A Vándoriskola olyan nem hivatalos, posztgraduális képzés, ahol a frissen diplomázott építészek mesterek mellett munkavégzés közben sajátíthatják el a szakma gyakorlati fortélyait.
Hat félév alatt elvileg hat építésziroda munkájába, működésébe van alkalma betekinteni a vándorépítészeknek, kicsit a középkori céhes legények inaséveihez hasonló módon. Emellett részt vesznek elméleti képzéseken, tervpályázatokon, kirándulásokon.
2014 KKE Vándoriskola felvételi feladat
A 200 éve született Ybl Miklósra emlékezve „Hommage a Ybl” tervezz egy díszkutat. A tervből egyértelműen derüljön ki Ybl Miklós és korunk építészetén keresztül, hogy mi a kapcsolat, ha van 1814 és 2014 között. A helyszín szabadon választott, éppen ezért nagyon fontos a választás indoklása.
További információk, konzultáció:
Csernyus Lőrinc, Terdik Bálint, Triskell Kft. 1034 Budapest, Kecske utca 25.
tel/fax: 06 1 388-1707 e-mail: triskell@t-online.hu www.vandoriskola.hu
A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) tiltakozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Iparkamara) küldöttgyűlésén elfogadott vitaanyag ellen, amely egyebek mellett a kötelező iparkamarai tagság bevezetését tartalmazza.
A közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ határozottan ellenzi az Iparkamara küldöttgyűlésén felmerült javaslatot, amellyel be kíván avatkozni más szakmai kamarák, köztestületek, vállalkozások belügyébe, azokat a kormányzati törekvésekkel ellentétesen fölösleges adminisztrációs terhekkel kívánja sújtani.
Az MSZKSZ véleménye szerint az 5000 Ft-os iparkamarai hozzájárulási díj (amelyből 2012-ben a 45%-os fizetési hajlandóság ellenére is 2,5 milliárd Ft bevétele származott az Iparkamarának) a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az Iparkamara jogosult lett a Cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére.
2014. június 10-én az MSZKSZ kibővített elnökségi ülésén a szakmai kamarák elnökei hangsúlyozták, hogy az ágazatról valós képet az egyes kamarák tudnak csak szolgáltatni. Mivel a szakmai kamarák jelenleg is ellátják az „iparkamarai feladatokat”, így szükségtelennek tartják mind az iparkamara, mind pedig a tagjaik további terhelését.
Az MSZKSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett módosítás során a törvény hatálya alól az Agrárkamaráéhoz hasonlóan a szakmai kamarák tagjai és nyilvántartottjai is kikerüljenek. A szakmai kamarák törvényi felhatalmazás alapján több éve regisztrálnak vállalkozásokat, amelyeknek tevékenysége már eleve kamarai tagsághoz vagy regisztrációhoz kötött.
A kötelező iparkamarai regisztráció kérdését az MSZKSZ a minisztériumokkal, kormányzattal kötendő stratégiai partnerségi megállapodások előkészítéseként folytatott párbeszédek alkalmával is vita tárgyává kívánja tenni.
Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége
A [Lakatlan] és Rögtön Jövök! Projekt Galéria workshop sorozata az üres iskolaépületek után egy új ingatlan- és tértípussal foglalkozunk: az alulhasznosított irodaházakkal, irodaépületekkel.
A jó példát ismét Hollandia szolgáltatja: Amszterdam város önkormányzata 2006 óta igyekszik növelni befolyását a város irodatereinek hasznosítása terén, megvalósítható megoldásokat keresve a kiadhatatlan irodaépületek újszerű hasznosítására. Vendégünk Paul Oudeman, az Office Space-Intermediary közvetítő irodájának vezetője.
Regisztráció a workshopra ITT.
Helyszín: Rögtön jövök! Projekt Galéria (1052 Budapest Kossuth Lajos utca 14-16.)
Részletek a honlapon.
A dupla H betűt megformáló, szárai belsején üveg,- külsején tégla, tetején alumíniumborítást kapott akadémiai kutatóintézet nem csak látványában, hanem funkciójában is megalapozott helyén áll a BME Q1 épület szomszédságában. Az „ötödik” homlokzaton elhelyezett mintegy 3. 000 m2 Prefa alumíniumborítás az innovációt biztosító 250 laborszekrény technikáját védi, és takarja a külvilág felé.
