (1,5 pont)
Kiállítás: A hazai lakóépület-állományt bemutató IGYLAKUNK.HU fotókiállítás
Konferenciánkat azzal a céllal rendezzük meg, hogy az építész-, építőmérnök, gépészmérnök és ingatlanszakmai közönség széles körben, neves szakértőktől ismerhesse meg az égetett kerámia építőanyagok felhasználásának a fenntartható és energiahatékony építéshez kapcsolódó, rendkívül komplex témáját. A világ primerenergiafelhasználásának csökkentése, a klímavédelem és ezzel egyidejűleg a szigorodó hőtechnikai előírások az építőanyaggyártóktól, köztük a tégla- és kerámiacserép-gyártóktól is a korszakváltáshoz szükséges hosszú távú stratégiát, rugalmas alkalmazkodást kívánnak. Konferenciánk az energiahatékonyság átfogó kérdéseiből, valamint a témához kapcsolódó európai és hazai jogszabályok elemzéséből kiindulva számos, a tégla- és kerámiacserép-gyártókat érintő konkrét kihívást és arra adott választ mutat be: a közel nulla energia-fogyasztású épületek építésétől a tűzvédelmi kérdésekig, illetve a tetőtér-beépítések energetikai kérdéseitől és a műemléki épületek tetőinek felújításától egészen a fenntartható építészet legkomplexebb témájáig jut el.
A Ludwig Múzeum és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a
művészet és szakralitás kapcsolatát vizsgáló beszélgetés-sorozata.
2014. április 10. 18.00 - 19:30
Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Sulyok Miklós művészettörténész és Hafenscher Károly evangélikus lelkész ül egy asztalhoz.
Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Sulyok Miklós művészettörténész és Hafenscher Károly evangélikus lelkész ül egy asztalhoz, hogy a kortárs művészet különböző oldalairól és a liturgia felől a szakralitást értelmezzék. Hogyan jelenik meg az építészetben és a képzőművészetben a szakrális? Mit nevezünk annak? A templom különböző részei valamint képző- és iparművészeti alkotások hogyan válnak a liturgia eszközévé? A magyarországi kortárs templomépítészet egyik kimagasló építésze alkotásain keresztül ezekre is keressük a válaszokat.
2014. április 10., csütörtök, 18.00
Nagy Tamás Ybl-díjas építész,
Sulyok Miklós művészettörténész és
Hafenscher Károly evangélikus lelkész
(moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus)
Belépő: felnőtt: 600 Ft; nyugdíjas, diák: 300 Ft /a belépővel a Ludwig Múzeumot támogatja/
2014. április 8. (kedd), a budapesti Benczúr Hotel (1068 Budapest, Benczúr utca 35.)
A konferencia szakmai védnöke a Magyar Építész Kamara, Műemlékvédelmi és Restaurátori Tagozata
filmvetítés, 26 perc, rendező: Wiegmann Alfréd, 2006
- a vetítést követően Janáky Istvánról beszélgetünk Csomay Zsófia építész vezetésével –
Időpont: 2014. március 24. hétfő 19 óra
Helyszín: NYITOTT MŰHELY 1123 Budapest, Ráth György utca 4.
Bővebben:
http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2757