Jövő, mely az egyetemistákat is inspirálja/csalogatja
A 2013-ban átadott, intelligens épületek kategóriájába tartozó új kutatóközpontban a legújabb tendenciát megvalósítva az európai színvonalú kutatás biztosításához összesen 156 vegyi fülke és 250 zárt labor áll rendelkezésre. Mindez kényelmesen elfér az összességében 30. 000 m2 területű épületben, mely finoman simul a Duna-parton álló BME egyetemi épületek közé. Felülnézetből a víz tükröződését visszaadó, tető déli, a folyó felé néző részén felhelyezett napkollektorok az épület melegvíz-ellátásának 15-20%-át nyerik. Az elektromos áram takarékos felhasználását elősegíti, hogy néhány helységben villanykapcsoló helyett a világítást egy, az emberi hőt érzékelő berendezés szolgáltatja.
Üveg, kerámia és alumínium játéka
A kutatókörnyezet sterilizációjának érdekében a zárt laborszekrények egyedi elszívását kaptak a kibocsátott vegyi anyag tető fölé vezetésével. A 250 elvezető csövekbe-foglalásárának bonyolult és igen érzékeny technikáját erős alumíniumfedés óvja a külső hatásokkal szemben. A PREFA alumínium Siding elemek alkalmazásával, korcolt lemezfedéssel mintegy 3. 000 m2 alumíniumborítás került az épületre. A kutatóközpont esetében a nútféderes rendszerrel megvalósított rejtett rögzítés garantálja a látványbeli diszkréciót. A Siding elemek harmonizálnak a 12. 000 darab, kifejezetten az épület céljára tervezett, a savnak és az időjárás viszontagságainak ellenálló, „A” energia-besorolású borító-kerámialappal is.
Bizalmi kapcsolat
Az épület végleges formája egy igen gazdag koprodukció eredményeképpen jöhetett létre. A generáltervekért az A&D Stúdió felelt. A tervek két iroda együttműködésével készültek a két vezető építésztervező - Lázár Antal, a Kossuth- és Ybl Miklós díjas, 2012-ben (Magyar építészet és építőművészet kategóriában) Primává is választott építész, és a Szalonka Építész Stúdiót vezető Kaszás István irányításával. A végleges kiviteli terveket az A&D Stúdió dolgozta ki. A Prefa Hungária Kft-vel való többszöri együttműködés során gyűjtött szakmai tapasztalat alapján a tervezők ennek a projektnek a kapcsán is bizalommal fordultak a cég műszaki megoldásai felé.
Maximalizmus, nem csak a kutatásban
A konferenciák tartására is alkalmas épületben elhelyezkedő 300 főt befogadni képes földszinti tanácsterem mindössze 30 perc alatt egy mobilfallal kettéválasztható, melynek hangszigetelése lehetőséget biztosít párhuzamosan két előadás rendezésére. A tanácsterem tetején, zöldkörnyezetben kialakított, folyóiratokkal ellátott közösségi tér az információcserének ad teret. Az eredményes munkát az épület hatszázötven dolgozójának az emeletenként külön színkóddal ellátott kémiai, biológiai és műszeres laboratóriumok mellett a privát tereket biztosító dolgozószobák garantálják.
További információ a Prefáról: www.prefa.hu
2014 06 10 kedd
építészet FUGA architecture
18:00 Urban Landscape No. 13.
Engram
BEREGI Edina
Kiállításmegnyitó
Megnyitja: UHL Gabriella
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 FT)
MÉK 2014/84
Megtekinthető: 2014 06 23
2014 06 11 szerda
képzés FUGA training
16:00 Virtuális építészeti séta történelmi magyar városokban
Az alföldi városok (Debrecen, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd)
Az Építész Továbbképző programja
ELőadó: RABB Péter PhD
Időtartam: 3 óra, 2 pont (2990 FT) További információ és regisztráció a www.epitesztovabbkepzo.hu oldalon.ű
2014 06 12 csütörtök
képzés FUGA training
14:00 Az új PTK és a cégvezetői felelősség
Az Építész Továbbképző programja
Előadó: Dr. KISFALUDI András
Időtartam: 3 óra, 1,5 pont (2990 FT) További információ és regisztráció a www.epitesztovabbkepzo.hu oldalon.
2014 06 13 péntek
képzőművészet FUGA fine arts
19:00 Szatellit-módszer, avagy a Magyar Guggenheim
Kiállításmegnyitó
Kurátor: ISTVÁNKÓ Bea, az MKE Kortárs művészetelmélet és kurátori ismeretek MA végzős hallgatója
Megnyitja: SEBESTYÉN Ferenc építész, a BME adjunktusa, SPENGLER Katalin szakújságíró, szerkesztő, műgyűjtő
A megnyitó után zenél: Klokk
Témavezető: MÉLYI József, MKE Képzőművészet-elméleti Tanszék, egyetemi tanársegéd
Kiállítók és közreműködők: JUG Mátyás, STEIBER Zsolt, SZILÁGYI Zsombor, TÓTH Gergely, VÁNYA Gabriella és VARGA Péter (BME – Építészmérnöki Kar), LAKOSI Krisztián és LAKOSI Richárd (MKE – Tervezőgrafika szakirány), SZIMÁN György és TULISZ Hajnalka (MKE – Intermédia szak), PÁLINKÁS Bence György és PAP Emese Dorottya (MKE – Festő szak), BARNA Gergely, GONZÁLEZ Marcell, JAKAB Renáta, KÁDÁR Máté és MEZŐBERÉNYI Krisztina (BME – Ipari termék-és formatervező szak), KÖLLER Dalma (MoME – Design és művészetelmélet szak)
Kapcsolódó esemény: Kerekasztal-beszélgetés a Múzeumok Éjszakáján
Blog: http://szatellitmodszer.blog.hu/
Megtekinthető: 2014 06 22
2014 06 14 szombat
film FUGA movie
Tizenkét kőmíves No. 20.
U. NAGY Gábor portréfilmje
Szerkesztő: CSONTOS Györgyi
Rendező: CSONTOS János
Zöldfa produkció, 2007
A film a FUGA teljes nyitva tartási ideje alatt az előtéri képernyőkön két héten keresztül tekinthető meg.
komolyzene FUGA music
18:00 Vendégségben a FUGAban
NÉMETH András zongoraestje
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.
2014 06 15 vasárnap
komolyzene FUGA music
18:00 Tér/Zene
Az InterSpheres Trio koncertje
Közreműködik: Lisa BOST-SANDBERG (fuvola), POLGÁR Éva (zongora), Jacob HARPSTER (ütőhangszerek)
Támogató: Amerikai Nagykövetség/American Corners
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.
Nyitva tartó kiállítások:
Magyarország – egy új korszak építészeti alkotásai
Megtekinthető:2014 06 18
Építészet és bor Közép-Európában
Megtekinthető: 2014 06 18
TÉRTÁG
Megtekinthető: 2014 06 11
Lüktető csend
Megtekinthető: 2014 06 11
Időpont: 2014. június 11. szerda, 20:20 óra
Idén is a Pecha Kucha Night Budapest legújabb kiadása indítja a nyarat: június 11-én szabadtéri esemény a Margitszigeten, piknikkel, 20x20-szal! Hozd el a pléded a Holdudvarba (Margitsziget), és hallgassuk együtt a pörgős prezentációkat az építész, designer, képzőművész szakma legújabb alkotásairól.
Figyelem: a foci VB előtti utolsó alkalom, amikor közösen megihatunk egy fröccsöt a Nagy Magyar Pavilonok Tiszteletére!
Helyszín: Holdudvar (1138 Budapest, Margitsziget)
Belépő: felnőtt: 1.500,- Ft │ diák: 1.000,- Ft
KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT - KÉK
W: http://www.kek.org.hu
E: info@kek.org.hu
TERV A SIKERHEZ
Egy projektötlet megvalósítását, sikerességét alapvetően meghatározza a jól előkészített építészeti tervezés. A tervezés során dől el, hogy a projektötletből jól használható, időtálló, szép és gazdaságosan üzemeltethető épület lesz-e, amely minden szempontból hozzájárul egy projekt sikerességéhez, vagy rosszul használható, gazdaságtalanul üzemeltethető, esztétikai szempontból értéktelen, gyorsan elhasználódó épület valósul meg.
A jó terv jelenti a legfontosabb garanciát arra, hogy egy projekt gazdája - önkormányzat, helyi közösség vagy vállalkozás - az elképzeléseinek megfelelő, sőt azt meghaladó értékű épületet valósítson meg a saját önerejéből és a pályázati támogatásból. A projektgazdák számára ezért az egyik legfontosabb szempont a jó terv, vagyis a jó építész megtalálása, kiválasztása. A jó terv jó versenyben születik. Ennek klasszikus intézménye a tervpályázat, mely különösen az alternatív koncepciók kiválasztásának eszköze.
A jó terv pénzbe kerül, de építési költséget takarít meg
Általános probléma, hogy a projektötlet kidolgozásakor a projektgazdák nem rendelkeznek elégséges forrással ahhoz, hogy megkeressék és megfizessék a jó építészeket. A jelenlegi tőkehiányos időszakban a vállalkozók, beruházók nem szívesen előlegezik meg, és főleg nem kockáztatják meg a műszaki előkészítésre szánt összeget. Miért fizessenek egy olyan tervért, ami nem is biztos, hogy nyerni fog a pályázaton? Ezért szinte minden esetben megvárják a támogatási pályázat kiírását, hogy annak pontos ismeretében, és annak mindenben megfelelő tervekkel indulhassanak a támogatás elnyeréséért. Jellemző, hogy ebben a szakaszban a projektgazdák véletlenszerűen választanak építészeket, általában olyanokat, akik ingyen kezdenek el dolgozni, annak reményében, hogy a pályázat elnyerése után megbízást kapjanak a tervezésre. Ezzel a módszerrel általában nem a legalkalmasabb tervezőkhöz jutnak a pályázók, ami a későbbi megvalósítás során számos gonddal jár, továbbá nem hozza meg a kívánt eredményt.
A jó terv elkészítése időigényes folyamat
A projektgazdáknak általában nincs kellő ismerete arról, hogy mennyi időt igényel egy projektötlet különböző szintű terveinek a kidolgozása. Gyakran irreálisan rövid határidőket szabnak a pályázati tervek elkészítésére, az építési engedélyezési tervek kidolgozására és a kivitelezési tervek elkészítésére. A tervek beadására néha csak 1-2 hónap áll rendelkezésre, ami nem elég a minőségi munka elvégzésére.
A sikeres beruházáshoz megalapozott költségvetés szükséges
A másik probléma, hogy a pályázatok elbírálása, az idő rövidsége miatt nagyrészt csak engedélyezési tervek alapján történik, de azokhoz tételes költségvetést kérnek, ami az engedélyezési tervek műszaki állapotában lehetetlen, hiszen az engedélyezési tervek tartalmi követelménye szerint még nincsenek szakági tervek (statika, gépészet, stb.) A később elkészülő részletes, szakági kiviteli tervek így gyakran ütköznek a pályázathoz beadott költségvetéssel, s azt a látszatot keltik, hogy a műszaki tervek a hibásak a költségvetés pontatlansága, ill. hiányossága miatt. Pedig köztudott, hogy a beruházás költségét a különböző tervfázisokhoz (tanulmány terv, engedélyezési terv, kiviteli terv) kapcsolt különböző költségszámításokkal (fajlagos költség, tételcsoportos költség, tételes költség) lehet többlépcsős iterációs módszerrel fokozatosan meghatározni. Egyetértünk a Magyar Mérnöki Kamara javaslatával, hogy a német (BKI) rendszerhez hasonló költségvetési rendszer kerüljön bevezetésre, mely a magyar költségbecslési segédletnél (piros könyv) sokkal részletesebb, és mindenki által elfogadott, megalapozott számítási módszer. A tapasztalatok szerint a költségszámításnál tartalékösszeg szerepeltetése és infláció követés is indokolt.
A tervezéshez külön forrás és időkeret szükséges
A folyamatok diagnózisa azt mutatja, hogy a pályázatok műszaki előkészítésére, a garantált tervek kidolgozására külön forrást és időkeretet célszerű biztosítani, hogy a legjobb tervező és a legjobb koncepció kerüljön kiválasztásra. Javasoljuk egy pályázat előkészítő pénzalap létrehozását az EU fejlesztési alapokon belül, amelyből finanszírozhatók lennének a sikeres pályázati ötletek költségei, az alaposabb tervelőkészítések vagy akár a mezőgazdasági beruházásokhoz tartozó típustervek kidolgozása is. Egy olyan két lépcsős pályázati rendszer kialakítására teszünk javaslatot, ahol az első lépcsőben az előkészítő (részletes kiviteli) tervek finanszírozása történik. A második lépcsőben pedig (már a szakági tervek és az összes hatósági engedély birtokában) a garantáltan megvalósítható beruházás pénzügyi támogatására lehet pályázni a kidolgozott tételes költségvetések szerint. Indokolt a projektmanageri feladatkört kötelezően műszaki képzettséghez kötni, amit az egyetemi manager képzésre javaslunk alapozni.
Pályázati támogatások területi elven
A vidéki települések szempontjából indokolt a jelenlegi ágazati jellegű, tematikusan divergáló pályázatok (pld. csak játszótér, akadálymentesítés, vagy főtérrendezés) helyett a területi elven működő komplex pénzügyi pályázatok bevezetése, hiszen egy településen minden probléma egyszerre és együtt jelenik meg, mely párhuzamos, és komplex tervezési megoldást igényel.
A főépítészi rendszer és a vidékfejlesztés
A vidék egyik fontos vonzereje a kultúrtáj színvonala, melynek meghatározó eleme az épített környezet minősége. Ennek felelőse a helyi (körzeti) települési főépítész, akinek a munkáját a vidék érdekében végzett állami szolgáltatásnak tekintünk. Ezért minden településen, vagy kistérségben kívánatos a helyet jól ismerő építész szakember kinevezése. Javasoljuk megvizsgálni, hogy miként lehet a falugazdász szolgálat mintájára a vidéki (kistérségi) főépítészi rendszert támogatni és kiépíteni.
A vidék építészeti kultúrájának támogatása
Fontosnak tartjuk a vidék építészeti kultúrájának támogatását segédletekkel és tájékoztató útmutatókkal már a tervezés időszakában, mint például a Magyar Építész Kamara által kiadott „Terv a sikerhez” című tervpályázati kiadvány. Támogatjuk, hogy a „Balaton-felvidéki építészeti útmutató” mintájára minden tájegységre szülessenek közérthető tanulmányok, amik bemutatják az adott terület építészeti karakterét, a tájjal a környezettel harmóniában levő épületek sajátosságait. Bízunk abban, hogy az így előkészített beruházásokkal megtaláljuk azokat a tervezési módszereket, melyek segítségével az építészeti kultúra közüggyé válik és a helyi építészeti hagyományokból gyökerező, mai igényeket kielégítő, kortárs vidéki házak születhetnek.
„TERV&PÁLYÁZAT” konferencia ajánlása alapján,
a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöksége
Tapolca, 2014. május 23-24.
A szecesszió világnapja június 7-én Programok az Iparművészeti Múzeumban, köztük Beöthy Mária előadása Árkay Aladár: "Bírák és ügyészek telepe" címmel.
Bővebb információk:
http://www.szecessziosmagazin.com/magazin9/szecessziosvilagnapiparmuveszetimuzeum2014.php
2014. június 4. – szeptember 7.
A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló-kiállításának ad otthont a Műcsarnok. A nagyszabású tárlaton több mint 200 épület és tervezője vonulnak fel, s adnak ízelítőt napjaink és a közelmúlt izgalmas magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
A programokról bővebben:
- Építészeti Nemzeti Szalon – 100% kreativitás: http://www.mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=798&curmenu=101
- Előadások: http://www.mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&inf_id=31
- Tárlatvezetések: http://www.mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&inf_id=23&curmenu=408
Műcsarnok
A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló-kiállításának ad otthont a Műcsarnok. A nagyszabású tárlaton több mint 200 épület és tervezője vonulnak fel, s adnak ízelítőt napjaink és a közelmúlt izgalmas magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
A 2014-es évet – Ybl Miklós születésének bicentenáriumát – a kormány az Építészet Évének nyilvánította. Az ünnepi év számos eseményt kínál annak a gondolatnak a népszerűsítésére, hogy az építészet a magyar kultúra egyik meghatározó eleme, kiemelkedő kulturális érték. Ugyanakkor az építészek alkotó munkája hagyományosan az innováció hordozója, éppen ezért az I. Építészeti Nemzeti Szalon a jelen mellett a jövő ökologikus gondolkodására figyelő építészetére is fókuszál.
A tárlat középpontjában a kreativitás dicsérete áll. A magyar építőművészet különböző irányzatait bemutató anyagválogatás a legszélesebb befogadói igényekhez igazodik: az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, megkerülhetetlen beruházásai éppúgy megjelennek a mintegy 2500 négyzetméteres kiállítótérben, mint a kis közösségek templomai, közösségi terei vagy emblematikus házai. Emellett a kiállítás egy-egy teremben megidézi az előző generáció legjelentősebb mestereit, de helyet kapnak az építészoktatás mai műhelyei, hallgatóik munkái, és az építve tanítás különleges dimenziója: a vándoriskola is. Külön egységekben jelentkezik a műemlékek újragondolt építészete, a kortárs tájépítészet, a belsőépítészet, emellett pedig több, az építészethez kapcsolódó társművészeti alkotás is várja a közönséget.
A kiállítást gazdag építészeti, művészeti és múzeumpedagógiai programsorozat kíséri.
A KIÁLLÍTÁS
A Műcsarnok főtengelyének installációi között 72 kortárs épülettel ismerkedhet meg a látogató fényképek, makettek, tervrajzok, illetve mozgóképek segítségével. A válogatás híven reprezentálja a kortárs magyar építészeti szcéna sokszínűségét. Az installációk berendezésében az egyes épületek alkotói is aktívan közreműködtek.
A kiállítás nyitó termében kilenc nagyméretű világító kép mutatja be a kiemelkedő építészeti minőség legfrissebben átadott, felemelő példáit.
Újornamentika és díszítőhagyomány
A szerves építészet népi hagyományokat őrző, és a komputeres tervezés parametrikus tervezésével újra megjelent díszítő tendenciák közelítenek egymáshoz. Ezt a magyar szecessziótól elindult, a klasszikus modernben átalakult, most formálódó új folyamatot is érzékeltetni szeretnénk a világító képek épületfotóival.
Újragondolt épületek
A romantikában megjelenő racionalizmusnak köszönhető, hogy az azóta épült házak ma is élhetőek, megtartásukkal őrizni lehet a városlakó identitását, szolgálni lehet a környezet harmóniáját. Az újragondolt épületek akár illeszkedő, akár ellenpontozó kompozíciós elvű bővítése egyszerre van jelen napjaink gyakorlatában. Régebbi korok műemlékeinek esetében is újra lehet gondolni az épületet – akár a kreativitás féken tartásával. A kiállítás ezen részében sokféleképpen újragondolt házak kortárs példái láthatóak.
Architektúra és belsőépítészet
A Szalon belsőépítészet terme ízelítőt ad az építészet és a belsőtervezés rendkívül sokoldalú kapcsolatából. Azt a folyamatot is láttatja, hogy a képzőművészet és az iparművészet közötti határok mára szinte eltűntek. Egyrészt a tervezőművészet autonóm irányait, másrészt a belsőépítészet alkalmazott műfajait is felvillantja a válogatás.
Építészet és társművészetek
Itt és most a vizuális művészetek paradigmaváltásának lehetünk tanúi ‒ ezért is fontos hangsúlyozni a megújulás szükségességét. Az építészet esetében ebbe az „élő bolygó” szemlélete ugyanúgy beleértendő, mint a régi-új, kézműves hagyományokra építő művészetfelfogás. Az itt kiállított épületek és a befogadott képzőművészeti alkotások tudatosan sokfélék: a művészetek szabadságeszménye és a nyitott párbeszéd is ezt igényli.
Mérnök-építészeti létesítmények
A fotókon bemutatott új mérnöki és építészeti tervezőmunkát ötvöző létesítmények már a jelenben elnyerték a szakma és a közönség elismerését. Az új víztorony vagy a friss metróállomások szerkezeteinek térbeli ornamentikái hamarosan ugyanúgy identitásunk őrzői lesznek, mint a most bő 150 éves Lánchíd, 120 éves Szabadság híd vagy a 60 éves új Erzsébet híd.
Tájépítészet – 21%
A 2012-es, 2013-as és 2014-es „Év Tájépítésze” pályázat döntőseinek munkáit bemutató tájépítészeti terem témája a szerethető, élhető, éltető és élményt adó szabad tér. Mindez a szó legtágabb értelmében értendő: kertek, parkok, zöldhálózati elemek, amelyekben a ’szabadság’, az élő növényzet, a zöld, a víz uralkodik; városi terek és sétányok, ahol az urbánus környezetet tájépítészeti eszközök oldják és teszik élhetővé, megélhetővé és tartalmassá.
Építészoktatás
Az építészoktatásnak szentelt teremben az egyetemi és DLA tanulmányok során magyarországi építészképzés műhelyeiben készült munkák kerülnek bemutatásra. A kiállítók nevei jelzik, hogy a műhely fogalmába az építészhallgató és tanára – úgynevezett korrektori – munkája egyszerre beleértendő.
Építve tanítani
A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája és a BME „Szerves építészet” oktatói – a legendás tokaji és visegrádi építésztáborok mintájára – az ezredforduló óta vezetnek építőtáborokat. A vándoriskola és a szerves oktatás építőtáborai az adott helyszín közösségéhez csatlakozva építik fel saját, mesterük vagy az alapító Makovecz Imre egy-egy tervét, így az építő folyamat a saját és a helyi közösség épülését, megerősödését is szolgálja.
Főépítészek víziói
Ahol főépítészt alkalmaznak, ott elismerik az építész szakmát, a helyi örökség és környezetkultúra meghatározó szerepét. Ezek a települések szebbek, rendezettebbek, érződik rajtuk az építészeti figyelem, a „jó gazda” szemlélet, az ott élők „méltósággal telibb” valósága. Az Apszis-kiállítóteremben ennek a szemléletnek és eredményeinek példaértékű teljesítményeit, az épített környezet formálásában sikeres településeket és főépítészeiket mutatja be a kiállítás.
Mesterek
Az itt látható összeállítás a 20. század első harmadában Magyarországon kibontakozó építészeti irányzatoknak és azok továbbfejlődésének kiemelkedő példáit mutatja be, huszonöt mester egy-egy főművén keresztül. Ezek a már eltávozott építészek a ma alkotó nemzedékek mesterei, a jelen sokszínű építészetének nagy elődei.
Magyar Építészek Fája (1750-1950)
A kiemelkedő építészeknek emléket állító oszlopon az 1750 utáni 200 év legjelentősebb 120 Magyarországon alkotó építészének egy-egy fontos műve szerepel.
Filmválogatás
A háromcsatornás, szinkronban vetített videó folyamatában mutatja be a magyar építészet, a szecesszió, a modern és a kortárs, 20. és 21. századi ornamentika használatát. A filmnek – a tokiói UIA kongresszuson volt a premierje – most a Műcsarnokban van a magyarországi ősbemutatója.
A monitorokon futó filmek többsége neves építészeket bemutató klasszikus televíziós portréfilm vagy éppen eseménykrónika, de akad közöttük néhány egészen friss alkotói vallomás is, mint például Bán Ferencé, Dévényi Sándoré, Török Ferencé vagy a határon túl alkotó Zakariás Attiláé.
Kurátor: Szegő György építész
Kurátorasszisztens: Pálinkás Edit művészettörténész
Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás fotóművész
Társkurátorok
Építve tanítani: Csernyus Lőrinc építész és Turi Attila építész
Mesterek: Winkler Barnabás építész
Építészoktatás: Balogh Balázs építész és Lázár Antal építész
Főépítészeti víziók: Salamin Ferenc építész és Sáros László György építész, Magyar Főépítészek – országos Főépítészi Kollégium
Tájépítészet: DR. M. Szilágyi Kinga tájépítész, egyetemi tanár
Támogatók:
Magyar Művészeti Akadémia, Orion Elektronikai Kft., Holcim Magyarország Kft., Kész Építő Zrt., Kész Ipari Gyártó Kft., Csomiép Kft, MC BauChemie Kft., Cornus Kert Kft., Tahi Faiskola Kft., Flora Nostra Kft., Mobilane East Europe Kft., Hargita Gyöngye
Médiatámogatók:
MTVA, Echo Tv, Népszabadság, Új Művészet, Magyar Hírlap, Heti Válasz, InfoRádió,
Galéria